Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-14 / 314. szám

10 üj Dunántúli napló Választási fórum 1994. november 14., hétfő A Köztársaság Párt megyei listája Program a városért Gazdaság A Köztársaság Párt mindkét megyei választókerületében, a 10 ezernél nagyobb lélekszámú, valamint a 10 ezernél kisebb lé­lekszámú településeknél is önálló megyei listát állít. A lis­tán szereplő személyek elfogad­ták, sőt alkotóan hozzájárultak annak a megyei programnak a kidolgozásához, amit a Köztár­saság Párt Baranya Megyei Szervezete képvisel, amelyet Baranya Megye Közgyűlésének a jövőben meg kell vasósítania. Megyei képviselőjelöltjeink között számos olyan egyéniség van, akik korábban is dolgoztak a megyei közigazgatásban, a szakmájukban kiválóan felké­szültek, akik ma is polgármeste­rek és sokat tettek egy-egy tele­pülés fejlesztéséért. Ezért a jö­vőben is dolgozni kívánnak. Egyik legfontosabb teen­dőnknek tartjuk a megye inf- rastruktúrális fejlesztését. Tá­mogatni kívánjuk a telefonháló­zat további szélesítését. El kell érni, hogy belátható időn belül a megye minden települése ren­delkezzen egészséges ivóvízzel. A szennyvízhálózat kiépített­EGY VASÁRNAP A HÉTKÖZNAPOKÉRT November 15.-én, 18 óra: Sellye, Művelődési Ház, 16.-án, 18 óra: Cserkút, Művelődési Ház, 17.-én, 18 óra: Kistótfalu, Művelődési Ház, ugyanezen a napon 18 óra: Babarc, napközi, 18.-án 18 óra: Almamellék, Művelődési Ház. Nemzeti Szövetség Akar találkozni a „Nemzeti Szövetség” KDNP, MIÉP, TFKP, ZA., NDSZ, POFOSZ, MUT., RSZ., jelöltjeivel? Jöjjön el a KDNP székházába Rákóczi út 50. 17 óra és 19 óra között, ahol november 11-től december 10-ig minden hétköz­nap ügyeletet tartanak: ezen időszak alatt a pártok tagjai dél­előtt 9 órától 12 óráig is tarta­nak ügyeletet, a helyszínen egyúttal most ajánlási iveket is lehet aláírni. Dr. Hasznos Árpád polgár­mester-jelölttel kedden és pén­teken találkozhat, az önkor­mányzati képviselő-jelöltekkel pedig: Hétfőn: 1. vk. Várszegi László, 5. vk. Liszkay Teréz, 6. vk Szabó Gábor, 7. vk. dr. Fejes Aranka, 13. vk. Bottlik Sándor. Kedden: 4. vk. Paál Gábor, 10. vk. Balogh János, 11. vk Szőcs Sándor, 16. vk. Siska Imre, 18. vk. dr. Novotny Iván. Szerdán: 2. vk. Kitti János, 14. vk. Gróf Endre, 15. vk. dr. Seregi László, 21. vk. Mariák András, 25. vk. Tamás Mihály. Csütörtökön: 8. vk. dr. Ben- kovics László, 17. vk. dr. Kő­halmi Lászlóné, 19. vk. dr. Aszódi Pál, 20. vk. dr. Májlin- ger István, 21. vk. Fekete Géza. Nyugdíjasok A Pécsi Nyugdíjasok Egyesü­letének önkormányzati képvise­lőjelöltjei mutatkoznak be no­vember 14-én 18 órakor a Hor- vát Gimnáziumban (Szigeti u. 97.sz.), 15-én 15 h-kor a József Attila Művelődési Házban, ugyanezen a napon 18 h-kor a Bánki Donát utcai iskolában, 16-án 18 h-kor a Leőwey Klára Gimnáziumban, 17-én 15 óra­kor a DOZSO Művelődési Ház­ban (Felsővámház u. 72.) 18 órakor pedig a JPTE Tanár­képző Kar technikai tanszékén. sége a területünkön igen ala­csony, így ezt a folyamatot fel kell gyorsítani. Tovább kell ja­vítani a települések belterületi útjainak minőségét, a közleke­dési lehetőségeket és mindent meg kell tenni azért, hogy a megyeszékhely és a főváros közúton gyorsabban megköze­líthető legyen. A kereskedelmi hálózat bővítése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a köz­ségek, különösen az aprófalvak kereskedelmi ellátottsági felté­teleire. Egyik kitörési pontnak tartjuk Baranya megyében az idegenforgalmat, hiszen erre a lehetőségek adva vannak. Kü­lönösen érvényes ez az elmúlt időszakban mostohábban kezelt Abaligetre, Siklósra és Sziget­várra, valamint Harkányra. A Köztársaság Párt megyei képviselőjelöltjei nem támogat­ják a kővágószőlősi atomtemető kialakítását. Információnk sze­A Baranya Megyei Válasz­tási Munkacsoportnál 1994. no­vember 11-én 13 óráig az alábbi pártok, társadalmi szervezetek nyitottak ajánlóívet: 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú települések választóke­rületében: 1. Magyar Szocialista Párt 2. Fiatal Demokraták Szövet­sége 3. Köztársaság Párt 4. Szabad Demokraták Szö­vetsége 5. Magyar Demokrata Fórum 6. Kereszténydemokrata Néppárt 7. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Polgári Kör Baranyáért Egyesü­let közösen Minden település elsődleges célja, hogy jó közérzettel élje­nek az ott lakó emberek. Ehhez a jó közérzethez számos olyan feltétel szükséges, amely min­den nap szolgálja őket. A Baranyáért Szövetség ál­láspontja szerint a megye gaz­dasági fejlődésének meghatá­rozó eleme a térség infrastruk­túrájának fejlettsége. Egy-egy nagyobb beruházással viszont külön-külön egyedül nem tud­nak megbirkózni a kistelepülé­sek. A fejlesztéshez szerve­ződni, szövetkezni kell. Ezek a kistérségi szerveződések döntő szerepet tölthetnek be az inf­rastruktúra fejlesztésében. E szervezeti keret biztosítja a helyes fejlesztési célok megfo­galmazását és a képességet arra, Az önkormányzati törvény módosításával a megyei ön- kormányzatok helyzete, szerepe jelentősen megváltozott. A közvetlenül, listákon megvá­lasztott testület új feladatok elé néz, s egyben meg kell újítania működési módszereit is. Az SZDSZ következetesen képvi­selte azt a véleményt, hogy a megyék ne kerüljenek a telepü­lésekkel szemben hatalmi pozí­cióba. E nézethez hűen a me­gyei kormányzásban a partner­ség elvére épít és a korábbinál nyitottabb politizálást kíván folytatni. Az a cél, hogy a települési önkormányzatok, az egyes tele­püléstípusok és a megye sajátos tájai, ldstérségi gondjait a me­gyei képviselőtestület közvetle­nül érzékelhesse, és az érintet­tekkel közösen találjon rájuk megoldást. A megye települési önkormányzataival, kistérségi szövetségeivel való szoros együttműködés mellett fontos feladat a megye társadalmát és gazdaságát összefogó szerveze­tekkel (kamarákkal, civil szer- veztekkel stb.) való kapcsolat­rint az előrehaladott vizsgálatok azt mutatják, hogy e terület al­kalmas az atomhulladék befo­gadására, bár ilyent szakértői vizsgálatok már állítottak az 1980-as évek végén Ófalu ese­tében is. Nem kívánunk ebből az ügyből kampánykérdést csi­nálni, hisz jelentősége ezen messze túlmutat. Mégis, úgy véljük, hogy az atomtemető kia­lakítása egy 180 ezres nagyvá­ros közvetlen közelében nem helyes lépés. Emellett vélemé­nyünk szerint, elismerve, hogy a hulladékot el kell helyezni, a térség idegenforgalmára, sőt a belföldi és külföldi befektetői kedv alakulására negatív hatás­sal lesz. A környezetvédelmi problémákra, azok élővilágra való hatását tekintve a nálunk jóval fejlettebb nyugat-európai társadalmak is igen érzékenyek. A Köztársaság Párt 10 ezer főnél nagyobb lélekszámú tele­8. Magyar Parasztszövetség Baranya Megyei Szervezete 9. Munkáspárt Baranya Me­gyei Koordinációs Bizottsága 10. Baranyáért Egyesület a Művelődési Egyesületek Bara­nya Megyei Szövetségével kö­zösen 11. Baranya Megyei Falu­gondnokok Egyesülete. 10 000-nél több lakosú tele­pülések választókerületében: 1. Magyar Szocialista Párt 2. Fiatal Demokraták Szövet­sége 3. Köztársaság Párt 4. Szabad Demokraták Szö­vetsége 5. Magyar Demokrata Fórum 6. Kereszténydemokrata Néppárt hogy koncentrálja a célok meg­valósításához szükséges esz­közrendszert (szervezet, szak­mai megalapozottság, pénzala­pok). A megyének a kistérségek szerveződésében és működésé­ben koordinátori szerepkört kell betöltenie. A környezetvédelmi beruhá­zások, a településeket összekötő utak kiépítése; az idegenforga­lom fejlesztését célzó progra­mok, a bel- és külterületi vízel­vezetések olyan kistérségi inf­rastruktúra-fejlesztési célok, melyben a közgyűlésnek a programkészítésben és a végre­hajtásban koordinálnia kell. A kistérségi szerveződések területfejlesztési lehetőségeit meghaladó infrastruktúra fej­lesztésében a megyei közgyűlés rendszer intézményesítése. A megyei és a pécsi önkormány­zat mindennapi, élő kapcsolata nélkül nem szervezhető éssze­rűen a szolgáltatási rendszer, nem fejleszthető a térség inf­rastruktúrája, nem -élénkíthető hatékonyan a gazdaság, éppen ezért a jelenlegi elszigeteltséget a két „vár” között fel kell szá­molni. Tudatos területfejlesztési po­litikához nélkülözhetetlen egy fejlesztési koncepció, amely azt célozza meg, hogy megye sajá­tosságaiból a hátrányokat csök­kentse az előnyöket pedig fel­erősítse, s e céloknak rendeli alá eszközeit. Baranya megye társadalma, gazdasági szerkezete, infrast­ruktúrája, környezeti állapota, településszerkezete számtalan ellentmondás hordozója, jelen­pülésekre vonatkozó megyei lis­tájának első öt neve: 1. dr. Er- dődy Gyula (Pécs) 2. dr. Szabó László (Pécs) 3. dr. Németh Elemér (Mohács) 4. Horváth László (Komló) 5. dr. Bacsa Bamabásné (Szigetvár). A Köztársaság Párt 10 ezer­nél kisebb lélekszámú települé­sekre vonatkozó megyei listája: 1. Róth Tibomé (Gyód) 2. Gál József (Drávacsepely) 3. Kiss György (Geresdlak) 4. Bakó István (Magyarhertelend) 5. Nagy Béla (Keszű) 6. Győrvári Márk (Szentlőrinc) 7. Moravecz Levente (Szentkatalin) 8. Schmidt Ferenc (Gyód) 9. Ko­vács Dezső (Orfű) 10. Kosztics István (Pécs) 11. Rónai László (Pécsudvar) 12. Bakonyi László (Nagykozár) 13. Márta Ernő (Kovácshida) 14. Györki Judit (Bosta) 15. Gyurgyovics István (Alsószentmárton) 16. Szemes József (Villány) 17. Bogdán Pál (Alsószentmárton) 18. Pataki István (Hird) 19. Mészárosné Vörös Katalin (Pécs) 20. dr. Kéri Nagy Béla (Pécs). A Köztársaság Párt Bm-i Szervezete 7. Nyugdíjasok Baranya Me­gyei Kamarája 8. Komlói Honismereti és Városszépítő Egyesület 9. Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Polgári Kör Baranyáért Egyesü­lettel közösen 10. Munkáspárt Baranya Megyei Koordinációs Bizott­sága 11. Komlói Polgári Kör Egyesület 12. Baranyáért Egyesület a Művelődési Egyesületek Bara­nyai Megyei Szövetségével kö­zösen. Dr. Győrpál Elemér a Baranya Megyei Választási Iroda vezetője érdekegyeztető, a megvalósítás eszközrendszerét feltáró funk­ciójának a jövőben jobban kell érvényesülnie;- a közlekedési hálózat javítá­sában: gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, légi közlekedés fel­tételeinek megteremtése, vízi közlekedés lehetőségeinek bő­vítése, vasúti közlekedés érdek- védelme,- Baranya megye komplex idegenforgalmi fejlesztésében;- a távközlési hálózat meg­kezdett fejlesztési programjá­nak továbbvitelében. A gazdasági szférában meg­határozó szerepet kell betölteni a kis és középvállalkozások fel­tételeinek közvetlen és közve­tett segítésében. Baranyáért Szövetség tős területi különbségek feszí­tik, ugyanakkor fellelhetők a ki­lábalás irányai és garanciái is. A megyében sok elmaradott kiste­lepülés van, kedvezőtlen a kor- összetétel, fejletlen és funkció­hiányos a kisvároshálózat, kor­szerűtlen a gazdaságszerkezet, lassú a privatizáció, leértékelőd­tek a természeti erőforrások, nyersanyagok, elmaradott a te­lekommunikációs rendszer, je­lentős hátrány a közlekedési pe­remhelyzet stb. Ugyanakkor a térség viszonylag fejlett regio­nális központtal rendelkezik, gazdaságföldrajzi helyzete hosszabb távon előnyös, vi­szonylag fejlett a szolgáltatási szektor, az átlagosnál jobban képzett a munkaerő, a sokszínű, változatos természeti és társa­dalmi adottságok a kilábalás többtényezős esélyeit kínálják. A választók kegyeiért folyta­tott politikai küzdelem első „pengeváltásai” megtörténtek, és nincsenek illúzióim azt ille­tően, hogy az elkövetkező he­tekben a „helyzet” ne foko­zódna! Ennek ellenére úgy lá­tom, hogy célszerűbb és hasz­nosabb, ha figyelmüket azokra az elképzelésekre próbálom fel­hívni, melyet az MSZP pécsi programjában fogalmazódtak meg és a városért való politizá­lásunk sarokköveit képezi. A program nincs kőtáblára vésve, szívesen vesszük az önök javas­latait, kritikai észrevételeit. A városfejlesztési koncepció fontos fejezete a gazdasági, gazdálkodási folyamatok elem­zése és reális célok megfogal­mazás. Az elmúlt években tanúi lehettünk a város gazdasági szerkezetében bekövetkezett drámai változásoknak, nagyvál­lalatok csődjének, munkahelyek tömeges elvesztésének. A negatív tendenciák mellett vannak kedvező változások is. Számottevően nőtt a vállalkozá­sok száma, növekedett a keres­kedelmi, szolgáltatási tevé­kenység aránya, megjelent a fej­lett technológiát és gazdasági kultúrát hordozó külföldi tőke. Az önkormányzat alapvető feladata, hogy a gazdasági szer­kezetváltást minden lehetséges eszközzel és módszerrel előse­gítse.-Ennek érdekében célszerű felhasználni az önkormányzat politikai, regionális, kormány­zati és nemzetközi kapcsolatait,- ennek érdekében kell kiépí­teni és folyamatosan fejleszteni a gazdaság helyi szereplőivel és érdekképviseleti szervezeteivel a folyamatos párbeszédet,- ennek érdekében kell a vá­ros rendeletalkotó és szakható­sági jogkörében eljárva a leg­kedvezőbb feltételeket megte­remteni. Az anyagi jellegű támogatá­sokat (működési feltételek, adókedvezmények, megrende­lések, beruházások) pedig azokra a területekre célszerű koncentrálni, ahol az önkor­mányzatnak ellátási kötelezett­sége van, illetve ahol a támoga­tás a lehető legnagyobb ered­ményt ígéri. Ezen eredmények között ki­emelkedő jelentősége van az új munkahelyek teremtésének, modem foglalkoztatási struk­Golob Ferenccel az SZDSZ, MDF, FIDESZ, FKGP 18. sz. választókerületében induló kö­zös képviselőjelöltjével és ven­dégével dr. Bán Endrével no­vember 14-én (hétfőn) 17-18 óra között, dr. Révész Máriával Alapvetően változtatni kell a megye érdekérvényesítési stra­tégiáján, hiszen olyan térségről van szó, ahol a közeljövőben je­lentősen elmélyülhetnek a vál­ságjelenségek, amelyek a me­gye egy-egy részén most is ta­pasztalhatóak. Döntően nem a kormányzati támogatásra, ha­nem a saját erőforrások mozgó­sítására kell építeni, amelyben a megyei önkormányzat fontos szerepet játszhat. Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy összefogjuk, szakmai­lag és korodinációval segítsük a megye gazdasági és infrastruk- túrális fejődését célzó kezde­ményezéseket. A .megyei ön- kormányzat feladata az intéz­mények működtetésén túl első­sorban az, hogy fórumot szol­gáltasson az érdekegyeztetés és koordináció számára, és segít­túra kialakításának. Az önkor­mányzat 9.4 milliárd forintos költségvetése - jelentős nagy­ságrendje ellenére - meglehető­sen szűk mozgásteret biztosít a fejlesztési elképzelések valóra váltására. Úgy látjuk, hogy javítható az előkészítés, tervezés színvonala és ezáltal a szabadon felhasz­nálható pénzeszközök aránya is növekedhet. A körülményeket reálisan mérlegelve arra a következte­tésre kell jutni, hogy a helyi adóbevételekről (a saját bevéte­lek 10%-a) az önkormányzat nem mondhat le, de ezeket a vá­ros ellátását, működését, a vál­lalkozások feltételeinek javítá­sát szolgáló célokra szükséges fordítani. Számunkra a vállalko­zás-ösztönző típusú gazdasági modell az elfogadható! A város vagyonának megfe­lelő kezelése és hatékony mű­ködtetése mindannyiunk, de ta­lán utódaink legfontosabb ér­deke is. Nem lehet cél, sem gyakorlat a meglévő vagyon felélése! A privatizáció, az élénkítés nem önmagában cél, hanem a vagyon hatékonyabb működé­sét, a szolgáltatások biztonsá­gosságát elősegítő eszköz! Ezért tehát a legfontosabb feladatok egyike a valós piaci értékeket tartalmazó vagyon­mérleg összeállítása, a vagyon megfelelő kategóriákba soro­lása (önkormányzati kezelés­ben, vállalkozásban maradó, ér­tékesíthető, használatba ad­ható). Olyan aktív vagyonkeze­lési politikát kell kialakítani, mely a működő vagyon arányá­nak növelésére irányul, mely a „passzív” vagyonelemeket fo­lyamatosan értékesíti, majd a bevételt be is fekteti! A közvagyon működtetése so­rán folyamatosan kell megterem­teni a lakossági és gazdálkodási érdekek kompromisszumait. En­nek érdekében a városüzemelte­téssel foglalkozó önkormányzati szervezet jog- és hatáskörét, a szervezeti rendszerben elfoglalt helyét egyértelművé kell tenni, hisz ezen keresztül érvényesül­hetnek a szakmai, lakossági ér­dekek és ezen keresztül valósul­hat meg az önkormányzat ellen­őrző szerepe. Dr. Kékes Ferenc polgármester-jelölt (MSZP) a 12. sz. választókerület közös képviselőjével és vendégeivel dr. Andrásfalvy Bertalannal, va­lamint Bencsik Istvánnal no­vember 15-én (kedden) 17-18 óra között beszélgethet a Royal Kávéházban törzsasztalunknál. séget nyújtson szakismeretei­vel, információival, szervezeté­vel, kapcsolatrendszerével és forrásaival. A megyei önkor­mányzat kiteijedt nemzetközi kapcsolatait az eddigieknél sokkal célirányosabban a térség fejlődésének szolgálatába kell állítani, különös figyelmet kell fordítani a határmenti régiókkal való együttműködésre. Az 1994-98-as választási cik­lusban a megyei önkormány­zásban szerepet vállaló pártok­nak és egyéb szervezeteknek, a képviselőknek és tisztségvise­lőknek nem csak a megye gaz­daságának, infrastuktúrájának, az emberek életkörülményeinek fejlesztésében kell a korábbinál még nagyobb aktivitást kifejte­niük, hanem azt is be kell bizo­nyítaniuk, hogy a megyei ön- kormányzat nem csak a hatalom eszközével, hanem demokrati­kus és partneri elvek alapján is képes működni, s az állami-po­litikai rendszer decentralizáció­ját elősegíteni Magyarországon. Pálné Kovács Ilona tudományos kutató SZDSZ megyei lista A Megyei Választási Iroda közleménye Mit akar a Baranyáért Szövetség? Szabaddemokraták a megyéről A megyei önkormányzatok új körülmények között Kávéházi beszélgetések

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom