Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-07 / 307. szám

1994. november 7., hétfő A mai nap új Dunántúli napló 3 Az ügyes kezek munkája alatt egy agyaggombócból is pillanatok alatt mestermű születik, bizo­nyították a siklósi alkotóházban „otthont kapó” keramikusok Fotó: Müller Andrea Amatőr keramikusok Siklóson • • Ötödszörre nem mondott nemet Beszélgetés dr. Wéber Jánossal, az MDF elnökségi tagjával Tanító rajztanárokat, amatőr és főfoglalkozású keramikuso­kat fogadott négy napra a sik­lósi alkotóház, a kerámiaművé­szet egyik fellegvára az elmúlt hét végén. A kurzus szervezője ezúttal is Angyal Mária, a Ma­gyar Művelődési Intézet Kor­társ Művészetek Osztályának vezetője volt.- Utoljára szeptemberben szerveztünk hasonló telepet a határon túli magyar alkotók ré­szére Siklóson. A mostani hét­végére is magukkal hozhatták a művészek a már előre kiégetett, elkészített munkáikat, s itt mód nyílik majd sómázas égetésre, rakuzásra. Érkeztek művészek Budapestről, Pápáról, Mezőkö­vesdről, s néhányan a Parázs Képző- és Iparművészeti Egye­sület tagjai közül - mondja An­gyal Mária. A budapesti fiatal keramikus, Októberben megkezdték az iskola bővítését Abaligeten. Ez­zel az iskolában tanuló 119 gye­rek és 20 tanár régi kívánsága teljesül. A község a céltámoga­tásra benyújtott pályázaton 23 millió forintot kapott az iskola- bővítésre. A körülményekről és az épít­kezésről az abaligeti polgármes­teri hivatal jegyzője, dr. Antl- finger István tájékoztatott. Jelenleg még négy helyen ta­nítanak és foglalkoznak a gye­rekekkel. A felsőtagozatosok a Kossuth L. utcai nagy iskolá­ban, az alsótagozatosok egy másik, megroggyant épületben tanulnak. Azon kívül a kultúr- ház egyik helyiségében is folyik oktatás. Áldatlan körülmények között egy negyedik helyen van a tornaszoba és a politechnikai terem. Az alsósok iskolaépülete Somogyi Viola az említett Pa­rázs Egyesület tagja. A Kun Éva vezette csapat már évek óta együtt állít ki, az egyesületi lét legtöbbjük számára a mene­dzsert, illetve az önmenedzse­lést pótolja. Közülük hárman a Művészeti Alap tagjai is. A fia­tal keramikus hangsúlyozza: rengeteget tanultak eddig is egymástól. S bizonyára hatot­tak, hatnak is egymás művésze­tére, ez egy-egy kiállításon vi­lágosan kiderül. Ugyanakkor igen ritka a képzőművészek kö­zött, hogy éveken át így össze­tartanak.- Egy közös tevékenység is összeköt minket: a rakuzás. Ez egy redukciós folyamat, egy tá­vol keleti technika, melynek sa­játossága, hogy a bonyolult munkafolyamat miatt több em­bernek részt kell venni a tevé­kenységben. régóta nem alkalmas oktatási célra, mára életveszélyessé vált. Erre hivatkozva nyújtották be a céltámogatási pályázatukat. Az abaligeti körzeti iskolába jár tanulni 10 husztóti, 15 kovács szénájai és 30 orfűi gyerek is. Az építkezés során a Kossuth utcai épületet négy tanteremmel és egy zsibongóval bővítik. A tetőtér beépítésével adnak he­lyet a szakköri helyiségeknek. Áz elektromos hálózatot úgy szerelik, hogy arra később a nyelvi labor és a számítástech­nikai terem is rákapcsolható le­gyen. A régi iskola hagyomá­nyos fűtése helyett külső tartá­lyos gázellátást létesítenek. A tornaterem megépítésére nem kaptak támogatást. A pá­lyázaton elnyert 23 millió fo­rinthoz 3 év alatt az önkor­mányzatnak 9,6 millió forintot Viola még bizonytalan volt abban beszélgetésünkkor, me­lyik munkáját vonja be sómáz­zal, melyiket fogja rakuzni. Mi­kor megkérdezem, ő hogyan al­kot, azt mondja, munkáit néhá­nyan túl szögletesnek tartják. A virágtartó, a különböző edé­nyek, melyekkel Siklósra érke­zett valóban szögletesek, ám egyúttal finom vonalúak is, a szemlélődőt az ókori kelet stí­lusjegyeire emlékeztetik. Ä munka szombaton reggel kezdődött meg. Az óriási hővel izzó kemence, a föld, ami alá az edényeket temették, a művé­szek arcán az öröm, mikor fel­tűntek a színek az edények fa­lán: a rakuzás mozzanatai titok­zatos tevékenységgé változtat­ták a kívülálló előtt a művésze­tet. A távoli múlt köszöntött vissza. kell hozzá tennie, ami pályázati feltételként szerepelt. Az abaligeti önkormányzat is nehézségekkel küszködik. Az iskola berendezésére, a külső gázellátás tartályaira, a szenny­vízkezelésre és a külső térbur­kolásra további 3 millió forintra van szükségük. Erre a célra egy községi közművelődési alapít­ványt hoznak létre. Legfonto­sabb célja: az iskolabővítés be­fejezésének, később pedig a he­lyi kulturális, művelődési és egyéb klubok támogatása. A kivitelezés már folyik. Az építkezést végző Bayer Center 1995. augusztus 20-ra ígéri a befejezést. Az abaligeti önkor­mányzatnak nagy könnyítést je­lent, hogy a teljes összeget csak 1996. március 30-ra kell kifi­zetni, addig a kivitelező meg­előlegezi. Rozvány Gy. Dr. Wéber János volt igaz­ságügyi helyettes államtitkárt a közelmúltban a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagjává választották. Az ez előtt megyei választmányi el­nöknek is megválasztott, je­lenleg ügyvédként dolgozó pé­csi politikussal munkatársunk a legnagyobb ellenzéki párt múltjáról és jövőjéről, vala­mint személyes sorsáról be­szélgetett.- Önt az MDF vezette koalí­ció utolsó időszakában nevezték ki helyettes államtitkárrá - pe­dig úgy tudni, pártjában a kez­detektől komoly befolyással bírt. Miért ilyen későn került csak a tűz közelébe? Ötödszörre Antalinak sikerült meggyőznie- Előtte is hívtak a fővárosba, de nem mentem.- Mert?- Mert nem nagyon volt, ami miatt úgy éreztem, hogy el kel­lene mennem Pécsről. Négyszer hívtak Pestre, négyszer mond­tam nemet. Többek között arra is, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára legyek.- Ötödszörre mivel győzték meg?-Többször már nem volt merszem nemet mondani... A tréfát félretéve: Antall József miniszterelnök finoman érté­semre adta, hogy aki ötödszörre is nemet mond, azzal igazából nincs mit kezdeni. S ami lega­lább ennyire nyomós érv volt: az igazságügyi tárcához hívtak, márpedig egy jogász számára szakmailag ez jelenti a csúcsot. Ha részt vehet a törvények elő­készítésében, a törvényalkotás­ban.- Mit köszönhet Önnek a ma­gyar jogalkotás?-Többek között - amire a legbüszkébb vagyok - a kama­rai rendszert. Abban, hogy ez a köztestületi forma ötven év után újra a magyar jogrendszer ré­szévé válhatott, nekem - jó sze­(Folytatás az 1. oldalról) hanem a szervezet egyesült ál- lamokbéli magyarországi ta­nácsadója James J. Szénás is. A magyar származású vendég la­punk kérésére röviden így mu­tatta be a Goodwill nemzetközi szervezetét:- A Goodwill több mint 100 éve él, és ma már 180 városban van képviselete az Amarikai Egyesült Államokban. Létreho­rencsémnek köszönhetően - döntő szerep jutott.- Azért, ugye, nem járnak tá­vol az igazságtól, akik azt mondják, hogy Ön is azok kö­zött van, akiket inkább politikai, mint szakmai múltjuk miatt ne­vezték ki a magas pozícióba.- Botorság lenne tagadni, hogy politikai bizalom kellett a felkéréséhez, de a jogalap mégis csak az volt, hogy a köz- igazgatásban már letettem az asztalra valamit. Talán nem is keveset: előző munkahelyemen, a Köztársasági Megbízotti Hi­vatalban sikerült olyan hivatalt szerveznem, mely a Belügymi­nisztérium valamennyi felmé­rése szerint dobogós helyre ke­rült. Egyébként meg a politikai bizalomról: a jelenlegi kormány másként csinálja?- Talán nem, de nem is ezért kérdezem.- Hanem?- Fianem mert közigazgatási, tehát szakmai ügyekkel foglal­kozó államtitkárként meglepően könnyen adta a bőrét a kor­mányváltáskor. Ön mondott le, pedig talán maradhatott is volna, ha akar. Félreérthetetlen jelzéseket kapott- Eredetileg is csak egy évre vállaltam a megbízást, s mivel úgy éreztem, sikerült bizonyíta­nom, hogy egy MDF-es is lehet szakember, nem volt már ami Pesten tartson. Másrészt a fel­eségem és a család se nagyon szerette volna, ha Pesten mara­dok és továbbra is telefonon ne­velem a gyerekeimet.- De azért gondolom, nem a felesége mondta ki a végső szót.- Persze, hogy nem. A vá­lasztások után eléggé félreérthe­tetlen jelzések jöttek arra vo­natkozólag, mi következik ak­kor, ha nem önként távozom.-Nevezetesen?- Szocialista és szabadde­mokrata politikusok - köztük Hack Péter - is többször felso­rolták azoknak a listáját, akik­zása óta további 35 országban sikerült elterjeszteni a szervezet eszmeiségét, ami által ma már több mint 150 ezer sérült em­bernek teremtettünk munkahe­lyet, adunk segítséget a világon. Hogy mi a siker nyitja? Minden szervezetet, minden munkahe­lyet úgy hozunk létre, hogy az a kezdeti támogatás után képes legyen fönntartani saját magát. Talán hihetetlen, de a Goodwill nek szerintük mindenképpen menniük kell az államigazga­tásból - s ezen a listán minden alkalommal szerepeltem.- Hack Pétert tehát nem na­gyon szereti.- Nem, de nem ezért nem.- Akkor miért?- Mert nem jó az, ha fénylő tekintetű emberek, akár nagy-nagy küldetéstudattal, akár lobogó hazafísággal bele­ártják magukat a közigazga­tásba, és mindenáron másokat akarnak boldogítani. Az MDF-et ma jobbról támadják-Ilyesmit ezelőtt egy-két év­vel MDF-esekre volt szokás mondani.-Ez már múlt idő. Voltak ilyenek az MDF-ben, de ők már egy másik pártban találhatók.- Ez az oka annak is, hogy az MDF manapság leginkább jobbról kapja a támadásokat?- Ha a MIÉP-re gondol, ak­kor azt kell mondjam, ami az önkormányzati választás előtti nyilatkozatháborút, vagy a Ma­gyar Fórum-beli cikkeket illeti, azt mind-mind az MDF-es bel- háború utóvédharcait követő utolsó puskalövésekként értéke­lem. S ha már itt tartunk: vélet­lennek semmiképpen sem ne­vezhető, hogy a Fórumot Csur- káék támadják a legjobban: las­san akár az MDF-et Szidalmazó Párttá is átkeresztelhetnék ma­gukat. S ha a három kezdőbetűt összerakja valaki, arra is rájön, hogy kiknek áll érdekében mindez. Mert ne feledjük: aki a legjobban kiabál az annak ide­jén aláírt valahol, valamit.- Leírjam azt amit most mondott? Ezért nagyon kemé­nyen támadni fogják.-Nem baj. A MIÉP-pel ak­kor lehet majd normalizálni a viszonyt, ha találnak olyan té­mát is, ami nem arról szól, hogy az MDF-fel ő szerintük éppen mi a baj. Ebből elég. A Fórum tagsága már nagyon unja ezt. Pauska Zsolt hálózatnak 700 millió dollárt is meghaladja az éves bevétele. Az ilyen munkahelyek azért kü­lönös fontosságúak, mert nem­csak pénzkereseti forrást bizto­sítanak a benne dolgozó embe­rek számára, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a rászorulók közösen tanulják meg hogyan kell dolgozni, egymással visel­kedni, a világhoz viszonyulni. Remélem, hogy a bicsérdi is a többi egységünkhöz hasonló szellemben és ugyanolyan sike­resen fog működni. K. E. Sz. A. Iskolabővítés Abaligeten Életveszélyes tanteremben oktatják az alsótagozatosokat Goodwill műhely Bicsérden Vállalások és árulások Héjjá Sándor sikere Debrecenben, Galilei szerepében Nincs borzasztóbb annál, ha az ember feladja önmagát. Ha elveitől nemcsak megfosztják, de arra kényszerül, hogy ráadá­sul még meg is tagadjon min­dent, amiben hisz, s ami még ennél is fontosabb: hamisnak kiáltsa ki az igazságot. Ezt a gyötrő dilemmát ábrá­zolja valami megfoghatatlan erővel, mély színészi átéléssel a Pécsi Nemzeti Színház művé­sze, Héjjá Sándor, aki Debre­cenben játssza Németh László Galilei című drámájának cím­szerepét. A kritika is zajos sikert emle­get, de ami még ennél is meg­győzőbb, az a nézők vélemé­nye. Nem egy pécsi utazik az ország másik végébe csak azért, hogy láthassa ezt az alakítást. Hogy miért? Erre csak maga az előadás adhatja meg a választ. Látni kell.-A sikerről nem .tudok mit mondani - kezdte Héjjá Sándor. -Egyetlen kritikát sem olvas­tam. Tény, hogy az eddigi tíz előadás alatt megdöbbentően sokan látták az előadást, s ami méginkább megfogott, az az, hogy a három-négy ifjúsági előadást a 17-18 éves fiatalok valami elképesztő, szinte már zaavró csöndben nézték végig. Úgy látszik, igenis érdekli őket ez a fajta alkotás ... A Lengyel György rendezte előadásban először szerepel a szerző eredeti negyedik felvo­nása, melyet folyamatosan át­írattak Németh Lászlóval. Héjjá Sándor úgy érzi, szerencséje az is, hogy tradíciók, előképek nélkül tudott a szerephez hoz­zányúlni. Amúgy szerinte a Ga­lilei egy antidráma, hiszen a nagy tragédiákban a hős kitart az elvei mellett és belehal, itt viszont Galilei megtagadja a nézeteit, éppen, hogy tovább él­jen, és elmondhassa az embe­reknek azt a tudást, melyet őriz. Élete főművét ugyanis éppen a pere után írja meg.-Mindig szeretem az olyan darabokat - folytatta beszélge­tőtársam -, melyek általános, mindig igaz emberi dolgokról szólnak. A napi politikához kö­tődő művészetet nem szívelem. Ebben a darabban olyan maga­tartásformákat látunk, melyek az egyszerű hétköznapi ember­hez is közel állnak. Az igazság kimondásának kényszere min­denkiben megvan. Mindnyájun­kat inkvizítorok vesznek körül, hogy így, vagy úgy elveink fel­adására kényszerítsenek. Ráa­dásul nekünk még nagy felfede­zéseink sincsenek... Nem min­denki Galilei, de mindenki ke­rülhet ilyen helyzetbe ma, ami­kor a dolgozónak az az első dolga, hogy megtudja, milyen párthoz húz a főnöke a munka­helyén, mert esetlen számíthat ez is egy elbocsátáskor. Amikor Héjjá Sándort a si­kerhez való viszonyáról kérdez­tem elmondta: soha nem a siker utáni vágy űzi. Ő csak azt érzi, neki ezt csinálnia kell, mert a színészet a számára életforma, hivatás, és nem foglalkozás, al­kotás, és nem szakma. És talán küldetés is ... Hodnik I. Gy. Héjjá Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház művésze Fotó: Müller A. Emelkedő alapanyagárak Az alapanyagárak emelke­déséről, és így költségei nö­vekedéséről számol be a Pick Szeged Rt. háromnegyed éves tőzsdei gyorsjelentésé­ben. Ennek ellenére azonban a Pick előreláthatólag az év végére eléri a tervezett 1,4 milliárd forintos adózás előtti nyereséget. A Pick értékesí­tései az első kilenc hónapban mintegy 40 százalékkal ha­ladták meg a tavalyi év azo­nos időszakában elért szintet. A belföldi értékesítések nagysága a tervezettet meg­haladó mértékben, az expor­teladásoké a vártnál kevésbé nőtt. Az első háromnegyed évben a Pick 976 millió forin­tos adózás előtti nyereséget ért el, 14 százalékkal többet mint egy évvel korábban. A harmadik negyedévben or­szágosan csökkent az állatál­lomány nagysága, és ez jelen­tősen megemelte a Pick alap­anyagárait. A negyedik ne­gyedévben azonban már nem várható további növekedés. }

Next

/
Oldalképek
Tartalom