Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-06 / 306. szám

Úszik a telek és a pénz is? Egy vállalkozói beruházás keserű pirulái Orfűn A marcali illetőségű Balogh Csaba és fivére néhány eszten­deje a jó befektetés és a tisztes haszon reményében vásárolta meg Orfűn a Kis-tó melletti vendéglőt. Az egykor szebb na­pokat megért épület nem isme­retlen a közvélemény előtt, évekkel ezelőtt leégése adott beszédtémát a lakók és nyaralók számára. A kormos falak láttán a Balogh testvérekben merült föl az ötlet, hogy fölújítva jó forgalmú vendéglőt és panziót lehetne kialakítani a házból. A vásárlás után megkezdő­dött az épület átalakítása. A be­ruházás megkezdése előtt az or- fűi önkormányzat értékesítette a Kis-tó környékét. Az új tulaj­donos görög vállalkozó vendég­látó egységeket és üdülőfalu ki­alakítását ígérte. Mindebből ed­dig nem sok valósult meg - ez nem is tartozik a témához - a tu­lajdonosváltás azonban komoly bonyodalmakat okozott a mar­cali vállalkozók életében. A görög vállalkozó által megvásárolt terület ugyanis kö­rülöleli a Balogh testvérek pan­zióját, ilyen formán a beruházás egy úszótelken folytatódott. Az épület immár mintegy 8,5-9 millió forintot emésztett föl, azonban jelenlegi elszigetelt­sége folytán a kész beruházás nem hasznosulhat megfelelően. Megegyezés hiányában nincs ugyanis lehetőség megfelelő bevezető út és parkoló kialakí­tására. Balogh Csaba elmondása szerint, amikor testvérével megvásárolták a leégett vendég­lőt, megkeresték az önkor­mányzatot, és szóbeli ígéretet kaptak arra, hogy a hivatal biz­tosítja számukra az úthoz és a parkoló kialakításához szüksé­ges területet. Erre most hiába várnak. Végső elkeseredésük­ben szerették volna értékesíteni a félkész panziót, ám a vitatott helyzet miatt arra értékelhető ajánlatot nem kaptak. Felmerült az ötlet, hogy a görög vállalko­zónak adják el az épületet, ám ő a ráfordításnak csak a felét lenne hajlandó kifizetni érte. Az üggyel kapcsolatban az orfűi önkormányzat jegyzője, dr. Harmat Béla a következő tá­jékoztatást adta. A Balogh test­vérek a polgármesteri hivataltól nem kapták meg az említett ígé­retet, nem is kaphatták, mivel pont a hivatal illetékesei hívták föl a figyelmüket az úszótelek különleges elhelyezkedésére. Az önkormányzati vezetők kez­dettől fogva igyekeztek közvetí­tői szerepet betölteni a két ellen­tétes érdekű vállalkozó között, eleddig nem sok sikerrel. A jegyző szerint a sajnálatos hely­zetet valószínűleg csak peres úton lehet föloldani. Kaszás E. Az épület hosszú szenvedés után „elhunyni” kényszerül? Fotó: Müller Andrea A szem barátja nem nagyobb egy könnycseppnél Fotó: Müller Lencsével valódi a világ Magyarországon száz látás­problémával küszködő ember közül csak kettő visel-kontakt- lencsét. A nyugati országokban több, mint 30 százalékuk él ezzel az egyszerű, praktikus segédesz­közzel, melyet ha előírásszerűén használnak, semmilyen kárt sen okozhat. A szemüveg kipróbált megol­dás, vannak azonban olyanok, akik szívesen megszabadulnának tőle. A pécsi Honvéd kórház szemészeti osztályának vezető főorvosa, dr. Barabás Zsuzsanna elmondta:- A kontaktlencsék között vannak optikai, kozmetikai, és terápiás célt szolgálók. Vannak bizonyos degeneratív betegsé­gek, amelyek estében a lencsével terápiát is végeznek. A legkönnyebben a lágy len­cséket lehet megszokni, vannak azonban olyanok, akiknek az or­vos kemény lencsét ajánl. Ezt a szaruhártya görbülete, anatómiai állapota dönti el. Létezik félke­mény lencse is. A szemüvegnél hasznosabb a kontaktlencse azoknak, akik nagyfokú rövidlá­tók, vagy a két szemük között nagyon nagy dioptriakülönbség van. Ma már lágy cilinderes len­csék is forgalomban vannak.-Külföldön létezik bifokális lencse is, melyre főként 40 év fölött van gyakran szükség. Re­méljük, hogy behozzák a színté­vesztést kijavító lencséket is— mondta a szemészfőorvos. Lencsével a világ olyan lesz, amilyen valójában!-A kontaktlencsés egy egé­szen más képet lát a világról, más lesz a képnagyság, nem kor­látoz a szemüvegkeret, az üveg­szélek torzulása. Az ember is­merkedik a saját arcával, önma­gával, az új képpel. Megfigyel­hető, hogy már egy heti kontakt­lencse-viselés után is nyíltabb, közvetlenebb, magabiztosabb lesz a zárkózott, félénk, szorongó emberből. A tapasztalatom az, hogy a lencse viselése pozitív ha­tástgyakorol a személyiségre is. Általában a 14 és 40 év közöt­tiek szokják meg a leghamarabb a lencséket. Ez a váltás egyben a rugalmasságnak is a próbája le­het, annak, vállalja-e a valaki az újat, sőt, megváltozott önma­gát. Hodnik I. Gy. Tartják magukat a kis újságok Az elmúlt négy évben a lapki­adás palettája nemcsak számtalan országos teijesztésű újsággal szí­nesedett, de megjelentek a helyi lapok is. A választások előtt ezek sorsa is bizonytalanná válhat, hisz kérdés, igényt tartanak-e rájuk az új önkormányzatok. Dombóváron a művelődési ház akkori vezetője, dr. Balipap Fe­renc felvetette a 1989-ben meg­alakult önkormányzatnak egy he­lyi újság létrehozásának ötletét. Mivel a vezetés erre nem volt fo­gadóképes, létrehozott egy lapot tőlük függetlenül. A Dombóvári Krónika szellemi bázisa ma a Polgár Kör. Hogy mi lesz a vá­lasztások után? A Polgár Kör er­kölcsi kötelességének tartja színre Goodwill műhely Bicsérden A Goodwill Intézet Pécsi Szervezete és a bicsérdi ön- kormányzat közösen hátrá­nyos helyzetű munkanélkü­liek foglalkoztatását megoldó műhelyt hoztak létre a bara­nyai településen. A közeli na­poktól hat főt foglalkoztató egységet tegnap avatták föl Bicsérden. A műhely dolgozói dísz- és használati tárgyakat, lakásfelszerelési cikkeket ké­szítenek majd, amelyeket a fa­lubeliek és a környéken élők számára helyben, valamint a Goodwill pécsi király utcai boltjában szeretnének ked­vező áron értékesíteni. A ké­sőbbiek során a tervek között szerepel egy virágkertészet és egy gombatermesztő pince létrehozása, ez tovább bővít­heti a foglalkoztatottak körét. lépni, mondja a szerkesztő. Pol­gármester-jelöltjük ő maga. Ha nyerne, természetesnek tartaná egy önkormányzati kiadvány működtetését, de egy ellenzéki lap létrejöttét is. Hét főállású újságíróval és számtalan külsőssel dolgozik a ma már 32 oldalas Kanizsa Dél-Zalai Hetilap. A kiadási jog a helyi Szociális Foglalkoztatóé, mondja Dóró János, a lap szer­kesztője, ám az önkormányzat is támogatja őket anyagilag. Úgy vélik, nem fenyegeti létüket ve­szély a választások után sem. In­kább lennének az önkormányzat által támogatott újság, heti két­szeri megjelenéssel is, ha lesz rá fogadókészség. Barcson rövidesen tiszta víz kerül a pohárba. A mondat szó szerint értendő, ugyanis a Du­nántúli Regionális Vízmű a na­pokban megkezdte a somogyi városban befejezett 40 milliós víztisztító beruházásának pró­baüzemét, amelynek eredmé­nyeképpen egy hónapon belül jelentős változás állhat be az ivóvíz minőségében. A barcsi víz vassal erősen szennyezett, ezt gyakran szem­mel is jól lehetett látni. Az ön- kormányzat pályázatot írt ki a közműtulajdon üzemeltetésére, amit koncesszióban a siófoki székhelyű Dunántúli Regionális Vízmű nyert el. A szerződő felek megállapodtak a vízminő­ség javításában, amire viszont a DRV írt ki pályázatot. Ezt fő- vállalkozóként a PREMIL Kft. nyerte el, alvállalkozóként a svéd-magyar Vattentechnik Kft. A Földvári Hírek, a balaton- földvári önkormányzat kétha­vonta megjelenő ingyenes új­ságja. Dr. Kovács Zita, a polgár- mesteri hivatal jogásza társadalmi munkában szerkeszti. Úgy véli, a következő önkormányzat is fi­nanszírozni fogja a kiadvány megjelentetését. A magánkiadású Komló és Vi­déke hetilapról Ferenci Demeter laptulajdonos-újságíró mondja: „a részben főállású munkatársakkal dolgozó újság független, s ez el­árul mindent arról, mennyire lehet kiszolgáltatott a jövő helyi veze­tésének. Sokkal inkább meghatá­rozó az adott gazdasági környezet lapjuk életére, mint a politika, te­szi hozzá.” Sz. A. szállította a technológiát a prog­ramba. Az európai normáknak meg­felelő automatikus svéd víztisz­tító berendezés a város napi 4700 köbméteres igénye szerint távolítja el a vízből nemcsak a vasat, de a mangánt is. Az üzemeltető DRV az egy hónapos próbaüzem alatt igyek­szik rendbe tenni a hálózat kri­tikus részeit is. A magas vastar­talom következtében ugyanis a rendszer egyes részein fokozott lérakódás következett be, és a szennyeződés az új technológia alkalmazása folytán bekövet­kező nyomás és áramlás válto­zás következtében a próbaüzem során még okozhat kellemetlen­ségeket. A beruházó és üzemel­tető reményei szerint azonban egy hónap múlva az egész város lényegesen jobb minőségű vizet ihat, mint korábban. Tiszta víz a pohárban Barcson Szörp izocukorból A Tolna Megyei Vállalkozói Központ negyedévenként fél-félmillió forint kamatmentes kölcsönt ad két-két olyan vál­lalkozásnak, amelyik magasz- szinvonalú, piacképes termék kifejlesztéséhez kér támogatást és azt elfogadja egy szakmai zsűri. Kapható ilyen kölcsön a kutatás, a prototípus, az első széria legyártásának finanszíro­zására, vagy a kész termék tesz­telésére, bevizsgálására. A közelmúltban két olyan pá­lyázó kapta meg, amelyik al­kalmas lehet arra, hogy akár nemzetközi, vagy országos si­kert is érjenek el vele. A GMV Gyártó- és Szolgáltató és For­galmazó Kft. egy olasz cég megbízásából nyomdai papír­vágógép megtervezésére és ki­vitelezésére kapott megrende­lést. A kis cég ma 17 embert foglalkoztat, de a papírvágógép exportálása után ez a létszám megkétszereződhet. Nagy Attila évekkel ezelőtt robbant be az üzleti világba a Harcon előállított Brill szörpje­ivel. A vállalkozó természete­sen terjeszkedni kíván, s saját találmányát szeretné a közeljö­vőben piacra dobni. Ez pedig a répacukor elhagyásával készült szörp. A terv pedig az, hogy izocukrot (kukorica-cukor) használna, ami jóval egészsége­sebb. A kísérletei biztatóak, várhatóan a jövő nyáron már a boltokba kerül az izocukorral készült magyar üdítő is. Nagy Attila tervezi - ez jelenti azt, hogy valaki a szakmában már „valaki” hogy palackozott italt is készít. Saját termékből, saját palackozással. Tavaszra már piacra lép a 10-12 százalé­kos gyümölcstartalmú alma, szőlő és narancs üdítőivel. Hazafi József Azonosítatlan lőrék a kannákban Égből pottyan a veszettség elleni vakcina Száz hektó-számra hamisítják a bort az Alföldön Kivonat az Országos Bormi­nősítő Intézet egyik jegyző­könyvéből: „Rubinpiros, barnás árnyalattal, poros, etilacetát szagú és ízű, szintetikus színe­zőanyag felhasználásával ké­szült hamisított bor. A mintával azonos tétel közfogyasztásra al­kalmatlan, nem forgalmaz­ható.” Ezen kívül két hasonló tartalmú jegyzőkönyv készült az egyik pécsi kannásbort áru­sító helyen, illetve a termelő, Sz. J. akasztói pincéjében vett 18 hektoliter Kékfrankos, 25 hektoliter Ezerjó és 28 hektoli­ter Olaszrizling borból október közepén vett minták vizsgálata során. A hasonló nevű borokra a termelő egy évvel korábban megkapta a forgalmazási enge­délyt, s miután a vizsgálatot végzők most is hasonló paramé­terek alapján elemeztek, a ter­melő minden bizonnyal nem azt árulta, amire korábban hatósági engedélyt kapott. Az Országos Borminősítő Intézet igazgatóhe­lyettese, Szőke János kérdé­sünkre elmondta: az idén eddig megközelítőleg háromszáz esetben kezdeményeztek sza­bálysértési eljárást a borhamisí­tók ellen. Munkatársaik a pa­lackos és kannás borokat, il­letve a termelői pincéket szúró­próba szerűen ellenőrzik. Amennyiben forgalmazási en­gedéllyel nem rendelkező, vagy a későbbi vizsgálatok eredmé­nye alapján hamisított bort ta­lálnak, úgy - mint az idézett jegyzőkönyvből is kiderült - a bor árusítását megtiltják, súlyo­sabb esetben a teljes italmeny- nyiséget megsemmisítik. Az igazgatóhelyettes ugyanakkor arra is kitért, hogy az egyes ese­tekben kirótt bírság összege - a praxisukban eddig legfeljebb nyolcezer forintos tétellel talál­koztak -, nem igazán rettenti el a borhamisítókat. Azzal pedig nem sokat lehet kezdeni, ha a termelő a tiltás következtében csak saját maga fogyaszthatná el a húsz-ötven-száz hektónyi borát. A legtöbb gond a kannás bo­rokkal van, sok esetben nem ta­lálni rajtuk az eredetet, illetve a forgalomba hozatali engedély meglétét igazoló címkét. Az Országos Borminősítő Intézet eddig egyébként nem bukkant olyan hazai borra, amit fagyál­lóval vagy metilalkohollal „ke­zeltek volna”, mint ahogy tették azt az osztrák vagy olasz bor­botrány szereplői. Egészségre ártalmas anyagokat nem kever­nek a hazai hamisítók a borba, „csupán” túlcukrozzák, nem megengedett édesítő anyagot adagolnak, sőt előfordul, hogy fehér borból „varázsolnak” vö­röset élelmiszerfestékkel szí­nezve. Balogh Z. Rókák veszettsége elleni vakcinákat szórnak repülőgép­ről a Dunántúl északi megyéi­ben az erdei dúvad által kedvelt eledelekben. A csalétekkel a Németországból importált oltó­anyag is a rókák szervezetébe jut, és meggátolja a veszélyes kórt leginkább teijesztő vadál­latok megbetegedését. A veszettség elleni kampány nincs összefüggésben a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyében a közelmúltban előfordult ket­tős halálesettel. A vakcinaszó­rást a Földművelésügyi Minisz­térium indította az európai ve­szettség ellenes program kere­tében - idén 40 millió forintot fordítanak megelőzésre. A kihe­lyezett oltóanyag emberre és más állatokra nem ártalmas, mégsem árt távol maradni tőle. A vakcinázás az Ausztriával és Szlovákiával határos me­gyékben kezdődött meg, a szomszédos országokban már évek óta komoly gondot és ösz- szegeket fordítanak a veszettség visszaszorítására. A vírus által terjesztett beteg­séget elsősorban a rókákat ve­szélyezteti, a második harmadik helyen a kutyák és a macskák állnak továbbadóként. Magyar- országon évente mintegy 800- 1000 veszett rókát vesznek nyilvántartásba, vélhetően azonban ennél jóval magasabb a számuk. A halálos kór hara­pással, illetve különböző test­nedvek által érintéssel is terjed, ezért kell különösen elővigyá­zatosnak lenni a furcsán visel­kedő állatokkal. Az elmúlt év­ben két halálos kimenetelű em­beri veszettséget jegyezhettek föl a magyarországi krónikák, ugyanakkor több mint 5000 embert kellett utólagos védőol­tásban részesíteni a vírusfertő­zés gyanúja miatt. A szomorú statisztikát idén a már említett ricsei eset gyarapította. A dél-dunántúli megyék kö­zül a most indított vakcinázási program egyelőre csak Zalát érinti. Tolna megyében rendkí­vüli esettől mentesen csak szór­ványosan fordult elő veszettségi eset, Somogybán több utólagos védőoltás sorozatot is indítani kellett idén. A baranyai helyzetről dr. Guzsvány Mihály megyei főál­latorvos számolt be:- Baranya fertőzöttsége meghaladja az országos átlagot, idén eddig 32 rókát, 8 kutyát és 9 macskát regisztráltunk ve­szettség miatt, és tudomásom szerint nálunk is sok utólagos védőoltás sorozat indult. Na­gyon remélem, hogy a program rövidesen eléri a dél-dunántúli megyéket is, hiszen az osztrák és szlovák tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a vakcinázással gyakorlatilag teljesen vissza le­het szorítani a vírus teijedé- sét. Kaszás E. 1994. NOVEMBER 6., VASÁRNAP Új VDN 3 ft » I t »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom