Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-05 / 305. szám

1994. november 5., szombat A mai nap üj Dunántúli napló 3 Bemutatkozik a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma A megye középiskolásainak játéka, furfangos kérdésekkel Harmadikos diákok a kémiai előadóban Fotó: Tóth László Stafétajátékunkban legutóbb a Hevesy György Műszaki Szakközépiskolát mutattuk be. Ők a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának adták tovább a bemutatkozás jogát, s a kérdést, melyre a lajosistáknak vála­szolniuk kell. A kérdés az volt: A langyosabb a langyosnál hi­degebb, vagy melegebb? Indo­kolja a választ, és adja meg azt is, hogyan küszöböli ki egy mű­szaki ezt a dilemmát? A lajosisták válasza: Hogy mi a langyos, meglehetősen szub­jektív és viszonylagos dolog. Amikor valamely oknál fogva (például télen, amikor hideg van) a meleget részesítjük előnyben, akkor a langyosabb a langyosnál pozitívabb értéket képvisel, így tehát melegebb a langyosnál. Míg melegben (pél­dául nyáron) a hideget részesít­jük előnyben, ennélfogva a lan­gyosabbat kedvezőbben értékel­jük a langyosnál, tehát ekkor a langyosabb hidegebb, mint a langyos. Ez a dilémma egy mű­szaki számára nem probléma, hiszen e fogalmakat nem hasz­nálja. Számára t C°, vagy t +/— delta t C° létezik. A pécsi Nagy Lajos Gim­názium 307 éves katolikus egy­házi iskola, melyet 1814-ben vettek át a ciszterciek. Akkor is világiak és egyházmegyei pa­pok segítettek a négyszáz diák oktatásában. A következő több, mint száz évben folytatódott a tanítás a szent-benedeki „imád­kozzál és dolgozzál” elv alap­ján, a ciszterci ’’szeretet iskolá­jában”. Az államosítás évei után 1993-tól vezeti ismét a Rend, de már 1990 óta lassú átmenetben, hitoktatással, egyházi, „cisz­terci osztályokkal”. A gimná­zium mindig kiemelkedett a ré­gió iskolái közül az egyetemi és főiskolai továbbtanulásra felké­szítés szempontjából. Magas színvonalon oktatja a természet- tudományos és a társadalomis­mereti tárgyakat, az utóbbi években pedig szélesíti és erő­teljesen fejleszti az idegen nyelvek és a számítástechnika oktatását. Speciális tantervű osztályok indulnak kémiából, informatika-számítástechnika területen és angol nyelvből. A katolikus hittan rendes órarendi tantárgy. A nem katolikus tanu­lók saját gyülekezetükben ré­szesülnek hitoktatásban. Van­nak azonban olyan diákok is, akik nem vallásosak, illetőleg állami beiskolázású osztá­lyokba járnak. Ilyen osztályban tanul a 3.c-s Tiszavölgyi Imre. Az ő osztá­lyuk a kis, 21-es létszámmal egészen egyedülálló, a felkészü­lésre nagyobb a lehetőség. Imre jogásznak készül, s az iskola jól csengő neve, szakmai értékei vonzották. Ivánfi Judit az első ciszterci osztály tanulója, 4.a-s.-Az orvosira szeretnék to­vább menni - mondta, - azért, hogy segíthessek az embereken. Ebben az iskolában szabadon kibontakozhatunk, utat mutat­nak nekünk, és sok hasonló gondolkodású embert ismerünk meg. Baán Zsolt a 2.d-ből azt emelte ki, hogy itt nagyon is ápolják a közösségi szellemet, így például egységes, összetartó csapattá forrt az osztálya is. Ő tanárnak készül. Tompity Tünde, Judit negyedikes osz­tálytársa a kollégiumi életről beszélt:- A segítő szándék a kollégis­ták körében is nagy. Én magam is sokszor segítek a többieknek a tanulásban. A diákotthonban egyébként nemcsak lajosisták laknak, hanem több másik középis­kola tanulói is. A ciszterci osztályokba járóknak itt közös lelkigyakorlatokat tartanak, közös imádság, bibliaolvasás is van. Elsősorban az itteni vallá­sos nevelés miatt választotta a gimnáziumot az l.a-s Öllé Viktória, aki német-magyar szakos tanár akar lenni. Hogy milyen előnyre számít?- Biztos, hogy a tanításban, az életben, a családban, a házasság­ban is élvezhetem majd annak eredményét, hogy ilyen nevelés­ben részesültem - mondta mély meggyőződéssel. A történelemtanárnak készülő 2.e. osztályos Szarka Orsolyának a nővére is idejárt. Szerinte az itt tanulók nagy előnyre tesznek szert a többiekhez képest, első­sorban az emberi értékek szem­pontjából, miközben magas szín­vonalú képzésben is részesülnek.- A célunk az, hogy széles lá­tókörű, általánosan művelt fia­talokat neveljünk, úgy, hogy a választott szakterület tantárgya­iból lehetőleg az iskolában kap­janak olyan felkészítést, amely- lyel továbbjuthatnak, és helyt­állhatnak később is - emelte ki az igazgató, Póla József is. - Ez az iskola pécsi intézmény, an­nak minden előnyével. Azzal pedig, hogy katolikus iskola lett, dsak kitágultak a lehetőségei. A gyerekek dallasi, ausztriai, németországi ciszterci gimná­ziumokban tanulhatnak. Újjáé­ledt a diáksportkör, s a kemény tanulmányi követelmények mellett nagyszerű sportolói is vannak az iskolának. Ki kell emelni az ének-zenei együtte­sek munkáját, és az izgalmas képzőművészeti munkát is. Dr. Arató Orbán, a Ciszterci Rend pécsi megbízottja mindezt azzal egészítette ki:- Ez egy római katolikus is­kola, melynek megvan a maga értékrendje. Alapelv az általá­nos humánumon túl a valláser­kölcs ismerete, s ennek minden­napi gyakorlata. Fontos az is, hogy a tanárok emberileg is megszólíthatok legyenek. A tu­dás mellett, amire az iskola ok­tat a tantárgyakkal, fontos a ke­resztény ember számára a ter­mészetfölötti világgal, Istennel való elkötelezett kapcsolata. Olyan fiatalokat nevelünk, akik e két alapra helyezkedve, egy belső normarendszer által ve­zettetve élnek a világban. A gimnázium a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium és Szakközépiskolának adta át a stafétabotot. Erre a kérdésre várják tőlük a választ: Tudják-e, hogy mi és milyen a színes Fe­hér-fekete? H. I. Gy. Kérjük a játékban résztvevő iskolákat, hogy az érdemjegyek mintájára egytől ötig pontozzák a feleletet, melyet az általuk ki­választott iskola adott. Dönté­süket indokolják, s küldjék be címünkre. A borítékra írják rá: „Bemutatkozunk”. MTV Pécsi Stúdió Regionális választási műsorok Megértetni az önkormány­zati választások fontosságát, ismertetni a megyei képvi­selő-jelölteket állító politikai erők településfejlesztési kon­cepcióit és mindezek alapján: aktivizálni a polgárokat - e cé­lok jegyében tervezi választási műsorok sugárzását a Pécsi Körzeti Stúdió. A lehetőségek és módszerek egyeztetése céljából a szer­kesztők meghívják és várják azon pártok és szervezetek egy-egy képviselőjét, melyek mind a tízezernél nagyobb, mind pedig a tízezernél kisebb lélekszámú települések vonat­kozásában megyei listákat állí­tanak. A megbeszélésre 1994. no­vember 10-én, csütörtökön délután 16 órakor kerül sor a Pécsi Körzeti Stúdió tanács­termében. Cím: Pécs, Alsóhavi utca 16. Pécsváradi szobrász műve Ausztriában Szabó László Pécsváradon élő szobrász művét avatták fel közelmúltban az ausztriai Tro- faiachban. A három méter ma­gas, fából faragot szobor az ausztriai város alkotótáborában készült. A Hegy asszonya című alkotás vörösmárvány poszta- mensen díszíti a város könyv­tára előtti teret. Kisebbségi fórum Kölkeden A Baranya Megyei Közgyű­lés Nemzetiségi és Etnikai Ki­sebbségi Bizottsága, valamint a Önkormányzati Akadémia Pécsi Területi Iskolaközpontja kisebbségi fórumot rendez no­vember 7-én, hétfőn 18 órától Kölkeden a Polgári Kör olva­sótermében. A fórum előadója: dr. Csefkó Ferenc, az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja ügyvezető igazgatója. Kész, de mégsem kész A pécsi Arpád-hídon nem csupán az aszfalt gyűrődött r ; £ 1 Vajon kiszámolta-e már valaki, hogy mennyi fölösleges ben­zint, időt emésztett fel, míg végre újra teljes szélességében megnyitották a felüljárót? Fotó: Tóth László A nyári kánikulában gyűrő­dött az aszfalt a pécsi Ar­pád-hídon, ismertebb nevén a „négysávos felüljárón”, de nem csupán a burkolat gyűrődött. A tikkasztó forróságban 15-20 perceket az autóbuszban, kocsi­jukban verejtékező utasok, au­tósok is gyűrődtek, s remény­kedtek, ez az áldatlan állapot mihamarabb megszűnik. Igen megszűnt, ugyanis elmúlt a nyár, a parázs meleg... Tegnap délelőtt az érintettek képviselői - a beruházók részéről Kis István, a Pécsi Közúti Igazga­tóság (KIG) főmérnöke, Sziládi Zoltán, a KIG építési osztályveze­tője, Molnár Zsolt, a KIG mű­szaki ellenőre, s a kivitelezésre vállalkozott „Pécs-Árpád híd” konzorciumtól Veress Tibor, a Pécsi Építő Kit. igazgatója és Bodnár József, a Hídépítő Rt. épí­tésvezetője - megnyugtatták la­punk munkatársát, még pénteken átadják a forgalomnak a hidat, azaz mind a négy sávon közle­kedhetünk. Arra a kérdésemre, hogy nem kellett volna-e előbb elkészülni a munkálatokkal, szinte egyhangú­lag - beruházók, kivitelezők - azt válaszolták nem, mert a határidő, amit ugyan szerződésbe nem fog­laltak, november 15-e lett volna. Ugyanis ekkor kezdődik a KIG-en a télre való átállás. Aztán kiderült, nem a sajtó, a rádió „ta­lálta ki” az október 22-i, majd az október végi átadási időpontot, hivatalos helyekről és emberektől valóban felröppentek ilyen in­formációk, ám azt nem tették hozzá a nyilatkozók, hogy a kivi­telezést, azaz a híd elkészültét előbbre hozták. Tehát nem arról van szó, hogy késtek a felújítás­sal, hanem átcsoportosították a teendőket! Hogy is van ez? A húsz éves, alaposan elhasz­nálódott Árpád-híd teljes rekonst­rukcióját idén áprilisban kezdte meg a versenytárgyalás nyertese, a Pécsi Építő Kft. és a Hídépítő Rt. révén alakított konzorcium. A beruházást - ennek összege 177,4 millió forint, aminek nagy részét az útalapból támogatták - két ütemre osztották: az elsőben, tu­lajdonképpen a híd közlekedő felületét, a másodikban pedig az oldalát és az alépítményét korsze­rűsítik. Az első ütem kivitelezése so­rán - 600 négyzetméter felületről volt szó - olyan szigetelési, sze­gélyvédelmi és dilatációs eljárá­sokat alkalmaztak, amelyek a vi­lágon jelenleg a legkorszerűbbek közé számítanak. Elismerték, ez­zel természetesen nem lett volna még baj, ám több váratlan prob­lémajelentkezett. A teljesség igé­Futnak a képek „Mihelyt a kasszírnő vissza­adott az ötfrankosából, Georges Duroy otthagyta a vendéglőt.” Ez a néhány szó, Maupassant Szép­fiú című regényének első mon­data akár jelképes határkő is le­hetne az életviszonyok ábrázo­lása szempontjából a régi világ és a modem idők között. Hajdan a pénz alig jelentett érzékelhető problémát a művek szereplői számára. Vagy nem volt rá szük­ségük, vagy egyszerűen volt, és kész. Jellemző, hogy romantikus történetekben úgy szokták kie­gyenlíteni, mondjuk, a vendéglői számlát, hogy egy aranyakkal teli erszényt hanyagul odahajítanak a fogadósnak. Az előkelő vendég nem kérdezte meg, mennyivel is tartozik pontosan, s nem várt a visszajáró összegre. nye nélkül: többek között meghi­básodott az egyik berendezés, ké­sett az alkatrész-utánpótlás, az óriási hőség - az aszfalton 70 Celsius fokot mértek -, s a súlyos járművek fékezései miatt a híd meredek részein „gyűrődött” az aszfalt. Hozzátették, ez olyan mű­szaki problémát vetett fel, hogy az ország minden részéből szakem­berek érkeztek Pécsre. Ezt követően a két rétegben már leaszfaltozott burkolatot a két sávon felszedték. Mint mondták, tehették volna, hogy a kopóréte­get ráhúzzák, s csak két-három év múlva jelentkezett volna újabb gyűrődés -, de a kivitelezők a „technológiai kihívást” elfogadva vállalták a „nép haragját”, s a többletköltséget. (A járművel közlekedők meglehetősen közvet­len hangnemben mondták el vé­Ezzel szemben a realista írók­kal beléptünk abba a prózai kor­szakba, ahol meg kell becsülni az ötfrankost, mert ez annyi, mint két vacsora ebéd nélkül vagy két ebéd vacsora nélkül, hogy meg­int Duroy-t idézzem. S a könyör­telen és boldogító pénz milyen jellemző eseteit írta meg később Dreiser vagy Sinclair Lewis. Azt már talán mondanom se kell, hogy a hollywoodi film, lévén eredendően üzleti vállalkozás, többnyire az anyagiak körül fo­rog. A hősök többet beszélnek bennük bankjegyekről, mint köl­tészetről, szerelemről vagy a természet szépségeiről. És most itt van egy amerikai film, ami arról szól, hogy a pénz bizony, semmit se számít. Nem­csak hogy nem boldogít, de az se leményüket, amikor meglátták a nemrég leterített burkolat bontá­sát.) A kivitelezők szerint min­denkinek úgy tűnt, hogy ez óriási késést okoz a híd forgalomba he­lyezésében - megerősítettem, ez valóban így volt -, azonban nem emiatt húzódott az átadás. Hanem azért, mert a dilatációs hézagok jövő évre, a beruházás második ütemében tervezett kiváltását és kitöltését előrehozták, mondván legalább tavasszal nem kell félpá­lyás forgalomkorlátozást életbe léptetni. A hézagokkal kapcsola­tos munkálatok miatt - például esőben, eső után nem lehetett dolgozni - tolódott el november elejére a négy sáv forgalomba he­lyezése. Kíváncsi voltam, hogy miért nem dolgoztak éjjel vagy vasár­nap, éppen a gyorsabb átadás mi­att. A válasz szerint maximálisan kihasználták a lehetőségeket, de a gyorsaságnak határt szabnak a törvények, rendeletek, nevezete­sen, hogy mennyi túlórában lehet nagy baj, ha nincs. Még akkor sem, ha a mese helyszíne történe­tesen Manhattan, ami nem éppen bukolikus pásztoridilljeiről neve­zetes. Ezért a Sorsjegyesek (It Could Happen To You, azaz Ve­led is megtörténhet) című film eleve rászolgált a dicséretünkre. Ha eltekintünk attól, hogy a cse­lekmény egyes fordulatai bizony eléggé sablonosak, néhány meg­oldás többszörösen visszaköszön (például a bírósági tárgyalás kép­sorai), továbbá, hogy a mellék- szereplők igen gyengén muzsi­kálnak, akkor egészen jól elszó­rakozunk. Bridget Fonda rokon­szenves színésznő a fitos orrával, a Nicholas Cage alakította Char­lie Lang pedig csakugyan derék fickó. Egyszerű rendőr, aki délelőtt foglalkoztatni az embereket. Van-e tanulsága a híd felújításá­nak? A beruházók, kivitelezők szerint emberi mulasztás nem tör­tént, az erre közlekedők egy kísér­let részesei voltak - akarva, aka­ratlanul. Az Árpád-híd felújítása lefüleli a betörőket, ebédre beéri egy hamburgerrel, esténként pe­dig rongylabdázik az utcabeli srácokkal. Egyszer nem tud bor­ravalót adni egy pincémőnek, hát megígéri, ha kihúzzák a lottó­számait, megfelezi vele a nyere­ményt. Ebben a szituációban az­tán egymást érik a meglepetések. Egy: a hős nyer négymillió dol­lárt. Kettő: az összeg felét való­ban odaadja az alig ismert fiatal- asszonynak. Az ígéretet be kell tartani, mondja, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Pedig tényleg az. Három: fele­sége ezért gyengeelméjűnek te­kinti (ami nem igazán meglepe­tés), pláne mikor hősünk kezdi ingyen utaztatni New York la­kosságát a metrón, a baseball stadiont pedig kibéreli a gyere­1995-ben folytatódik, ígéret sze­rint a közúti forgalmat már csak ,.minimális mértékben” zavarják. Mit tehetünk hozzá? Remény­kedünk, hogy Jövőre s még né­hány évig az Árpád-hídon sem az aszfalt, sem mi közlekedők nem gyűrődünk! Roszprim Nándor keknek. A harcias menyecske elperli a jóságos rendőrtől az utolsó centet is, hogy érvénye­süljön az alapeszme, miszerint a pénz nem számít (lásd fel­jebb), hiszen Yvonne, a pin- cémő megmaradt neki, s any- nyire nem lehetnek szegények, hogy ne tudnának vendégül látni egy nélkülözőt. Régen az ilyen embereket bizonyára szentté avatták. És most? Azokat, akik izgulni sze­retnének, majd a vetítésen arra kérem, e kérdéssel tekintsék befejezettnek cikkemet. A töb­bieknek elárulom, hogy New York lakóit is erősen meghat­ják az események, lám, csak, ki hitte volna, ennyire nem téma a pénz. Összedobnak hát hőseink számára hatszázezer dollárt, ami, mint tudjuk, nem számít ugyan, ám azért mégis nagyon örülnek neki. Nagy Imre A rendőr, a pincérnő meg a pénz A

Next

/
Oldalképek
Tartalom