Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-30 / 330. szám

10 új Dunántúli napló Választási fórum 1994. november 30., szerda ____ • ♦ F ontos Önnek faluja, városa, megyéje jövője? Az 1990. évi önkormányzati törvény - a települési érdekek elsődlegességét hirdetve - újtí­pusú megyét fogalmazott meg. A törvényben - a megye ön- kormányzati jellegének rögzíté­sével - benne volt az európai léptékű középszint esélye. A ta­nácsi „stílus” visszajövetelétől való félelem, az ellensúlysze­reptől való kormányzati ide­genkedés a megyét - elsősorban - intézményfenntartó funkcióra ítélte. Minden gond és probléma el­lenére az önkormányzati megye megtalálta helyét és szerepét. Ezt nem a települési érdekek rovására, hanem azok mellett, esetenként azokkal együttmű­ködve érte el. A ciklus második felére egyértelművé vált, hogy az önkormányzati megye fel­adatait és hatáskörét bővíteni, legitimációját erősíteni kell. Ennek lehetünk tanúi napjaink­ban. A közvetlen választással a megyei politika eddigieknél szélesebb felhatalmazottságu testületé jön létre. Ez az erős legitimáció új tí­pusú feladatvállalást tesz szük­ségessé: A Megyei Közgyűlésnek az eddigieknél hatékonyabban kell a kormányt a térség gondjainak figyelemmel kisé­résére késztetni. Ehhez egy át­fogó válságkezelési program kell. A programkészítés koor­dinátora a Megyei Közgyűlés kell hogy legyen. Ahhoz, hogy Baranya me­gye sikeres és virágzó legyen, a kormánynál infrastrukturá­lis fejlesztésekhez kell támo­gatást szerezni. 1. Alapvető érdekünk a me­gye nyitottságának erősítése, más térségekkel a szorosabb kapcsolat megteremtése:- ehhez javítani kell a Buda­pest és Pécs közötti autóközle­kedés feltételeit, korszerűsíteni kell az úthálózatot;- A Duna és a déli országha­tár által okozott „bezártságot”, a sziget elzártságát a mohácsi Duna-híd mielőbbi megépítésé­vel kell oldani, ez új esélyt kínál a kelet-magyarországi és a hatá­ron túli gazdasági együttműkö­désben;- a térség nemzetközi, gazda­sági kapcsolatai szükségessé te­szik a pogányi repülőtér fokoza­tos bővítését, az országhatáron túlról érkező kisgépek fogadá­sára való alkalmassá tételét. 2. A biztonságos és teljes­körű gázellátás érdekében szor­galmazni kell a II. fővonal mie­lőbbi megépítését. A fenti célok megvalósulása alapvető feltétele a gazdasági fellendülésnek, megújulásnak. Nem léphetünk át úgy a III. évezredbe, hogy nem oldjuk meg a felhamozódott kom­munális, veszélyes- és kórházi hulladékok tárolását, illetve megsemmisítését.- Falvaink és városaink egyre nehezebben birkóznak meg a felhalmozódott kommu­nális hulladékkal. A megoldást a megye által támogatott kistér­ségi társulások keretében, egy­séges technológiai normák sze­rint kell keresni.- Alapvető érdekünk a veszé­lyes hulladék megsemmisítése, a garéi égető megépítése, ugyancsak fontos érdek a kór­házi hulladékok ártalmatlanítá­sára létesülő kökényi égető helyzetének rendezése. A fentiek megoldására komp­lex program kell, erre kénysze­rítenek bennünket meglévő gondjaink és a jövő generáció iránti felelősségünk. A megyei közgyűlésnek se­gítenie kell a kistérségek komplex fejlesztési céljait, a köztük egyre bővülő együtt­működést. Ehhez az szüksé­ges, hogy a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között - a célok és ezek eléréséhez szükséges eszközök meghatá­rozásában - összhang alakul­jon ki. Ahhoz, hogy Baranya sikeres legyen a megyei intézmények működtetésében, a feladatok szakszerűbb ellátására, a mű­ködés feltételeinek javítására, az egyszerre jelenlévő pazar­lás és hiány felszámolására hatékonyabb intézkedéseket kell hozni. A Megyei Közgyű­lés oktatási, kulturális, egész­ségügyi és szociális intézmé­nyeiben folyamatosan vizsgálni kell az ellátott feladat mennyi­ségi és minőségi változásait, azok gazdasági összefüggéseit és szervezeti hatásait. Ahhoz, hogy kitűzött céljain­kat eredményesen megvalósít­hassuk:- erősíteni kell a megyei tes­tület és a kormány közötti kap­csolatot. Gondjainkat a napi in­formáció szintjén kell a kor­mányzati szerveknél tudatosíta­nunk;-javítani kell a megye és a megyei város Pécs képviselőtes­tületei közötti együttműködést;- városaink és falvaink gya­rapodása és boldogulása nélkül nincs sikeres megye. Az ön- kormányzatok önállósága, csorbíthatatlansága mellett minden lehetőséget meg kell ragadni az egyenjogú partnerek közötti együttműködésre;- a megyei önkormányzat döntéseinek társadalmi elfoga­dottsága, szakmai megalapo­zottsága javítása végett a mű­ködő pártok mellett az előké­szítő munkába a kamarákat (Ba­ranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Kézműves Ka­mara, Agrárkamara) érdekvé­delmi, érdekképviseleti szerve­ket, a megye gazdaságát megha­tározó vállalatok és intézmé­nyek képviselőit mind széle­sebb körben kell bevonni. Ahhoz, hogy programunk si­keres legyen, erős önkor­mányzatokra van szükség. Olyan önkormányzatokra, amelyek nem a hatalom helyi szervei, hanem a helyi hata­lom szervei. Beok György Dr. Kurucsai Csaba a Független Kisgazdapárt és a Polgári Kör Baranyáért közös lista vezetői Önfenntartó fejlődést! Rendezvények Az önkormányzati választá­sok küszöbén a megyei önkor­mányzat feladatai közül, a terü­letfejlesztés részeként a válság- kezelésről néhány gondolat. Ba­ranyában egyes térségek (jó­részt kistelepülések) ellehetet­lenülése az agrárium válságával szorosan összefügg. A jórészt politikai indíttatású „agrárátalakítás” okozta károk milliárdokban mérhetők me­gyénkben is. Ezt többszörösen meghaladja az ágazat fejlesztési igénye. Még mindig rendezet­lenek a tulajdonviszonyok, a földnek nincs ára, a gépesítés színvonala a tíz évvel ezelőtti, az állatlétszám a felére csök­kent. Másfél évtizednyit esett visz- sza a növény- és állategészség­ügy. A piaci koordináció nem működik, hiányzik a mezőgaz­daságot finanszírozó bankrend­szer. A vállalkozók többsége nincs felkészítve az új felada­tokra, nem működik a korrekt szaktanácsadás, válságmene­dzselés. A falufejlesztés viszont elképzelhetetlen a mezőgazda­ság fejlesztése, organikus fejlő­dés nélkül. Az új helyzetben felerősödnek a hatékonysági szempontok. A természeti és infrastruktúrális feltételeken túl az emberi erőforrások állapota és a lakókörnyezet meghatáro­zóvá válik. Közeledve az Európai Unió­hoz a versenyképesség elen­gedhetetlen feltétele a magán- és a közösségi szféra együttmű­ködése. Az önkormányzatoknak kell kidolgozni, egyeztetni, ak­tualizálni és jobb híján mene­dzselni is a fejlesztési progra­mokat. Ezekhez a hazai és nem­zetközi támogatási, pályázati, finanszírozási lehetőségeket is meg kell találni és el kell nyerni. Elkerülhetetlen a helyi erő­források pontos számbavétele, a kitörési pontok meghatározása, az egyéni, családi és közösségi cselekvési irányok megfogal­mazása, összehangolása. Önfenntartó és fenntartható fejlődésre van tehát szükség. Ebben a folyamatban megtalálja helyét a helyi, a területi (me­gyei) önkormányzat, ha az in­tegráció mellett a kooperáció is egyre nagyobb szerephez jut. Dr. Tóth Sándor, MSZP-lista A Szocialista Párt városi szervezete és Meixner András, a 19. körzet képviselőjelöltje a Berek utcai iskolában november 29-én 18 órakor tartandó be­szélgetésre hívja a város polgá­rait. Témák: Miért olyan magas a pécsi vízdíj, a közlekedési ta­rifa és a fűtési díj? Hová lett 300 millió Ft, avagy valóban hi- telmentes-e a város? Milyen le­het és milyen ma a közbizton­ság? Miből fognak megélni a pécsiek? A KDNP, MIÉP, NDSZ, POFOSZ, ZA, TFKP, RSZ 2. sz. vk. képviselőjelöltje, Kitti János választási fórumot tart november 30-án a Hősök terei közösségi házban du. 6-kor. * Vegyen részt a Komlói Hír­hozó telefonos fórumán! 30-án, szerdán 16.00-20.00 óra között a 482-196 és a 482-B42 tele­fonszámokon beszélhet a hely- hatósági választásokon induló szervezetek vezetőivel. Kérdé­seket tehet fel a választásokról, a szervezetek programjairól, megismerheti a pártok, egyesü­letek egyéni jelöltjeit. Tájéko­zódjon, mielőtt szavaz! Szerdán hívja a fenti telefonszámokat! Legyen aktív részese a válasz­tásnak! * A meszesi József Attila Mű­velődési Központ kistermében december 1-én (csütörtökön) este 6 órakor a nemzeti Szövet­ség (KDNP, MIÉP, TKGP, ZA, NDSz, POFOSZ, RSZ, MŰK) Pécs-keleti ök. képviselő jelölt­jei fórumra hívják ajánlóikat. * Dr. Kőhalmi Lászlóné, a 17. sz. vk. egyéni önkormányzati képviselő-jelöltje december 1-én 17 órától szeretettel várja kötetlen beszélgetésre a válasz­tópolgárokat a KDNP Pécs, Rákóczi út 50. sz. alatti iroda- helyiségében. Az 1. sz. vk.-ben Orsós Péter képviselőjelölt fórumot tart no­vember 30-án 17 órakor. Helye: Pécs-Hird, Kenderfonó tanács­termében. Mindenkit szeretettel vár. A döntés az Önök kezében van Tisztelt Választópolgárok! A Társadalmi Egyesülések Szövetsége (TESZ) az elmúlt években nem vett részt a poli­tikai közéletben, de a most in­duló, pártoktól független je­löltjeik olyan személyek, akik jól ismerik a várost és annak működéséért tett erőfeszítése­ket, s ismerik a megválaszolat­lan kérdéseket is, az elmaradt, vagy éppen nem kifejezetten a lakosság érdekeit szolgáló döntéseket. A TESZ-t támogató civil szervezetek és jelöltjeik párt­semlegessége nem jelent pár- tellenességet, de a szó klasszi­kus értelmében nem politizálni akarunk, hanem szolgálni a város lakosságát, annak a köz- igazgatási szakembernek a szellemében, aki egykor úgy fogalmazott, hogy „a közigaz­gatás ne uralkodjon, hanem szolgáljon”. Én magam is en­nek szellemében dolgoztam és dolgozom ma is a közigazga­tásban, közel 20 éve. Áttekintve az eddig megje­lent választási programokat, láthatjuk, hogy ugyanazon or­szágos és helyi gondok felis­merését, megoldását tartal­mazzák, mint a munkanélküli­ség, a kilátástalan lakáshely­zet, a szociális gondok, a kör­nyezetvédelem, a közoktatás és egészségügy problémái, a nyugdíjasok helyzete, vagy éppen a pályakezdő fiatalok lakás- és elhelyezkedési gond­jai. Sajnos evvel még nem teljes a sor. Súlyos gondok ezek, me­lyek közül prioritást kell hogy kapjanak a legsúlyosabbak, amelyek megoldásában hala­déktalanul lépni kell. Úgy kell felmérni a tényeket és a lehe­tőségeket, hogy ne kényszerül­jünk tisztességtelen hitegeté­sekre, felelőtlen ígérgetésekre. Szerencsére nem minden pénz kérdése. Jó szervezéssel, kö­rültekintő helyzetfeltárással hatékonyabbá és gyorsabbá lehet tenni mindennapi ügye­ink egy részének megoldását. Az elmúlt években látnunk kellett, hogy az önkormányzat napirendjei túlzsúfoltak vol­tak, a tárgyalt ügyek sokasága sok esetben a képviselőktől az elvárhatóság határán túli hely­tállást követelt. Ennek kikü­szöbölésére haladéktalanul felül kell vizsgálni azon hatás­köröket, melyek az önkor­mányzati törvény szerint átru­házhatók a bizottságokra, vagy végső soron az irodákra. A vá­lasztásokon - a jelöltek isme­retében - minden párt, koalí­ció, civil szervezet a legjobb szakembereket állítja csata­sorba, így bárkire essen is a vá­lasztás a közgyűlésben szak­emberből nem lesz hiány. Tá­maszkodni kell a Polgármes­teri Hivatal tapasztalattal ren­delkező munkatársaira, be kell vonni szakértőként a város polgárai közül azokat, akik egy-egy szakterületnek elis­mert művelői, és minden eset­ben párbeszédet kell folytatni a város polgáraival és az ér­dekvédelmi szervezeteikkel a lakosság szélesebb rétegét érintő kérdések megvitatásá­nál. A szociálpolitikában - ha kell társadalmi erők bevonásá­val - fel kell kutatni azon rá­szorulókat, akik a létminimum határán, vagy az alatt élnek, de emberi méltóságból, szégye­nérzetből „nem kívánnak” élni a segély jobb létet biztosító le­hetőségével. Ez ugyanazon összeg igazságosabb elosztá­sát tenné lehetővé. A lakáshelyzet városunkban is megoldhatatlan, de a kilátás­talan helyzet okozta feszültsé­get enyhíteni lehet, sőt köte­lessége az önkormányzatnak. A szociálpolitikai kedvez­mény helyébe lépő lakásépí­tési kedvezmény (kétgyerme­kes család esetén pl. 1,2 millió forint) lakásépítés vagy lakás- vásárlásnál még azon csalá­doknál is csepp a tengerben, akik megfelelő anyagi háttér­rel, szülői támogatással ren­delkeznek. Önkormányzati szinten is segíteni kell, telkek kialakításával, támogatás vagy kölcsön folyósításával. Sajnos lesz - és félő, hogy szélesedni fog - a rászorulóknak egy olyan rétege is, akik még ily módon sem lesznek képesek megoldani lakásgondjukat. Róluk is a várost üzemeltető önkormányzatnak kell gon­doskodni pl. részben önerős, részben önkormányzati beru­házásban épülő tetőtérbeépíté­sekkel, a város különböző ré­szein lévő komfort nélküli la­kások felkutatásával és azok­nak - felújítás ellenében tör­ténő - bérbeadásával. S most már valóban csak címszavakban. Támogatni és erősíteni kell a munkahelyteremtő vállalko­zásokat, rendezni a közoktatás és egészségügy helyzetét és az ott dolgozó közalkalmazottak anyagi és erkölcsi elismerését, jövőt kell biztosítani gyerme­keinknek és biztos megélhetést nagyszüleinknek. Tisztelt Választópolgárok! A döntés az Önök kezében van. Személyemtől függetle­nül kívánom, hogy Pécs város lakosságának olyan polgár- mestere és képviselőtestülete legyen, akik méltóak bizal­mukra. Dr. Somogyi Béla polgármester-jelölt Társasalmi Egyesülések Szövetsége Kisgazda kárpótlási utóvédharcok - kompromisszummal Együtt - az emberért! Az FKgP ma is meggyőző­déssel vallja, hogy a rendszer- váltást követően a piacgazdaság kialakulásának és általában a polgári értékrend gyors vissza- állásának leghatékonyabb mo­mentuma lehetett volna a korlá­tozott, az 1947-es tulajdonvi­szonyokra épülő reprivatizáció. Természetesen tisztában va­gyunk vele, hogy az is hordo­zott volna magában nem kevés igazságtalanságot, de változat­lanul hisszük, hogy a polgári demokratikus gondolkodás a je­lenleginél torzulásmentesebben és gyorsabban alakulhatott volna ki. Nem így történt, sőt az 1990. évi önkormányzati választások messze nem a reprivatizációt, il­letve ennek torzóját, a kárpót­lást támogató pártok győzelmét hozta. A reprivatizáció illetve kárpótlás legkeményebb, de tiszta logikát képviselő liberális ellenfele úgy parlamenti mint önkormányzati szinten a fiatal demokraták voltak. A részlete­ket nem firtató kisgazda „vissza a rabolt holmit” szlogennel szemben álláspontjuk leegysze­rűsítve a „senkinek semmit a bocsánatkérésen túl” elvben rögzült. Mi kisgazdák ezt nem kevés indulattal csak a „zseb­kendő elv”-nek emlegettük. (Azaz a volt tulajdonosoknak csak egy zsebkendőt, hogy le­gyen mivel letörölni a könnyei­ket). - Ma, lehiggadva az akkori indulatokon túl, már sok kis­gazda - természetesen továbbra sem értve vele egyet - de meg­értve a fiatalság erejét, önbi­zalmát tükröző liberális állás­pontot, melyet talán úgy lehetne tömöríteni: kárpótlást nem, de privatizációt igen, melynek ke­retein belül semmit a múltért, de minden vagyont, lehetőséget a jelen tehetséges rátermett em­bereinek. Ezt gondolták és mondták, mert megvalósítására legalább úgy nem volt lehetősé­gük, mint a kisgazdáknak a rep­rivatizációra. Ilyen légkörben és ellenzéki pozícióból kezdte meg a pécsi közgyűlésben a kisgazda frak­ció tevékenységét. A 6-os számú egyéni körzet képvisele­tén és a bizottsági munkán túl alapvető küldetésünknek érez­tük a kárpótlás, a városi tulaj­don magánosításával lehetősé­get teremteni szélesedő polgári réteg kialakulására. A kárpótlással kapcsolatos közgyűlési viták a kárpótlási törvény megszületése után for­rósodtak fel. Kiderült, hogy míg a törvény termőföld vonatko­zásban, ha sajátos is, de jelentős reprivatizációs elemet tartal­maz, addig a polgári tulajdo­nukban kárt szenvedett elsősor­ban városi polgárságot szinte teljesen kisemmizi. A törvény önkormányzatok­nak adta elvi és gyakorlati lehe­tőségein belül igyekeztünk a kárt szenvedett városi polgárság érdekeit sokszor éles, szenvedé­lyes vitákban képviselni. Alap­vető kérdés volt: adhatnak-e a várost vezető pártok kedvezmé­nyeket a kommunizmus alatt kárt szenvedett polgároknak? A kezdeti összvárosi érde­kekre hivatkozó kategorikus nem után, az eltérő nézetek las­san mindkét oldal részéről az embert, a polgárt helyezték elő­térbe és kompromisszumok szü­lettek elsősorban a kárpótlási jegyek felhasználhatósága te­rén. Korrigálva lett az a politikai kárpótoltakat kedvezőtlenül érintő rendelet, mely csak a va­gyoni kárpótoltaknak tette lehe­tővé lakásuk megvásárlásánál a kárpótlási jegyek kamattal emelt értéken történő felhaszná­lását. Az önkormányzati laká­sok vételénél a kárpótlási je­gyeket a közvetlen rokonok is felhasználhatták. Az idő haladtával a kárpótlási viták elcsendesedtek, a hang­súly a városi vagyon privatizá­lására tevődött át. Ütközés a liberális pártokkal a nem lakás célú (üzlet - mű­hely) helyiségek értékesítésekor a privatizálandó vagyon nagy­ságrendje és a fizetés mikéntje vonatkozásában alakult ki. Mi a teljes vagyon polgári kézbe adását szerettük volna több éves törlesztési lehetőséggel. Ke­mény, gyakran a médiákat is igénybevevő viták után az ál­láspontok közeledése itt volt a leglátványosabb. El tudtuk fo­gadni a liberális pártok azon ál­láspontját, hogy az üzletek - műhelyek döntő többségének eladása mellett a legfrekventál­tabb üzleteket a város bevételé­nek növelése érdekében önkor­mányzati tulajdonban kell tar­tani. Külön sikernek érezzük, hogy a saját jogon kárpótoltak kárpótlási jegyüket bérlemé­nyük megvásárlásánál kamattal emelt szinten felhasználhatják. A kárpótlási viták lecsengtek. Privatizációs kérdésekben a hajdani MDF, FKgP, KDNP - SZDSZ, FIDÉSZ szembenállás elcsitult. A javasolt megoldások sok tekintetben megegyeznek vagy egymáshoz közelítenek. Lassan kölcsönösen rájöttünk és a változó politikai viszonyok is azt sugallták, hogy van, ami kö­zös bennünk és tudunk, tudnunk kell együtt dolgozni a városért, Pécsért. Na, persze bőven van, amiben nem tudunk és a jövő­ben sem fogunk egyetérteni, hi­szen nem voltunk és nem is le­szünk egy párt. Galbáts András, Pécs ök. FKgP frakció vezetője, az SZDSZ, MDF, FIDESZ, FKgP közös képviselőjelöltje < I * J

Next

/
Oldalképek
Tartalom