Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-30 / 330. szám
8 új Dunantüii napló Honismeret 1994. november 30., szerda Régi novemberek Magyar volt-e Szent Erzsébet? Mindnyájan egy nagy „klub” részesei Kedves Péter! Az Új DN hasábjain november 23-án megjelent Erzsé- bet-napi morgolódásaidat olvasva válaszra ingereltél. Nem azért, mert történelemmel foglalkozó kollégám, képviselőtársam, sőt bizottsági társam is vagy, és politikai vitát akarnék indítani, hanem azért, mert történelmileg pontatlan a cikked. Nem a „sine ira et stúdió” (harag és részrehajlás nélkül) kell írni tacitusi elvét kifogásolom, amit alaposan megsértesz, mindkettőből van benne bőven cikkedben, ez a publicisztikára nem érvényes! „De gustibus non est disputandum” (Ízlésekről nem érdemes vitatkozni) elv jegyében a rádióról és a TV-ről azt írsz, amit akarsz. Egyébként nekem se tetszenek egyes műsorok, meg a nyomorszülte hirdetésözön egy közszolgálati adásban. Legfeljebb Te politikai indítékot látsz mögötte, én meg ízlésbeli kifogásokat tudnék felhozni ugyanarról a hirdetésről. A problémám Szent Erzsébettel kapcsolatos véleményeddel van. Ugyanis kifejtetted, hogy Erzsébetről, miért csak Szilágyi és Báthori Erzsébet neve került be a műsorba? Ezt Te magyarellenes megnyilvánulásnak értékelted, ami súlyos tárgyi tévedés. Elfogultan, haraggal lehet publicisztikát írni, de férleinformálni az olvasót nem szabad. Árpádházi Szent Erzsébet apja II. András, anyja: Meráni Gertrud 4 éves korában 1211-ben került ki Németországba, addig merániaiak nevelték, utána pedig egész rövid életében Thüringiában élt, majd 1227-től férje halálától Marburgban egészen 1231-ig. Apja hazahivja 1227-ben, de ő nem jön. Feltételezhető, hogy nem vonzó számára a királyi udvar világias életmódja és magyar kötődései sincsenek, valószínűleg egy kukkot sem tudott magyarul. Ha csak nem 4 éves koráig a derék meráni környezetétől meg nem tanult és később sem felejtett el magyarul. Ez elég abszurdnak tűnik. Magyar csak annyiban volt, hogy Árpádházi családba született bele, akik férfi, illetve női leszármazottai Szent Istvántól kezdve a kor Európájának szokásai szerint, csak külföldi királyi és hercegi családokkal házasodtak. így a középkori királyi családok mindnyájan egy nagy „klub” részesei, ezáltal vérségi alapon európai keverékeknek tekinthetőek. De ezt, azt hiszem, Te jobban tudod, mint én. Ha azt írnád, hogy a Szent Erzsébetről való meg nem emlékezés sérti a katolikus szemléletedet vagy eufémisztiku- sabban az európai konzervatív keresztény értékrendedet bántja ez, egy szóval sem tiltakoznék, ez világnézeti állásfoglalás lenne. De hogy ez a magyarságot sérti, ezt kétlem, hiszen a mai Magyarország nem homogén katolikus ország, és a laicizálódás folyamata annyira előrehaladt, hogy mai országunkat a vallásos katolicizmussal azonosítani nem lehet. Baráti tisztelettel: Matavovszky Iván tanár S omogyi Károlyról, az 1895 őszén felépült Pécsi Nemzeti Színház első direktoráról feljegyezték, hogy „műsorát ma már elképzelhetetlen változatosság jellemezte.” A szinte naponta változó előadások sorában nem egészen egy hónappal az ünnepélyes megnyitó után, 1895. november 2-án máris operabemutatót rendezett. Offenbach: Hoffmann meséi című operája került színre, ami annak idején merész vállalkozásnak számított, hiszen - nem lévén saját zenekara - a színházban a cs. és kir. 44. gyalogezred zenekara játszott. Az énekkar is csak operettekhez méretezett létszámú volt. Ezért aztán 1897. november 26-án, Gounod Faust című operájának első pécsi megszólaltatásán, a híres katonakórusnál a Pécsi Dalárda tagjai is fel- öltötték a katona mundért. A korabeli Pécsi Napló tudósítása szerint „a mi színigazgatónknak, Somogyi Károlynak néhány igen rátermett művészi erő, hozzáértő karmester, Békési Ferenc, a legnagyobb magyar baritonista, Odry Lehel és a Pécsi Dalárda énekes gárdájának 12 lelkes tagja jött segítségére a merész vállalkozásban.” ♦ Egy esztendővel később, 1898. november 19-én, Erzsébet királyné szobra javára „a Pécsi Dalárda a Pécsi Műkedvelő Női Énektársaság, a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete, a Pécsbányatelepi Daloskor szíves támogatásával és az Albrecht főherceg nevét viselő cs. és kir. 44. sz. gyalogezred zenekarának közreműködésével a Nemzeti Színházban előadta Verdi József Manzoni iequiem- jét.” Hogy Verdi remeke - ma már kissé furán hangzó címmel - első magyarországi vidéki bemutatóként már egy évvel azelőtt elhangzott, egy lelkes pécsi zenebarátnak köszönhető, dr. Cziglányi Bélának (1847-1902). A Trencsén-me- gyei születésű, jogi tanulmányait végző fiatalember, anyagi helyzetének javítása végett kóristaként működve a pesti Nemzeti Színházban, megismerte a színház teljes opera-repertoárját. S bár 1881-ben a pécsi törvényszékhez helyezték, ahol különösen büntetőügyekben fejtett ki eredményes tevékenységet, ez nem elégítette ki ambícióit. Ezért a zenekultúra terén igyekezett nagyot alkotni. Rajongó szeretettel csüngött a Pécsi Dalárdán. Megszevezte külföldi útját és ő kezdeményezte Verdi Requiemjének előadását. Manzoni szövegkönyvét magyarra fordította és azt a hangveseny közönsége kézhez kapta. % A régi novemberek sorában említsük 1933. november 14. E napon mutatkozott be a pécsi közönségnek a Pannónia termében tartott zenekari hangversenyen Fischer Annie. E koncert előzményeként Dohná- nyi Ernő, mint az 1933. évi Liszt zongoraversny zsűrijének elnöke, levélben tájékoztatta Nendtvich Andor pécsi polgármestert, hogy „a verseny első díját a jury Fischer Anniénak ítélte oda, aki ősszel nagy külföldi turnéra megy. Az a véleményem, hogy a Liszt verseny győztesét elsősorban a magyar vidéki közönségnek kellene megismernie. Arra kérem igen tisztelt Polgármester urat, legyen szíves odahatni, hogy a vezetése alatt álló város közönsége is megismerje a Liszt verseny győztesét. Fischer Annie művésznő kérésemre a városok nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel a honoráriumot úgy fogja megállapítani, hogy ezen összeg bevétele nem okozhat nehézséget.” Nendtvich polgármester továbbította e levelet dr. Ángyán János professzornak, a Zenekedvelők Egyesülete akkori elnökének. Ö meghívta Fischer Anniét, aki első vidéki szereplésén Bach Preludium és Fugáját, majd Schumann a-moll zongoraversenyét játszotta zenekari kisérettel. A koncertet beharangozó zenei Értesítőben, melynek ekkor jelent meg a 2. száma, elgondolkodtató írás olvasható „Zenei közömbösségünk oká”-ról. Az anonim cikkíró szerint ez az ifjúság zenei nevelésének hiányosságaiban keresendő. * E nnek a hiányosságnak kiküszöbölésére dolgozta ki nagyvonalú kultúrális tervét, a városi zeneiskola átszervezésével kapcsolatos elgondolásait Esztergár Lajos polgármester. A megvalósulás 1942 nvoem- berében azzal kezdődött, hogy a nyugalomba vonult Kürschner Emánuel zeneiskolai igazgató helyére kinevezték a világot járt Takács Jenő zeneszerző-zongoraművészt. Ugyancsak november 1-jén került a zeneiskolához két tehetséges, fiatal tanár: Molnár Klára és Maros Rudolf. Molnár Klára a Zeneművészeti Főiskolán kettős - hegedűtanári és művészi - oklevelet szerzett. 1940-ben megnyerte a Hubay-verseny I. díját. 1942-ben neki ítélték a Hu- bay-ösztöndíjat, mint az év legjobb hegedűsnövendékének. 1954-ig tanított Pécsett és vett részt a város koncertéletében. Maros Rudolf a Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán növendéke volt. Pécsi évei alatt a Pécsi Dalárda és a Bőrgyári Dalárda karnagyaként is tevékenykedett. Kodály az ő közbenjárására zenésítette meg Petőfinek „A magyar nemzet" című versét, a bőrgyári kórusnak ajánlva a vegyesművet, melyet a gyár cipőbőr juttatásával honorált. Maros több művet komponált a Pécsi Balett és a Pécsi Szimfonikus Zenekar számára. Házasságukból 1943 novemberében született Miklós, jelenleg Svédországban élő zeneszerző, majd Éva, a neves hárfaművésznő, akit nemrég volt alkalma hallani a pécsi közönségnek. Dr. Nádor Tamás Magyar Államkötvény 1996/K 27,00% ÉVI FIX KAMAT 1998/D 30,96% VÁLTOZÓ ÉVES KAMAT •AZ EtSŐ FÉLÉVRE Jó kezekbe kerül... ...a pénze, ha biztonságos és hosszú távon is előnyösen kamatozó befektetést keres. Államkötvény 1996/K A Magyar Államkötvény 1996/K 2 éves futamidejű (1994. november 23.-1996. november 23.) értékpapír. A kötvény fix kamatozású, melynek mértéke évi 27%. A törlesztés névértéken történik 1996. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. Államkötvény 1998/D A Magyar Államkötvény 1998/D 4 éves futamidejű (1994. november 23.-1998. november 23.) értékpapír. A kötvény változó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Első féléves kamata 30,96%. A törlesztés névértéken történik 1998. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. 1997. május 23. 1997. november 23. 1998. május 23. 1998. november 23. Kiemelt értékesítés A befektetők 1994. november 28. és december 2. között vásárolhatják meg a legújabb államkötvényeket. A kiemelt értékesítés keretében a kijelölt forgalmazók legfeljebb az 1994. november 18-án kialakult átlagárfolyam + 0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén kínálják. A jelenleg hatályos adótörvények szerint a kötvény Kamata után nem kell kamatadót fizetni. Jó kezekben marad... Az MNB fiókjaiban az értékesítés ideje alatt a befektető tulajdonában lévő 1994/B Államkötvény 117,73%- os (101%+felhalmozott kamat) árfolyamértéken becserélhető. Áz OTP Bank fiókjaiban a fizikai formában birtokolt értékpapírok cserélhetők be a fenti feltételek mellett. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. Pécs, Komló, Mohács, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Villány • Inter-Euróba Bank Rt. Pécsi Területi Igazgatóság Pécs, Ferencesek utcája 52. §
