Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-03 / 303. szám

1994. november 3., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 Új vezető a Köztársasági Megbízotti Hivatal élén A feladat nem változott Dr. Rácz Piroska Fotó: Läufer November elsejétől az ön- kormányzati választásokig terjedő időszakra Dr. Rácz Piroskát, a Baranya-So- mogy-Tolna Megyei Köztár­sasági Megbízotti Hivatal ad­digi vezetőjét bízta meg a fel­mentett köztársasági megbí­zott feladatainak ellátásával a belügyminiszter. A hivatal új első emberétől arra kértünk választ, hogy a személyi válto­zás érinti-e az intézmény mű­ködését, illetve, hogy megíté­lése szerint milyen létjogosult­sága van ennek a szerve­zetnek?- A Köztársasági Megbízotti Hivatalok fölállítását a tömeg­kommunikáció annak idején po­litikai indítékokkal magyarázta, jóllehet a nyugati demokráciák példája bizonyította, hogy szük­ség van ilyen jellegű szerveze­tekre, miután a közigazgatás nem tűri a kaotikus állapotokat. Az viszont tény, hogy az első­számú vezetők kiválasztását a politika, az akkori kormánykoa­líció összetétele motiválta.- Az átlagember legfeljebb csak tud az intézmény létéről, meggyőződésem viszont, hogy mind a mai napig nagyrészt tá­jékozatlan a a hivatal működé­sével, feladatkörével kapcso­latban.-Jómagam ezt teljesen ter­mészetes dolognak tartom. Hi­szen az önkormányzati törvény is kimondta, hogy a hivatal el­sődleges feladata az önkor­mányzatok törvényességi ellen­őrzése. Ez a megfogalmazás azt takarja, hogy miután az önkor­mányzatoknak jogalkotási fel­adataik vannak, olyan rendele­teket kell hozniuk, amelyek nem ellentétesek az Alkot­mányban rögzített elvekkel és a hatályos jogszabályokkal. Ne legyenek tehát ezeket - végső soron az állampolgárok érdekeit - sértő rendelkezéseik! A hiva­tal nem „diktált” az önkor­mányzatoknak, csak észrevéte­lekkel élt. Amennyiben az ön- kormányzat ennek ellentmon­dott - miért ne tehette volna, hi­szen tegyük fel, hogy a jogsza­bályt adott esetben másként ér­telmezték - akkor a Hivatal a bírósághoz fordult, s az egyen­rangú felek vitáját a független igazságszolgáltatás döntötte el. Hadd mondjam el ugyanakkor, hogy miután a törvényességi el­lenőrzési osztályunkon kiváló szakemberek dolgoznak, a tör­vényességi észrevételeink az esetek kilencvennyolc száza­lékban megalapozottak voltak, az önkormányzatok ezeket el­fogadták.- Természetesen nemcsak ez az egyetlen feladata egy Köz­társasági Megbízotti Hivatal­nak. Amit mindenképpen ki kell ezek közül emelni, az a köz- igazgatási ügyek másodfokon történő elbírálása. Mert ha azt hallani, hogy megszűnik ez az intézmény, akkor azonnal fölve­tődhet az egyes emberben a kérdés: ha netán elutasítják az építési engedély iránti kérelmét, akkor milyen fórumon felleb­bezheti meg a határozatot? Te­hát teljesen törvényszerű és szükségszerű, hogy ha nem is ezen, hanem más néven, de kell egy olyan szervezet - jelenleg a Köztársasági Megbízotti Hiva­tal, december 11-től a Megyei Közigazgatási Hivatal - ahol az állampolgár jogorvoslattal élhet.- A belügyminiszter Önt erre az időszakra a köztársasági megbízott teljes feladat-és ha­táskörének gyakorlására ne­vezte ki. Az eltelt két nap alatt mi mindennel kellett megismer­kednie?- A hivatali életben túl sok új dolog nem történt. Az elmúlt héten elsősorban arra összpon­tosítottam, hogy október 31-én tisztességgel lefolyjék köztünk az átadás-átvételi eljárás, ami korrekt módon meg is történt. Az első napon pedig már arra kellett koncentrálnom, hogy a kollégákban semmiféle bizony­talanság ne legyen, illetve, hogy az elkövetkezendő időszakban is biztosítani tudjuk azt, hogy az állampolgárokat az eddigiekben is megszokott módon szol­gáljuk.- Kétségtelen, hogy a törvé­nyességi, hatósági, gazdálko­dási kérdéseken túlmenően át­menetileg olyan feladatok is rám hárulnak, amelyek a tör­vénymódosítás kapcsán később megyei közgyűlési elnöki ha­táskörbe kerülnek. Talán nem igazán szerencsés, hogy negy­vennégy napra a megyei vé­delmi bizottság megbízott el­nöki teendőit kell ellátnom, hogy a területi nukleáris baleset elhárítási bizottsági ügyektől kezdve az árvízvédelmi felada­tokig mindennel kell foglalkoz­nom. Kicsit feszít, hogy rövid idő alatt kell sok újat megtanul­nom, de nem ez az első eset az életemben, amikor hirtelen kel­lett váltanom. Egyelőre úgy ér­zem, képes vagyok rá. Balogh Z. Nem közömbös, hogy a város hogyan szolgálja ki lakóit Egyelőre nem lesznek Pécsett új buszjáratok Az utóbbi időben többen érdeklődtek szerkesztősé­günknél, hogy lesz-e Pé­csett új buszjárat. A kérdést az árpádtetőiek és a Tüskés­réti út, a déli ipari út menti cégek dolgozói tették fel. Sok panasz után, több­szöri tárgyalást követően néhány hónapja kapcsolták be 61 y járatjelzéssel Málom falut a pécsi helyi buszköz­lekedésbe. Ezzel régi lakos­sági kívánságot teljesítet­tek. Addig csak a közeli Rózsadombig jártak a bu­szok. Alig egy kilométerre volt a tarifahatár. Most naponta 14 járat köti Pécshez a vá­ros által már eddig is körü­lölelt Málomot. Az új buszjáratok kérdé­sében a Pécsi Közüzemi Rt.-tői megtudtuk, hogy Árpádtető ügyét kétszer tárgyalta már a Pécsi Ön- kormányzat Közlekedési és Kommunális Bizottsága, de elvetették. Napi 16-30 utasra nem lehet járatot adni. Kívül van a városhatá­ron, nincs kellő forduló, és kérdéses a téli síkosságmen­tesítés. Jelenleg más igényről nem tudnak, hivatalos beje­lentést nem kaptak. Ahhoz, hogy új járatot beindíthassanak, meg kell változnia a városszerkezet­nek, ami annyit jelent, hogy lakótelep épüljön, vagy je­lentős létszámot foglalkoz­tató munkahelyeket hozza­nak létre. Ezzel együtt szükséges az infrastruktúra kialakítása is, busz közle­kedtetésére alkalmas út, a gyalogosoknak járda, közvilágítás, stb. A déli ipari útra sem kap­tak igénybejelentést. Amennyiben jelzik az igényt, úgy a Pécsi Közü­zemi Rt. megvizsgálja. A lakosokat és munkahelyre igyekvőket kikérdezik, mennyi embert érint, mivel közlekednek jelenleg, me­lyik időszakban stb. Azon kívül gazdasági mérce is dönt, hogy megéri-e a vá­rosnak, nem jár-e tarifaeme­léssel. A jelenlegi ismeretek alapján nem lesznek új buszjáratok Pécsett, akár­hogy is kérik, mert nincs rá pénz. Pécs városa mellett érde­kelt ebben a Pécsi Tömeg- közlekedési Rt. és a Pannon Volán, mint résztulajdonos is. Nem közömbös, hogy a város hogyan szolgálja ki lakóit. A Pécsi Tömegközleke­dési Rt. igazgatóhelyettese, Bata László szerint:- Az árpádtetői járatnál technikai okok is közreját­szottak a kérés elvetésében. Az István-aknai 12-es busz csak többlet kilométerrel (többletköltséggel) járhatna be Árpádtetőre. Vidéki bu­szok viszik most az utaso­kat.- Hosszú távon sem lá­tunk más megoldást. A megállókat a Pécsi Közü­zemi Rt. építi ki. Meghatá­rozott évi 9,1 millió kilomé­terkeretből gazdálkodunk. Ehhez kapcsolódik a vitel­díj megállapítása is. Amennyiben nőne a kilomé­terteljesítmény, úgy az ön­költségnövekedést okozna, ami viteldíjemelést ered­ményezne. A munkába járók maguk oldják meg utazásukat, ki autóval, ki gyalog a Siklósi út, Mohácsi út és Zsolnay út felől, bár biztonságot adó járda sincs erre. > - Munkaidő kezdetére és végére elképzelhető ugyan egy-egy kiegészítő járat, ha az ottani cégek azonos munkaidőben dolgoznának, és ebben megegyeznének. Különböző időpontokra nem lehet buszt beállítani, nem töltené ki a szállítóka­pacitást. A PTK-nek többletkölt­séget okoznak a Pécsett gyakori forgalomelterelé­sek. Az Árpád-híd felújítá­sakor a felhajtó ág lezárása napi 100 km többletutat, mintegy 10 ezer forint költ­séget okoz. A forgalomelte­relésekkel kapcsolatos szervezések, megállóáthe­lyezés, tájékoztatás is ez­zel jár. Rozvány Gy. Ha még két hétig nem jön erős fagy, akkor másodszor is beérik a körte Deindoiban Fotó: Tóth ősszel dacoló virágok A bones, az ibolya és az újratermő körtefa Beköszöntött a november, véget ért a vénasszonyok nyara sárgul, bámul, pirosul az erdő, a hegy-völgy, falevelet hord a szél. Az elmúlás édességéből mit sem érzünk, a munka mel­lett csak a lehangoltság érzésé­ben merül el az ember, hiszen egyre hidegebb van, nyúlik az éjszaka, sűrűsödik a sötét, egyre kevesebb a fény: ismét itt a tél. A természet tréfái tartogatnak örömet és jósolnak vészt az idén, jelzik az erősödő üveg- ház-hatást, a légkörünk burka alatti általános felmelegedést. Harmadszor bontja szirmait az erdei bones, a kerti kékibolya szagtalan virága dacol az ősszel Bicsérden. Egyszerre virágzik és érlel másodszor termést, igaz csak bogyónyit a pécsi Kálvá­ria-domb vadalmafája. Új hajtá­sokat hoz az egres Fehérhe­gyen, a Bajmi-dülőben a borízű nyári alma borult újra virágba. Fehérük a kökény a tüdőszana­tóriumnál, de termése a dér csí­pésére készül. Az Északi Me- - csekben vadkörtefa virágai vár­ják vissza a tavaszt, és erdei szamócát kínál az erdő. Virág­díszbe öltöztek a gesztenyefák Dél-Dunántúl-szerte. Augusz­tusban betegség támadta meg őket, most kései virágaikkal ad­nak életjelet. Másodszor fordul termőre egy 30 éves körtefa Pé­csett a Nagydeindoli úton id. Sándor Ferenc kertjében. Júni­usban szüretelték róla az aratási körtét, és most galambtojás nagyságú termései jelzik a kerti munkák befejezését. Peták P. Boldogtalanok Füst Milán drámája a Harmadik Színházban Füst Milán Boldogtalanok című drámáját mutatja be no­vember 5-én, szombaton este a Harmadik Színház Pécsett. Mint Vincze János, a színház igazgatója érdeklődésünkre el­mondta, a Harmadik Színház 1986-ban kezdte meg működé­sét Pécsett. Nem azért Harma­dik Színház az intézmény neve, mondta, mert Pécsett a Nemzeti Színház és a Kisszínház mellett ez a harmadik, hasonló jellegű kreáció, hanem azért, mert har­madik színháznak nevezik azt a fajta színházat, amely sem az amatőr, sem a hivatásos színhá­zak közé nem besorolható, va­lahol a kettő között lebeg, ez lé­nyegében az úgynevezett alter­natív színház. Budapesten az elmúlt időkben nagyon megnö­vekedett a számuk, némelyikük esetenként hoz létre előadáso­kat, mások rendszeresen, s igen magas színvonalon. Vincze János elmondta azt is, hogy bár saját előadásokat is létrehoznak, mint jelen esetben is, de nem ez a fő cél, hanem az, hogy helyet adjanak azoknak az egyre inkább szaporodó egye­temi és egyéb iskolai csoport­oknak, amelyek ma már csak iskolai keretekben tudnak lé­tezni. Olyan bázist szeretnének létrehozni itt, ahol ezek az egyéb lehetőséggel nem bíró kis társulatok színházi technikát, műszakot kapnának, s tekintve az ilyen csoportok nagy számát és a vonzáskörükbe tartozó kö­zönséget, a Harmadik Színház valódi közművelődési szerepet tölthetne be. Füst Milán 1914-ben írt Bol­dogtalanok című darabját csak 1958-ban mutatták be először Pártos Géza rendezésében. Az­tán a nyolcvanas évek elején a Katona József Színház újította fel, s indított el valamiféle Füst Milán-reneszánszot, talán azért, mert korunktól nem idegen a Füst Milán-i emberi belső felé fordulás. Érdekes, mondta Vincze, hogy Füst Milán olyan drámát írt a század elején, amelynek létrejöttéhez a világ- irodalomban két világháború A KSH-nál készül a mezőgazdaság baranyai tükre A KSH Baranya Megyei Igaz­gatósága is befejezte a baranyai mezőgazdasági felmérést, s most a begyűjtött adatok feldolgozása folyik. Mint azt dr. Novák Zol­tán, az igazgatóság vezetője el­mondotta több mint 52 ezer egyéni gazdaság adatainak isme­retében készítik az összegzést, s előreláthatóan december hónap­ban már sok értékelhető konklú­zió birtokában lesznek. Egyúttal a hivatal dolgozóinak nevében kö­szöni az érintettnek az adatgyűjtés során nyújtott segítségét. Pandúrajánló Hibázhat-e az orvos? Gondolkodott már azon a kedves olvasó, mennyit ér az ember? Hát egy kéz, egy láb, vagy a szem elvesztése? S mennyi kártérítésre számíthat valaki bénuláskor? Milliók or­vosi műhibáért? A Legfelsőbb Bíróság irányelveket adott ki er­ről még 1981-ben, de azt 1989-ben hatályon kívül helyez­ték. Ma már ez is alku tárgya. Meglehet egyezni a kártérítési összegben, a gyakorlat most van kialakulóban. A műtét sikerült, a beteg meg­halt ... Az orvos Hippokrateszi esküje alkalmával arra tesz hit­vallást, hogy minden tudásával az emberek gyógyításáért fára­dozik. Az orvos felelőssége fog­lalkozása szabályainak megsze­gése esetén (műhiba) a BTK 171. §. (1). bekezdése szerint minősül, s akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Kire támad az AIDS vírusa? - teszi fel a kérdést a Pandúr tudó­sítója, aki személyesen járt Pé­csett a kertvárosban létesült és október eleje óta működő, főként tanácsadással, de szűréssel is foglalkozó AIDS segélyszolgá­latnál. A szűrés csak egy szúrás - hangzik el az intelem a fenti té­májú cikk címében. A Pandúr Magazin New York-i tudósítója arról számol be - a kórházi témánál maradva -, hogy a Human Rigts Watsch amerikai szervezet azzal vádolta meg legutóbbi jelentésében Kí­nát, hogy tömegesen kereskedik az elítéltek szerveivel. Állításuk szerint a kivégzéseket több eset­ben úgy hajtották végre, hogy az elítélt éljen a szervek kivétele pillanatában. A névrokon vére okozta a ha­lált, Harapós vadászpilóta, Tá­madnak a szekták, 8 évet kapott a szatír, címek ízelítő mindab­ból, amit a színes bűnügyi maga­zin kínál mindazoknak, akik szembe mernek nézni megtörtént bűnügyekkel, míg másoknak, akik a felhőtlenebb szórakozást kedvelik Nagy Bandó vádalkuról szóló cikkét, a poénvadászatot, a „Pandúr történetek” újabb epi­zódját, a Pandúr-Intercom totót, valamint a bűnügyi nyomozástan helyszíni szemléről szóló újabb fejezetét kínálja a Pandúr, mely- lyel vigyázzon a tisztelt olvasó, mert könnyen rabul eshet! élménye kellett. S hogy drámái hatalmas teljesítménye ország­határon belül maradt, annak ta­lán a magyar nyelv elszigetelt­sége az oka, bár Füst elszigete­lődött hazai kortársaitól is, akik csodálták őt. Vidéken, mondta Vincze János, nem ját­szanak Füst Milánt, mert igen nagy kihívást jelent. A Boldog­talanok végül is arról szól, ho­gyan haladnak a szereplők a boldogtalanságtól a szörnye- tegség felé. Füst Milán Boldogtalanok című drámáját Vincze János rendezte, díszleteit és jelmezeit Csík György tervezte, szerepeit Töreky Zsuzsa, Derzsi János, Vári Éva, Füsti Molnár Éva, Dér Denisa, Pilinczes József, Bánky Gábor, Héjjá Sándor, Barkó György, Bódis Irén, Ste­iner Zsolt, Hasznos Ákos és Gáti Erika játsszák. Cseri László 4 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom