Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-26 / 326. szám
6 aj Dunántúli napló 1994. november 26., szombat A hét témái Meddig lehet megértő a pénzügyminiszter?- Az utóbbi hetekben mindenki - az egészségügyiek, a pedagógusok, a tűzoltók, a vasutasok és még sokan mások - szóvátették: elérték a tűréshatárt, az intézmények működő- képességének fenntartásához több pénzre volna szükségük.-Mit tehet ilyenkor a pénzügyminiszter? - kérdeztük dr. Békési Lászlót.- Most egyszerre jelentkezik mindenki azokkal az igényekkel, amelyeket egy évvel ezelőtt is bejelenthettek volna, de azoknak akkor sem tudott volna eleget tenni a költségvetés. Azt gondolják, hogy az új kormány a minden eddiginél nehezebb körülmények között meg tudja oldani a problémáikat. Sajnos nincs több elosztható pénz, a költségvetés keretei nagyon kemények, a finanszírozhatóság határait átlépni nem lehet.- Többen sztrájkkal fenyegetőznek. Lehet, hogy beváltják az ígéretüket?- Az érdekérvényesítésnek vannak különféle eszközei, az egyik leghatározottabb a munkabeszüntetés. De akkor se lesz több elosztható pénzünk. Ha valaki azt gondolja, hogy a sztrájkkal meg lehet oldani bármit is, téved. A sztrájkok következtében csak még szegényebbek lennénk.- Az Érdekegyeztető Tanácsban két oldalról is igen erős nyomás alatt áll a pénzügyi kormányzat. Ön szerint lehetséges a megegyezés?- Megpróbáljuk érvekkel bemutatni, milyen lehetőségeink vannak. Az értelmes kompromisszumokra készek vagyunk, mindaddig, amíg azok nem feszítik szét a jövő évi gazdálkodás lehetőségeit, amíg a finanszírozhatóság keretei között tartják az országot és nem vezetnek túlelosztáshoz, eladósodáshoz és a hiány növekedéséhez.- A Számvevőszék számos kifogást emelt a jövő évi költségvetés bizonyos tételeivel szemben. Egyetért az észrevételekkel? __- Észrevételeik többsége megalapozott. A törvényességi kifogások 99 százalékát azonnal korrigáljuk. Valóban nem készült el időben minden kapcsolódó törvényjavaslat, de azóta egy részüket már benyújtottuk, más részüket ezután dolgozzuk ki. A kifogásolt számszaki eltéréseket a hibajegyzéken javítjuk.-Azt is szóvá tették, hogy a bevételek túl-, a kiadások pedig alultervezettek.- Ha a gazdaság jövőre azon a pályán mozog majd, amit tervezünk, akkor a számok reálisak lesznek. Ez a „ha” minden költségvetés kockázata.-Az új adószabályok megpróbálnak gátat vetni a fekete gazdaságnak. Gondolja, hogy sikerül ellenőrzés alá vonni ezeket a jövedelmeket?-A most benyújtott adótörvény változásai legalább harminc ponton erre épülnek. Az ÁFA visszaigénylés, a gépkocsi használat, az adóelőleg fizetés megváltoztatása, a nyilvántartási kötelezettség, a számlaadási kötelezettség, hogy csak a leglényegesebbeket említsem, ezt célozza.-Mikor jut el oda a gazdaság, hogy csökkenteni lehet az adó-terheket?- Hát igen, ez lenne a kívánatos, de erre csak később gondolhatunk.- Megszülethet-e az Érdekegyeztető Tanácsban a társadalmi-gazdasági megállapodás?- A jövő évi költségvetés ügyében még nagy vitáink vannak. A gazdaság stratégiai kérdéseiben valószínűleg egyet fogunk érteni, de a szélsőséges követelésekkel nem tudunk mit kezdeni. 150-200 milliárdos többletkiadási igényekkel még vitatkozni sem érdemes. Koós Tamás Szenzációóó_____ Még fel-felkapjuk a fejünket a személyi változások hallatán. Megbízatása félidejében lemond a Nemzeti Bank elnöke, megbízatása kezdeti szakaszában lemond a művelődési tárca politikai államtitkára ... - lám, néha egyetlen napra két vezető- váltás híre is jut. És megkockáztathatjuk: személyi ügyekben a következő hetekben, hónapokban sem lesz minden csendes . .. Nem sok ez a - rosszból? Nyilvánvaló, hogy a stabil kormányzáshoz stabil vezetői gárda kell. A gyakori személy- cserék viszont - így tanította évtizedeken át a politológia - a labilitásról, a hatalom bizonytalanságáról árulkodnak. Csakhogy a gyakorlat ennek fordítottját bizonyította: a magas posztokhoz, a bársonyszékekhez ragadt, bebetonozott káderek nem az erőt, hanem a gyön- geséget jelezték. A személycserék ténye tehát önmagában aligha ad okot aggodalomra. Más kérdés, hogy a túlságosan nagy mozgás valóban bizonytalanságot szül az irányításban és az irányítottakban egyaránt. Bukott emberek? A Hom-kormány hivatalba lépése óta lezajlott vezetőcserék aránya nem haladja meg a normális mértéket. Ráadásul ma már a fölmentett, lemondott vagy más formában távozott tisztségviselőket sem a politika, sem a közvélemény nem tekintheti bukott embereknek. Biztos, hogy Jánosi György vagy Bőd Péter Ákos személyes, szakmai életútja komoly törés nélkül folytatódik. És sorstársaiknak sem kell méltánytalan elbánástól, megbélyegzéstől tartaniuk. A közélet eseményei között persze továbbra is figyelmet érdemelnek a személyi hírek. Szenzáció-értékük azonban már nem a régi. Hál’istennek, a bársonyszékek nem ragadnak, a magas posztok nem hitbizomá- nyok. Bajnok Zsolt Közös lőgyakorlatok Közös lőgyakorlatok, a „Nyitott égbolt” szerződés egyeztetett akcióinak folytatása, sorkatonák kiképzési cseréje. Csak néhány, kiragadott példa abból a tucatnyinál több javaslatból, amelyet Keleti György romániai látogatása során vitatott meg Bukarestben. Partnere, Gheorghe Tinea úgy nyilatkozott, hogy a magyar honvédelmi miniszter háromnapos útja pozitív mérleggel zárult. Meddig jutottunk valójában? Sok megfigyelő szerint az évek óta jól alakuló katonai kooperáció inkább kivétel, semmint kapcsolataink egészét erősítő szabály. S az időnkénti nekibuzdulások ellenére alapvető elmozdulásra nem került ez idáig sor a magyar-román viszonyban. Hiába ígért fokozott erőfeszítéseket az új budapesti kormány a „történelmi megbékélést” szolgáló alapszerződés megkötésére Bukaresttel, a külügyminisztériumok közötti legutóbbi tárgyalási forduló, a kétoldalú szakértői megbeszélés sem vezetett áttöréshez. Lehet, hogy kisebbségi ügyekben megállapodásra csak az Európai Unió közvetítése nyomán teremhet babér szomszédainkkal? Sz. G. Könnyű rosszhírüket kelteni Bankok pellengéren Három esztendő alatt az ötödik bankbotrány. Kezdődött azzal, hogy megingott az Ingatlanbank, folytatódott az Ybl Bank, az Általános Vállalkozási Bank és egy takarékszövetkezet. Most pedig az Agrobank elnöke és vezérigazgatója ellen folyik vizsgálat. Mindmáig nem tudok jogerős bírói ítéletről az első négy ügyben. Vajon történt-e bűncselekmény, vagy sem? A takarék- szövetkezet nevét ide sem írom, hiszen maga is eljárást kezdeményezett a Bankfelügyelettel szemben, amely szerinte alaptalan váddal tönkretette az intézményt. Az Agrobank vezetőinek fogvatartását sem látta indokoltnak a bíróság, ami nem jelent felmentést, de elhamarkodott nyomozati intézkedéseket sejtet. Már ennyi is elég volna a kis- és közepes bankokba vetett bizalom megrendüléséhez, s általában a pénzintézetekbe vetett hit aláásásához. Ráadásul immár második éve arról hallani, hogy az állami tulajdonban lévő nagybankjaink jelentős része vesztett a tőkéjéből, s a költségvetésből kellett újratőkésíteni, működőképessé tenni csaknem valamennyit. Abból a költségvetésből, amely maga is szegény, mint a templom egere. A tulajdonosi jogokat ma még általában az állam gyakorolja, s ellenőrzi a maga kinevezte vezetők munkáját is. Úgy, ahogyan arra erejéből és az ezzel megbízott apparátus szakmai ismeretéből telik. Induláskor a Németh kormány bábáskodott felettük, majd az Antall és a Boros kormány vette át a szerepet, most pedig a Horn kormány gyakorolja e funkciókat. A bajok, a gondok, a visszaélések az utóbbi két kormány alatt kerültek felszínre, s nem állíthatom, hogy a kettő közül bármelyik is kellő „beleérzéssel” intézte volna a bankok ügyeit. Alapvető szabály, hogy a betétesek bizalmát érintő ügyekben bizony hétszer kell mérni, mielőtt egyszer vágnának. S addig a legnagyobb diszkréciónak kellene uralkodnia, amíg nem jutnak biztos következtetésekre. Ha pedig valóban bűn- cselekmény alapos gyanúja áll fenn, akkor gyorsan le kell folytatni a tárgyalásokat, meg kell hozni az ítéleteket, hogy mielőbb kiderüljön, biztonságban vannak-e az adott bank széfjében őrzött milliók. Nem arról van szó, hogy a jó hímév érdekében akár csak egyetlen bűnös is megmeneküljön, hanem arról, hogy bizonyítható-e a bűnösség. Hogy korszerűek-e az idevágó törvényi tényállások? S ami a legfontosabb: ártatlant ne hurcoljanak meg! Talán célszerű volna, ha a pénzintézeti ügyekben nyomozó rendőrök, vádlók és ítélkezők rendelkeznének némi „banküzemtani ismeretekkel”, ha néhány jólképzett bank- tisztviselővel gyarapodna a rendőrség és az ügyészség, bankjogásszal a bíróságok állománya. Ha a jogászok alapképzésébe és a továbbképzés tanmenetébe felvennék a bankjogászi szakot és ezzel kibővítenék a szakértők körét. Mert bankjaink jóhíre sokat megér. Bácskai Tamás Magyar Államkötvény 1996/K 27,00% ÉVI FIX KAMAT 1998/D 30,96% VÁLTOZÓ ÉVES KAMAT •AZ EISÖ FÉLÉVRE Jó kezekbe kerül... _______ . ..a pénze, ha biztonságos és hosszú távon is előnyösen kamatozó befektetést keres. Államkötvény 1996/K A Magyar Államkötvény 1996/K 2 éves futamidejű (1994. november 23.-1996. november 23.) értékpapír. A kötvény fix kamatozású, melynek mértéke évi 27%. A törlesztés névértéken történik 1996. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. Államkötvény 1998/D A Magyar Államkötvény 1 998/D 4 éves futamidejű (1994. november 23.-1998. november 23.) értékpapír. A kötvény változó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Első féléves kamata 30,96%. A törlesztés névértéken történik 1998. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. 1997. május 23. 1997. november 23. 1998. május 23. 1998. november 23. Kiemelt értékesítés A befektetők 1994. november 28. és december 2. között vásárolhatják meg a legújabb államkötvényeket. A kiemelt értékesítés keretében a kijelölt forgalmazók legfeljebb az 1994. november 1 8-án kialakult átlagárfolyam + 0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén kínálják. A jelenleg hatályos adótörvények szerint a kötvény kamata után nem kell kamatadót fizetni. Jó kezekben marad... Az MNB fiókjaiban az értékesítés ideje alatt a befektető tulajdonában lévő 1994/B Államkötvény 117,73%- os (101%+felhalmozott kamat) árfolyamértéken becserélhető. Áz OTP Bank fiókjaiban a fizikai formában birtokolt értékpapírok cserélhetők be a fenti feltételek mellett. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei Igazgatósága Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. Pécs, Komló, Mohács, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Villány • Inter-Euróba Bank Rt. Pécsi Területi Igazgatóság Pécs, Ferencesek utcája 52. % |. A TÖBBSZÖRÖS B1ZTONSA C H n f t í
