Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-25 / 325. szám
1994. november 25., péntek Háttér uj Dunántúli napló 11 Fontos döntések érlelődnek Clinton Budapestre jön D ecember 5-én Magyarországra látogat Clinton amerikai elnök, hogy részt vegyen az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet budapesti tanácskozásán. Clinton érkezése természetesen Magyarország szempontjából sem jelentéktelen esemény, ha figyelembe vesszük, hogy személyében alig több, mint négy év alatt a második amerikai elnök érkezik hazánkba. Mint emlékezetes, Clinton közvetlen elődje, George Bush, 1990. nyarán járt nálunk és egy nagygyűlésen a Közgazdasági Egyetem aulájában Marx Károly szobrával szemben felállított szószékről hirdette a kapitalizmus előnyeit a szocializmussal szemben. Akkor Bush tréfálkozva jegyezte meg: külön öröm számára, hogy röviddel a rendszer változása után Marx jelenlétében teheti ezt. A mostani amerikai elnöki látogatásnak más összefüggésben keresendő a szimbolikus jelentősége. Mindenekelőtt azt kívánja jelezni, hogy az Egyesült Államok az európai biztonság fontos tényezőjeként ismeri el az EBEÉ-t, amely ezalkalom- mal Budapestet választotta felülvizsgálati konferenciája színhelyéül. Ez különösen azzal összefüggésben érdekes fejlemény, hogy az amerikai kormányok hosszú éveken keresztül kisebb jelentőséget tulajdonítottak a helsinki folyamatnak mint európai partnereik. Mindezeken túl Clinton elnök budapesti útja azt is jelezni kívánja, hogy az Egyesült Államok továbbra is fontosnak tekinti európai jelenlétét és érdekelt az egész kontinens stabilitásában. Megkülönböztetett figyelemmel kíséri a közép- és kelet európai változásokat és hozzá kíván járulni azok sikeréhez. Richard Holbrocke, az illetékes amerikai államtitkár-helyettes egy nemzetközi televíziós interjú keretében, melynek e sorok írója is résztvevője volt, így fogalmazott: „Véget ért a hidegháború utáni első periódus. Most az a feladat, hogy napirendre tűzzük a NATO kibővítését. Bár Oroszország ezt egyelőre ellenzi, reméljük meg tudjuk értetni orosz barátainkkal, hogy új tagok felvétele a NATO-ba nem veszélyezteti biztonságukat.” Az amerikai államtitkár-helyettes megjegyzése nem egyszerűen bíztatás Kelet-Európa felé. Az utóbbi napok, hetek vitáit elemezve arra a következtetésre juthatunk, hogy a NATO-ban fontos döntések érlelődnek. Az elmúlt négy év bizonytalanságai és eredménytelen vitái után a szövetség tagjai napirendre tűzik a demokratikus fejlődés útján legtovább jutott közép európai országok felvételét. Á legvalószínűbb jelöltek a Visegrádi Csoport országai. Moszkva, amely biztonsági érdekekre hivatkozva ellenzi a NATO kibővítését, az EBEÉ-ben, mint az egész kontinenset átfogó biztonsági szervezetben látja az európai biztonság jövőjének legfőbb garanciáját. Politikai elemzők körében azonban úgy vélik, hogy Washington elébe kíván menni Moszkva igényeinek, amikor elfogadja az EBEÉ fontosságát és teszi ezt annak érdekében, hogy Moszkva viszont fogadja el a NATO keleti irányú kibővítését, mint szükségszerű, elkerülhetetlen lépést. Az amerikai külpolitika ilyen irányú fordulatát dinamizálhatják a legutóbbi törvényhozási választások eredményei is. A Republikánus Párt került többségbe mind a Szenátusban, mind a Képviselőházban. Republikánus politikusok nyilatkozatait elemezve arra a következtetésre juthatunk: jobban bíznak az Egyesült Államok által létrehozott szövetségi rendszerben, mint az olyan nemzetközi biztonsági intézményekben, amilyen például az ENSZ. Ezen kivűl a republikánusok túlságosan költségesnek tartják azokat a békefenntartó akciókat, amelyekben az Egyesült Államok az elmúlt négy év során részt vett. Ellenzik, hogy a jövőben az Egyesült Államok olyan válsághelyzetekbe avatkozzon be, amelyben létfontosságú amerikai érdekek nincsenek veszélyben. Ezért bírálták Clinton elnököt a Szomáliái és a haiti katonai akciók miatt. Kérdéses továbbá az is, hogyan hatnak mindezek a változások az amerikai-orosz kapcsolatokra? Ne feledjük: ezek a kapcsolatok a nemzetközi biztonság szempontjából továbbra sem veszítik el jelentőségüket. Nem kizárt tehát, hogy ezek a kapcsolatok egy időre ismét feszültebbé válnak. Az EBEÉ-vel kapcsolatos új amerikai álláspont ugyan jótékony hatással lehet Moszkvára, ám az egyáltalán nem biztos, hogy ezt elégséges kárpótlásnak tekinti a NATO kibővítéséért. Ez feszültségeket kelthet Moszkva és Washington kapcsolataiban. Ha történelmileg visszapillantunk a szovjet-amerikai kapcsolatokra, azt látjuk, hogy a békés és feszült időszakok felváltva követték egymást. Most csaknem egy évtizede tart már a békés időszak. Nem kizárt, hogy egy feszültségekkel teli periódus előtt állunk. Matus János Van csapat? Bármennyire is meghatározó a miniszterelnök személyisége, felfogása, tapasztalata a kabinet tevékenységében, a kormányzás csapatmunka. így kell működnie mindenekelőtt a miniszterek kollektívájának, másodsorban a miniszterelnök közvetlen apparátusának, harmadsorban a szakértők, tanácsadók - nem feltétlenül testületbe szerveződő - egész sorának. S akkor még nem szóltunk a koalíciós pártok országgyűlési frakcióiról, elnökségeiről és választmányairól, amelyek a kormányzáshoz elengedhetetlen bázist alkotják. Összeállt-e ez a csapat? Ez a kérdés ma sokakban fölvetődik, amikor a Jánosi-ügy kapcsán láthatók lettek a miniszterelnök munkáját segítő mechanizmus működési zavarai, a pénzügy- miniszter és minisztertársai közötti ellentétek, a kormányzat, valamint a szocialisták párt- és parlamenti vezetői közötti nézetkülönbségek. Más események a koalíciós pártok kapcsolataiban és az MSZP soraiban mutatkozó ellentmondásokról is árulkodnak. Mindezek alapján úgy tűnik: a csapat összeállt, de egységes stratégia és taktika még nem vezérli a játékosokat és itt-ott baj van a csapatszellemmel is. Mi lehet ennek az oka? Valószínűleg az, hogy a Hom-kor- mány menet közben szembesül a koalíciós kormányzás, a válságmenedzselő nadrágszíj-meghúzás, az ütköző érdekek egyeztetésének roppant nehézségeivel. Érthető, hogy nehezen birkózik velük, de a bukdácsolással sok időt és bizalmat veszíthet. Veszélyben a koalíció? A működési zavarok láttán az ellenzék már-már a lélekharangot kongatja a koalíció fölött. A kormányzó pártok együttműködését egyelőre a hatalom gyakorlásában jelentkező problémák aligha teszik lehetetlenné. A politikai focimeccset azonban széthúzó együttessel nem lehet sikerrel megvívni. Sokan figyelik, mit tesz most a csapatkapitány ... P.T. Milyen kompromisszum született a médiatörvény ügyében? A ház alappillérei állnak A koalíciós pártok és az ellenzék médiatárgyalásairól sokszor ellentétes értelmű nyilatkozatok hangzanak el. Végül is milyen kompromisszum született? - kérdeztük Jánosi Györgyöt, az MSZP média szakértőjét.- Az ellenzék számos javaslatát elfogadtuk, és ha lehet, még egy lépéssel igyekeztünk tovább közelíteni egymáshoz álláspontjainkat.-A Kisgazdapárt is részt vett a tárgyalásokon?- Lányi Zsolt, a kisgazdák média szakértője vett részt a megbeszéléseken és neki személy szerint is jelentős szerepe volt abban, hogy bizonyos kérdésekben hatpárti megegyezés született.- Mely területeken nincs még egyetértés a koalíció és az ellenzék között?- Több pontot is említhetnék. Abban egyetértett mindenki, hogy a rádió és a televízió köz- alapítványi formában működjön, s így jobban érvényesüljön a társadalmi ellenőrzés. Abban azonban már komoly vita van, hogy hány közalapítvány legyen. Felvetődött: legyen három közalapítvány, három kuratórium és három felügyelő bizottság. De ennek úgyszólván összes variációja is megfogalmazódott. E kérdésben az ellenzéki pártok sem képviseltek egységes álláspontot.- Hogyan alakul a Duna Televízió jövője?- Az ellenzék számára fontos a Duna TV autonómiájának további erősítése, ezért a koalíció azt javasolta, hogy jöjjön létre a felügyelő bizottság mellett egy olyan kislétszámú társadalmi bizottság, amelyben helyet kapnának mások mellett a határon túli magyar szervezetek képviselői is.- A rádiót és a televíziót felügyelő kuratórium összetételében van már megegyezés?-Mi azt javasoltuk, hogy a nyolctagú kuratórium négy tagját a koalíció, négy tagját az ellenzék adja, de ezek a személyek szakértők legyenek, és szigorúan az összeférhetetlenség szabályai szerint válasszuk ki őket. Voltak, akik azt javasolták, hogy egy nagyobb - esetleg 25-30 tagú -, a társadalmi és a civil szervezetek képviselőivel kibővített kuratórium működjék. Egy ekkora testület azonban operatív működésre képtelen, legfeljebb a felügyelőbizottság lehet ilyen összetételű.- A hatpárti egyeztetésen létrejött kompromisszumokat az MSZP parlamenti frakciója jóváhagyta már?- Parlamenti frakciónk kulturális munkacsoportjában széles támogatásra talált a kompromisszum.- Mikor várható, hogy végre az Országgyűlés elé kerül az új médiatörvény?- Úgy gondolom, hogy a két ünnep között benyújtható lesz a médiatörvény tervezete. Addig végigfut minden szükséges fórumon és a jövő év elején megkezdődhet a parlamenti vita. Az alapkonstrukció elemeiben megegyeztünk, a médiaház alappillérei állnak, de azon még vita lesz, hogy milyen legyen a szobák mérete, beosztása, hány ablaka és hány ajtaja legyen a háznak. De ezek el nem hanyagolható részletek. (koós) .R ÁtlAMPAPIR Magyar Államkötvény 1996/K 27,00% ÉVI FIX KAMAT 1998/D 30,96% VÁLTOZÓ ÉVES KAMAT •AZ ELSŐ FÉLÉVRE Jó kezekbe kerül. .‘..a pénze, ha biztonságos és hosszú távon is előnyösen kamatozó befektetést keres. Államkötvény 1996/K A Magyar Államkötvény 1 996/K 2 éves futamidejű (1994. november 23.-1996. november 23.) értékpapír. A kötvény fix kamatozású, melynek mértéke évi 27%. A törlesztés névértéken történik 1 996. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. Államkötvény 1998/D A Magyar Államkötvény 1998/D 4 éves futamidejű (1994. november 23.-1998. november 23.) értékpapír. A kötvény változó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hónapos diszkont kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. Első féléves kamata 30,96%. A törlesztés névértéken történik 1998. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. 1997. május 23. 1997. november 23. 1998. május 23. 1998. november 23. Kiemelt értékesítés A befektetők 1994. november 28. és december 2. között vásárolhatják meg a legújabb államkötvényeket. A kiemelt értékesítés keretében a kijelölt forgalmazók legfeljebb az 1994. november 18-án kialakult átlagárfolyam + 0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmozott napi kamatokkal megnövelt értékén kínálják. A jelenleg hatályos adótörvények szerint a kötvény kamata után nem kell kamatadót fizetni. Jó kezekben marad... Az MNB fiókjaiban az értékesítés ideje alatt a befektető tulajdonában lévő 1994/B Államkötvény 117,73%- os (101%+felhalmozott kamat) árfolyamértéken becserélhető. Áz OTP Bank fiókjaiban a fizikai formában birtokolt értékpapírok cserélhetők be a fenti feltételek mellett. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Baranya Megyei l„ „ , Sásd, Sellye, Siklós, Szentlőrinc, Szigetvár, Villány • Inter-Euróba Bank Rt. Pécsi Területi Igazgatóság Pécs, Ferencesek utcája 52. |a Pécs, Apáca u. 6. • OTP Bank Rt. Pécs, Komló, Mohács, Pécsvárad,
