Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-01 / 301. szám

1994. november 1., kedd A mai nap üj Dunántúli napló 5 Választási konzultáció szerkesztőségünkben Az ellenállás vértanúja • Az ötven éve mártírhalált halt tábori esperes, lelkész-ez­redes Kálló Ferenc tanuságtéte- lére emlékeztek a hétvégén Budapesten. A Mátyás temp­lomban Ladocsai Gáspár ce­lebrálta a szentmisét, majd a Hadtörténeti Múzeumban tar­tott konferencián dr. Varga Jó­zsef alezredes, dr. Zeőke Pál egykori bajtárs és Baranyából Hetényi Varga Károly, Pécsvá- radon élő egyházi történetíró tartott előadást Kálló Ferenc­ről, az ellenállás vértanújáról. A tábori esperes az üldözött emberek, a szövetséges hatal­mak katonáinak segítésében, az ellenállás szervezésében végzett tevékenysége miatt szenvedett mártíromságot. December 11-én a helyi vá­lasztásokon dől el: kiknek jut a megtisztelő, ám korántsem könnyű feladat, hogy szűkebb környezete önkormányzati kép­viselője, esetleg a település első számú vezetője legyen. Lapunknak, az Üj Dunántúli Naplónak, e személyek bemuta­tásában, a pártok, társadalmi- és civil szervezetek programjainak népszerűsítésében nem kis sze­repe és feladata lesz. Erről szólt többek között Lombosi Jenő fő- szerkesztő azon a pártközi vá­lasztási konzultáción, melyet tegnap hívtunk össze, s melyen szóba került: az Új Dunántúli Napló tavasszal, az országos vá­lasztások után nemzetközi elis­merést kapott azért a sajtómun­káért, melyet az esélyegyenlő­ség jegyében végzett. A pártközi megbeszélésen a résztvevők megfogalmazták a sajtókampányt illető kéréseiket és javaslataikat, melyek a dol­gok természetéből fakadóan, feloldhatatlannak tűnő ellent­mondásokat is hordoztak. E mi­att gyors, ismételt egyeztetésre kerül majd sor november 7-én, délelőtt 10 órai kezdettel. Ami­ben vélhető konszenzus szüle­tett: negatív kampány és a má­sik fél lejáratása, becsmérlése helyett, ki-ki a saját program­jára, a helyi szándékok és fel­adatok ismertetésére koncentrál a kampányidőszakban. K. F. A szerkesztőségünkben megtartott pártközi konzultáció résztvevői Löfíler Gábor felvétele Újraélesztett egészségtan Dr. Létai György szemész szakfőorvos az első páciens szem­vizsgálata közben Fotó: Tóth László Új szemészet Siklóson Rendőri akciók a pécsi Vásártéren Leginkább az egészséges életmód „boszorkánykonyhá­jára” emlékeztet a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Pe­dagógiai Tanszéke: folyosóin, termei falán temérdek ötletes plakát, rajz, kiadvány és vidám figura állítja meg az arra hala­dókat. Mindez a főiskola nyi­tottságának, tantárgyújító tö­rekvéseinek kézzelfogható kö­vetkezménye, amely rendha­gyó, a gyakorlati nevelést min­denek fölébe helyező módsze­rekkel lehelt életet a korábban iskolaegészségtan megjelölés­sel ismert tantárgyba. A Világbank 2200 dolláros támogatásával indított projekt keretében, Nyiratyné dr. Né­meth Ibolya főiskolai adjunktus kezdeményezőkészsége terem­tett alapot a képzés megújításá­hoz. Noha az egészség- és kör­nyezetvédelem hangsúlyosságát már senki sem firtatná, a peda­gógusképző intézmények leg­többje lassanként mégis szá­műzte a tárgyat. Egyszerűen azért, mert az oktatók nem kap­tak kaptak „mankót” a felkészü­léshez, amelynek birtokában hi­telesen okíthattak volna a min­dennapos élettér és az egészség, amúgy sürgető védelmére. Programjai máig az alsó- és középiskolás korosztályhoz November 1-jétől a kamatjö­vedelem utáni forrásadó mér­téke 10 százalékról 0 százalékra csökken, vagyis nem kell a ka­mat után adózni. A Pénzügymi­nisztérium tájékoztatása szerint ezt a törvényi rendelkezést, amely a pótköltségvetéssel egy­idejűleg lép hatályba, a követ­kezőképpen kell értelmezni: a november 1. előtt keletkezett kamatjövedelem után - bele­szóltak, az ÁNTSZ Egészség- védelmi Osztálya mégis az út­kereső főiskola segítségére sie­tett. A tapasztalatok pedig meg- kapóan kedvezőek: már-már ba­ráti, oldott légkörben tartják a színes, gyakorlati feladatokkal tűzdelt foglalkozásokat, s az ér­deklődőnek bizonyult hallgató­ság még lógni is elfelejtett az egészségtan óráiról. Dr. Bleyer Erzsébet, az ÁNTSZ főorvosa elismerést ér­demlő módon talált közös hangra a fiatalokkal, akik maguk is aktív részeseivé váltak a tan­menet kialakításának, sőt végre egyéni problémáikra is választ kaphattak. Gyakoriak a tanári hivatás fortélyainak elsajátítását célzó, élethűen idéző mini-hely­zetek. Érdekes tanulsága a diá­kok nyitottságát éberen tartó képzésnek, hogy legtöbbjükben most először állt össze egységes képpé a reáltárgyakból évekkel ezelőtt nyert, néha feleslegesnek vélt ismerethalmaz. A képzésben a lakosság kró­nikus egészségi állapotáról, az alkohol-, drogmegelőzésről, táp­lálkozásról, az AIDS-ről, a szex­ről, az iskolahigiéniáról is szó esik, de az ÁNTSZ pécsi lakos­ságot érintő tevékenységéből is fiatalos lendülettel kér részt a Pollack diáksága. Tröszt É. értve a kamatprémiumot is - to­vábbra is kell adót fizetni. Mint ismeretes, 1994. január 1. előtt a kamatjövedelmeket 20 száza­lékos forrásadó terhelte. Január 1-jétől november 1-jéig az adó mértéke 10 százalék volt, s azt követően lesz 0 százalék. így a kamatot attól függően terheli az adó, hogy az mikor keletkezett. Csak a november 1. után kelet­kező kamatjövedelem adómentes. (Folytatás az 1. oldalról.) A megnyitón a siklósi ÁNTSZ vezetője, dr. Kőhegyi Imre üdvözölte a vállalkozást, dr. Létai György pedig hangsú­lyozta: ezentúl jobb körülmé­nyek közt fogadhatják a betege­ket. Az új rendelőben egyéb­ként komputeres szemvizsgálat is lesz, s a szemüveg megrende­lésére is mód nyílik. A siklósi kórház igazgatója, dr. Faludy Zsigmond lapunknak elmondta: a szemészeti ellátás orvosi viszonylatban is hiány­szakma. Létai doktor nyugdíjba vonulásával a siklósi kórház mindent elkövetett a megfelelő orvosi pótlásra, ám az említett okok miatt a lakók elvárásait nem sikerült teljesíteni. A probléma megoldásának kulcsa a 46/1994/1V. 1. kor­mányrendelet volt, mely lehe­tővé teszi a járóbeteg-ellátás megoldását magángyakorlattal rendelkező orvosokkal, egész­ségügyi vállalkozókkal. A sik­lósi kórház elképzelésével megkereste dr. Kovács Bálint szemész professzort, az ÁNTSZ illetékeseit, a TB vezetőit, s va­lamennyi helyen pozitív hozzá­állást tapasztaltak. Nem az út­törő szerep vezérelte őket, a kényszer szülte a megoldást, mely a legoptimálisabbnak tű­nik a betegek számára. Sz. A. Vasárnap délelőtt Pécsett, a Vásártéren nagy feltűnést keltett, ahogy a rendőrök külföldi áruso­kat portékáikkal együtt kitessékel­tek a piacról. Dr. Ernyes Mihály ezredes, Ba­ranya megye rendőrfőkapitányá­tól megtudtuk, hogy 55-60 rendőr közreműködésével léptek fel az il­legális árusok ellen. Ä látványos­ságot a szokásosnál nagyobb lét­számú rendőralakulatok okozták. Az engedély nélküli vásározók, a nem kívánatos személyek, vagy az érvénytelen itt-tartózkodási papírokkal rendelkezők kereske­delmi cikkeit (ébresztőórákat, vil­lanykapcsolókat, ruhákat) lefog­lalták. A szabálysértők többsége Romániából érkezett, de akadtak ukránok, oroszok, lengyelek, sőt magyar valutázók is. 104 árust A kamarákról szóló törvény értelmében október 31-éig kel­lett megtartani az ipari és keres­kedelmi, a kézműves, illetve az agrárkamarák megyei közgyű­léseit. Az agrárkamarák szerve­zésének előkészítése mindenhol megkezdődött, létrejöttek az ideiglenes szervezőbizottságok, folyamatban van az osztályba és november közepéig valamennyi megyei küldöttgyűlést megtart­ják - mondta az MTI érdeklő­désére Bódis Tamás, az agrár­kamarákat szervező elnöki kol­légium vezetője. Elmondta: azért nem tudták tartani az eredeti határidőt, mert nem álltak rendelkezésre a vál­lalkozások adatai. Az agrárka­marák ugyanis az egyéni vállal­kozókat, a mezőgazdasági vál­lalkozókat és a jogi és nem jogi személyiségű cégeket tömörí­előállítottak, ebből 72 személyt azonnal kitoloncoltak hazánkból. A „társaság” zöme már elhagyta az országot. Néhányuk ellen eljá­rás folyik, amelynek következ­ménye Magyarországról való több éves kiutasítás lehet. Sok előállított arra hivatkozott, hogy nem ismeri a májusban hatályba- lépett idegenrendészeti törvényt. A főkapitány elmondta még: a rendőrség összehangolt megmoz­dulásainak alapja a közbiztonság. Célja, hogy a híres, pécsi vásárt látogatók nyugodtan válogathas­sanak az eladó tárgyak, darabok közül, és ne aggódjon senki sem, hogy netán lopott holmiért ad ki pénzt. Az ilyen akcióknak lesz folytatása, bár valószínű, keve­sebb rendőrrel. S. V. tik. Összesen 100-120 ezer le­endő kamarai tagot regisztráltak eddig, de az adatok pontosítása után vélhetőleg ez a kör sokkal bővebb lesz. Az agrárkamarák közül eddig egyedül a Csongrád megyei küldöttközgyűlést tar­tották meg, de a következő na­pokban lezajlik a többi is. A te­rületi agrárkamarák 20-20 kül­dötteiből verbuválódott 400 tagú országos közgyűlésre és az Országos Agrárkamara tiszt­ségviselőinek megválasztására a késés ellenére is az eredetileg tervezett, december 31-ei határ­időre mindenképpen megtör­ténik. Az ipari és kereskedelmi kamarák szervezésében is gon­dot okozott az adatszolgáltatás nehézkessége - mondta Miklósi Ferenc, az Ipari és Kereske­delmi Kamarák elnöki kollégi­umának vezetője. Változások a kamatadózásban Szerveződő kamarák Fellbachi ajándékok Zárva a menedékhely, nem tudják fizetni a közüzemi számlákat Megroggyant a pécsi TAMASZ (Folytatás az 1. oldalról.) Tudja, hogy országunk ismét helyhatósági választások előtt áll, de reméli, hogy ennek elle­nére a kapcsolat töretlen lesz, legalábbis ő személy szerint ezt szeretné. A műszerek átadása után számolt be arról a 40 ezer már­káról, amit Felbach polgárai gyűjtöttek, s amelyet pécsi ala­pítványok kapnak meg, igy a Jólét Álapítvány 15 ezret, a Vi­lág Világossága Alapítvány 10 ezret, a Kerek Világ Alapít­vány, a Kerekes Szék Alapít­vány, s a Pécsi Püspökség 5-5 ezer márkát kapott ajándékba. Az adományról szóló csekket Balikó Zoltán önkormányzati képviselő, a szociális bizottság tagja vette át a város és az ala­pítványok nevében. A főpol­gármester örömét fejezte ki, hogy otthon arról számolhat be, jó célokat szolgál a kis össze­gekből összegyűjtött pénz. Ezután rendhagyó módon egyszemélyes sajtótájékozta­tóvá alakult át az esemény, ugyanis az Új Dunántúli Napló arra volt kíváncsi, milyen apro­póból gyűjtötték a pénzt a fell­bachi polgárok? S mivel ekkor a sajtó népes pécsi képviselői közül már csak e sorok írója volt jelen, így a főpolgármester lapunknak elmondta, hogy az apropó az ő 60. születsénapja volt. Hagyomány náluk, hogy a kerek évfordulót ünneplő pol­gármesternek a barátok, munka­társak mellett a város polgárai is ajándékoznak valamit. Ő azt kérte, akinek ilyen szándéka van, ne neki vegyenek ajándé­kot, hanem az erre szánt össze­get arra a számlára fizessék be, amivel segítenék a testvérváros szociális célokat szolgáló ala­pítványait. Nemcsak tehetős polgárok, de kispénzű emberek is szívesen adtak e célra. Ezért fontos, hogy tudják, hogy a pénzükkel vak, vagy mozgássé­rült kisgyermekeket, szociálisan rászoruló felnőtteket segítet­tek. S. Zs. Négy év alatt, lépésről-lé- pésre alakulgatott a pécsi haj­léktalanok ellátási rendszere. A Gomba utcai férfi átmeneti szál­lás, a Bittner Alajos utcai női átmeneti otthon, a Hársfa utcai népkonyha és az éjszakai me­nedékhely mellett létrehozták a Sándor utcai szociális informá­ciós szolgálatot is. Évente több­száz ember fordul meg ezekben az intézményekben. Miközben újabb és újabb intézménnyel bővült a hálózat, a négy év alatt egy dologban, a finanszírozás­ban nem tudott megállapodni a Pécsi Önkormányzat a hajlékta­lanság gondjait nagyrészt, és önként felvállaló TÁMASZ alapítvánnyal. Ä gondok az elmúlt évben kezdődtek, amikor négy intéz­mény működtetésére szolgáló állami normatív támogatást és az önkormányzati pályázati pénzt június végén kapták meg. Az idei esztendőre vonatkozó ellátási szerződést pedig - a sa­ját rendeletében rögzített szep­tember 30-i határidő helyett - ez év január 27-én kötötte meg velük a közgyűlés. E szerződés ellenére a hajléktalanellátás nem szerepel a város költségve­tésében és az önkormányzati támogatást megint a nyáron -jú­liusban - kapták meg. Mindezt levélben fogalmazta meg a közgyűlés számára Fónai László, a TÁMASZ alapítvány titkára, s egyben bejelentette, hogy az alapítvány a vele kötte­tett ellátási szerződés egyoldalú teljesítése miatt a továbbiakban sem anyagilag, sem erkölcsileg nem képes a számára biztosított önkormányzati ingatlanokban gondoskodni a hajléktalanokról. A hajléktalanok ettől még a szállásokon maradtak, kivétel a Hársfa utcai éjjeli menedék­hely, amit augusztustól zárva tartanak. Ezeket a gondokat már több­ször jelezték a Népjóléti Irodán keresztül a Szociális és Foglal­koztatási Bizottságnak, és a polgármesternek. Körömi At­tila, a bizottság vezetője a jövő hétre ígér érdemi lépést a mos­tanra kialakult helyzet megvál­toztatása érdekében. Szavaiból az is kitűnt, hogy több dolog miatt valóban nehezen értenek szót egymással. Közülük legfontosabb termé­szetesen az az összeg, amivel az önkormányzat a TAMASz ala­pítványt támogatja. Véleménye szerint az éves átlagban 5,5-6 millió forintnál többet nem tud a város erre a célra adni. Már korábban is felvetődött a gondolat, hogy a TÁMASz ala­pítványnak közalapítvánnyá kellene alakulnia, s az ezzel járó jogosítványok napi szinten is jobbá tehetnék a felek közötti kapcsolatot. Ez az elképzelés változatlanul él a jövőt illetően. Egy másik lehetőség, hogy ma­rad a TÁMASz alapítvány és egyértelműsítik az egymással szembeni elvárásokat, ame­lyekbe a szakmai követelmé­nyek is beletartoznak, (amit biz­tos nem ártott volna már jóval korábban megtenni, hisz akkor mindkét fél számára egyértel­műbb a pénzügyi támogatás összege), a harmadik elképzelés pedig - mi szerint a város átve­szi a hajléktalan ellátást - nem is jelent választási lehetőséget, hiszen erre törvény kötelezi. A tisztázatlan helyzet nem érdekli azokat, akik fedelet ke­resnek: változatlanul segítségért kopogtatnak a TÁMASz-nál, il­letve a Népjóléti Irodánál. Ami biztos: tegnap kinyitott a három hét óta zárva tartott népkonyha. A Pécsi Sütőipari Rt. ingyen kenyeréből és a United Way nemzetközi karitatív hálózat élelmiszer adományából na­ponta, egyszer, százan étkez­hetnek. T. É. * 1 >

Next

/
Oldalképek
Tartalom