Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-24 / 324. szám

1994. november 24., csütörtök Hazai körkép aj Dunántúli napló 9 Vállalkozói ipari park Vállalkozói ipari park kia­lakítását tervezi Nyíregyhá­zán az I. Nyírségi Fejlesztési Társaság, valamint a város vállalkozókat segítő alapítvá­nya. A termelőcentrum létre­hozását támogatja az Európai Unió is, amely a projekt vég­legesítéséhez kétmillió forin­tot adott. A tíz nyírségi település ön- kormányzata által alapított társaság nyíregyházi közgyű­lésén a tervekről elhangzott: az ipari park mintegy húsz hektáros lesz. A teljesen közművesített területen a be­fektető kis- és középvállal­kozások 1500-2000 négy­zetméteres telkeket kapnak, s ott építhetik majd fel terme­lőüzemeiket, telephelyeiket. A parkban létrehoznak egy technológiai fejlesztési köz­pontot, melyben többek kö­zött szaktanácsadási, kutatási, oktatási, marketing, illetve minőségbiztosítási centrumot is kialakítanak. A nyíregyházi ipari park terveit december 15—éig vég­legesítik. A vállalkozói köz­pont helyét a város úgyneve­zett tartalék ipari területeinek egyikén jelölik ki. A többlép­csős beruházás megvalósítá­sában a befektetők számít­hatnak az Európai Unió PHARE-programja, a kor­mány és a Szabolcs megyei önkormányzat által létreho­zott fejlesztési közalapítvány, valamint az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság kutatásfejlesztési programja támogatására. Hetven éves a debreceni gyermekklinika Hetven évvel ezelőtt kezdték meg a gyógyító és az oktató munkát a Debreceni Orvostu­dományi Egyetem (DOTE) Gyermekgyógyászati Kliniká­ján. Ebből az alkalomból tudo­mányos ülést tartottak a Debre­ceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában. Oláh Éva professzor, a kli­nika igazgatója a fejlesztési el­képzelésekről szólva elmondta: a gyermek-szívsebészet bővíté­sén kívül csecsemő-szívsebé­szet megszervezését is tervezik. A debreceni gyermekklinika a fehérvérűség kezelésében centrumként működik, s orszá­gos feladatokat is koordinál. Ezen a területen a betegek elhe­lyezése jelenti a legnagyobb gondot. A kezelések ugyanis hónapokig tartanak, a szülőket pedig természetesen éjjel-nap­pal beengedik. A megoldást egyfajta szülői bentlakás jelen­tené, a jelenlegi körülmények azonban még nem teszik lehe­tővé. Szó volt a tanácskozáson az intenzív koraszülött osztály technikai fejlesztésének el- odázhatatlanságáról is. Oláh Éva biztatónak nevezte klinikájuk nemzetközi kapcso­latait, ami nagyban segíti a szakorvosok tapasztalatcseréjét. A támogatás szép példáját mu­tatta az egyik angol cég, amely­nek képviselője az évforduló alkalmából egymillió forintos csekket nyújtott át a klinika igazgatójának. Oláh Éva el­mondta: az összeg a klinika Gyermekekért Alapítványát gyarapítja, s azt teljes egészé­ben műszervásárlásra fordítják. Könyvtáravató Miskolcon Miskolc belvárosának 1700-as években épült műem­lék-épületében, az egykori plé­bánosházban az ország minden részéből, továbbá Szlovákiából, Kárpátaljáról és Romániából érkezett vendégek jelenlétében avatták fel a város könyvtárá­nak központját. Az intézmény magában foglalja a Szabó Lő­rinc fiókkönyvtárat, idegen nyelvű könyvtárat és zeneműtá­rat, továbbá a fél évszázaddal előtt alapított Lévay József Könyvtárat, amely múzeális gyűjtemény, benne páratlan ér­tékű könyveket és dokumentu­mokat őriznek. A város sokat áldoz a kultú­rára, az idén adták át a felújított Miskolci Nemzeti Színházat is. A könyvtár épületének eredeti stílusban való helyreállítására 80 millió forintot fordítottak. Három szinten, összesen 1300 négyzetméteres hasznos alapte­rületen fogadják az olvasókat. A folyóirattárban 17 külföldi és több mint száz hazai lap között válogathatnak, a Szabó Lőrinc Könyvtárban 70 ezer kötet van. A zenetárban 14 ezer kazetta és 8 ezer hanglemez, CD sorako­zik. Gondoltak a vakokra és csökkentlátókra is, őket hangos könyvtár várja. Bezárják a bauxitbányát Bezárják a Bakonyi Bauxit­bánya Kft. csabpusztai üzemét, a termelést december 1-jén leál­lítják. Ez a döntés 320 dolgozót érint, többségüknek ebben a hónapban felmondanak, néhá- nyan még decemberben és ja­nuárban a bányabezáráson munkálkodnak majd. A hazai bauxitbányászat tör­ténetében ez lesz a legnagyobb mértékű elbocsátás, amely köz­vetlenül az almásfüzitői tim­földgyártás leállításával függ össze. Szekszárdon november 24-én, holnap nyitja meg kapuját a Magyarországi Német Színház (Deutsche Bühne Ungarn). A magyar-német összefogásból épült színház mintegy 70 millió fo­rintba került. Griff-divatház Győrött A Griff Gentlemen's Rt. megnyitotta első saját fenntar­tású vidéki férfi divatházát Győrött. A belvárosi üzlethelyi­ség bérleti jogát licitálás útján nyerték el a várostól, s mintegy 10 millió forintot fektettek az üzlet korszerűsítésére, csinosí­tására. A kereskedelmi egységben elsősorban a saját gyártású öl­tönyöket, zakókat árusítják, a nyakkendőket és egyéb kiegé­szítőket importból szerzik be. Győrött hozzávetőleg 15 millió forintos árukészlettel nyitottak és várják a vásárlókat. Sütő Zoltán elnök-vezérigaz­gató - aki egyben az rt. többségi tulajdonosa elmondta: 45 millió forintos éves forgalomra számí­tanak a városban. A cégvezető annak a reményének adott han­got, hogy megkapják a megbí­zást az atalantai olimpia forma­ruháinak elkészítésére, az 1992-es barcelonai olimpia formaruháit ugyanis ők készítet­ték. Műemlékvédelem Zalában Összességében kedvező a műemlékvédelem helyzete Za­lában, de néhány igen értékes objektum állapota vészesen le­romlott - hangzott el a Zala Megyei Idegenforgalmi Ta­nács ülésén, amelyen a megye 347 műemlék építményének helyzetét, jövőjét taglalták. Az egyházi műemlékek kö­zül a nagy ráfordítást igénylők felújítása a fenntartók számára szinte megoldhatatlan; példa erre a szétrepedt főfalú eger­vári templom, továbbá a türjei és a novai templom, amelyek­nél a tetőszerkezet cseréje, il­letve ritka freskóinak restaurá­lása halaszthatatlan. A világi műemléképületek egyébként jó kezekben vannak, ám néhány kiváló idegenforgalmi lehető­séget rejtő kastély a pusztulás szélére került. A tótszentmár- toni Bedekovich-kúria egykor pompás barokk épülete ro­mokban hever, a több millióért kívülről felújított szécsiszigeti Andrássy-kastélyt és magtárát az enyészet fenyegeti, s a 225 éves, fűzfeldolgozásra használt reszneki kastély állapota is ijesztő. Sürgősen meg kell ol­dani a kiemelkedő műemlékek sorába tartozó - gazdaságtalan turistaszállóként működő - egervári várkastély állagme­góvását és célszerűbb haszno­sítását. Műemlékmegóvási szempontból teljesen rendezet­len a népi építészet megmentett emlékeit őrző Göcseji Falumú­zeum épületeinek sorsa. A zalai idegenforgalmi ta­nács írásban foglalt állást a műemlékvédelem szervezet­tebbé tétele, társadalmi, illetve megyei kontrolljának visszaál­lítása érdekében. Javasolja az önkormányzat mellett működő műemléki albizottság újbóli felállítását, ezzel együtt a mű­emlékvédelmi jellegű költség- vetési igények és támogatások összehangolását. E célból a he­lyi önkormányzatokkal közös műemléki alapítvány létreho­zását indítványozták. Az idén Nürnbergbenben rendezték meg az ötletek, találmá­nyok vásárát, ahol 20 ország, 412 műszaki alkotását bírálták el. A magyar feltalálók közül aranyérmet kapott a Maly házaspár kötélalagút mászókája. A Herkules névre keresztelt játék a gyermekek természetes mászásigényének kielégítésére szolgál Felavatták az új digitális Erzsébet telefonközpontot Szombaton Budapesten fel­avatták az új digitális Erzsébet központot. Az ünnepségen Tomka Emil, a Matáv el­nök-vezérigazgatója elmon­dotta, hogy az új számítógépes központ építésére a Matáv 3 milliárd forintot költött. A köz­pont révén a telefonszolgáltatás 53 760 vonallal bővül. Ebből 4520 vonalat a városligeti előfi­zetők kapnak. A magyarországi telefonvo­nalak mintegy 40 százaléka, közel 700 ezer vonal Budapes­ten található. A múlt év végén már 590 ezer telefonvonal mű­ködött Budapesten, az idén to­vábbi 90 ezer vonalat helyeztek üzembe és 1997-re pedig a fő­városiak összesen mintegy 900 ezer állomással rendelkeznek majd. Az átadott központ beüze­meltetése két lépésben történik. Az új létesítmény a régi Erzsé­bet központtól 10 ezer előfizetői vonalat vesz át. Budapesten itt vezetik be a 3-mal kezdődő te­lefonszámokat. Az új központról ellátott há­lózat 1995. végéig épül ki teljes egészében. Ez további 2 milli­árd forintos beruházást jelent, így újabb 55 240 előfizetőt kapcsolhatnak be. A Philips Magyarországon A következő két évben 45 millió dollárt fektet magyaror­szági beruházásokba a Philips - jelentette be Williem J. van der Viegt, a Philips Magyarország Rt. vezérigazgatója. Énnek je­gyében Tajvan után Szombathe­lyen gyártanak majd személyi számítógépekhez monitorokat. A gyártás előreláthatólag jövő év tavaszán megkezdődik és az első teljes évben már 800 ezer készülék előállítását terve­zik. Monitorokból még mindig évente 15-20 százalékkal bővül a piaci kereslet, ezért döntött a világ második legnagyobb PC-előállítója a Philips kapaci­tásai növelése mellett. Magyarországról az alacso­nyabb szállítási költségek miatt ugyanis gazdaságosabb ellátni az európai piacokat, mint Taj­vanról. Székesfehérváron már meg­kezdődött a televízióval kombi­nált videorekorderek összesze­relése, a készülékeket jelenleg magyar minőségvizsgáló cégek tesztelik. Székesfehérváron most is ezer ember dolgozik, de 1996-tól újabb 200-nak adnak munkát. Attól kezdve a gyárban évente egymillió készüléket tudnak összeszerelni. A Philips képviselője elmondta, hogy a magyarországi befektetéseket illetően derűlátóak, hiszen sta­bilnak ítélik a gazdasági és a po­litikai környezetet, ám nem tit­kolták, hogy a befektetésekkel kapcsolatos tárgyalások még nem zárultak le a magyar kor­mány képviselőivel. Aláírásgyűjtésre szólított fel dr. Hegedűs Lóránt püspök Hegedűs Lóránt szerint „Hajdúnánáson áll, vagy bukik a Magyarországi Református Egyház egész iskolarendszeré­nek törvényességi óvása. Ha egy helyen áttörik a falat, akkor másutt is a törvénytelenség vá­lik uralkodóvá a törvényesség felett”. A református egyház zsinatának lelkészi elnöke ezt vasárnap mondta Hajdúnáná­son. A református püspök a va­sárnapi igehirdetést követően a hajdúnánási templom szószéké­ről aláírásgyűjtésre szólította fel a híveket annak érdekében, hogy visszekerüljön egyházi tu­lajdonba a helyi 2. számú álta­lános iskola. Az önkormányzati képvi­selő-testület néhány napja fel­ülbírálta korábban kinyilvání­tott szándékát, s úgy döntött: mégsem adja vissza az egyház­nak egykori tulajdonát, a 2. számú általános iskolát. Bár azt mindenki elismeri, hogy az is­kola az egyházi ingatlanok visz- szaadásáról szóló törvény hatá­lya alá esik, az önkormányzat - az érintett diákok szüleire és az ügyben tartott közmeghallgatás hangulatára hivatkozva - úgy ítélte meg, hogy Hajdúnánáson nincs valós igény az egyházi is­kolára, a helyi egyházi vezetés pedig alkalmatlan az oktatási in­tézmény irányítására. A város vezetése szerint valós igény hí­ján nem kell visszaadni a volt egyházi ingatlant, s ez megfelel a törvény szellemének. Ezzel szemben Hegedűs püs­pök a szószékről törvénysze­géssel vádolta a hajdúnánási önkormányzatot. A zsinat el­nöke kettős hatalomról beszélt, amely másként működik orszá­gosan és másként a hajdúváros­ban. Utalt a Horn Gyula minisz­terelnökkel és Fodor Gábor művelődési és közoktatási mi­niszterrel folytatott megbeszé­lésére, amikor is mindketten az egyházi ingatlan-visszaadások folyamatosságáról biztosították. A református zsinat lelkészi elnöke mindemellett reményét fejezte ki, hogy Hajdúnánás nem lesz a református Da- bas-Sári, és a helyhatósági kép­viselő testület elfogadja az egy­ház kompromisszumos javasla­tát. Eszerint a 2. számú általá­nos iskola azonnal egyházi tu­lajdonba kerülne, de évenként csak két egyházi osztályt indí­tanának, s aki állami iskolában kezdte meg tanulmányait, az ott is fejezhetné be. Szegeden megvalósul a korcsolyázók régi álma, befedik a műjégpályát, hogy a időjárástól füg­getlenül késő ősztől kora tavaszig lehessen majd korcsolyázni a nagyméretű csarnokban t * 4 i á

Next

/
Oldalképek
Tartalom