Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-22 / 322. szám

1994. november 22., kedd Városaink uj Dunántúli napló 7 Harminchat millió a lakosság díjhátraléka A hőszolgáltatás csak támogatással működtethető Több vállalkozóra lenne szükség Komlón Munkanélküliség helyett a szolgáltatói szektor Csaknem minden szakma képviselve van a városban Fotó: Bolkovics L. Komlói körkép T elepiiléstörténeti konferencia „Szeretettel köszöntőm - léte első napján - ennek a nagy­múltú, nehéz jelenű és fényes jövőjű városnak helytörténeti múzeumát.” - írta Göncz Árpád köztársasági elnök a helytörté­neti múzeum megnyitásának napján az emlékkönyvébe biz­tató sorait. A múlt, a jelen törté­néseinek feldolgozását, elemzé­sét lelkes helytörténészek vég­zik, akik időről-időre beszá­molnak kutatási eredményeik­ről. A negyedik alkalommal megrendezett komlói település- történeti konferenciára most november 30- án kerül sor, a helytörténeti múzeum szervezé­sében. A konferencián többek között szó lesz Komló és kör­nyéke egyesületeiről a dualiz­mus idején, a baranyai zsidóság kétszáz éves történetéről, Komló és a Batthyány uradalom peréről a XIX. század második felében, Mánfa történetéről a török kiűzésétől a XIX. század végéig, a komlói német nemze­tiség történetéről, valamint a B orbála-kultusztól. A németség betelepülése Nagy sikere van a nyugdíja­sok szabadegyetemének. No­vemberben már két előadás hangzott el, az Amerikai Egye­sült Államokat bemutató útibe­számoló, valamint a felnőttkép­zésről szóló tájékoztató. No­vember 30-án Kiss József, nyu­galmazott tanár, helytörténeti kutató ismerteti a németség be­településének kezdeti történetét. Az előadásra 15 órakor kerül sor a Május 1. Művelődési Házban. Komlón 15 éve működik a nevelési tanácsadó: jelenleg az Arany János úti Óvodában, de önálló intézményként, a logo­pédiai foglalkozásoknak pedig az Ifjúsági Ház ad otthont. Há­rom főfoglalkozású és egy részmunkaidős munkatársuk van: Kovács Tibomé pszicholó­gus, az intézmény vezetője, Ko- vacsics Vilmosné logopédus, Kovacsics Petra asszisztens és Storcz Judit pécsi gyermekpszi­chiáter. A Komlón végbement ked­vezőtlen változások, a város el­szegényedése, az ország min­den részéről és a határon túlról ide költözött gyökértelen csalá­dok lecsúszása a gyermekek problémáinak sokasodásában is megmutatkozik. Gyakori az óvodáskori magatartászavar, majd a teljesítményelmaradás. Kevés az otthoni játék, a szülők pedig egzisztenciális gondjaik vagy céltalan életmódjuk miatt egyre kevesebbet foglalkoznak gyermekeikkel. Ezért a tanács­adó munkatársai már az óvodák középső csoportjában végeznek szűrést, hogy a szülők és az óvoda segítsék a gyermeket a felzárkózásban vagy a szakem­berhez segítségét kérjék. Nagy- csoportos korban évente Mint az országban minde­nütt, Komlón is megnövekedett a szolgáltatásokért ki nem fize­tett számláknak a mennyisége. A távhőszolgáltatás igénybevé­telénél felgyülemlett díjhátralé­kok olyan mértékűre növeked­tek, hogy már-már a működő- képességet veszélyezteti a va­gyonvesztés, s előbb-utóbb - ha nem történik sürgős intézkedés - fizetésképtelenné válik a a szolgáltatást végző önkormány­zati vállalkozás. A múlt hónap végéig össze­gyűlt csaknem 47 milliós díjhát­ralékból a lakosság 36 millióval részesedik, amelyet ugyan peres úton be lehetne hajtani, ám a ta­pasztalat az, hogy a már lefoly­tatott ügyekben hozott ítélet végrehajtása isrendkívül kö­rülményes, hosszadalmas, vagyis pénzét csak hosszabb tá­von láthatja viszont - ha vi­szontlátja - a vállalkozás. A vá­rosüzemeltetési iroda éppen ezért kidolgozta azokat a módo­sításokat, amelyeket a szolgálta­tások díjfizetésében legsürgő­sebben végre kellene hajtani. A mérés szerinti elszámolást leginkább azért javasolják, mert ezzel egyrészt takarékosságra ösztönöznének, másrészt meg­valósulna az igazságosabb fize­tési forma. Az átalánydíjat fi­zető épületeknél ugyanis a hő­Január 27-én a kormány hatá­rozatot hozott a válságos terü­letnek nyilvánított komlói tér­ség fejlesztésére, a lehetőségek különböző szempontból (mun­kahelyteremtés, idegenforga­lom, közúthálózat) történő vizsgálatára. Mint Flórián Gyula, a buda­pesti UVATERV osztályveze­tője elmondta, vállalatuk kapta a komlói közúthálózat fejleszté­sére és a tervezett országos au­tópálya-hálózathoz való csatla­koztatására vonatkozó tanul­mányterv elkészítésének felada­tát. Ehhez szükség volt a város jelenlegi közúti kapcsolatrend­szerének megismerésére. A szeptember 15-i egész na­pos forgalomszámlálást Komló Város Polgármesteri Hivatala finanszírozta, és a Városüze­meltetési Iroda vezetője, Pulics József megbízásából a Pécsi 100-120 gyermek vesz részt lo­gopédiai foglalkozáson, 1994-ben pedig már 26 dysle- xiás gyermek is segítségre szo­rult. Az óvoda vagy a szülő ké­résére végeznek évente megkö­zelítőleg 80-90 iskolaérettségi vizsgálatot is. Mindez azonban csak a jég­mennyiség mérő utáni lakástu­lajdonosok igénye szerint a szolgáltató a felhasznált hő­mennyiség díját felosztja a fel­használók között. Ugyancsak javasolják a melegvíz mennyi­ség megállapításának, valamint a felmelegítés előtti hidegvíz dí­jának felosztását. Mindezidáig a maradék elven számolták el a vízdíjakat, vagyis az összes felhasznált vízmennyiségből kivonták az órával rendelkezők fogyasztá­sát, a maradékot kellett fizetni az egyéni mérőeszközzel nem rendelkezőknek. Célszerű tehát - így szól a javaslat - a mérővel nem rendelkezők melegvíz fel- használást az átalánymennyisé­gek figyelembevételével megál­lapítani. A szolgáltató működőképes­ségét veszélyezteti a kormány által jövő év elejére beígért, de aztán elhalasztott, radikális energia áremelés. A díjnövelés teljes áthárításásra valószínűleg nem lesz lehetőség. Azt javasol­ják tehát, hogy csak a központi áremelkedést építik be a díjba, a szolgáltatók költségnövekedé­sét nem veszik figyelembe. A javaslatokat mindezidáig az önkormányzat nem tárgyalta meg, minden valószínűség sze­rint ezekről döntést már csak az új testület fog hozni. Közúti Igazgatóság koordinálta. Komló 4 kivezető pontján: Me- csekjánosinál, Zobákpusztánál, Mániánál és Sikondánál jelölték ki azokat a számlálóhelyeket, ahol a Kazinczy Szakközépis­kola tanulói - a rendőrség segít­ségével - leállították a jármű­veket, és megkérdezték a veze­tőket, honnan, milyen célból és milyen gyakran utaznak erre. Az érdeklődés középpontjában a Péccsel való kapcsolat volt. Az így nyert alapadatok elő- feldolgozását a Pécsi Közúti Igazgatóság végezte el, és to­vábbította végleges kiértéke­lésre az UVATERV-nek. Ők a tanulmány elkészítésére még nem kaptak írásos megbízást a finanszírozó Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztéri­umtól, így annak elkészülte 1995. július végére valószínű­síthető. Z. E. hegy csúcsa: a kisszámú szak­embergárda a nehezen kezel­hető, neurotikus, iskolai prob­lémákkal küzdő gyermekekkel is foglalkozik. Szakvéleményt ad gyermekelhelyezési ügyek­ben, egyéni képességfejlesztő foglalkozásokat indít. Évente ez több mint 300 gyermek gondo­A gazdasági recesszió, de mindenekelőtt a nagymérvű munkanélküliség drasztikusan csökkentette a polgárok életesé­lyeit, elhelyezkedési lehetősé­geit a nehézipari termelésben foglalkoztatottak életritmusára berendezkedett Komlón. A bá­nyabezárás, illetve visszafej­lesztés nyomán utcára került emberek számára ugyanakkor - miként az országban, de szerte Európában is - az ún. harmadik, a szolgáltatói szektor nyithat te­ret a foglalkoztatásra, talpon- maradásra. Bosznai Tamást, a Komlói Ipartestület elnökét kérdeztünk: milyen mértékben éltek a potenciális lehetőséggel Komló polgárai, a kereslethez képest kellő létszámban és bá­torsággal vállalkoztak-e jövő­beni egzisztenciájuk megalapo­zására. Komlón megközelítőleg 600-ra becsülhető az egyéni vál­lalkozók száma, s mint Bosznai Tamás megjegyezte, itt is rend­kívül nagymérvű a feketegazda­ság. A vállalkozók legnagyobb „ellensége”, a társadalombizto­sítási járulék és az adók mellett a kedvezőtlenül szabályozott költségelszámolás is gátja, hogy tisztességes jövedelemre tehes­senek szert az iparosok. Mindez nem komlói jelenség, országo­san is így van, Bosznai Tamás véleménye szerint nem véletlen, hogy sokan még akkor sem mernek próbálkozni, ha a szol­gáltatásukra amúgy biztonságos kereslet mutatkozna. Másfelől véleménye szerint sok munka- nélküli tévesen méri fel helyze­tét a segély folyósításának idő­szakában, s önálló kezdemé­nyezések helyett engednek a munkanélküli segély visszatartó erejének. Ä kereslet egyesek szerint Komlón még több szolgáltatót és iparost is elbírna, példaként bádogosokból vagy szabókból. Let’s speak English - vagyis beszéljünk angolul elnevezésű klub Komlón is működik, igaz elég ritkán tartja foglalkozását. Az angol klub 28-án 17 órakor tartja összejövetelét. A városi művelődési köz­pontban 28-án 17 órakor a cu­korbetegek klubja, 29-én szin­tén 17 órakor a „Ragadd meg a napot” klub tartja összejövete­lét. A munkáskórus ma és csü­törtökön tartja próbáját. zását jelenti. És az intézménybe kerülő gyermekek száma, a problémák összetettsége évről- évre nő. A város már most ki­nőtte ezt a minimális létszám­mal működő intézményt, a tár­sadalom várható állapotát te­kintve csak a fejlesztés kérdé­sén szabad gondolkodni. Z. E. Ha tevékenységüket sokan nem is bejelentve végzik, ténylege­sen a szakmák csaknem teljes vertikuma megtalálható a kisvá­rosban, legfeljebb az apróbb részmunkákat vállalókból akad hiány. Részben azért, mert nincs mérce, hogy a pár percnyi „ezermester”-feladatért meny­nyit is illik kérni. Egy, a munkaügyi központtal karöltve nemrégiben Komlón készített felmérés alapján - amelyre az 1000 megkérdezett­ből mindössze 34-en adtak vá­laszt - a munkanélküliek fele nem kívánt önálló vállalkozást indítani. Az ipartestület portáján ma­radva: a 100-nál alig magasabb taglétszám is alátámasztja, hogy a többség részéről máig nem nyerte el a vállalkozók bizalmát a szervezet. Bosznai Tamás úgy véli, mindez az elmúlt évtize­deken gyökerező tapasztalat következménye, amikor az ér­Két éve működik Komlón a Juhász Gyula Klub, amely las­sanként a szórakozni vágyók gyűjtőhelye lett, hiszen naponta biliárdszalon, közétkeztetést is vállaló étterem, különböző tár­sasjátékok, zene, nyáron sör­kert, a jövő évtől minigolf-pá- lya várja a vendégeket. Mivel a klubnak van egy fő­iskolásokból és egyetemisták­ból álló törzsközönsége -a kom­lói Nagy László Gimnázium és a Kazinczy Szakközépiskola számos továbbtanuló diákkal büszkélkedhet -, Kis Pál László klubvezetőben felmerült az az ötlet, hogy a szórakozásnál töb­bet kellene nyújtani ezeknek a fiataloknak. Mint a komlói ön- kormányzat Ifjúsági- és Sport- bizottságának vezetője úgy gondolja, hogy be kellene vonni a fiatalokat a közéletbe. Kom­lót, mint depressziós körzetet sokan elhagyják, márpedig a város jövőbeni működőképes­ségének záloga az ifjúság, és mivel az értelmiség nem Kom­lóban gondolkozik, a város fel­A tavaszi pályázatra 44 támo­gatási kérelem érkezett, a vállal­kozók összesen 17 millió forintot igényeltek volna a különféle be­ruházások költségeinek előterem­tésére. Az alapítvány viszont csak 1,4 millió forinttal rendelkezett. Mindebből az tűnik ki, óriási igény van az ilyenfajta támogatási formára, s amely egyben azt is je­lenti, az önkormányzat áttételesen az általa preferált célok megvaló­sulására fordíthatja a nem túl je­lentős, ám alapjában véve hasz­nos összegeket. Komló városa előkelő helyet foglal el a munka­nélküliség országos térképén, a volt legnagyobb munkaadó, a dekvédelem helyett a hatósági funkció érvényesült, s a tagdí­jak befizetésén és kötelezettsé­geik teljesítésén kívül az iparo­sok semmiben sem érezték elő­nyeit a tagsági viszonynak. Mára viszont különös hangsúlyt nyert a közös érdekképviselet és az önszerveződés. A kamarai regisztráció no­vember 21-étől már Komlón is elérhető, de emellett szakma- és adótanácsadás várja az iparoso­kat, sőt a könyveléshez, ügyin­tézéshez is segítséget kapnak. A szakmai képzések beindításán túl az ipartestület alapvető célja, hogy a város önkormányzatánál érvényesítse érdekképviseleti jogait. Kedvező változás ugyanakkor, hogy a jövő év ja­nuárjától hatályos törvény sze­rint a döntéshozói szervezetek nem véglegesíthetnek majd az iparosokat érintő döntést, a ka­mara véleményének meghallga­tása nélkül. Tröszt É. előssége az ott tartásuk. Elkép­zelése az, hogy meghirdetett programok keretében a város- vezetés képviselői rendszeresen tájékoztassák az egyetemistákat a Komló nehézségeiről, céljai­ról és lehetőségeiről. Mindehhez az épületet a klub biztosítja terembér nélkül, lévén Kis Pál László a tulajdonos. Számíthatnak a három hónapja ugyancsak Kis Pál vezetésével alakult polgári kör -akár anyagi- segítségére, kedvezően fogadta a kezdeményezést az önkormányzat, és az egyetemis­ták is örülnek annak, hogy a gyakoribb találkozással a barát­ságok szorosabbá válhatnak. Úgy tűnik tehát, semmi aka­dálya annak, hogy a téli ünne­pek előtt a klub beinduljon. Szóba került, hogy a komlói vállalatokkal is felveszik a kap­csolatot, hogy a fiatalok a helyi munkalehetőségekről tájéko­zódhassanak, de a cél az, hogy belső önszerveződés révén ma­guk szabják meg elképzelései­ket, igényeiket. Zákányi E. Mecseki Szénbányák felszámolá­sával több ezren próbálkoztak új munkahelyek keresésével, ilyen viszont a városban alig akadt. Ép­pen ezért a Komlói Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány szerény összegét is munkahelyek megte­remtésére, illetve megtartására kell fordítani. A támogatás nem ajándék, az alapítvány rendszeresen ellenőrzi az átutalt összeg meghatározott célnak megfelelő felhasználását. Egy nemrég készült felmérés megállapítása szerint a pályázók legtöbbje a szerződésben vállalt kötelezettségének eleget tett. B.G. Az oldalt összeállította: Békéssy Gábor Továbblépésre lenne szükség a városi nevelési tanácsadóban Gyakori az óvodáskorú magatartászavar A tanácsadó munkatársai már az óvodák középső csoportjában végeznek szűrést Fotó: Bolkovics F orgalomszámlálás Rendezvények Egyetemisták klubja A komlói „szép új világért” Vállalkozásfejlesztési alapítvány »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom