Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-18 / 318. szám
1994. november 18., péntek A mai nap üj Dunántúli napló 3 Négy gyermeket nevel A volt honatya inkább a katedrát választotta Elsőévesek franciaóráján tanít Derdák Tibor Fotó: Löffler A pécsi Komjáth Aladár utcában a Mecseki Szénbányáktól megvásárolt és azóta felújított épület bejáratánál hárman is ugranak, hogy majd ők megkeresik Derdák tanár urat, amikor felőle érdeklődöm. Nagy itt a nyüzsgés, szaladgálás, hangoskodás, talán csak olyankor csökken pár decibellel a hangzavar, amikor a gyerekek közé szinte belesimulva megjelenik a tanárok egyike-másika. ők is fiatalok, huszonévesek, akikben talán még nem tört meg a nevelés fontosságába vetett hit.-Tudod, engem is pontosan ez fogott meg, hogy naponta lemérhetem itt a munkám eredményességét. A hálás gyermektekintetek, a legtisztább gyermeki megnyilvánulások: ezért érdemes tanítani. Derdák Tibor, a budapesti bölcsészkar francia-szociológia szakán végzett, ifjú diplomásként 1988-ban, majd a Baranya megyei Besencén telepedett le. Magyarmecskén kezdett el tanítani francia nyelvet, a főleg cigány gyerekek által látogatott iskolában.- A cigányokkal, mint szociológus, mindaddig nem foglalkoztam. Ez a közösség egyike a legszegényebb magyarországi rétegeknek. Mondhatni: anyanyelveként beszélik a magyar nyelvet, de mert elég keveset írnak és olvasnak, elég nagy nyelvi hátrányban vannak. Egymás között leginkább beás-cigány nyelven kommunikálnak. Őseik a mai Bánáton és Bácskán keresztül vándorolva telepedtek le erre a környékre. A magyarországi cigányságnak alig egynegyede beszéli az Indiából magukkal hozott cigány nyelvet. Baranyában ez az arány 10 százalék alatt van. A beás cigányok nyelve egy kissé archaikus román nyelv, amit napjainkig csak szóbeszéd formájában őriztek meg. Itt Baranyában jöttem rá, hogy a legtöbb cigány gyerek számára az általános iskola nyolc osztályának elvégzése után megszűnik a tanulás, bár néhol tapasztaltam, hogy erre igény volna; hiányzott az intézmény, az infrastruktúra - mondja Derdák Tibor. Tanári pályája 1990-ben, négy éve megszakadt, mivel az SZDSZ országos listáján 46.-ként bejutott a parlamentbe. De ott sem lett hűtlen vállalt feladatához: a fővárosból is bábáskodott a Gandhi Alapítvány fölött.- A Gandhi Alapítványt harminc társadalmi szervezet, egyházak, magánszemélyek alapították 1991. áprilisában. A befutott összegekből hoztuk létre itt, Pécsett a Gandhi Gimnáziumot, egyetlen olyan gimnáziumként, amely vátja és fogadja a cigány tanulókat. Vállalkozásunk sikereként könyvelhető el, hogy már az első évben kétszeres volt a túljelentkezés. A tanulók többsége beás cigány, de egy-két ősi cigány nyelvet beszélő tanuló is akadt közöttük, sőt magyar anyanyelvű diákok is járnak a „cigány gimibe”. A gimnázium tanulóit Baranya, Tolna, Somogy és Zala megye diákjai közül válogatták ki: múlt év októberében volt az első felvételi vizsga. Itt a diákok tananyagként tanulhatják beás, illetve cigány anyanyelvűket. A gimnázium keretében megalakult a Tehetséggondozó Kollégium. A kollégiumban van elszállásolva tíz olyan cigány diák, akik Pécs más gimnáziumában tanulnak.- A magyar gimnáziumokban négy év alatt alig két órát szentelnek az indiai kultúrának, pedig India 15 százalékát adja az emberiségnek. Bennünket ez azért is érint közelebbről, mivel India a cigányok őshazája. A Gandhi Gimnázium felkérésére a Buddhista Főiskola „India bölcsessége” címmel szövegy- gyűjteményt jelentetett meg hétezer példányban, amelyben a több, mint négyezer éves indiai kultúra keresztmetszetét próbálta belesűríteni. Ezt mi tankönyvként használjuk gimnáziumunkban. Immár tervbe van véve egy India kultúrtörténetét magába foglaló tankönyv kiadása is. Beszélgetésünk közben többször is odajöttek hozzánk a gyerekek ügyes-bajos dolgaikkal. Megértéssel és nagy türelemmel hallgatta meg kérdéseiket a tanár úr. Derdák Tibor ma Pécsett él, szolgálati lakásban lakik, és amikor a családjáról érdeklődöm, csak annyit jegyez meg halkan, hogy három cigány gyereket nevel: volt tanulóit. A Gandhi Gimnáziumban, az egyetlen cigány nemzetiségi gimnáziumban tanít, és nem bánja, hogy a „Tisztelt Ház” kemény padjait tanári katedrára váltotta föl. Bandi A. Kollégiumi névpályázat A Janus Pannonius Tudományegyetem Jakabhegyi úti Kollégiuma pályázatot ír ki a kollégium nevének meghatározására. A pályázaton mindenki részt vehet, az alábbi feltételek mellett: a pályázat jeligés. A javasolt név megjelölése mellett pár soros indoklást, és a név viselőjének (legfeljebb két gépelt oldalnyi terjedelmű) rövid életrajzát kérik. A pályázatok elbírálását a kollégiumi önkormányzat által felkért testület végzi majd. A bíráló bizottság előnyben részesíti az olyan neveket, amelyek kötődnek a Janus Pannonius Tudományegyetemhez, vagy annak jogelődeihez, Pécshez, illetve a természettudományokhoz. A bíráló bizottság által a három legjobbnak tartott pályázatot 10-10 ezer forinttal jutalmazzák. A kiválasztott három név közül a kollégium küldött- gyűlése határozza meg azt, amelyet javaslatként a JPTE * Szenátusa elé terjeszt elfogadásra. A pályázatokat 1995. február 1-jéig kérik eljuttatni az alábbi címre: JPTE Jakabhegyi úti Kollégiuma, 7604 Pécs 4. Pf. 74. A borítékra rá kell írni: „Névpályázat”. A pályázattal kapcsolatban felvilágosításért Meixner András kollégiumi igazgatóhoz lehet fordulni a fenti levélcímen, vagy a 72/324-959-es telefonon (faxon). A Pécsi Rádió hétvégi műsoraiból Észak-Erdélyben is tájolnak Kolozsvárra utazik az Iparos Színkör társulata Némi maliciával írhatnám, hogy Gödre után Kolozsváron is fellép az Iparos Színkör társulata. Mert, ha nincsenek is gödörben, az tény, hogy Pécsen mindössze egyszer léptek publikum elé az idén. Még tavasz- szal, az Iparos Házban, a Nóti Károly bohózataiból összeállított műsoruk bemutatójával. Azóta a vidéket járják, tájolnak. Legutóbb a baranyai Gödrén szerepeltek. Hogy nincsenek gödörben, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy tavasszal Kárpátalján vendégszerepeitek, tegnap hajnalban pedig az EMKE (Erdélyi Magyar Köz- művelődési Egyesület) kolozsvári szervezetének meghívására észak-erdélyi turnéra indultak. Vasárnapig Szamosúj váron, Désen, Zilahon és Kolozsváron lépnek fel.-A Kolozsvári Stúdió Színház tagjai lesznek vendéglátóink - mondta Szentgyörgyi Miklós, a pécsi társulat vezetője -, akik hozzánk hasonlóan, az egykor virágzó polgári színjátszókörök hagyományait kívánják újraéleszteni. Ez a meghívás talán ezért is jelent valamivel többet számunkra, mint az előzőek. Nehéz körülmények között működünk mi is, ők is. Pedig hiszem, hogy szükség van ránk, hiszem, hogy a profi színházak mellett kellenek a kis műkedvelő csoportok, olyanok, amelyek nem a magasabb kultúrát közvetítik, de mulattatni, nevettetni tudnak. A nevettetés önmagában is misszió, most a nehéz körülmények között. Itt nálunk is, de ott Erdélyben méginkább. Persze nemcsak töl- tekezni akarnak a pécsiek Kolozsváron, segíteni is: a bevételt a Stúdió Színház javára ajánlották fel. Hogy ne menjenek üres kézzel, a Máltai Szeretetszolgálat és a Karitas adománycsomagjait is viszik, mint ahogy őket is sokan segítik. Az utazás feltételeit a szervező Baranya Megyei Művelődési Központ biztosítja. Az egyéb költségeket a Szigetvári Takarékszövetkezet, a Vörös Autóház, a pécsi Mazda Autószalon és egy magánvállalkozó fedezi. Varga Ferenc Nem rúgja ki színészeit Bodrogi Gyula, a Vidám Színpad direktora, bár a pályakezdőket nem részesíti fizetésemelésben. A népszerű művész gyakran vendégszerepei Komlón, az inteijú is ott készült vele. Dunai Tamás színművész legutóbb, mint zsűrielnök járt Mohácson, ahol kolléganőnk kérdezte a művészeti életről. Zenei szerkesztőnk, Kovács Attila pedig a szerdán Pécsett koncertezett francia kortárs-zenei együttes, az En- somble Intercontomporain két tagjával készített inteijút, akik közül az egyik, Marianne Pous- seur, az egyik legjelentősebb kortárs elektronikus-zenei komponista, Henry Pousseur lánya. Telefonügyeletes, az egykor volt tanácselnök a baranyai Cún- ban. Csécs József több mint 80 éve él a faluban. Erről és napi gondjairól mesél egy hosszabb beszélgetés keretében. Ebben a felállásban utolsó ülését tartotta pénteken a Baranya Megyei Ónkormányzat. Négy év munkájáról és az átadandó „örök- ség”-ről kérdezte munkatársunk az egyik felelőst. Öt éves jubileumát ünnepli a Keszűi Drog-centrum. Hogyan élnek, gyógyulnak a fiatalok, miként nyújt nekik segítséget az intézmény? Erre is kereste a választ kollégánk. És még egy kérdés: kié lehet Pécsett a néhány hete elvesztett ötvenezer forint? A választ erre is megtudhatják a Pécsi Rádió szombat délelőtt 9-től 11-ig tartó, Jó pihenést!” című magazin műsorából, melynek szerkesztő-műsorvezetője ezúttal Jánosi Zoltán. ■ Aláírást gyűjtenek a fiatalok a gyorsétterem beindítása ellen? Igen. Erről is beszámol a 100-as Faktor adása szombaton délután 3- tól 4-ig. S hogy még miről? A világjáró megérkezett Amerikából és csak mesél, mesél... Tömörül a második zenei vonal - mondja a Palermo Boogie Gang vezéregyénisége -, így szükséges létrehozni egy „alulról szerveződő” csoportot. A Johna- tán klub nem az almatermelők érdekvédelmi szervezete... Bogo- lin Ágnes a Ki mit tud?-on feltűnt énekesnő nem tűnt el... Vasárnap, immár hagyományosan a kívánságműsoroké a főszerep, délelőtt Gungl László vátja a hallgatókat, délután 3-tól 4- ig a Tuczai József - Zilahi Lajos zenei szerkesztő-műsorvezető páros. A.depresszió hazánkban személyiségvonás?! Közgyűlés előtt a pszichológus kamara Országos, december 1-jei közgyűlésére készül a Magyar Pszichológus Kamara, ezért az ott előterjesztésre kerülő törvénytervezet megvitatásáról fórumot tartottak szerdán Pécsett. A korábban hatályos törvényi rendelkezések módosítása, illetve visz- szavonása kedvezőtlenül érintette a pszichológus szakemberek működési feltételeit. Az átmeneti időszak éveiben ugyanakkor - sok más területhez hasonlóan - a szakma funkcióját vesztett, régi intézményrendszere helyébe még nem épültek ki az új, formális szervezeti keretek, amelyek hatékony párbeszédet teremthetnének a szakmai érdekképviselet és a döntéshozói szféra között. A pécsi pszichológusok - akik más városokhoz képest is különösen nagyszámú csoportot alkotnak - fórumán megfogalmazódott, a kamara törvény-tervezetébe kívánják illeszteni, hogy az a jövőben területi szervezetein keresztül is gyakorolja érdekképviseleti funkcióját, vagyis de- centralizálódjék a tevékenység a helyi igények figyelem- bevétele érdekében. Időszerű feladatuk ezúttal a reális szakmai elvárásoknak a politika színterén történő legitimálása. Mindez közvetetten természetszerűen a polgárokat is érinti, hiszen nem mindegy, hogy mit kaphatunk „cserébe” a korábbi lelki ellátási gyakorlatért, amelyet az elmúlt évtizedekben, alapvetően individuális természete miatt tulajdonképpen csak megtűrt diszciplínaként tartottak számon. A korábbi lelki ellátás elszigeteltsége és hierarchizáltsága folytán sokszor a hatékony gyógyításhoz nélkülözhetetlen intim teret sem biztosította. Az elmúlt évek mentálhigiénés gyakorlata egyébiránt éppen a perifériára szorult, a leginkább rászoruló ember- csoportokat hagyta „kipoty- tyanni” rendszeréből. A következmény ma különösen nyilvánvaló, amikor lendületesen nő társadalmunkban bizonyos deviáns jelenségek száma, amikor egyre többen kénytelenek együtt élni fel- dolgozhatatlannak vélt lelki problémákkal. Rendkívül gyakori a depresszió, amely feloldás nélkül hosszútávon éppen a munka- képesség újratermelésének gátja, de bomlasztó hatása sajnos a családot, a szűkebb munkahelyi közösségeket sem kíméli. Hazánkban sokszor „karakterisztikus” vonásként magyarázzák egy-egy ember, valójában mentális problémákra visszavezethető magatartását. Nem véletlen, hogy amíg az amerikai és nyugat-európai országok polgárai természetes - akár Woody Allan filmjeiből is látható - módon nyúlnak a lelki egészségük, jó közérzetük biztosítását célzó szolgáltatások után, addig Magyarországon a közgondolkodás egyenesen kétkedik a pszichológiai ellátás létjogosultságában. Elgondolkodtató persze az is, hogy az egészség egyáltalán, mint védelmet kívánó érték, mennyire kapott hangsúlyt a magyar emberek fejében - életvitelében. Meglepő, hogy e probléma felvétésével még a pszichológusok tudományos igényű publikálásaiban, kutatásaiban sem igen találkozhatunk. Márpedig az emberek szkep- tikusságát a pszichológusok is a bőrükön érzik - jegyezte meg Salamon Csaba klinikai pszichológus, aki a depresz- szió kezelését célzó, a Honvédkórházban dr. Pörczi József kezdeményezésére létrejött alapítvány munkájában is részt vesz. Hozzátette, ha a szakma nem ismeri fel a szolgáltatói magatartás javára billenő szemléletváltás szükségességét, annak állandó „álló háború” lesz a következménye, amelyben a majd kitermelődő speciális magánpraxisok az ellátórendszerrel szemben, és nem annak alternatívájaként fognak működni. Alapvető igény, hogy az intézményi megközelítés helyett az egyén, a beteg szemszögéből felépített ellátási formák sokasodjanak, amelyre azért a közelmúlt szolgált néhány kedvező példával: Pécsett is élnek már a telefonos vagy személyes ügyeleti, lelki segítő szolgálatok, ahogy alternatív szui- cid és mentálhigiénés ellátási formák is. Előremutató fejlemény, hogy a családorvosok e téren is rendszeres képzésen vesznek részt. Tröszt É.----Címz ett: Az ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ KIADÓHIVATALA Pécs, Rákóczi út 34., Pf. 134. Megállapítottam, hogy az ELŐFIZETŐK NYERÉSI ESÉLYEI nagyobbak az Új Dunántúli Naplóban közzétett sorsolási játékokon. Ezért elhatároztam, hogy én is a kedvezményezettek között akarok lenni, mint új előfizető. Megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. december 1-jétől: 1 hónapra: 437 Ft Vállalom hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek számla ellenében készpénzben kifizetem. név lakcím, irányítószám ..év ............................hó................. .n ap aláírás A hó 25-éig beküldőm, így biztosan felkerülök a sorsolási listára is! Az új előfizetők közül a szerencsés nyertes hétvégi tesztelésre gépkocsi-használatot nyerhet az OPEL GERGELY-től. A tesztelést követően véleményét elmondhatja, melyet a lap hasábjain közzé teszünk. Kisorsolásra kerül még 3 db 500 Ft-os vásárlási utalvány. A nyertes nevét a lapban közöljük. I 4 h