Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-17 / 317. szám

10 aj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1994. november 17., csütörtök A fogyasztók figyelmébe Az áruk ajánlólevele a használati-kezelési útmutató Új órás üzlet a Kazinczy utcában A fiatal vállalkozó bizakodó Nagy Attila vállalkozó új üzletében széles választékkal várja az órák iránt érdeklődőket Fotó: Müller Vállalkozók figyelmébe Pénzátutalás elektronikusan A Magyar Nemzeti Bank felhívja a számlatulajdono­sok figyelmét, hogy több éves tervezés, fejlesztés után 1994. november 18-ától a magyarországi pénzátutalá­sokat gyökeresen megváltoz­tató elektronikus zsíró rend­szer kerül bevezetésre, ame­lyen az átutalási megbízási, valamint a beszedési megbí­zások teljesítési forgalmát bonyolítják le a pénzintéze­tek. Az új rendszerben az átuta­lásra megbízást adó ügyfél ál­tal kitöltött papírbizonylatot sem a címzett ügyfél bankja, sem a címzett ügyfél nem kapja meg. A megbízási nyomtatványról a bankok az adatokat számítógépen rögzí­tik és egymásnak elektroni­kusan továbbítják. Az átuta­lási bizonylatok pontos, jól olvasható kitöltésén túl külö­nösen fontos, hogy a partner bankszámlaszámát pontosan szerepeltesse. A címzett ügy­fél bankja az érkezett átutalá­sokat az azon szereplő bank­számlaszám alapján írja jóvá, így az átutalási megbízások aláíróira az eddigieknél lé­nyegesen nagyobb felelősség hárul. A kedvezményezett számláján történő (címzett) könyveléshez szükséges in­formációk (szállítói számla száma, gépjármű rendszám, vízóra szám, adószám, bizto­sítási kötvény száma, tele­fonszám stb.) csak a Közle­mény rovatból és legfeljebb 54 karakter hosszan kerülnek továbbításra. A máshova írt adatok továbbítása nem biz­tosított. A vásárlási tájékoztató - a minőségtanúsítás mellett - az áruknak némileg szűkített, de még így is igen sok és többnyire nagyértékű árut magába foglaló csoportjánál a használati-keze­lési útmutatót is magába fog­lalja. Elmondható, hogy ezt már a forgalomba hozatal előtti köte­lező minőségvizsgálat során be kell nyújtani szakvéleményezte­tés céljából a minőségvizsgáló intézetnek (KERMI) - így an­nak tartalmát is ellenőrzik, sőt minősítik (az esetleges hiányos­ságok pótlását a forgalmazás feltételeként előírják). Erre szükség is van, mert a jogsza­bály csak általánosságban írja elő a feltételeket. Sajnos a gyakorlatban igen sokszor találkozhatunk mind a kivitel (rosszul olvasható, fénymásolt), mind a tartalom szempontjából erősen kifogá­solható kezelési útmutatókkal. Ezért a leggyakoribb hibákat a következőkben felsoroljuk az­zal, hogy a nem megfelelő használati-kezelési útmutató - mint afféle „rossz ajánlólevél” - intsen óvatosságra magával az áruval kapcsolatban is (!) ha nem azonosítható be az áruval (nincs típusjelölés, vagy más tí­pusé) - ábra nélküli (noha eset­leg hivatkozik ábrákra) és ide­gennyelvű; hiányos (pl. oldalak számozása - vagy a készülék szemrevételezéséből kiderül, hogy egyes kezelőszervek, tar­tozékok, részegységek leírása hiányzik belőle stb.) - nem érthető (pl. rossz magyar­sággal fogalmazott, sok ide­gen-, vagy szakkifejezést hasz­nál stb.). Meg kell említeni, hogy sok­szor „márkás” cikkekhez igény­telen kivitelű, feltűnően rövid, hiányos kezelési útmutatót mel­lékelnek, pedig a „magukra adó” cégek, illetve márkakeres­kedőik ezt presztízs okokból nem engedhetik meg. Erre ér­demes odafigyelni - és meg­gondolni a vásárlást -, hiszen ilyen esetekben az „áru körül nincs minden rendben” (nem­ritkán pl. hamisított termékek­ről is szó lehet). Továbbá gya­kori jelenség, különösen „egy­szerűbb” háztartási készülékek­nél, olcsóbb szórakoztató elekt­ronikai cikkeknél (pl. olajsütő, hordozható rádió stb.), hogy a kezelési útmutató esetleg ké­pekkel ugyan, de a csomago­lásra (dobozra) van rányom­tatva. Ez önmagában még nem lenne kifogásolható, de több­nyire idegennyelvű szöveges magyarázat tartozik hozzá, ami már a jogszabály előírását is sérti. Hozzá kell tennünk, hogy a háztartási gépeket, híradástech­nikai készülékeket gyártóik ún. gyártmánycsaládokban fejlesz­tik ki, amelyek választékelemei között gyakran csak kisebb elté­rések vannak - így elfogadható a „tömbösített” kezelési útmu­tató, ha az általunk vásárolt tí­pus eltérései, egyedi jellemzői kitűnnek belőle (pl. táblázat alapján). Most pedig nézzük a haszná­lati-kezelési útmutatók általá­nos tartalmi elemeit, amelyek a következők: általános leírás a készülékekről (rövid jellemzés, az azonos rendeltetésű más gyártmányú cikkektől való megkülönböztetés); üzembehe­lyezés (elhelyezés), csatlako­zás; kezelőszervek (funkciók) használata, beállítás; karbantar­tás; hibajelenségek (hibaelhárí­tás); figyelmeztetések („fontos tudnivalók”). A szöveges útmu­tató ábrákat, képeket is tartal­mazzon, melyekre értelemsze­rűen a szövegben hivatkozni kell, bosszantó, ha az ábrák, ké­pek elszakadnak a szövegtől, egy tömbben - mintegy „képre- gényszerűen” - vannak elhe­lyezve. Gyakori a„piktogra- mok” alkalmazása (kis semati­kus ábrák általában a készülék, gép kézelőgombjainál is megje­lennek, pl. mikrohullámú készü­lék). Fontos, hogy ezek értel­mezésével tisztában legyünk. Egyes árucikkeknél a keze­lési útmutatóban, vagy mellék­letében karbantartási - beépítési - programozási táblázatok, raj­zok is találhatók (pl. személy- gépkocsik - forróvíztároló - au­tomata mosógép stb.), melyeket a készülék beszerelését, beépí­tését, üzembehelyezését végző szakemberen kívül a tulajdo­nos-használónak sem árt tanul­mányozni, esetenként még a vá­sárlás előtt. Egészen különleges eset az ún. „lapraszerelten” forgalma­zott bútoroké, minthogy ezeket a fogyasztónak (vagy külön „kapcsolódó” szolgáltatásként szakembernek), a rendeltetési helyen kell összeállítania, ami­hez természetesen laikus által is érthető, részletes, képekkel is magyarázó leírás szükséges. Hasonlóképpen érdekes egyes játékok kezelési útmutatójának kérdése, hisz az elemes, modell, építőjátékok különböző korosz­tályú gyermekeknek (köztük is­koláskor előttieknek) készül­hetnek, így felnőtt segítségét igényli a működtetés, vagy leg­alábbis kezdetben az útmutató „megtanítását” (amit megköny- nyítenek a „diaktikus” képes el­igazítások). Bm-i Fogyasztóvédelmi Felügyelőség November elején Pécsett, a Kazinczy utca 3. szám alatt egy új órás szaküzlet nyílt. Aki be­tér az üzletbe azt egy kultúrál­tan, ízlésesen berendezett kör­nyezet fogadja, ahol könnyen áttekinthető a kínálat; a külön­böző karórák, faliórák, a sokféle óraszíj választék. A tulajdonos közvetlenül az eladó pult mö­gött végzi a kért javításokat. A fiatal vállalkozó, Nagy At­tila bizakodó, hogy ajánlatai, szolgáltatásai iránt lesz érdek­lődés, hiszen ezen a környéken ilyent nem találnak azok akik­nek erre van szükségük.- Nem családi indíttatás veze­tett engem e szakmához, hiszen rokonságomban nincs hagyo­mánya az órás mesterségnek. Az egyéni érdeklődésem, az órák szeretete késztetett arra, hogy ezt a pályát válasszam. Mesteremnek Szentiványi László órásmestert tekintem, akinek sokat köszönhetek, s aki megtanított arra amit e szakmá­ban tudni kell. Sajnos azt ta­pasztalom, hogy kevés fiatal vá­lassza manapság az órásmester­ség kitanulását. Pedig van rá igény. Sokan vannak akik az utóbbi években a hazai piacot elárasztó olyan olcsó órákat vá­sároltak, melyek gyakorta el­romlanák. Sajnálják a pénzt arra, hogy újat vegyenek, in- kább javíttatni akarnak. Én ezekre is számítok, de ezen túl üzletemben több szolgáltatással állok a hozzám betérők rendel­kezésére. Foglalkozok új órák értékesítésével, természetesen mindenféle órák javításával, óraszíjcserével, elemcserével, órákba, menedzserkalkuláto­rokba, számítógépekbe. Szíve­sen adok mindenkinek tanácsot, hogy milyen órát vásároljon, azokat, hogyan használhatja, milyen javításokat kell elvé­gezni, milyen karóraszíjat vásá­roljon. Természetesen tudom még szükség lesz egy kis időre mire a városban elterjed, hogy itt vagyok, és érdemes az üzle­tembe betérni! M. E. Sedgwick, a legbiztosabb broker Komplex szolgáltatás a biztosítási szférában A dél-dunántúli iroda igazga­tója Kolics Tamás Fotó: Tóth November elseje óta kezdte meg a működését a Sedgwick 4 Biztosításközvetítő és Gazda­sági Tanácsadó Kft. Dél-dunán­túli Regionális Irodája. A pécsi irodát a magyarországi hálózat kiépítésének keretében hozta létre a Sedgwick a jövőben ez az egység lesz a központja a Ba­ranya, Somogy, Tolna és Zala megyéket magába foglaló régi­ónak. A Sedgwick, mint a legna­gyobb Lloyd's bróker, a világ egyik legjelentősebb nemzet­közi biztosítási brókere, kocká­zatmenedzselő és tanácsadó csoportja a pénzügyi szolgálta­tási szférában. A londoni szék­helyű cég a világ 58 országában több mint 300 irodában 13 ezret meghaladó alkalmazotti lét­számmal van jelen a világ min­den jelentős biztosítási piacán. A Times toplistáján szereplő első 300 vállalat 25 százaléká­nak a Sedgwick a brókere. A magyar piacon három éve jelenlevő Sedgwick dél-dunán­túli irodáját Kolics Tamás igaz­gató vezeti, aki korábban több évig a Generali biztosító bara­nyai vezérképviseletét igaz­gatta. A szakmában nagy jártas­ságot szerzett fiatalember a kö­vetkezőkben foglalta össze a Sedgwick ajánlatát:- A megbízás értelmében tár­saságunk felméri a partnerünket érintő valamennyi biztosítási kockázatot, ezzel egy időben ajánlatokat szerez a biztosítók­tól. Ügyfeleink ilyen módon előkészített döntése alapján vál­laljuk a biztosítások megköté­sét, az igény szerinti naprakész kezelését, a vele kapcsolatos ta­nácsadást és ügyintézést. Cé­günk segít eligazodni a hazai piacon egyre gyarapodó biztosí­tók között, mindig megtaláljuk az ügyfelek számára legkedve­zőbb konstrukciót. Ügyfeleink kikerülhetnek cégek - mi segít­jük pl. a MÓL Rt. munkáját - közül, de hasonlóan szívesen közreműködünk egyéni biztosí­tások előkészítésében, megkö­tésében és ügyvitelében is. Mindezt díjtalanul tesszük ügy­feleink számára.- Miért előnyös megbízóik­nak, ha a Sedgwicket bízzák meg biztosításaik kezelésére, megkötésére?- A Sedgwick, mint a legna­gyobb európai bróker, nemzet­közi háttere, munkatársainak felkészültsége, szakmai hozzá­értése a garancia arra, hogy ügyfeleink minőségi kiszolgá­lásban részesüljenek. A bróker csak a megbízójának van elkö­telezve, független és semleges tanácsadóként dolgozik. Oda­visszük ügyfeleink biztosításait, ahol a legkedvezőbb feltételeket érhetik el.- Hogyan viszonyulnak az önök munkájához a biztosítók?- Országos keretmegállapo­dásaink van a legtöbb biztosító­val, és további megállapodások is kidolgozás alatt vannak. Ezek a biztosítók munkáját is segítik azáltal, hogy előkészítjük a kockázatfelmérést, tisztázzuk az ügyfelek igényeit, és így már kész anyagok kerülhetnek a biz­tosítótársaságok elé.-Mit tud tenni megbízóiért kár esetén a Sedgwick?- A hatékony kárrendező szolgálat a Sedgwick működé­sének fontos eleme. Amint jel­zést kapunk a veszteségről, azonnal felméijük a keletkezés körülményeit, kapcsolatba lé­pünk a partnerrel és megtárgyal­juk a kárrendezés módját. Mi gondoskodunk a jogos követe­lésnek a biztosító fél által tör­ténő egyenlítéséről is.-Mindezt összefoglalva mit tesznek az ügyfelekért az önök munkatársai?- A bróker a megfelelő tudás és tapasztalat birtokában föl­méri az egyén, illetve cég üzleti vállalkozásaival járó kockáza­tokat. Az ismeretek szerint ja­vaslatot tesz a kockázat kézben­tartására és csökkentésére, egyezteti a megbízó igényeit a biztosító cég ajánlataival, és azok közül kiválasztja a legjob­bat.- Hogyan vehető fel a kap­csolat a Sedgwick embereivel?- Irodánk munkatársai a me­gyében már jelen vannak, fo­lyamatosan építjük hálózatun­kat a régió többi megyéjében is. Végleges területi központunk megnyításásig a következő cí­men érhető el társaságunk: Sedgwick Biztosításközvetítő és Gazdasági Tanácsadó Kft. Dél-dunántúli Régiós Iroda, 7632 Pécs, Melinda u. 47. Te- lefon/fax: (72) 450-151. (X) Sedgwick Kamarai regisztráció az ipartestületeknél A Baranya Megyei Kézmű­ves Kamara feladata a teljes körű nyilvántartás, a cégregisz­ter elkészítése, ebbe bevonják a városi ipartestületeket is.- Nincsenek még vidéki iro­dáink, ezért a pécsi, siklósi, komlói, mohácsi, pécsváradi, szigetvári ipartestületek segít­ségét kérjük a regisztrációhoz - mondja Borsós István, a Bara­nya Megyei Kézműves Kamara titkára. - Ennek elsődleges oka, hogy ne kelljen a vidéki vállal­kozóknak ezért Pécsre beutaz­niuk. Az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vétele 1000, a társasé 5000 forintba kerül, a későbbi átírások, pontosítások ingyenesek. A cégregiszter egyben a kamarai információs rendszer része lesz, ami alapján üzleti ajánlatokat is kaphatnak a vállalkozók. Már tartottunk egy megbeszélést, és november 17-én készítjük fel azokat, akik ezt a munkát november 21-től végzik. A későbbiekben, a ter­veink szerint erre is közhasznú munkásokat alkalmazunk, mint a kamara előkészítésében. Na­gyon szeretnénk, ha a kamara és az ipartestületek szorosan együttműködnének, hiszen a vállalkozóknak egyaránt szük­ségük van a gazdasági és mun­kaadói érdekvédelemre. A Kézműves Kamara már megkereste az önkormányzato­kat, a társadalmi szervezeteket, a hatóságokat. Az információ­kat igyekeznek minél gyorsab­ban eljuttatni a vállalkozókhoz, akik hamarosan kézbe vehetik a Baranyai Kézműves első szá­mát, amelyben az alapszabály mellett, bemutatkoznak a ka­mara vezetői is.-Amióta nem kötelező az ipartestületi tagság, nagyon so­kan kiléptek - mondja Bakó Pál, a Siklósi Ipartestület ügy­vezetője. - A kamarai tagság azonban kötelező, ezzel a vál­lalkozók nagy része úgy érzi majd, hogy valahova tartozik. A kamara valóban véd valamiféle érdekeket a kormánnyal szem­ben, sokan éppen ezért azt hi­szik, hogy ez valamilyen érdek- képviseleti szervezet, de ez nem így van. Az Ipartestületek ki­mondottan érdekképviseleti szerepet töltenek be, védik a vi­déki iparosok érdekeit, valamint összefogják őket. A világon mindenhol egymás mellett működik az érdekképvi­selet és a kamara. Az ipartestü­letek segítséget tudnak nyújtani a kamarának a tagok regisztrá­lásában, hiszen minden faluban van egy-egy képviselőjük. Az oktatás és a mestervizsgáztatás a kamarákhoz kerül át, de az ipartestületek mozgósítják a ta­gokat és adnak helyet a tanfo­lyamoknak. A kamara feladata, hogy a helyi rendeletek törvé­nyességét figyelje, gazdasági tevékenységet nem végezhet, ezért a tanácsadás, szolgáltatás, a tűz- és munkavédelmi vizsgák szervezése mind az ipartestüle­tek feladata marad. A kamara képviselői helyileg az ipartestü­leteknél kapnának helyet. Sz. K. Miért kell adószám a földbérlethez? Az elmúlt években a kárpót­lási földárveréseken, vagy rész­aránytulaj donosként egyre több ember tulajdonába kerültek ki- sebb-nagyobb földterületek. A tulajdonosok egy része a földjét a szövetkezeteknek adja bérbe, s nem érti, miért kell e miatt adószámot kérnie. Legtöbbjük idős nyugdíjas, alacsony jöve­delmű, nem adóköteles, a kapott bérleti díjjal sem olyan magas a bevételük, hogy az indokolttá tenné számukra az adószámot. A bérbeadás egy rendszeres, jövedelem megszerzésére irá­nyuló gazdasági tevékenység, mely független attól, hogy e tevé­kenységből mennyi a bérbeadó bevétele, illetve jövedelme - tájé­koztatta lapunkat az APEH Bara­nya Megyei Igazgatósága. A föl­dterületek bérbeadása a magán- személyek jövedelemadójáról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvény 12. §-a értelmé­ben önálló tevékenységnek minő­sül. Az ebből származó bevétel pedig önálló tevékenységből származó összevonás alá eső be­vétel, amellyel szemben a magán- személy költséget számolhat el a törvény 12. §-ában foglaltak sze­rint. Ez egy részről azt jelenti, hogy e bevétel jövedelem- tar­talma után a bérbeadót a hivatko­zott törvény előírásai alapján adó­fizetési kötelezettség terheli. Természetesen csak akkor, ha éves szinten az összevonás alá eső jövedelem a 110 000 forintot meghaladja. Másrészről a bérbe­adót bejelentkezési kötelezettség terheh az állami adóhatóság, (APEH és szervei) felé az adózás rendjéről szóló, módosított 1990. évi XCI. törvény 11. § (1) bekez­dés b, pontja alapján. Ez a rendelkezés ugyanis ki­mondja, hogy az adózó, ha adókö­telezettsége, adóköteles bevétel- szerző tevékenysége igazolvány­hoz, bejegyzéshez nem kötött, az adókötelezettség keletkezésétől, a tevékenység megkezdésétől szá­mított 15 napon belül az adóható­ságnál az e célra szolgáló nyom­tatványon írásban bejelentést kell tennie. A részaránytulajdon ese­tében, ha a tulajdonos nem kéri a földterület konkrét kiadását, ak­kor gyakorlatilag a szövetkezet addigi földhasználati joga - me­lyért földjáradékot fizet - változik át az 1993. évi II. törvény alapján földhaszonbérleti jogviszonyra. y I t 4 i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom