Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-16 / 316. szám
8 aj Dunántúli napló Oktatás - Kultúra 1994. november 16., szerda Tanítás és tanulás az osztatlan osztályú baranyai kisiskolákban A szükség nem mindig szükséges rossz is egyben A számok unalmasak, de mégis beszédesek. Baranyában jelenleg 38 olyan iskola működik, ahol alsó tagozatban osztatlan rendszerben, összevont csoportban tanítják a gyerekeket. Ez itt a többi iskolához képest 20 százalék. Országosan ez a szám 450 körül mozog, kismértékben állandóan változik. Ez az adat akkor tanulságos, ha tudjuk, hogy ma Magyarország több mint 3000 településének úgy egynegyedében sem iskola, sem óvoda nincs. Ezeknek a községeknek is több, mint a háromnegyede a dunántúli megyékben koncentrálódik, Baranyában közel 170 ilyen községről tudunk. A közoktatási programokban azt tartják kívánatosnak, ha az óvodáztatás és legalább az alsó osztályos általános iskolai oktatás feltételeit lehetőleg minden gyermek számára helyben teremtik meg. Erre sok helyütt csak összevont kisiskolákkal van lehetőség. A résztvevők nem beszélnek szükséges rosszról, csak szükségről. Ezúttal annak nézünk utána, milyen előnyei és hátrányai vannak az osztatlan iskolákban folyó nevelésnek, képzésnek, tanításnak. Más a hangulata Bakonyai, szebényi, so- mogyviszlói, sumonyi, kishar- sányi, vásárosbéci, nagyárpádi tanítók mondták el tapasztalataikat. Előnynek azt találták, hogy az ilyen iskolákban a gyerek önállóbb lesz, rá van szorítva arra, hogy kreatívabb legyen. A gyengébb is folyamatosan ismételhet, mert hallja az alsóbb osztályos feladatait, a tehetségesebb gyermek viszont már a fölsőbb évesek anyagába is belekóstol. A diák itt tanítva tanulhat, hiszen nem ritka, hogy az idősebb segít a kisebbnek. A gyerekek jobban tudják magukat is kontrollálni. A kis létszámok miatt mindenki szem előtt van, nem lehet hetekre elbújni, mint egy nagy iskolában. Az sem lényegtelen, hogy a gyereknek stabil tanítója van, aki jól ismeri őt is, a családját is, minden körülményét. Egészen más a közösségi szellem az ilyen iskolákban, és egészen más a példa ereje is, amire egy pedagógus itt biztosabban számíthat. Bakonyán 1^4 osztályban tanít Gyurisa József. Elmondta:- Gyakran előfordul, az idősebbek kérik, hogy megnézhessék a kisebbek feladatait. Szépen kijavítgatják a hibákat, sőt még azt is odaírják: „szépen dolgoztál...” Vasvári Attiláné Szebényben arról számolt be, hogy sokkal több lehetőséget lát a gyermek egyéni értékeinek kifejlesztésére. Van diákja, aki osztályozó vizsgával egy év alatt két évet járt végig, gyönyörűen veszi az akadályokat. Erre a kislányra egy 30-as osztálylétszám esetén senki sem figyelt volna fel, vagy ha mégis, ném lett volna elég idő és lehetőség vele külön foglalkozni. Sumonyban nagy-nagy lelkesedéssel vannak az iskola iránt. Szabó Lajosné példája arra is jó, hogy lássuk, a kicsi iskola a lódnak. Térképet, földgömböt csak nagy nehezen tudtak beszerezni, mert amióta külön vannak a nagyharsányi iskolától, Eilig futja fejlesztésre. Mégis: a falunak is, a gyereknek is jobb, hogy újra van iskola. Nagyobb az érdeklődés, a nyitás.- Hátrány viszont, hogy mi itt A falunak is, a gyerekeknek is jobb, hogy ismét itt van az iskola, nagyobb az érdeklődés, a nyitás - mondja Gálné Forró Margit a kisharsányi iskola tanítónője Fotó: Läufer László maga összevont csoportjaival nem jelent mindenképpen hátrányt a továbbtanulásban, ő maga is ide járt, s most, hogy tavaly szeptemberben újraindult az iskola, visszatért ide tanítani. Most 25 óvodás van és 20 iskolás.- Egészen más a hangulata, az atmoszférája egy ilyen iskolának, igaz, hogy a feladat is öt- százszor több, mint máshol. A faluban is látni ennek előnyét. Amíg nem volt itt iskola, nem volt itt semmi. Most vannak rendezvények, nemrégen egy jó szüreti bált tartottunk. Most öregek napját próbálunk összehozni. Ebben az iskolában az ebédlő is félig múzeum, régi használati tárgyakkal díszítve. A cél az, hogy a gyerekek lássák, mivel is dolgoztak az emberek valaha, milyen eszközökkel könnyítették meg a hétköznapjaikat. Itt szerencsés, hogy az iskola és az óvoda egyben van, mert a gyerekek átjárhatnak az iskolába, így egyáltalán nem éri őket semmiféle trauma, amikor elsősök lesznek. Kisharsányban is óvoda, iskola együtt képez oktatási intézményt. Gálné Forró Margit kevesebb jó hírrel szolgált. Tévéjük, lemezjátszójuk nincs, egy rossz öreg magnóval kínnem adhatunk annyiféle szakkört és más pluszt, mint egy nagyobb iskola. Ezért is viszik el a gyerekeket Siklósra. Meg kell küzdeni Ha már a hátrányoknál tartunk, a pedagógusok ezeket is sorolták. Kívülálló nem hinné, de a legtöbb hátrány nem is a gyereket éri, hanem a pedagógust. Felkészülése sokkal több energiát, munkát igényel, nincs túl sok útmutató, tankönyv, a kezdők például teljesen tájékozatlanok, összevont csoportokkal való munkára a főiskolákon sem készítik fel őket. Nincs igazi szakmai kontroll, értekezlet, nemigen lehet megvitatni a problémákat. Ezen segít most a Baranya megyei Pedagógiai Intézet, ahol egyfelől rendszeres konzultációkat tartanak, másfelől pedig a terület felelőse sorban végiglátogatja a községeket, segítséget adva. Vásárosbécen 20 tanulóval működik az iskola. Mike Zol- tánné tud egy-két jó tippet módszertani kérdésekben. Maga állít össze differenciált feladatsorokat, de fontosnak tartja, hogy a tanító pontosan tudja azt is, egy-egy osztályban külön-kü- lön mi a követelmény, másként összekeverednének a dolgok. Arra a kétségre, hogy vajon milyenek az osztatlan iskolákból érkező gyerekek továbbtanulási esélyei, Mezei Nándomé adta meg a választ, a somogy- viszlói iskolában. (Hozzá egyébként sok fiatal kollégája fordul szakmai segítségért, tanácsért, jó példáért.) 14 diákot tanítanak iskolájában. Elmondta:-A felső tagozatban felmérést végeztek a gyerekek körében. Ebből kiderült, hogy például a mostani ötödikeseink messze megelőzték a többieket. A tapasztalatom az, hogy nagyon jól megállják a helyüket később is, Somogyapátiban a felső tagozaton. Sokszor a hatás egészen későn, például az egyetemen jelentkezik. A pedagógiai intézet munkatársa, dr. Sántha Attiláné, aici a terület felelőse, úgy látja:- Van, aki ilyen iskolában tanul meg igazán tanulni. Ez a haszon nem is középiskolában jelentkezik, ahol napról napra magol a gyerek, hanem az egyetemen, ahol nagyobb anyagot összefüggéseiben kell átlátni. Tapasztalatai alapján úgy látja, hogy az osztatlan iskolákban a tanításon kívül is sok-sok mindenben részt kell még venni, meg kell küzdeni azért, hogy a tanítót, a módszereit, az iskolát megértsék, elfogadják. Ez különösen a most létrejövő vagy újra megalakuló kisiskolák esetében van így. Szerinte a legtöbb a pedagógus személyiségén múlik, rajta áll vagy bukik, milyen lesz az iskola. Gyerek, vagy járda? Nagy kérdés azonban az, mi a teendő akkor, ha ritkán ugyan, de előfordul, hogy egy-egy ön- kormányzat nem tudja fölmérni eléggé, mi is a fontosabb a számára, a gyerek, vagy a járda. A problémák elsősorban a pedagógusok bérezése körül csúcsosodnak ki, e területen pedig kinek-kinek egyedül kell megvívnia a maga harcát. Sokszor azonban a körülmények szorításában nem várható nagy előrelépés. Ez a helyzet Nagyárpádon, Porrogi Istvánná és kollégái esetében. Az iskola itt tagiskolaként működik, 16 gyerekkel. Itt a környezet nem segíti az iskolát, a szülők kevéssé érdeklődők. Megoldatlan helyzet az is, hogy más-más tanítja a gyerekeket. Összegezve tehát elmondhatjuk: pedagógiai vizsgálatokkal bizonyították, hogy ha adva vannak a személyi és tárgyi feltételek, és a pedagógusok módszertani segítséget kapnak, akkor a kisgyermekkorban még az összevont osztályokban való tanulás is előnyösebb, mint a napi utazás, vagy a szülőktől való el- szakítottság. Hodnik I. Gy. Sztrájkra, de tárgyalásra is nyitottak Végveszélyben a pedagógusok? Az ország általános pénzügyi állapota ismeretében már meg sem lepődünk, ha egy-egy ágazatban sztrájkot helyeznek kilátásba, a bér- és működési költségek elégtelenségét hangoztatva. A pedagógusok figyelmeztető sztrájkkal való fenyegetése azonban több mint napi probléma, - ha megvalósul, akkor a jövőre nézve is nehezen jóvátehető kihatásai lehetnek. Akárcsak annak, - mint állítják a szakmai érdekvédők -, ha megoldatlan marad a sztrájkfenyegetéseket kiváltó helyzet. Az érdekelt felek e napokban igyekeznek álláspontjaikat közelíteni azzal a céllal, hogy a pedagógusoknak ne kelljen a végső eszközhöz nyúlni. Hogyan állnak e tárgyalások? Ezt foglalja össze a Köznevelés című lap szakírója. Sztrájkbizottságok alakultak A kormány költségvetési törvényjavaslata szerint „A közalkalmazottak esetében az illet- mény-előmeneteli táblázat első fizetési osztály első fizetési fokozatának (Al) mértéke 1995. évben is 8000 forint”; és nem emelkednek a normatív állami hozzájárulás fejkvótái sem. Miután az adatok nyilvánosságra kerültek, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ) kezdeményezésére három, a felsőoktatásban érdekelt szak- szervezet sztrájkbizottságot alakított. Másnap sajtótájékoztatón jelentette be csatlakozását a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Soós Gábor ügyvivő szerint a költségvetés válságos helyzetbe sodoija a közoktatást, Molnár Péter „végveszélyről” beszélt, mondván, összeomolhat az óvodai és a kollégiumi hálózat, kritikus helyzetbe kerülnek az általános iskolák. Ha csupán a kormány által prognosztizált 21 százalékos inflációt vesszük figyelembe, az a közalkalmazotti dolgozók ugyanilyen arányú további reálbér-csökkenését jelenti. A dologi kiadások többletterheit a forint-leértékelés és az energiaáremelés vetíti előre. Soós Gábor bejelentette, hogy a PDSZ a figyelmeztető sztrájk feltételeiről kíván a Művelődési és Közoktatási Minisztériummal tárgyalni, vagyis arról: melyek azok a minimálisan ellátandó szolgáltatások, amelyeket a munkabeszüntetés idején a gyerekeknek még meg kell kapniuk. Sor került a Felsőoktatási Dolgozók és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete közvetlen tárgyalására. Közös sajtótájékoztatójukon dr. Kis Papp László, az FDSZ elnöke az egységet és a nyitottságot hangsúlyozta. Az egység a köz- alkalmazottak azonos érdekeiben nyilvánul meg, a nyitottság pedig a sztrájkbizottságra és a tárgyalási készségre vonatkozik. Folyamatosan tárgyalnak november 25-ig, ekkor kerül sor az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésére, a sztrájkbizottság akcióival megváija az ÉT állás- foglalását. ÉT-ben a bizalom? A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) egyelőre nem csatlakozott a sztrájkbizottsághoz. Kopcsik István érdekvédelmi titkár elmondta, hogy foglalkoztak az üggyel, és olyan állásfoglalás született, amely szerint Kétmillió forintért felújították a liptódi templom tetejét és tornyát. A költségek felét a község fedezte, másik felét a püspökség. A rendkívül sok társadalmi munkának köszönhető, hogy két hónap alatt végeztek a nagyon nehéz, de rendkívül precíz munkával. Fotó: Tóth L. Orvostörténelem A Magyar Orvostörténelmi Társaság a nagyszombati orvosi kar megalapításának 225. évfordulója alkalmából rendezett budapesti ünnepi tudományos ülése az orvostársadalom belügye lett volna, ha a program nem tartalmazott volna olyan kitűnő előadásokat, amelyeknek tartalma egész társadalmunk számára figyelemre méltó. Az előadások mottójának tekinthető az a mondás, hogy: „minden ország kultúrájának fokmérője egyetemeinek elismertsége és azok fejlődésének ereje”. E gondolat hangsúlya fokozott, amikor a szűkös költségvetésünkben a művelődés kér a maga részére fenntartáshoz szükséges anyagiakat. Bár az igényjogosultság nem vonható kétségbe, de a lehetőség nehézségekkel terhelt. A tudományok közvetlen, gyakorlati hasznosságának mutatóit nehéz megadni, az oktatás és kutatás többnyire csak az önigazolás módszerével küzdhet a maga igényeiért. Karasszon Dénes, a Társaság elnökének előadása: „Az orvostudomány történelemamíg a költségvetés részletes tárgyalása tart, nem mondanak igent az FDSZ felhívására. A PSZ és a minisztérium között éppenhogy elkezdődtek az érdekegyeztető tárgyalások, eredményétől függően dönt további lépései felől a legnagyobb pedagógusszakszervezet. Levelet küldtek Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszternek. A PSZ - csakúgy mint a PDSZ - egy esetleges figyelmeztető sztrájk alkalmával ellátandó minimális feladatok köréről érdeklődik e levélben. Ha a tárgyalások eredménytelenül zárulnak, sztrájkot hirdet a Pedagógusok Szakszervezete is - jelentette ki Kopcsik István. Fodor Gábor miniszter a Kossuth Rádió Tizenhat óra című műsorában úgy nyilatkozott, hogy bízik az ÉT-tárgya- lásban, s reméli, megoldódik az „alapdilemma”, vagyis a közalkalmazotti bérskála Al kategóriájának bértétele elmozdul a 8000 forintról. Miksa Lajos formáló jelentőségéről”, adatokkal bizonyította, hogy betegségek, járványok milyen nagy, sokszor döntő befolyással birtak az emberiség történelmére. Érdekes és hasznos volt áttekinteni az ismert vagy kevésbé tudott tényeket, hogy országok és földrészek sorsát irányította egy király vagy vezető államférfi halála, vagy cselekedetét erősen befolyásoló kórja, és hogy a hadseregeknek a járványoktól szenvedett vesztesége messze felülmúlta a hadifegyverek által okozott halált. A történelmi tények a múlté, de a járványoknak, a kóroknak csak az arculata változott, halálos fenyegetésük napjainkban is kisért. A le- kűzdöttnek vélt járványok fel-fellobbannak, az antibiotikumokkal legyőzöttnek vélt TBC és a vérbaj újra erősödik. Riadalmat kelt néhány európai fekete-himlő eset és kolera, meg a pestis járvány Indiában. A malária nem adta meg magát, az AIDS megoldásához alig közelítünk. A múlt ismerete rendkívüli rálátást kínál a jelen problémáira - fejtette ki Birtalan Gy. előadása az orvostörténelem kialakulásának és befogadásának kérdéseiről. Több előadás a hazai orvostudomány és az egyetemek fejlődési, kialakulási viszonyait elemezte, ismertetve pl. a bábaképzés és a „chirurgusképzésünk” érdekes múltját,a gyógyszerésztudomány oktatásnak útját, a hazai járványok történetét. A múlt képeinek és történéseinek színes mozaikjából állt össze az az alap, amelyre a világszerte elismert magyar orvostudomány eredményei épültek, amelynek hagyományaiból a jelen nehézségeit megoldandó erő, intuíció, reményt meríthető. Az ünnepi ülés több volt, mint a szakma legjobbjainak seregszemléje. Remélhető, hogy nemcsak a résztvevők kisebb körét érdekelte, hanem jelentőségéhez méltón elvezet az orvostörténelmi kutatások eredményeihez, megbecsüléséhez. Konkoly-Thege Aladár < A
