Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)
1994-11-14 / 314. szám
1994. november 14., hétfő Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Kockázati hitelkeret kisvállalkozóknak A német szénsegély néven futó hitellehetőség 3 éve áll a gazdálkodók rendelkezésére - energiatakarékos környezetvédelmi beruházások finanszírozására. Az eltelt időszakban 1800 érdeklődő jelentkezett az energiahivatalban, de közülük mindössze 260-an nyújtották be pályázatukat. A szakmai zsűri 123 tervet tartott támogatásra érdemesnek, s 4 milliárd forint hitelt folyósított a kérelmezőknek. Eddig 71 beruházás fejeződött be. Az utólagos mérési eredmények igazolták, hogy a terveknek megfelelően csökkent a felhasznált energia mennyisége. Legtöbben a fűtési, illetve a világítási rendszer korszerűsítésére fordítják a 8 év alatt visszafizetendő összeget. Jelentős azonban a hulladékhasznosításra, az egyéni fogyasztás mérésére és a hőszigetelésre igénybe vett hitelkérelmek száma is. Annak érdekében, hogy a kis- és közepes vállalkozások is hozzájuthassanak a hitelhez, a hivatal úgynevezett kockázati hitelkeretet különített el számukra. Az e kategóriába tartozó gazdálkodók szigorúbb feltételekkel ugyan, de felvehetik a kedvezményes hitelt. Ilyen szigorítás például, hogy amíg a nagyvállalatoknál a visszafizetendő összeg 50 százalékának kell az energia megtakarításából származni, addig a kis- és közepes vállalkozásoknál ez az arány 75 százalék. Bánhegyi Zsuzsa Sertéspiac Továbbra is a kereslet jellemzi hazánkban a sertéspiacot. Ugyanis a hízott sertéseket az ország minden részében keresik a felvásárlók. A felvásárlási árak az egybehangzó jelentések szerint az előző havi szinten alakultak az elmúlt napokban is. így a nagyüzemi sertésekért 140-160 forintot fizetnek átlagosan kilogrammonként, ám Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében már 170-180 forintot is adnak a hízók kilogrammjáért. A kisüzemben nevelt sertések átlagára 140-150 forint körül alakul kilogrammonként, de Szabolcs megyében ez is magasabb, itt már eléri a 160 forintot. Ha a terhek csökkennek... A munkanélküliség még sokáig sújtja világot. Nyugat-Eu- rópában például a modernizációs törekvések - amelyekkel az USA, Japán és a távol-keleti államok piaci előretörését próbálják ellensúlyozni - további 7 millió munkahely megszűnéséhez vezetnek. Jelenleg 15-18 millió munkanélkülit tartanak nyilván földrészünk nyugati felén. A Kézműipar és a Kisvállalkozások n. Európai Konferenciáján Berlinben a közelmúltban arra a következtetésre jutottak 32 ország képviselői, hogy kizárólag a kis- és közepes vállalkozások menthetik meg a felnőtt lakosságot a munkanélkülivé válástól. Ezt bizonyítja, hogy az új munkahelyek 75 százaléka az utóbbi 4—5 évben a kézműiparban, illetve a kis- és közepes vállalkozások keretén belül született. Az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) tagjai - csatlakozva a nyugat-európai kezdeményezéshez - szívesen vállalnának az eddigieknél nagyobb részt a munkahelyteremtésben, amennyiben a kormány megfelelő feltételeket nyújtana ehhez. Csökkenteni kellene például az adminisztrációs, az adó- és járulékterheket. Ha szélesednének a banki hitellehetőségek, nagy mértékben könnyí- tenének a vállalkozások helyzetén, s ezzel új dolgozók felvételét tennék lehetővé. B.Zs. Megteremtették az egyetértést és a cselekvés stratégiáját Kistérségi fejlesztés - nagy látószögből Elég néhány pillantást vetni az Országos településfejlesztési Koncepció alaptanulmányának színes térképeire, hogy rádöbbenjünk: felgyorsult az ország gazdaságfejlődésének kettészakadása. Budapest, a Balaton körüli területek és részint a középső Dunamente és viszonylagosan a megyei székhelyek adnak helyet a modernizációs iparnak, az ország nagy térségeiben - a borsodi medencében, az Alföld észak-keleti és keleti régiói és más területeken - az összeomlott vagy összeomló félben lévő tradicionális ipar a meghatározó. Hová kell invesztálni? A kormány még valójában ezután kezd hozzá modernizációs programjához, ami mai állapotában szinte a kör négyszögesítésének nehézségeihez fogható, mert még senki nem válaszolta meg a legfőbb dilemmát: hová kell inkább invesztálni? A fejletlen régiókban, hogy a körülmények elviselhetővé váljanak és ne indítsanak el egy újabb belső emigrációt, avagy nemzetgazdasági szempontból célszerűbb a dinamikusabb, a modem iparfejlődéshez kedvezőbb körzetekbe. Az élet azonban sürgeti a nagy tervet: az országos koncepciók kialakulásával együtt a kistérségek, a helyi szellemi és anyagi erőforrások megmozdí- tása, a piaci viszonyokkal összhangban lévő kezdeményezések és vállalkozások sugalmazása és támogatása létkérdéssé vált. Igaz, már vannak helyi adottságokra épülő kistérségi fejlesztési programok. Igaz, már pályázat útján el lehet nyerni a PHARE-program pénzügyi támogatását, ha megvan az ön- szerveződés és önrészesedés megfelelő alapja és legalább Öt település összefog. Mostanig nem kevés helység vett fel támogatási hitelt infrastruktúrális fejlesztésre, ami vízvezetéket, földgázt, csatornázást jelentett vagy az elektromos hálózat felújítását. Borzasztó nagy az éhség a falvakban és kisvárosokban a húszadik századvégnek megfelelő minimális komfort megteremtésére. Mindez azonban nem érhet megfelelően célba, ha ez egyúttal nem kapcsolódik össze munkahelyteremtő vállalkozásokkal. Voltaképpen nem érhet célba a Területfejlesztési Alap által elnyert támogatások sora sem, ha a pangás, a munkanélküliség változatlan megmaradása miatt az adott helységnek már nincs pénze a megépített szennyvízelvezető és víztisztítóművek fenntartására és működtetésére. Vannak kezdeményezések A depresszió sújtotta térségek többnyire megértették e két dolog összekapcsolásának fontosságát és vannak kezdeméis ismerni, amelyeket a nyugat-európai országok a hetvenes években és a nyolcvanas évek első felében szereztek, amikor a tradicionális iparok válsága egész megyéket, tartományokat, régiókat változtatott munkanélküliségtől szenvedő, hanyatló övezetekké. Ilyenek voltak a hajógyártás, a szénbányászat, az acélipar, a textilipari övezetek. A lánycsóki Vitái gmk. konzervüzemében a környékbeli gazdák termékeinek feldolgozása is biztosított Fotó: Läufer L. nyezések, hogy számbavegyék a helyi természeti erőforrások, a földrajzi elhelyezkedés, a speciális képzettség előnyeit. Van, ahol számítógépes piaci információs rendszert igyekeznek szervezni a piaci árakról, keresletről és beszerzési lehetőségekről zöldség és gyümölcs- termelő mezőgazdák, hogy ne vaktába termeljenek. Van, ahol vertikális vadgazdálkodási és értékesítési szövetséget hoznak létre vadásztáraságok, van ahol a helyben található és értékesíthető ásványkicsek kitermelésére fognak össze helyi vállalkozók. Máshol kézmivesipari termékeiknek keresnek piacot. Ismét máshol a gombatermesztéstől a selyemhemyótermesz- tésig foglalkoznak jövedelem- szerző tevékenységgel, vagy idegenforgalmi lehetőségek ki- hiáE helyi kezdeményezések azonban csak úgy nézhetnek tartós jövő elé, ha logikusan összekapcsolódnak a kistérségi, a regionális és az országos fejlesztési tervek. E pillanatban még egyikhez sincs jól átgondolt illeszkedő és működő struktúra. Létrehozásuk időszakában nem haszontalan azokat a módszereket és tapasztalatokat aknazasavak szolgaltatasi nyok kielégítésével. E tapasztalatok lényege, hogy a rekonstrukció államilag támogatott, regionális fejlesztési tervekbe foglalt és helyi kezdeményezésekre épülő koncepcióját struktúrális modernizálódásra törekvés hatotta át. A nyugati kapcsolatok Azaz a globális tervezésnek a helyi és szektorális kezdeményezésekkel való együtthala- dása. Aminek helyi vezérszavai az összehangolás, az információ, a koordinálás és kivitelezés voltak. Azaz a válságsújtotta övezetekben helyileg is létrehozták azokat a fejlesztési társaságokat, szövetségeket vagy tanácsokat, amelyek átgondolták a terület főtevékenységének áthangolását, kitűzték a célokat, megteremtették az egyetértést és a cselekvés stratégiáját, miközben elképzeléseiket egyeztették a körzet, a megye, a régió fejlesztési elgondolásával. Nyilvánvalóan ennek az ösz- szefogásnak és összehangolásnak a hozzáértő szervezeteit kell kialakítani nálunk is és tekintetbe venni a támogatási pályázatok során. A pénz kevés, s szétforgácsolni értelmetlen lenne. Rózsa László Kétmilliárd forint gépvásárlási támogatás jövőre A jövő évi költségvetés tervezete szerint a földművelési kormányzat 2 milliárd forintot szán a mezőgazdasági gépek vásárlásának támogatására. Az összegből 70 százalékkal kívánják enyhíteni a gépvásárlásra felvett hitelek kamatterheit - jelentette be Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A mezőgazdaság átalakulása következtében, a nagyüzemi gépek használhatatlanokká váltak a kisebb területen gazdálkodók számára, ugyanakkor új gépek vásárlására nem volt pénze a termelőknek. Az elmúlt négy év rossz szabályozásának eredményeként, elsősorban olyan elöregedett nyugati mezőgazdasági gépek kerültek be az országba, amelyeknek már az alkatrészellátása sem biztosított. Nem alakultak ki azok Nyugat-Európában működő csoportosulások, amelyek a drágább gépeket közösen beszerezhették volna, illetve a gépi szolgáltatásokra sem jöttek létre vállalkozások. Annak érdekében, hogy hatékony gépek kerüljenek a termelőkhöz — folytatta Kis Zoltán - megszüntetik a vissza nem térítendő támogatást, 20 százalékos saját erőt követelnek meg a kölcsön odaítélésének feltételeként, illetve pontosan meghatározzák, hogy bizonyos földterületeknél, milyen gépekre és adapterekre vehetik igénybe a gazdák a rendelkezésre álló pénzeket. Ezeken belül is előnybe kívánják részesíteni az állattenyésztéssel, illetve a takarmánytermesztéssel kapcsolatos beruházásokat. Az államtitkár azt is bejelentette, hogy a büdzsé tervezete szerint 1995-ben 6,5 milliárd forinttal kívánják támogatni a szövetkezetek reorganizációját. Határidő: 1995. december 31. Tisztázni kell a föld tulajdoni viszonyait!- A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény már születése pillanatában is elhibázott volt, ugyanis ezeket a szervezeteket a jogszabály nem ruházta fel olyan hatósági jogkörrel, amely elősegíthette volna az egyértelmű, áttekinthető és határidőhöz kötött földtulajdonrendezést - válaszolta Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára arra a kérdésünkre: miért került jogszabályalkotás sürgősségi listájára a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvénytervezet módosítása? Az államtitkár szerint a földtulajdonosok felemás állapot szenvedő alanyai voltak, mert a kárpótlásra jogosultak és a részaránytulajdonosok földjének kiadási mechanizmusa elvált egymástól: párhuzamosan, két külön bizottság végezte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A kárpótlási földalapok kijelölése és a földkiadó bizottságok között sem volt összhang, ezért fordulhatott elő, hogy a részaránytulajdonoknak mindössze 40 százalékát tudták csak kijelölni.- A törvény módosításának felgyorsítása tehát azt a célt szolgálja, hogy a még „ várólistán” lévő mintegy másfélmillió részaránytulajdonos birtokát mielőbb kimérhessék?- A félreértések tisztázása végett: nem földkimérésekről van szó, hanem arról, hogy az érintettek földtulajdonát hely- rajzilag bejegyezzék. A paragrafus módosítás lényegében - ha úgy tetszik - kényszerítő jellegű: a földrendező bizottságoknak 1995 március 31-ig be kell fejezniük a földkiadást. Azokon a helyeken, ahol a törvényszabta határidőig nem történik meg a részaránytulajdonok kijelölése, ott a közgyűlésnek kell döntenie: új bizottságot választ, vagy a földművelésügyi hivatal közreműködésével hatósági sorsolás útján folytatják le a földkiadást. 1995. december 31-e a legvégső határidő. Ezt követően már az érintettek „bőrére” megy, ha a bizottságoknak nem sikerül az adott területen a föld tulajdonviszonyait rendezni. A tulajdonosok ugyanis azt kockáztatják, hogy ha a későbbiekben ténylegesen szeretnék kiméretni a földjüket, elveszítik azt a kedvezményt, amelyet ma a törvény számukra biztosit. Nevezetesen a földkimé- rési költség 50 százalékos visz- szatérítésének a lehetőségét. Újvári Gizella Nyolcezer dollár egy medvéért Mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ezentúl azoknak a külföldieknek, akik Romániában kívánnak hódolni vadászszenvedélyüknek. Egy vadkan elejtéséért a külföldiektől 2000 dollárt kémek. A medvére vágyó vadászok vérszomját valószínűleg csillapítani fogja az elejtett medve után fizetendő 8 ezer dollár. Német piac - magyar bor Nagyon fontos a piacra jutásnál a személyes kapcsolat Az elmúlt hetekben alkalmunk nyílt beszélgetni Pová- zsay Katalinnal, aki a Kollektív Élelmiszer Marketing Program keretében tanulmányt készített a német borpiacról, a magyar borok németországi értékesítésének lehetőségeiről.-Milyen szőlőfajták találhatók a német ültetvényekben ?- A német ültetvényeknek mintegy 90%-a fehér- és csak 10%-a kékszőlő. Ez az ország földrajzi elhelyezkedésének egyenes következménye. A fehérborszőlők között a Rizlingszilváni és a Rajnai rizling, míg a kékszőlők között a Kékfrankos áll az első helyen.- Részesülnek-e támogatásban az új telepítések?- A telepítési támogatást borvidékekre, illetve mikrokli- matikus körzetekre alakították ki. Telepíteni csak kivágásra került területen szabad természetesen akkor, ha azt a gazdaság-földrajzi, ökológiai viszonyok egyaránt indokolják.-Fedezi-e a német termelés a hazai borfogyasztás igényeit?- Németországban évente mintegy 10 millió hl bort készítenek. Az import a hazai termelés 90-111%-a körül mozog. A szükséges bort közel 90%-ban az EU országaiból szerzik be; mennyiségi szempontból Olaszország, minőségi szempontból Franciaország áll az első helyen.- Hol találkozhat a német fogyasztó borral?- A fogyasztó a vendéglátás, a kereskedelem vagy a közvetlen termelői értékesítés révén juthat kedvenc borához. Százalékos megoszlásuk 30-35-15%. A kereskedelmi értékesítésnél a vezető szerepet az italdiszkontok játsszák. Közel azonos mértékű az eladások aránya szupermarketekben és az üzletláncokban. A diszkontok kínálják a legalacsonyabb árfekvésű borokat,míg a legdrágább bort a szaküzletekben és a közvetlen termelői értékesítésben forgalmazzák.- Nálunk egy régi rendelet - 1978. évi I. törvény 38. § (1) - tiltja a bor reklámját. És a németeknél?- Mint minden fogyasztói társadalomban, úgy Németországban is nagy szerepe van az eladásösztönző eszközöknek. Az üzletek döntő többségében jó minőségű szórólapok kísérik a bort, melyen a származási hely és a termelő neve mellett nemegyszer fogyasztási javaslat vagy ételrecept is található. Gyakori egy-egy nagyobb vásárlás esetén az árkedvezmény és a közvetlen bemutatás - díjmentes kóstoltatás - az üzletekben. Hogy a borreklámra mennyit költöttek az egyes médiákban, álljon itt egy 1992-es adatsor: bulvárlapokban 25,3 millió DM, napilapokban 2,3 millió DM, szakfolyóiratokban 2,8 millió DM, rádióban 1,2 millió DM, tv-ben 7,8 millió DM, ez összesen 39,4 millió DM, ami több mint 6,5 millió darab átlagárú palackos bor ára.- Ismerik-e a magyar bort Németországban ?- Ismerik, vagy legalább hallottak róla. Ez az ismeretség azonban elsősorban a tokaji borokra vonatkozik. Sajnos a magyar borok döntő része a szupermarketekben kerül eladásra, ami a német fogyasztó szemében az olcsóbb és az alacsonyabb minőséget jelenti. Sok esetben még a magyar eredet sem látszik a palackokon, mert kiszállításainknak közel 90%-a hordós borként kerül a német piacra.- Van-e esélye a magyar bornak Németországban?-Az ottani fogyasztási szokásokat ismerve, leginkább a fehér, könnyű, nem oxidált boroknak van esélyük. Az igényesebb fogyasztók keresik a kuriózumokat, a nemzeti karaktert mutató termékeket, valamint a német termelésben minimális arányt képviselő bársonyos vörösborokat is. A piacra jutás és a piacmegtartás, - a kiváló minőségben és megfelelő mennyiségben rendelkezésre álló árualap mellett - tudatos és kitartó marketing munkát kíván; magas költsége ellenére reklámozni kell a magyar bort: egy-egy ételspecialitással együtt bemutatva előnyt jelenthet.- Mit ajánl a baranyai borászoknak?- Minden termelőnek és kereskedőnek azt tudom ajánlani, hogy baját borai valós értékeinek ismeretében vizsgálja meg a német piacot, és keresse meg azt a piaci szegmenst, mely hosszútávon vásárlója lehet. Nagyon fontos a piacra jutásnál a személyes kapcsolat, az állandó jó minőség és a megbízhatóság. Használják ki a hátcímke adta lehetőségeket, mely a legjobb reklámfelület: népszerűek az itt szerepeltetett rövid, a borral összefüggő szövegek, képek, fogyasztói ajánlások. Környei Béla FM Hivatal 1 4 k i t
