Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-11 / 311. szám

1994. november 11., péntek Városaink aj Dunántúli napló 7 Szigetvári körkép Felavatták az ügyességi sportteret A hét elején felavatták a Ti­nódi Általános Iskola udvarán az ügyességi sporttér nemrég elkészült újabb létesítményeit, a kosárlabda pályát és a hármas­ugró pályát. A kivitelezési munkákkal közel egy hónap alatt végeztek a kivitelezők, a komlói Stadion-Sép dolgozói. Az avatás alkalmából ajándék­labdákat és egyéb sporteszkö­zöket vehettek át a diákok a polgármesteri hivataltól és a szponzoroktól. Ruházati áruház nyílik a belvárosban Újabb létesítménnyel gazda­godik Szigetvár kereskedelmi hálózata. A belvárosban, a Ró­kus köz 1. szám alatt november 14-én, reggel 7.30-kor nyit a magánvállalkozásban épült és működő HAMA ruházati áru­ház. Első helyen végzett a Pedagógus Idén is megrendezték Sziget­váron 11 csapat részvételével a hagyományos kispályás városi labdarúgó bajnokságot. Az őszi-tavaszi rendszerben zajló vetélkedés első fordulója befe­jeződött. Az őszi forduló vég­eredménye alapján első helyen végzett a Pedagógus csapata, második lett a Lendület, harma­dik az FC. Várbüfé, negyedik a Tinódi együttese. Tanári hangverseny a templomban A zenészek védőszentje - Cecília - tiszteletére tanári hangversenyt rendeznek no­vember 22-én, 16.30-tól a Fe­rences-rendi templomban. A szervezők, a Zeneiksola és pol­gármesteri hivatal szívesen lát mindenkit a koncerten. Köszön­tőt mond Csorna Dezső plébá­nos. Téli nyitva tartás A Helytörténeti Múzeum a téli időszakban kedden és pén­teken 10-12 óráig van nyitva. Csoportos látogatás esetén munkanapokon 8-16 óráig a művelődési központban kell je­lentkezni. Az oldalt összeállította: Hajdú Zsolt Hirdetésfelvétel Szigetváron Szigetvár és Vidéke Takarékszövetkezet szigetvári, dencsházai, ibafai, kétújfalui, mozsgói, nagydobszai, somogyapáti, szent- lászlói és somogyhár- ságyi kirendeltségei A minap felavatták Somogyapátiban a felújított takarékszövetkezeti fiókot. Dr. Kiss Endre el­nök elmondta, 1963-ban épült ez a fiók, a település az alapítók között volt. Az elmúlt években nem költöttek a javításokra, ezért volt szükség a külső-belső felújításra. Az elnök szerint nem a falusi fiókoknál zajlik a forgalom jelentős része, ennek ellenére nem hanyagolható el ez a hálózat sem, sőt a városival megegyező szolgáltatási színvonalat biztosítanak Fotó: Löffler G. A rossz tanulóknak drágább az iskola Elfogadták a képviselők a tandíjakról szóló rendeletet • • Önkormányzatok vakrepülése A közoktatásról szóló rende­let-tervezet értelmében az ön- kormányzat által fenntartott és működtetett szakképzést és alapfokú művészeti oktatást végző intézményekben térítési-, vagy tandíjat kell megállapítani. Kertész Ignác oktatási refe­rens elmondta, a rendelet a térí­tési díjat tanévenként a szakfe­ladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra vonatkoztatott hánya­dának valamennyi százalékában határozza meg. Ez alapján adott határozati javaslatot a testület­nek a művelődési, ifjúsági és sport bizottság. így 10 százalék (a törvény előírása 6-12) a térí­tési díj a Zeneiskolában a 18. életévét betöltött növendékek, a szakmunkásképzőben a máso­dik, illetve további szakképesí­tés megszerzése, valamint all. évfolyamtól a tanórán kívüli foglalkozás esetén. 5 százalék (3-6 az előírás) a térítés a Zene­iskolában tanuló 18 éven aluli növendékeknek, 20 százalék (10-25) a felnőttoktatásban, a 11. évfolyamtól a gimnázium­ban és szakközépiskolában, vagy a szakiskolában az első szakképesítés megszerzése után. 40 százalék (25-50) a tan­díj a gimnáziumban, szakközép- iskolában, szakiskolában a szakképzési évfolyamon a ta­nulmányi követelmények elég­telen teljesítése miatt az évfo­lyam második alkalommal tör­ténő megismétlésekor, valamint az alapvizsga, érettségi vizsga, szakmai vizsga tanulmányi kö­vetelményeinek nem teljesítése miatt második alkalommal tör­ténő megismétléskor, valamint ezeken a vizsgákon ilyen okból javítóvizsga, vagy második ja­vítóvizsga esetén. 85 százalékos (0-100) a térítés mértéke a gim­náziumban, szakközépiskolá­ban a 11. évfolyamtól kezdő­dően, továbbá szakközépisko­lában, szakiskolában a tanul­mányi követelmények nem tel­jesítése miatt az évfolyam 3. és további alkalommal történő megismétlésekor. A rendelet hatálya Szigetvár Város Önkormányzata által fenntartott és működtetett in­tézményekre és ezen intézmé­nyekkel jogviszonyban álló ta­nulókra terjed ki. A fizetendő tandíj és térítési díj összegét tanévenként az intézmény igaz­gatója állapítja meg a rendelet­ben meghatározott keretek kö­zött, a beíratást követően 15 na­pon belül határozatban értesíti erről a tanulókat. Az igazgató tandíjmentességet, illetve ked­vezményt állapíthat meg az adott tanévben az iskolai szintű térítési díj 10 százalékának mér­tékéig. Nem kell tandíjat fizet­nie az állami gondozás alatt álló diákoknak. Elengedhető a tan­díj, ha a fizetésre kötelezett rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, és vagyoni hely­zete azt indokolttá teszi. Legfel­jebb 30 százalékkal csökkent­hető a fizetendő díj, ha a szülő egyedül neveli gyermekét, vagy a családban több gyermek él és az egy főre jutó nettó jövedelem nem éri el a mindenkori saját­jogú öregségi nyugdíjminimu­mot.-A jegyzőt jogviszonya az önkormányzathoz köti, mivel feladatai egy része az önkor­mányzat működéséhez kapcso­lódik, ugyanakkor helyi szinten az államigazgatás első embere, akinek feladata a jogszabályok végrrehajtása szervezése, az ügyintézés szakmaiságának, zavartalanságának biztosítása - mondja dr. Aracsi József Szi­getvárjegyzője. A feladat nagy­ságrendjének érzékeltetésével kapcsolatban megjegyzem, hogy ma közel 600 államigaz­gatási hatáskört telepíttet a jog­alkotó a jegyzőre. Természete­sen nem minden ügyben a jegyző jár el, hiszen felkészült kollégáim vállán nyugszik az ügyfélfogadás és a hatósági ügyintézés nagy része, azonban a felelősséget nem osztja meg egyetlen hatáskört telepítő jog­szabály sem. A jegyző a polgármesteri hi­vatal vezetője, illetve egyben városi vezető is, akinek számta­lan olyan feladat ellátásában kell szerepet vállalnia, amelyek városérdekűek, a helyi politika részét képezik (települési fóru­mok, városüzemeltetés és fej­lesztés, intézményirányítás, kapcsolattartás a helyi üzemek­kel, vállalkozókkal, a külön­böző hatóságokkal).- Négy évre visszatekintve, a ciklus elején nagyon komoly gondot jelentett, hogy a társa­dalmi folyamatok mindig előtte jártak a jogalkotásnak. A Par­lament nem győzte alkotni a törvényeket, s még a választási ciklus végére sem érte utol ma­gát. Ez az állapot szinte állandó „vakrepülésre” kényszerítette az önkormányzatokat. A testü­letek döntéseinél nem voltak korábbi tapasztalatok, nem volt külső segítség, nem alakultak ki a részletszabályok. Ezért csak az alaptörvényre, annak szelle­mére, illetve több esetben a megérzésére kellett hagyat­kozni. A kezdeti időben ezért sok volt a törvényességi észre­vétel, az eljárási és az anyagi jogi szabályok megsértése. A határozatok előkészítése kapcsán fontos megjegyezni, hogy javult az előteijesztések színvonala, gyakoriak a több al- tematívás döntések. Néha elő­fordult, hogy nem kellően rész­letező előterjesztés került a tes­tület elé, illetve több esetben a döntés következményeként (költségvetési finanszírozható­ság és lakossági érdekek szám­bavétele tekintetében) tisztázat­lan állapotok alakultak ki. Az állandó időzavar a testületi munka előkészítése során ko­moly hibák erdője lehet, nagyon sok előterjesztés az utolsó pilla­natban készült el, nem volt idő a megoldási lehetőségek, a dön­tési altemetívák, a várható hatá­sok számbavételére, értékelé­sére, ezért sok a kiegészítésre szoruló előterjesztés. Ennek el­kerülése érdekében az intézmé­nyek vezetői részéről sokkal konstruktívabb hozzállást le­hetne megkövetelni egyes dön­tések előkészötésében és a dön­tés hatásainak elemzésében.- Természetes dolognak tar­tottam és tartom ma is, hogy a jegyzőnek nem lehet más az ér­deke, mint a polgármesternek, a település érdekének érvényesí­tése a maga területén, ezért köl­csönös tájékoztatásra, az egy­más munkájának segítésére van szükség, pártállástól függetle­nül. Büszkén adok számot arról, hogy az elmúlt négy év alatt le­zajlott választásokat és népsza­vazásokat, amelyek fontosak és nagy politikai jelentőségűek voltak, hiba nélkül oldottuk meg.-Megítélésem szerint az egyik legnagyobb szolgálatot a városnak a vár melletti 44 hek­táros természetvédelmi terület ingyenes megszerzésével tet­tem, ezáltal lehetővé vált a gyógyszálló, illetve termál­szálló terveinek elkészítése. A városi strandfürdő két éven át tartó, rengeteg utánjárást, tár­gyalást, veszekedést igénylő visszaperlésével, lehetővé vált a fürdő rendbetétele, megnyitása, az idegenforgalom megindítása. A munkák elvégzéséhez szük­séges pénzt a polgármesterrel együtt sikerült megszereznünk. Szintén két év alatt, kitartó munkával, a lehetséges jogi eszközök tárházát felvonultatva sikerült a Kincstári Vagyonke­zelőtől visszaszerezni és okta­tási célokra felhasználni a volt tűzoltó laktanyát. Evek óta fo­lyamatosan dolgozom a sziget­vári termálvíz gyógyvízzé nyil­vánításán, jelenleg az I. sz. ter­málkút már elismert ásványvíz, as IV.-es kút minősítése folya­matban van, a gyógyvízzé nyil­vánítás orvosi és technikai elő­készítése is megtörtént. Lezárják a belváros egy részét a forgalom elől November közepétől megváltozik a közlekedési rend a Zrínyi téren és környékén A 6-os számú főközlekedési út belvárost elkerülő szakasza II. ütemének szeptemberi átadá­sával jelentős változás történt a város forgalmi rendjében. Maul József irodavezető elmondta, az eltelt másfél hónap tapasztalata bizonyítja, hogy nem elég csu­pán megépíteni az utat, hanem átgondolt, szakszerű forgalom­szervezésre is szükség van. Az elkészült út a hat évvel koráb­ban átadott Almás-part mellett húzódó szakaszával együtt úgy épülhet be leghasznosabban a város forgalmi rendjébe, ha mentesíti a belvárost az átmenő gépjárműforgalom alól.-A belváros felesleges for­galmának elterelése mellett fon­tos szempont, hogy a lakókat és a területen működő vállalkozá­sokat minél kevesebb hátrány sújtsa. Ennek figyelembe véte­lével forgalomtechnikai szak­értő bevonásával elkészített fel­adatterv került az önkormányzat elé megtárgyalásra. A belváros átmenő forgalmának kiszűrése érdekében legjelentősebb mó­dosítási javaslat volt a Zrínyi tér lezárása a gépjárműforgalom elől. A tér lezárásának nyugati határa azaz elméleti vonal, amely mellett a Széchenyi utcán közlekedő járművek bekanya­rodhatnak a Vár utcába. Ezáltal az Almás-patak régi hídj ától in­duló és a várig vezető útszakasz zsákutcává alakul, amelyet a be­járatnál tábla is jelez majd. A zsákutcába csak a területen la­kók, az üzletek és intézmények áruszállítói hajthatnak be. A könyvtár közelében lakók és vállalkozók külön áthajtási en­gedélyt kapnak, amellyel . a rendőrkapitányság előtti burkolt útszakaszon mehetnek át. Jelentős változás, hogy a vár autóbusz forgalma a Rákóczi utca - Zrínyi tér útvonal helyett az Almás-patak hídján keresztül vezet majd. A vár megközelíté­sének útvonalán kiegészítő táb­lák jelzik a főút mentén a meg­közelíthetőséget. A területen a parkolási lehetőségek bővítése céljából épül a Széchenyi utca 1. kertjének területén egy 30 személygépkocsi befogadására alkalmas parkoló. Az ÁFÉSZ vezetőjével való megállapodás esetén a református templom melletti játszótér egy része is parkolóvá alakítható. A Zrínyi tér lezárásának ke­leti határvonala a háztartási bolt előtt húzódik. Pécs irányából a Zrínyi tér felé haladó autók a Zárda utca, Olay Lajos utca ke- resztezési vonalánál tovább csak jobb, vagy bal irányú ka­nyarodással haladhatnak majd. A Tinódi presszó és háztartási bolt közötti utcaszakasz egyirá­nyúvá válik, amelyen keresztül a Rókus közből és a Mártírok útjáról kikanyarodó járművek hajthatnak keleti irányba. Az átmenő forgalom megszűnésé­vel a József Attila utca belvá­rosi szakaszán is ritkíthatok a megállást tiltó táblák. A belváros keleti részébe te­hergépjárművek továbbra is déli irányból hajthatnak be, célfor­galom jelleggel. Egyéb belvá­rosi útlezárás nem szerepel a tervezetben, azonban a maximá­lis sebesség 30 kilométerre csökken. A szűkebb belvároson kívüli változások szerint a Kos­suth tér - Deák Ferenc tér - Sánc utca egyirányú forgalma a Kossuth tér déli csomópontjá­nak kisebb mértékű átépítésével kétirányú lesz. A Dózsa György utcában a lakók indítványa alapján meg­szűnik az étmenő tehergép­jármű forgalom, csak célforga­lom jelleggel hajthatnak az ut­cába a teherkocsik. Behajtást tiltó táblát helyeznek ki a régi 6-os út és a 67-es számú, ka­posvári út kereszteződésében. A tervezetet megtárgyalta a testület, majd lakossági vitára került az anyag, a beérkezett észrevételek figyelembe vételé­vel alakult ki a végleges forma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom