Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-11 / 311. szám

1994. november 11., péntek A mai nap új Dunántúli napló 3 A minőségben a megfelelőséget keressük Immár hatodik éve november 11-én tekint vissza eredménye­ire és fogalmaz meg új célokat egy éves távlatban a minőség- kultúra elterjedéséért és színvo­nalának emeléséért dolgozók nagy tábora Európa és világ­szerte. Azok tesznek a legtöbbet a minőségkultúra fejlesztéséért, akiknek ez a mozgalom nem­csak üzleti stratégia, egziszten­ciális kérdés vagy jó befektetés, hanem új munkastílus és új gondolkodásmód is. Azok, akiknek az életformájukká vált, akik saját elhatározásukból a lehető legjobbat nyújtják em­bertársaiknak és ezzel a társada­lom egészének közérzetét is ja­vítják. A minőség fogalma teljes kö­rűen és egyértelműen talán soha nem határozható meg. Sokszor és sokan élnek, esetenként visz- sza is élnek vele. Ez, illetve az ehhez kapcsolható kifejezések zúdulnak ránk nap mint nap a reklámokból, katalógusokból, tudományos, illetve áltudomá­nyos előadásokból és publiká­ciókból. Nehéz eligazodni, hiszen mindenki a maga teljesítményét kinti a legnagyobbnak, ehhez igazítja mércéjét, ezt kiáljta ki „a minőségnek”. A káosz, a fél­remagyarázás és a visszaélés e fogalommal egyrészt azokat za­varja, akik a jó értelembe vett „minőségügy” mellett kötelez­ték el magukat, másrészt azo­kat, akik az ún. „minőségügy” mellett kötelezték el magukat, másrészt azokat, akik az ún. „minőségi”, de a rendeltetésé­nek és az árának semmiképpen nem megfelelő áru vagy szol­gáltatás megvétele után becsa­pottnak, kiszolgáltatottnak és megkárosítottnak érzik magu­kat. Mit tehetünk ennek a hely­zetnek a megváltoztatása, javí­tása érdekében? Számos lehetőség és módszer közül jelenleg, az ez évi Minő­ségügyi Világnap tájékán - amikor mások minőség iránti elkötelezettségében még nem­bízhatunk maradéktalanul, hi­szen a szűkös pénzügyi lehető­ségek, a gyors meggazdagodás vágya, a még kialakulatlan ter­melői és kereskedői etika, va­lamint a tagadhatatlanul meg­lévő joghézagok hatása szinte mindent elnyom - a rendelkezé­sünkre álló kényszerítő eszköz­zel vásárlásainkra fordítható pénzünkkel kell jól sáfárkod­nunk, illetve okosan élnünk. Fogyasztói szokásainkat kell tehát megváltoztatnunk. Tájé- kozottabbaknak kell lennünk, pontosan meg kell fogalmaz­nunk elvárásainkat és ezeket szükség esetén tudatosan kell pénzügyi lehetőségeinkhez iga­zítanunk. Nem a nehezen meg­fogható és nehezen számonkér- hető minőséget kell hajszol­nunk, hanem az igényeinknek, a pénztárcánknak való megfele­lőséget kell keresnünk, illetve megkövetelnünk egy árutól vagy valamiféle szolgáltatástól. Tudtában kell lennünk annak is, hogy azonosíthatatlan eredetű termék esetén sem reklamáci­ónknak, sem alkatrész vagy ja­vítási igényeinknek nem tudunk érvényt szerezni, ezek hiánya pedig a kedvezőbb árat is riasz­tóvá kell tegye számunkra, hi­szen szerzeményünk kétes haszna csupán bosszúságaink és veszteségeink forrásainak nö­vekedése. A megfelelőség tehát az a kulcsszó, aminek fogalomtá­runkban a legerősebben kell kapcsolódnia a minőségfogal­mához, szinte helyettesítenie kell azt. Szerencsére ebben nem vagyunk magunkra hagyva, hi­szen a jogszabályokkal lefedett területeken működő hatósági el­lenőrző rendszerek védenek bennünket az egészséget és a környezetet károsító termékek­től és szolgáltatásoktól. Az ilyen veszélyt nem hordozó, azaz jogszabályi fedettséget nem igénylő áruféleségek ese­tében pedig a már Magyaror­szágon is működő, önkéntesen igénybevehető tanúsítási rend­szerek segítségével, a magára adó termelő és kereskedő a megfelelőséget igazoló, hiteles tanúsításokkal igyekszik piaci helyzetét stabilizálni, vevőköre bizalmát megszerezni és meg­tartani. Az ez évi Minőségügyi Vi­lágnap jó alkalom arra, hogy et­től a naptól kezdve termelői, szolgáltatói, de elsősorban fo­gyasztói szerepeinkben soha ne feledkezzünk meg a tanúsítás, az írott feltételrendszernek való megfelelőség tanúsítás jelentő­ségéről, illetve megléte ellenőr­zésének fontosságáról. Magyar Szabványügyi • Hivatal A pécsi önkormányzat döntése alapján jövőre megkapja a helyi védettséget a dömörkapui karsztbokorerdő. A mészköveken több ritkaságnak számító növénytársulás él. Remélhetőleg, az erre kiránduló turisták is tiszteletben tartják a természet írott és íratlan szabályait. Fotó: Tóth Véradás Szigetváron Szép számmal jöttek az első véradók Lezárulnak a kárpótlások Előreláthatólag november végéig elkészíti a hivatal a kár­pótlási folyamatok jogi lezárá­sát rendező törvényjavaslat ter­vezetét - mondta Nagy Ferenc, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal vezetője csü­törtöki sajtótájékoztatóján. A mihamarabb meghozandó törvénynek kell rendeznie a má­sodfokú kárpótlási döntések sorsát, a kárpótlási jegyek pia­con tartásának feltételeit, illetve a kárpótlási jeggyel szerzett kedvezmények továbbélésének körülményeit. E jogszabály rendelkezik majd a hivatal to­vábbi sorsáról is. Egy másik jogszabály-módosítás, amelyet szorgalmaz a hivatal a kárpót­lási jegyek életjáradékra váltá­sának módjára vonatkozik, és azt lenne hivatott elérni, hogy minél többen választhassák ezt a megoldást. A kárpótlási hivatal vezetője beszámolt arról is, hogy eddig összesen 113 872 milliárd fo­rintnyi kárpótlási jegy kiadásá­ról döntött a hivatal. Nagy Fe­renc szorgalmazta, hogy a va­gyonkezelő szervezetek miha­marabb teremtsék meg a megfe­lelő vagyonkínálatot a kárpót­lási jegyekkel szemben. Az eredeti határidőre beadott kérelmek nagy többségét már elbírálta a hivatal a politikai ül­döztetés alapján benyújtott 355 ezer igényből még 13 ezer elbí­rálható ügyben nem hoztak dön­tést. November 30-ig azonban ezek a határozatok is megszü­letnek. A hivatal arra törekszik, hogy a beadott mintegy 600 ezer pótigénylésben dönteni tudjon akkorra, amikor az adott településeken megkezdődnek az árverések a második kárpót­lási földalapra. Ezért ezekben az ügyekben elsősorban nem a beérkezés sorrendjében hozzák meg a határozatokat. A vagyoni ügyekben beadott 544 ezer 763 igényből eddig mintegy 77 ezer határozat született több mint 2,5 milliárd forint értékben. Megkezdődött a döntéshoza­tal a politikai ügyekben is, ame­lyek hosszasabb egyeztetést igényelnek. A kárpótoltak eddig mintegy 2 millió hektár, 36,7 millió aranykorona értékű föl­det szerezhettek meg a kárpót­lási földárveréseken. Folyik a második kárpótlási földalap ki­jelölése, amelyek árverései a jövő év második negyedévében kezdődhetnek el. A kárpótlási hivatal vezetője szerint az elkü­lönített 2,3 millió aranykorona érték mintegy félmillió arany­koronával marad el a törvény­ben előírt mértéktől. Önzetlen segítségnyújtásra - véradásra - hívták össze a Szi­getvári Kórházba a városban és a Hobolban élő embereket a vö­röskeresztesek. A kórház egészségügyi dol­gozói közül százhúszan adták a jó példát - elsőként nyújtották a kaijukat. Közöttük volt Lengyel Istvánné az intenzív osztály ápolónője, aki huszonhatszoros véradó és a huszonnegyedszer vért adó Jakab Tiborné gyógy­szertári alkalmazott. A turbéki Szociális Otthonban dolgozó Keszeg András már huszon­nyolcszor adott vért: ritka vér­csoportjának - 0 RH negatívos - nagyon örülnek a véradóban dolgozók. A bátor példát látva többen első ízben vállalták a véradás okozta esetleges kellemetlensé­Háromszáz diák tapsolta pi­rosra a tenyerét a minap a Fil­harmónia által szervezett vidéki hangversenysorozatok első koncertjén Sásdon, a Körzeti Általános Iskola aulájában. Ezt követően Komlón is összegyűl­tek a város általános iskolásai, hogy a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar előadásában - Blázy La­jos vezényletével - meghallgas­sák Mozart, Kis éji zenéjét és Prokofjev, Péter és a farkas című művének részletét. A mű­sorismertetőt Dobos László mondta el. Közreműködött Só­lyom Katalin prózával. A sásdi általános iskola igaz­gatónőjétől, Márcz Mihálynétól megtudtuk: több mint tíz éve, hogy megrendezik a hangverse­get. így Erős Evelyn és Gál Szilvia ötödéves egészségügyi szakközépiskolás nővér, vala­mint a 18 éves Szőlősi Tibor portás is mosolyogva várta a tűt. Mint mondták, máskor is jönnek, hátha megmenthetik ezzel egy rászoruló beteg életét. A legritkábban előforduló - AB RH negatívos - vércso­portja miatt vállalkozott első véradására a Szigetváron lakó, jelenleg gyesen lévő kozmeti­kus; Lenciné Bagi Ildikó. Előtte félt, de mégis úgy érezte, el kell jönnie. Két gyermekére - a ti­zenhárom éves kislányára és a kétéves kisfiára - gondolva gyűjtött bátorságot. Most na­gyon boldog, hogy sikerült a véradás. A véradósok kérésére vállalta, ha műtéthez, életmen­téshez szükség van a ritka vér­nyeket, szinte hagyománnyá vált már. Világjáró művészek is felléptek az elmúlt esztendők­ben. 1992-ig a régi iskola torna­termében tudtak helyet biztosí­tani a koncerteknek, de két éve az új iskola aulája ad otthont a színvonalas, változatos előadá­soknak. Szerencsére, az idén is sok iskolás jelezte érdeklődését, van igényük még a komolyze­nére, muzsikára is. Fontos, hogy a műveket, azok értelme­zését 9-14 éves gyerekek nyel­vére formálják, olykor bevonva őket a zenés délelőttökön. A bérletek árát nem emelték, de ebben a tanévben a szokásos négy hangverseny helyett csak három szerepel a meghívókon, amelyeket Sásdon, Pécsett, csoportú vérére - ezután rend­szeresen ad vért. Bizonyára akad, akiben fel­merül a kétség, felhasználják-e az összes levett vért. Nem ön­tik-e ki a lejártakat? Dr. Bacsa Barnabás, a Szi­getvári Kórház orvosigazgatója erre azt válaszolta: a vérfel­használók - egészségügyi dol­gozók - közül sokan véradók. De nemcsak ők, mindenki meg­becsüli a vért. Kész Márta fő­gyógyszerész halkan megje­gyezte, hogy október elsejétől jelentősen megnőtt a vérkészít­mények ára. Egy egység - 4 de­ciliter - vörösvértest koncentrá- tum 85 forint helyett most 1632-be kerül, és ehhez jön még a szállítási költség. Vért pazarolni nem lehet. Ádám Erika Mohácson, Pécsváradon, Kom­lón, Siklóson, Sellyén, Sziget­váron adnak elő a művészek, zenészek. A második hangver­seny január vége és február 2-a között kerül megrendezésre. Az Úrhatnám szolgáló kisoperát a Mecsek fúvós-ötös mutatja be. A műsort Szkladányi Péter is­merteti. Az év utolsó koncertje április 3-a és 6-a között zajlik le. A bevezetőt Ivasivka Mátyás tartja. Zongorán Hegedűs Endre, hegedűn Szaladi Vilmos kíséri Búzás Aida énekét. Köz­reműködésükkel Asszonysors, asszonyszerelem címmel, lá­nyokhoz kapcsolódó áriák, da­lok csokrával zárul az általános iskolák vidéki hangversenyso­rozata. S. V. Operák, áriák egy tanéven keresztül Megkezdődtek az általános iskolai hangversenyek Szomszédaink története Hiánypótló könyvet jelente­tett meg a Bereményi kiadó a Népek hazája sorozatban, me­lyet Pécsett, az August Senoa horvát klubban mutattak be a közönségnek. A Déli szomszédaink törté­nete című kötethez hasonló utoljára a hatvanas években volt olvasható, egyetemi jegyzet­ként. E mostani munka történé­szek tudományos eredményei­ből összállított mű, mely azon­ban olyan olvasmányos, hogy bárki érdeklődő hasznos és ér­dekes ismeretekre tehet szert belőle. A klub vezetője, Hepp Mi­hály elmondta, hogy eddig is minden olyan kiadványt igye­keztek bemutatni, mely horvá- tokról szól, vagy anyanyelven készült. Ezúttal azonban egy magyar nyelvű munkáról van szó, melynek egyik szerzője Szilágyi Imre, a budapesti Du- natáj Intézet munkatársa, a má­sik névrokona, Szilágyi Károly újságíró, aki a Vajdaságból te­lepült át, és jelenleg a Panoráma szerkesztőségében dolgozik. A harmadik szerző a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Horvát Nyelv és Irodalom Tan­székének munkatársa, aki óra­adó a Modem Kori Történeti Tanszéken is, Sokcsevics Dé­nes. Kiemelte:- Ebből a könyvből megis­merhető a horvát, szerb, szlovén nép kultúrája, gyökerei, de a válság történelmi okai is. A je­lenlegi helyzet előzményei az első világháború végére nyúl­nak vissza, amikor létrejött egy mesterséges államalakulat, melyről semmiféle népakarat nem döntött. Nem egy föderatív, hanem egy erősen központosí­tott állam alakult ki. A helyzet a második világhá­ború után sem változott e tekin­tetben, de végső soron gazda­sági okai vannak annak a véres eseménysorozatnak, mely 91-ben elindult. A közel 350 oldalas, bőven illusztrált könyv egyébként az államalapítástól kíséri végig déli szomszédaink történetét, érdekessége, hogy az 1848-as polgári forradalom és szabad­ságharc elemzését is adja, de van egy figyelemreméltó átte­kintés a Jugoszláv eszme” kia­lakulásáról is. A könyv a horvát klubban hozzáférhető. H. I. Gy. Makacs infláció Az infláció még mindig ma­gas, és makacs természetű. Az ország külső eladósodottságá­val pedig hosszú ideig együtt kell még élni. Ezt Bőd Péter Ákos hangsúlyozta azon a szakmai konferencián, amelyet „Átalakulás: a pénzügyi rend­szer újjászületése” címmel ren­deztek csütörtökön Budapesten a jegybank megalakításának 70. évfordulóján. Az MNB elnöke a továbbiakban kitért arra, hogy az európai integráció egyre in­kább felveti az európai jegy­bankok szoros együttműködé­sét. A konferencián a nemzet­közi pénzvilág rangos vezetői, köztük számos jegybanki elnök is részt vett. A Pécsi Rádió hétvégéje Szombaton a szokott időben és hullámhosszokon jelentkezik a Pécsi Rádió délelőtti maga­zinműsora, a „Jó pihenést!”. A műsor szerkesztője - ez alka­lommal Gungl László - számos érdekességet ígér azoknak, akik reggel kilenckor bekapcsolják a rádiókészülékeket. Néhány cím és téma a műsorétlapról: Mindennapi balgaságaink - jegyzetírónk aktuális politikai kérdésekről meditál. A „függet­len” televízió, avagy Nagykani­zsán miért alakították át a helyi kábeltévét a leköszönő önkor­mányzat tagjai? Önkormányzati választások a láthatáron: bemu­tatkozik Pécs szocialista pol­gármesterjelöltje, akire az elő­zetes közvéleménykutatás ada­tai szerint csak néhányan vok­solnának. Túljelentkezés a börtönisko­lában. Tanulás a rácsok mögött a kaposvári büntetésvégrehaj- tási intézetben. A sátánisták a temetőben gyülekeznek: riport a megtértekkel és azokkal, akik már nem tudnak megtérni, örökre a sátánt szolgálják. A „Jó pihenést!” művészport­réja: Halda József költő. Ugró­kötél VB Pécsett. Mivel érde­melték ki az itteniek e megtisz­telő rendezvényt? A jövő vasár­napi országos bajnokság előtt válaszolnak a pécsi sikerekről. Az USA-ban kosaraznak a PVSK-s lányok. Tudósítás a tengeren túlról. Tud-e repülni az olajos hordó, ami ráadásul ballonból készül? Guinness rekord a po­gány i repülőtéren. A különleges légi szerkezetek után a hagyo­mányos járművekről: nyílt nap a taszári repülőezrednél. Nincs titkolni valójuk a felderítőknek sem, ők is bemutatkoznak a hét végén. És végül egy „köny- nyű”-zenei téma: hogyan tud pécsi maradni egy, az országot meghódító sikerzenekar. A KISPÁL és a BORZ megjele­nése után két hét alatt elkapko­dott és azóta újra kiadott leme­zéről, a „Sika kasza léc”-ről és a pécsi trió zenei arculatáról ké­szített összeállítást Koszits At­tila. A templom, mint megszentelt hely áll műsorunk középpontjá­ban - mondja a délelőtt fél 9- kor kezdődő Vasárnapi ma­gazin szerkesztője, László La­jos. Szónási János pécs-kertvá- rosi református lelkész, aki so­kat fáradozott új templomuk építésén, Jézusról és a jeruzsá- lemi templomról beszél. Ezután Csorba Győzőt, a Kossuth-díjas pécsi költőt és műfordítót kö­szöntjük születésnapja alkal­mából. Karácsonyra készül a Pannó­nia Könyvkiadó, „Család és al­kotómunka” egy sikeres fiatal drámaíró szemléletében: ez utóbbi témáról Pozsgay Zsolttal beszélgetünk. Egy új irodalmi találkozó- hely: a pécsi Bazilika Kocsis László terme. A névadóról és a terem funkciójáról is szó lesz abban a hangképes beszámoló­ban, amelyet Pákolitz István Jó­zsef Attila-díjas költő köszön­tése alkalmával készítettünk. E fél 10-ig tartó program zenei szerkesztője, Kovács Attila fél 10- től 10 óráig dr. Nádor Tamás színes összeállítását hallgathat­ják a Pécsi Rádióban, ahol va­sárnap délután 3 és 4 óra között ismét jelentkezik a telefo­nos-üzenetközvetítő kívánság- műsor Kovács Zoltán-Tuczai József műsorvezető-zenei szer­kesztő páros szervirozásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom