Új Dunántúli Napló, 1994. november (5. évfolyam, 301-330. szám)

1994-11-07 / 307. szám

1994. november 7„ hétfő Gazdaság üj Dunűntüli napló 9 Áfész-mérleg Milliárdos nyereség, minimális bérekkel Országos őszi Szövetkezeti Napokat tartottak október 31-től november 5-ig. Ez azt jelzi, hogy az áfészek versenyben kíván­nak és tudnak maradni a konkurenciával, a vásárlókért. „Le­gyen egy hétre a vendégünk” jelmondattal hirdették meg az akciót, ami üzleti nyelven azt jelenti, hogy 10-30 százalékkal olcsóbban adnak 70 terméket. Az első helyen megjelölt cél, hogy a vásárlók millióinak a figyelmét a szövetkezeti boltokra irányítsák. A n««i í / i ••• // / / /• földkiadást jovo ev végéig be kell fejezni! Osztrák agrárexport Ausztriának számokban, nem utolsósorban pedig nyere­ségben kifejezhető előnye származik abból, hogy a volt kommunista országokban az elmúlt években tönkrement a mezőgazdaság. A bécsi Gazda­ságkutató Intézet (WIFO) szakértői kimutatták, hogy Ausztria agrárkivitele a keleti országokba 1993-ban 5,1 mil­liárd schillinget tett ki, ami 1989-hez képest 54 százalékos emelkedés. Az ok kétségkívül az, hogy a kelet-európai or­szágokban a mezőgazdaság hanyatlása nem csak exportle­hetőségeiket rontja, hanem ho­vatovább sok helyen a belső igényeket sem tudják hazai termékkel kielégíteni. Privatizálják a Renault-t A gyakorlatban is megkez­dődött a francia ipar szimbólu­mának számító vállalatóriás, a Renault részleges privatizáci­ója: Edmond Alphandéry gaz­dasági miniszter bejelentette, hogy a magánszemélyek 165 frankos áron vásárolhatnak részvényeket. Ez az árfolyam a céget valamivel kevesebb mint negyven milliárd frankra érté­keli, s ebből a részvényeladások révén mintegy nyolcmilliárd frank folyik majd be az állam- kincstárba. A Renault továbbra is állami vállalat marad, hiszen a részvények 51 százalékát ez­után is az állam birtokolja. Felvételek az Uránuszról Igen ritka fényképfelvétele­ket sikerült készítenie az Urá­nuszról a Hubble-űrteleszkóp- nak: a fotókon tisztán megkü­lönböztethetők a bolygó gyűrűi, öt holdja, sőt a déli sarka fölött vonuló felhők is - jelentette be az amerikai űrhajózási hivatal (NASA). A teleszkóp beépített, nagylátószögő objektívjével ké­szítette a felvételeket augusztus 14-én, amikor az Uránusz 2,8 milliárd kilométeres távolság­ban volt a Földtől. Utoljára nyolc évvel ezelőtt sikerült le­fényképezni a bolygó nyolc gyűrűjét: akkor az amerikai Voyager 2 űrszonda volt a fo­tóművész - úja az AFP. Elkelt a győri Vadász laktanya A győri önkormányzat vette meg a Kincstári Vagyonkezelő Szervezettől a Vasvári Pál úti Vadász laktanyát. A volt szov­jet ingatlan területén a közeljö­vőben polgári célú beruházáso­kat terveznek. Az elkészült ren­dezési tervek alapján a terüle­ten, amelynek megszerzéséért 165 millió forint plusz áfát fize­tett az önkormányzat olyan in­tézmények létesülnek, amelyek révén szervesen beilleszkedik majd a város szerkezetébe az eddigi katonai terület.- Kínálkozik a kérdés, hogy miért is kell figyelni 1994. őszén az általános fogyasztási szövet­kezetekre? Dr. Dávid Ferenc titkárral beszéltünk.- Az első félévi mérleg elké­szült. Eszerint a korábbiaknál lényegesen jobb eredményt ér­tünk el. A tendencia-meghatá­rozó 248 áfész adataiból kitű­nik, hogy 165 szövetkezet 1 milliárd 161 millió forint nyere­séget könyvelt el. De mivel 83 szövetkezet 426 millió forint veszteséggel zárt, az egyenleg 735 milliót mutat. Tendenciát említettem, s ezzel arra utalok, hogy az 1992. évi 1 milliárd fo­rintos veszteséget tavaly már 450 milliós nyereség követte, most pedig, a félév végére elér­tük a 735 milliót.-Mivel magyarázható ez a nagy változás?- Az áfészek megtalálták azt, amivel foglalkoztok kell: az élelmiszert, a napi cikkeket he­lyezték előtérbe. Két éve még csak érzékeltük a nagykereske­delmi beszerzési rendszer sike­rét. A mai, működő rendszer igazolta a várakozást.- Vessünk egy pillantást a térképre. Az áfészek Magyaror­szágában hol vannak a nyere­séges és hol a veszteséges szö­vetkezetek?- A nyugati országrész, Dél-Magyarország, Baranya, Csongrád, a kiemelkedők közé számít. A nyereséghez jelentős mértékben járult hozzá a fővá­ros. Érthető, mert nagy, úgyne­vezett makró-áfészek vannak itt. Figyelemre méltó, hogy az egyébként is jónak tartott Bács-Kiskun megyei 125 mil­liós nyereséget majdhogynem teljes egészében a kecskeméti áfész érte el. Nagyon jó a So­mogy megyei, valamint a Zala megyei szövetkezetek teljesít­ménye. Ami pedig a veszteséget illeti, a munkanélküliséggel leg­inkább sújtott megyékben je­lentkezett, Borsodban és Sza- bolcs-Szatmárban. Békés me­gyében számolták fel a legszebb szövetkezeteinket. De már mu­tatkoznak a kedvező változás je­lei.- Van-e kialakított stratégi­ája a központnak a veszteségek megszüntetésére, s ha igen, mi a lényege?- Meg kell tisztítani az előny­telen szerkezetet és csatlakozni kell a nagykereskedelmi háló­zathoz. Az utóbbira számos szövetkezet nem volt hajlandó, vélhetően a rosszul értelmezett önállóság feladása miatt. De ez a rendszer az egész világon mű­ködik! Egyesülni kell, kevesebb számú szövetkezetre van szük­ség. Ahol nincs mód tőkeakku­mulációra, ahol alacsony az ár­bevétel és a munkabér, ott nem léhet üzletláncot szervezni. Úgy ítéljük meg, hogy az egységes arculat kialakítása végett is szükség van a hálózati rend­szerre. Mintegy 80 áruház láncba fűzhető. Ugyanez vonat­kozik a gazdaboltokra is. És miért ne hozhatnánk létre kiske­reskedelmi láncot?- Lehet, vagy kell létrehozni?-A legnagyobb versenytár­saink itt vannak, dömpingárak­kal dolgoznak. Az Afészeknek ebből gyakorlati következteté­seket kell levonni. Első helyen azt, hogy össze kell fogniok.-A külföldi versenytársak terjeszkedése milyen kényszer­hatást váltott ki a szövetkezeti emberek körében?- Megmozgatta azokat a ve­zetőket, akikben legalább a csí­rája megvolt a menedzser-gon­dolkodásnak. Ők azonnal felis­merték a gazdagodás új lehető­ségét és módjait.- Ön az első félév egyértelmű sikerét hangsúlyozta, minden eddiginél nagyobb nyereségről szólt. Meg kell kérdeznem, ho­gyan alakult azok keresete, akik ezt összehozták?- Hazai átlag alatt keresnek. Igen sokan a minimális bérért dolgoznak. Márpedig értékter­melő kereskedelmet nagyon ne­héz ilyen körülmények között folytatni. K. E. Az agrárágazatot érintő tör­vényi változtatások között sze­repel a szövetkezetekről vala­mint a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló jogszabá­lyok tervezett módosítása. A szövetkezeti törvénykor­rekciójára benyújtott kormány javaslat lényeges eleme, hogy a jövőben évente egy alkalommal a kívülálló üzletrésztulajdono­sok is indítványozhassák a köz­gyűlés kötelező összehívását, amennyiben rendelkeznek az üzletrésztőkének legalább 10 százalékával. Változna a szét­illetve leválás gyakorlata is. A jelenleg érvényben lévő parag­rafusok szerint a szét- illetve le­váláshoz a közgyűlésen részt­vevők 50 százalékának a bele­egyezése szükséges, a határo­zatképességhez viszont a szö­vetkezeti tagok felének megje­lenése is elegendő. A most be­nyújtott módosítási tervezet szerint a jövőben szervezeti kérdésekben a közgyűlés csak az összes szövetkezeti tag fe­lének hozzájárulásával hoz­hatna érvényes döntést. Thomas Prinzhom, a Szolnok Papír Rt. 51 százalékos több­ségi tulajdonosa a Die Presse című bécsi lapnak elmondta, hogy ha nem is véglegesen, de egyelőre nem érdekli a gyár új­raindítása. Álláspontjának oka a magyar hatóságok - számára érthetetlen - magatartása. Az Jack Welch most nem érzi túl jól magát. A General Electric, az Egyesült Államok egyik leg­nagyobb vállalatának feje újab­ban arra kényszerül, hogy bizo­nyítékokkal cáfolja a cégre szinte záporozó vádakat. Pél­dául azt, hogy van-e folt a GE etikai tisztességén, vagy hogy megfelelő-e a jelenleg követett üzleti stratégia. Welch sokáig azon kevés üz­letemberek közé tartozott, aki­nek szakmai tisztességén nem sikerült rést ütniük az újságok­nak. Erre egyszerűen nem talál­tak okot. Amióta 1981-ben, 45 évesen átvette a GE irányítását, az óriásvállalat egyre nyeresé­gesebbé vált. De a 61 milliárd dollárt érő GE-t újabban botrá­nyok sorozata rázza meg. Welch-nek pedig, aki arról volt híres, hogy mindig csak a jövő­ről beszélt, s a múlt és a jelen soha nem érdekelte, most bi­zony le kell szállnia a földre. A legnagyobb probléma a Kidder Peabody, a GE befekte­tési bankja körül van. Egy üz­letember ugyanis csalással 350 A földkiadó és földrendező bizottságokat érintő törvény módosításával a kabinet a föl­dkiadásokat szeretné felgyorsí­tani. Jelenleg ugyanis mintegy másfélmillió részaránytulajdo­nos ügye van függőben, az e célra elkülönített 2 millió 600 ezer hektár termőföld 60 száza­léka még nem került jogos tu­lajdonosainak birtokába. A jogszabálymódosítás új eleme, hogy a földkiadó bizott­ságok működését határidőhöz kötné: a bizottságoknak 1995. március 31-ig el kellene végez­niük munkájukat. Amennyiben az előírt határidőig még sem történik meg a földkiadás, úgy a földkiadó bizottság, illetőleg a megyei földművelésügyi hiva­tal ismét összehívhatja a rész­aránytulajdonosok közgyűlését. Ezen a tulajdonosok - ameny- nyiben elégedetlenek a bizott­ság munkájával -, újat választ­hatnának. De akár a régi marad, akár új bizottság áll fel - a rész­aránytulajdonok kijelölését leg­később 1995. december 31-ig be kell fejezni. (újvári) inteijúban olvasható, hogy a magyar hatóságok október ele­jén ultimátumot intéztek Prinz- homhoz: vagy kinyitja a gyárat, vagy lejártnak tekintik a 276,65 millió schillinges hitelt. Bár Prinzhom minden feltételt vál­lalt, a fenyegetést beváltották, ami egyenlő a csőddel. millió dollárt lopott el a bank­tól, s az ügyletről a pénzintézet vezetősége mit sem tudott. To­vábbi súlyos kellemetlenség a cég számára, hogy a Washing­toni kormányzat vizsgálatot in­dított a GE által gyártott repü­lőgépmotorok biztonságossá­gának ellenőrzésére. A GE mindemellett bírósági per elé is néz, mert állítólag manipulált az ipari gyémánt árával. Welch szerint persze ezek között a problémák között nincs össze­függés, s csak az irigység beszél azokból, akik azt állítják, hogy a GE válságba került. „Minél feljebb mászik egy majom a fán, annál többen látják a fene­két” - mondja Welch. A GE-t azzal is vádolják, hogy befektetése a magyaror­szági Tungsramba nem sikerült valami fényesen, dollármilliók vesztek oda. A Newsweek sze­rint ugyanakkor éppen Welch az, aki képes lehet rá, hogy ki­húzza a bajból a GE-t. Azt már kerek perec megmondta, hogy 2001-ig nem hajlandó távozni a vezetői székből. Az áfész boltok versenyben kívánnak és tudnak maradni a konkurenciával. A baranyai üzletek is a kiemelkedők közé so­rolhatók. Müller Andrea felvételei A ledinai áfész is az élelmiszerek és napi cikkek értékesítését helyezte előtérbe Szolnoki papír Támadják a GE vezérét A Tungsram-befektetés Szálkák Ülte volna le? Hajdan egy lépcsőházban laktunk. Rég elköltöztünk on­nan mindketten. Minap véletle­nül összefutottunk, jól esett szót váltani. „Nyugdíjas vagyok évek óta, de csak jövőre lehetek majd igazán felszabadult” - kezdi mondókáját. Csak nem beteg? Nem, nem az. Akkor mi nyomasztja? Válaszút elé került néhány éve.- A fiam vállalkozó volt, rossz házasságban élt. A volt menyem alaposan lenyúlta a kasszát, de ezt nem lehetett bi­zonyítani. A tetemes adósságot a fiam nem tudta volna sehogy se visszafizetni, egyetlen lehe­tősége maradt: leüli. Csak nem hagyjuk börtönbe kerülni? Évek óta törlesztjük, a havi részlete­ket, rámegy a nyugdíjam. Sze­rencsére, az asszony eltart. Ki­centizve élünk. Már csak né­hány hónap, és akár dőzsölhe­tünk is a nyugdíjamból. Vágyakozás Bizalmas levelet adott át egy kisnyugdíjas hölgy. A „Csak a címzett bonthatja fel!” meg­jegyzéssel ellátott közepes mé­retű borítékban az erotikus masszázs különféle programjait ismertető, fotókkal gazdagon il­lusztrált kiadványokra hívják fel figyelmét. Gondolhatják, mi­lyen fényképek csigázzák a régóta nyugdíjas hölgy szexuá­lis étvágyát! Mérgét kiadva le­gyint, s csak ennyit mond:- Ha már az étvágyamra apellálnak, nekem az örömöt az jelentené, ha egy jobb étterem­ben sertéscsülköt ehetnék Pékné módra, ecetes paprikával, s hogy eljussak a gyönyör csúcs­ára, még egy pohár sört is ihat­nék. Ez lenne számomra az Édenkert. Ha csak még egyszer is az életben! Piramis játék „Akar Ön napi 4-5000 Ft.-ot keresni otthon végezhető mun­kával? Válaszborítékért tájé­koztatom.” - szól a levélíróm által kipécézett hirdetési szö­veg, s utána a kérése: „Válaszol­jon a hirdetésre és tegye azt majd, amit közölnek. Egy érde­kes piramisjátékra fog rátalálni. Én már korábban ilyen hirde­tésre bekaptam a horgot... Azonnal kiszálltam és nem lép­tem tovább egy lépést sem, csak a saját szamárságomat sajnál­tam, De Önnek, mint újságíró­nak egy érdekes, de elítélendő sztorija lesz, amit már előre is tudni fog. Kérem, próbálja meg a kíváncsiság kedvéért.” Miért ne? Ha napi 4-5000 fo­rintot kaszálhatok, az havi át­lagban is több mint százezer fo­rintos tiszta jövedelem. Az any­ját! Nincs is ennyi pénz! Csá­bító a lehetőség. A Skodám is elmúlt hat éves, jó lenne egy új járgány, s annyi mindenre kel­lene még pénz! Ja, hogy a hiszékenység vámszedői épp az ilyen meg­gazdagodási reményektől tolla­sodnak? De mit csináljunk, ha olyan mézes az a madzag, s olyan jó álmodozva tervezgetni: ezután majd erre is, arra is telik. Ki kellene próbálni. Legfel­jebb én is buknék abból a kevés pénzemből és legyintenék a vé­gén, hogy megint rászedtek. Pedig olyan jó reménykedni, hogy mi leszünk a kivétel. Nagy utazás Hogy várta a hetvenedik évét! Álmodozott. Tervezgette, hogy beutazgatja az országot, eljut mindenhová, ahová sze­rény nyugdíjából nem tudott volna elkeveredni.- De jó is lesz, hetven évesen ingyen utazni vonaton, buszon! - mondta még a nyár elején. Irigykedtem. Szülőföldemnek még sok az általam ismeretlen fehér foltja. Ha én is megérhet­ném a hetven évet, s vele az in­gyenes utazást! Álmodozó-tervezgető szom­szédomat minap temették. Épp hogy betöltötte a hetvenet. Ta­lán most már örökre kedvére utazgathat, valahol fönt a szá­munkra ismeretlen világban. Jó utat! Patthelyzet A főorvos kínjában nevetve meséli, milyen megoldhatatlan­nak tűnő helyzetbe kerültek:- A szükséges műszerekre már nem futotta a költségveté­sünkből. Egy intézmény össze­dobta a szükséges összeget, meg is kaptuk a várva-várt műszere­ket, ám azok ott állnak becsoma­golva, ki se bonthatjuk, mert az ára nem folyhat be hozzánk. Ha mi kapnánk meg a pénzt, az azonnal elmenne más, halasztha­tatlan fizetni valóra. Az adakozó meg könyvelési okokból nem postázhatja a pénzt a csomag fel­adójának. Most van pénz, mű­szer is, csak épp ... Patthelyzet­ben vagyunk. Táppénz? Ugyan! Hangja repedt fazekat idéz, szeme tompa fényű. Bent van a boltjában mégis.-Az orvos ki akart írni táp­pénzre, de mondtam neki, ne is erőltesse, úgyis bejárok dol­gozni. Helyettem ki vinné az üz­letet? Köhög, tüsszög. Meséli: ment a bolt, hat hétvégén át kénytelen volt megállás nélkül dolgozni. Megfázott.- Nagy baj már nincs, a lázam is elmúlt. Táppénzre hiába is mentem volna az elején, azt is nekem kellene jó ideig állnom. S ha nem vagyok nyitva, miből ke­resem meg a táppénzre valót? B. Murányi László é 4 k I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom