Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-25 / 294. szám
1994. október 25., kedd Hazai körkép uj Dunántúli napló 11 Lakhatóvá tett laktanyák Dunaferr-export Valóságos új lakóteleppé formálódtak a hajdani szovjet laktanyák Veszprém megye több településén. A lakók számát tekintve Hajmáskér vezet, ahol már 360 felújított volt tisztilakásba költöztek be az új tulajdonosok. További két-, három- és négyemeletes épület rendbetétele is megkezdődött és várhatóan a jövő év végére újabb 96 lakást értékesíthetnek. Főleg a környező iparvidéken - Balatonfűzfőn, Várpalotán - dolgozók vásároltak Hajmáské- ren otthont, s a Volán hozzájuk igazította távolsági autóbuszjáratait is. Veszprémben a volt szovjet laktanya már korábban összeépült a várossal, így a falak lebontásával szinte kiegészült a Jutási Lakótelep. Eddig összesen 178 tisztilakás lett fiatal házasok otthona. Az úgynevezett kijevi panelépületeket, amelyek nem a magyar szabványok szerint épültek, szintén felújítják majd. A több hektáros szabadterület pedig a későbbiekben további háromszáz lakásnak adhat helyet. Pápán részletes rendezési tervet dolgozott ki az önkormányzat a laktanya területének hasznosítására. Három többszintes lakóházba már beköltöztek az új tulajdonosok. Gondoltak a mozgássérültekre is, 36 lakást alakítottak ki számukra, és berendeztek részükre egy szociális foglalkoztatót. A laktanyából lett lakótelepen már új étterem és kollégium is épült. A lakás céljára alkalmatlan épületek többségét kereskedők és iparosok bérlik. Az eddigi értékesítések és beruházások szerint a volt szovjet laktanya teljes hasznosítása Veszprém megyében a leghamarabb Pápán valósul meg. i Termékeinek több mint a felét a nyugat-európai országokban - Ausztriában, Francia- országban, Németországban és Svájcban - értékesíti a Dunaferr Nehézacélszerkezet-gyártó vállalata, a DSS Kft. Szabó János ügyvezető igazgató elmondta, hogy 11 ezer négyzetméter alapterületű, háromhajós csarnokukban most éppen német megrendelésre - hetvenmillió forintért - egy környezetvédelmi berendezés, elektrofilter acéltartószerkezeteit készítik és szerelik. Svájcba kemencetesteket, Finnországba pedig acélszerkezeti fittingeket szállítanak. Új termékeikkel, például a német tervek alapján készülő hidraulikus vagonbuktató berendezéssel pedig további külföldi piacokat akarnak megszerezni. A vállalat a hazai piacon is megjelent újdonságaival: különféle acélszerkezetek gyártásával bekapcsolódik az erőmű korszerűsítési programba, s megkezdte 30 ezer, illetve 15 ezer köbméteres olajtartályok gyártását. A nehézacélszerkezet-gyártó kft. májusban alakult, s 100 százalékban a Dunaferr tulajdona. Létrehozását az tette szükségessé, hogy az év elején megszűnt a Koda Rt. tápiószelei üzeme. Az ott gyártott nehézacélszerkezetekre viszont mind a hazai piac, mind a cég korábbi külföldi partnerei igényt tartottak. Az üzletet a Dunaferr „nem engedhette ki a kezéből”, ezért úgy döntött, hogy 100 millió forintos tőkével, a Koda Rt. gépeinek áttelepítésével, s a vállalat- csoport munkaerőfeleslegének részbeni átirányításával megalakítja a Dunai Vasmű acél- szerkezet gyártó hagyományainak folytatására az új kft.-t. Új Jaguárok Magyarországon Havonta egy-egy autó eladását tervezi Magyarországon a Jaguár Hungary Kft., amely kedden mutatta be a márka új, XJ modell sorozatát. Semsey Lajos ügyvezető igazgató elmondta, hogy a vezérképviselet tavaly februárjában nyílt meg és az első nem teljes üzléti évben 18-at adtak el a nagyértékű autókból. Ezév első nyolc hónapjában tíz Jaguár kelt el Magyar- országon. Ev végéig várhatóan megismétlik a tavalyi eredményeket, hiszen a most bemutatott új modellekből ötöt azonnal eladtak. A száz százalékban magánkézben levő vállalkozás az XJ sorozatban egy sportos változatot, egy tradicionálisabb vonalvezetésű és egy nagyteljesítményű motorral felszerelt Daimler változatot dob piacra a napokban. Az új modellek elsősorban a luxus Mercedeseknek jelentenek versenyt. A a Jaguár Daimler képviselője Cris Baker, aki elmondta: az új típusok ki- fejlesztésébe az Egyesült Királyságban levő gyár 200 millió fontot fektetett be. Stasi-ügynök A bajor határőrség a Bad Reichenhall-i német-osztrák határállomáson elfogott egy 82 éves volt Stasi-ügynököt. Az illető egy magyar turistacsoport tagjaként' akart beutazni Németországba - jelentette az AFP. A férfi, aki ellen a német hatóságok letartóztatási parancsot adtak ki, nyolc éve Budapesten élt. Az a vád ellene, hogy 1961-ben Nyugat-Berlinbe csalogatott egy 52 éves nyugatnémet állampolgárt, akit ott a Stasi munkatársai elkábítottak, majd Kelet-Berlinbe csempésztek. A pilisvörösvári Gradus óvoda sajátos stílusú, tornateremként is használható közösségi helyiséggel bővült. Az építkezést a jövő év közepére fejezik be. Új ivóvízvezeték Tapolca-Révfülöp között Új ivóvízvezeték épült Tapolca és Révfülöp között s ezzel jó minőségű karsztvízhez jut a balatonparti település. A 20 kilométer hosszú vezetéket pénteken avaták fel. Már a nyolcvanas években tarthatatlanná vált Révfülöp és térsége ivóvízellátása, különösen a nyári balatoni szezon idején volt kritikus a helyzet, amikor többszörösére nőtt a vízfogyasztók száma. Abban az időben a balatonszepezdi kutakból nyerték az ivóvizet, az azonban oly mennyiségű vasat és mangánt tartalmazott, hogy a csúcs- fogyasztás idején a víz vörösre színeződött és nemcsak inni nem lehetett belőle, hanem még a mosásra is alkalmatlanná vált. A mélypont 1989-ben volt: azon a nyáron ugyanis már a zavaros víz sem folyt a csapokból, a nyaralóvendégek pánikszerűen hagyták el a települést. Ekkor az állandó lakosok és a nyaralótulajdonosok tüntetést szerveztek, hogy a tarthatatlan helyzetre felhívják az illetékesek figyelmét. Ezt követően alakították ki Révfülöpön a konténeres víztisztítót, amely a Balatonból kiszivattyúzott vizet tette ihatóvá. A tisztító és a tároló több mint 115 millió forintba került, de nem oldotta meg véglegesen a környék vízellátását. Ezért kezdték meg 513 millió forintos központi beruházással Tapolca és Révfülöp között az ivóvízvezeték építését. A beruházás kivitelezője a veszprémi DUVIÉP Kft. volt. Ötven év Ötven évvel ezelőtt, 1944. október 23-án jelent meg Hódmezővásárhelyen a Vásárhely Népe című napilap, a Csongrád Megyei Hírlap jogelődje. Később Szentesen és Makón is szerkesztettek napilapokat, amelyeket a hódmezővásárhelyivel 1949. október 20-án vontak össze, s az olvasók kezébe kerülhetett az egységes megyei napilap, akkor Viharsarok névvel. A Csongrád Megyei Hírlap elnevezést 1956. novemberében kapta az újság. A szerkesztőség 1961-ben költözött Szegedre, előbb a megyeházára, majd néhány évvel később jelenlegi helyére, a Saj- tóházba. Az ország harmadik legidősebb napilapja kék színezéssel, Csongrád Megyei Hírlap - Délvilág címmel ma már a Délma- gyarország Könyv- és Lapkiadó Kft. kiadásában jelenik meg. Legfontosabb szakaszához érkezett a Feszty-körkép három évvel ezelőtt megkezdett restaurálási munkálata. Ebben a fázisban a figurákat és a színeket keltik életre. A tervek szerint 1995 nyarán kerül a kép újra a közönség elé. Apasztják a Tisza-tavat Október 23-ától csökkentik a Tisza-tó vízszintjét, amely a jövő év márciusáig, a friss vízzel való feltöltéséig 1,1 méterrel lesz alacsonyabb - jelentette be a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság. Nagy István a Kötivizig igazgatója elmondta, hogy érvényben lévő kormányhatározat csupán a nyári vízszintet rögzíti, a téli időszakra az érdekeltek megállapodásán alapuló egy és kétméteres határérték közötti a javasolt csökkentés. Az idei télre szóló mértéket csaknem harminc érdekelt véleményének meghallgatása után döntötték el. A Tisza-tó apasztására egyébként azért van szükség, mert egy nagy hidegben bekövetkező téli árvíz esetén a védelmi rendszer műszaki adottságai miatt nem tudna ellenállni a jégnyomásnak. A munkálatokat a helyi szakaszmérnökség dolgozói 10-15 nap alatt végzik el, a művelet a tiszai hajózás feltételeit nem befolyásolja. Mivel a korábbi tapasztalatok szerint a tó vízszintjének csökkentése lázas tevékenységre serkenti az orvhalászokat, a tavat megkülönböztetett figyelemmel vigyázzák majd a halőrök és a ví- zirendészek. Jelentés az átmenetről A fejlett piacgazdaságú, gazdag országoknak segíteniük kell az átmeneti gazdaságok integrálását a kereskedelem és a befektetések világhálózatába - írta vezércikkében a Financial Times című brit lap. Az eszmefuttatásra az adott alkalmat, hogy a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) „Jelentés az átmenetről” címmel tanulmányt adott ki a működési területéhez tartozó 25 kelet-európai ország fejlődéséről. A Financial Times felidézte, mennyi erőfeszítést tesznek a közép- és a kelet-európai országok, és megállapította, hogy az EU teljesítménye viszont nagyon gyenge volt eddig. Az utóbbi három évben a recesszió mocsarában gázoló, Maastrichtot nehezen emésztő EU nagyon szűkkeblű volt a kereskedelmi tárgyalásokon. Túlságosan is kész dömpingellenes és más akadályokat gördíteni az érzékeny cikkek kereskedelmének útjába, pedig ezek adják a közép-európai országok exportjának zömét - írta a brit lap. Gyógyul a keszeg Gyógyul a balatoni keszeg, a legújabb vizsgálatok szerint már csak tizedszázalékban található az állományban beteg, vészesen sovány egyed - közölte Kovács Árpád, a Középdunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatója. A nyári kánikula idején még ijesztő eredményeket hozott a felmérés, Siófok térségében a keszegállomány 60, másutt 20 százaléka mutatta a betegség tüneteit: máj- és hasnyálmirigy-gyulladás veszélyeztette a halfajtát. A mostani tapasztalatok szerint ismét megjött a halak étvágya, táplálkoznak és gyarapodnak, úgy lehet, ezt a bajt a természet külső beavatkozás nélkül is elhárította. Más a helyzet viszont a nagytömegű algával, a jövő nyári buijánzás megakadályozásához már sok pénzre és munkára lesz szükség. A kék alga, amelyből a nagy meleg idején egy liter vízben átlagban 50 millió egyedet számláltak, most „visszavonult”. Ez azonban csak átmeneti jelenség, a melegkedvelő alga spórája óriási mennyiségben található az iszapban, és csak a jó időre vár, hogy ismét megjelenjen a víz felszínén. Némi vigasz, hogy időközben a vizsgálatok bebizonyították: ez a kékalgafaj nem termel mérgező anyagokat. Burjánzása mindenképpen zavarja a tó élővilágát és rontja a víz minőségét is. Egyetlen megoldásnak látszik a balatoni iszap lepelkotrása. A teljes mederből mintegy öt centiméter mélységig el kellene távolítani az iszapot. Ehhez a nagyszabású munkához kevés az az egyetlen lepelkotrógép, amely a keszthelyi öbölben dolgozik, legalább még két hasonló teljesítményű úszó masinára lenne szükség. A szakemberekre vár a nagymennyiségű, partra kerülő iszap hasznosításának megoldása is. Körgyűrűavató Az Ml-es autópálya Győrt elkerülő szakaszának utolsó hat kilométeres részét adták át kedden a város határában. A körgyűrű teljes hossza 24 kilométeres, építésére több mint 12,5 milliárd forintot költöttek. A beruházás fővállalkozója a Kelet-Nyugat Autósztráda Útépítő Közkereseti Társaság volt. Az infrastrukturális fejlesztés nyomán Győr mentesül a nemzetközi átmenő forgalomtól. A Budapest-Bécs közötti forgalom ugyanis a belvároson keresztül haladt át. Kovács Kálmán, a közlekedési tárca politikai államtitkára ünnepi beszédében az infrastrukturális fejlesztések és a gazdasági növekedés összefüggéseire hívta fel a figyelmet.. Kedden forgalomba helyezték a Győrt Pápával összekötő 83-as főút Ménfőcsanakot elkerülő szakaszát is, amely fél- milliárd forintba került. Jó ütemben épül a lágymányosi Duna-híd pesti levezető szakasza és az úthálózathoz való csatla koztatása. A képen: a Soroksári utat keresztező szakasz. 1 i 4 4
