Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-19 / 288. szám

1994. október 19., szerda Közélet üj Dunantüii napló 11 A Szabad Európa Rádió története megírhatatlan Egy éve elnémult egy hang 1993. november 1-el elné­mult az éter hullámain egy na­gyon jól ismert hang, amely hosszú évtizedeken keresztül százezrek, sőt - túlzás nélkül mondhatjuk - milliók számára az igazság hangja volt az el­nyomás, a diktatúra időszaká­ban. A Szabad Európa Rádió magyar műsora 1993. október 3-án szólalt meg utoljára . Mi­után elhangzottak az utolsó, amolyan búcsúműsorok, Len­gyel Szaniszló - alias Ri- bánszky László -, a magyar osztály igazgatója fájó szívvel elbúcsúzott a hallgatóktól. A müncheni központban, valamint szerte a világon - köztük Ma­gyarországon is - tevékenykedő munkatársak - nem egy briliáns tollú publicista, kitűnő riporter - vették a kalapjukat és igye­keztek más munkalehetőség után nézni. Most nincs értelme foglal­kozni azzal a nagyon is vitatott kérdéssel, hogy az 1951-ben lé­tesült Szabad Európa Rádiónak miért éppen a magyar osztályát szüntették meg elsőként, mert erre jelenleg nem létezik meg­bízható válasz. Amióta Bili Clinton költözött a Fehér Házba, a Szabad Európa Rádió támogatása a minimálisra csök­kent. 1994 késő őszig a rádió valamennyi osztályán minden második állás megszűnik. Mintegy 1500 szerkesztőt, új­ságírót és technikust menesztet­tek. A negyedénél is kevesebbre csökkentik a cseh, a lengyel, a bolgár és a román osztály mun­katársi gárdáját. A cseheket és a lengyeleket már ki is akolbólí- tották Münchenből, ők Prágá­ból, illetve Varsóból adják ala­posan leszűkített műsorukat. De térjünk vissza a magyar osztályhoz! A közelmúltban Halász Péterrel, a régi kollégá­val és baráttal beszélgettem Münchenben, aki közel 35 évig volt a Szabad Európa Rádió munkatársa és a magyar osztály aligazgatójaként ment nyug­díjba. Halász Péter az 1956-os forradalomig jelentős pályát fu­tott be Magyarországon. Még nem volt húsz éves, amikor első könyve megjelent, számos jegyzete, publicisztikája hang­zott el a Kossuth Rádióban. Mindezen munkáival, majd filmgyári dramaturgként vég­zett tevékenységével nem egy­szer szembe került a kommu­nista rendszerrel, ezért döntött úgy, hogy 1956 késő őszén csa­ládjával együtt elhagyta az or­szágot. Csakhamar a Szabad Európa Rádió munkatársa lett. Tudósította a rádiót New York­ból, Londonból, majd ismét New Yorkból, végül a mün­cheni központban dolgozott. Kevés olyan munkatársa volt a SZER magyar osztályának, aki akkora tekintélyt vívott volna ki magának, mint Halász Péter. Je­lenleg mint nyugdíjas él, de két-három hetenként színes, magvas jegyzete hangzik el a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában, és rendszere­sen megjelennek jegyzetei a Magyar Nemzet hasábjain.- Mi a véleményed arról hogy most egyszerre annyian meg akarják írni a Szabad Eu­rópa Rádió magyar osztályának a történetét?- Szerintem ez a történet megírhatatlan! Valamikor haj­danán a magyar irodalommal foglalkozó gimnáziumi tan­könyvünkben volt egy rövid el­beszélés, amely egy garabon­ciás festőről szólt, aki járja a vi­déket, ajánlkozik a házaknál, hogy olcsó pénzért megfesti bárkinek a portréját. Az egyik helyen megkérdezi tőle a ház asszonya, hogy vajon meg tudná-e festeni elhunyt férje-ura arcképét, ha odaadja neki a róla egykor készült fotográfiát. Mi sem egyszerűbb ennél, vála­szolta a festő, és megkapva a fényképet, legott munkához lá­tott. Amikor azután kész lett a portré, az özvegyasszony nézte-nézte, majd egy idő után könnybelábadt szemmel felsó­hajtott: szegény drágám, meny­nyire megváltozott a másvilá­gon. Nos, ez a régen olvasott kis novella jutott eszembe azoknak a törekvéseknek a láttán, hogy most mennyien igyekeznek pa­pírra, vetni a Szabad Európa Rá­dió magyar osztályának történe­tét. Csak dicsérni lehet a szán­dékot és az igyekezetét, de az eredménnyel szembeni kéte­lyektől sehogyan sem tud sza­badulni az ember.- Vajon miért?-Roppant egyszerű! Azért, mert ez a történet megírhatat­lan! Nem a rádió megalakulása, műsorainak készítése, a munka­társaihoz fűződő megannyi anekdota, vezetőségének válto­zásai amiatt - személyekben avagy nézetekben - , hiszen mindez természetesen papírra vethető. A papíron azonban úgy megváltozik, mint az előbbiek­ben említett özvegyasszony megboldogult férje a másvilá­gon. Ez a rádió ugyanis a han­gokban - a hangjaiban - élt, és ezek a hangok ma már némák ...- Minden bizonnyal arra gondolsz, hogy ezeket a hango­kat ma már nem lehet megele­veníteni ilyen vagy olyan okok­ból?- Ezeknek a hangoknak a hőskora az volt, amikor a mé­regdrágán működtetett zavaró állomásokkal kellett megküz­deniük, sípoló, zakatoló, ferge­teges káosszal. Persze a hallga­tókon nem lehetett kifogni, tud­ták, hogy a rövidhullámok va­lamelyikén meglelik a hangot, azon ugyanis, amelyen a belügy vagy az államvédelmi hivatal il­letékesei veszik szalagra, hogy azután az abból készült feljegy­zés néhány példányát még ma­gasabb illetékesek íróasztalára helyezzék. így ment tehát ez a fogócska-bújócska a rövidhul­lámon, míg végül a nem lan­kadó erőfeszítést siker koro­názta, amikor is már jól érthe­tően szólt a HANG.-Az a hang, amely ma már nem reprodukálható?- Például Gallikuszé. Az egykori erdélyi kiváló újság­íróé: Mikes Imre hangja, aki hevesen, energikusan, tagoltan beszélt: tudjuk, látjuk, mondjuk - így ejtette a szavakat, ami per­sze nyelvtanilag hibás, mert a szabály szerint a mássalhang­zók hasonulnak, Gallikusz nyelve azonban tökéletes volt mégis, mert - talán nem is tuda­tosan, hanem ösztönösen - azt jelentette, hogy itt minden egyes betűnek külön is önálló súlya és mondanivaló van, őnála aztán nem hasonul semmi semmihez.- Ez csak egy példa. Van más is?- Például Indig Ottó, a kitűnő író hangja - mosolygó, derűs, emlékező. Vagy Bálint gazda - Czupi Bálint - dörmögése a sa­nyarú paraszti sorsról. Aztán Hanák Tibor tanáros hangja a fi­lozófia tudományának útvesztő­iről. Vagy Bojtár István hangja Rómából - egyébként Frank Miklóssal egyetemben ő tudósí­tott Magyarországról a pápalá­togatás során, sajnos, ma már nincs az élők sorában -, nincs az a római, aki nála szebben ro­pogtatta, hogy Bettino Craxi, vagy mint egy havas hegyoldal­ból sítalpakon csúsztatva le a nevet: Spadolini.- Mi tehát a végső következ­tetés?-Csakis a hangokra emlé­keztem és emlékeztettem, nem tulajdonosaik tájékozottságára és tájékoztatására. Azért a han­gokra, mert ezek híján holt anyag minden cikksorozat, könyv, miegymás, mert hogyan adhatná vissza ez vagy az a rö­vidhullámokon esztendőről esz­tendőre nap nap után napi ti­zennyolc órán keresztül folyta­tott fogócskát. Hogy lenne ez visszaadható akusztikailag? A magyarországi nemzedék azon tagjainak, akiknek ezek a han­gok akkor sokat jelentettek, vagy akár csak valami reményt? Nagy részük már ugyanúgy el­költözött ebből az ámyékvilág- ból, mint a hangok tulajdonosai. Nem tanúk többé sem ezek, sem azok.- Tiszteletben tartva a néze­tedet, miszerint a Szabad Eu­rópa Rádió története megírha­tatlan, mégis fel kell tennem a kérdést, amely a Szabad Európa Rádió egykori nagyon sok hall­gatójától származik: megírja-e valaha Halász Péter, aki való­ban nagyon illetékes lenne rá, a SZER magyar osztályának tör­ténetét?- Nem valószínű. Tudtom­mal Ekecs Géza - a rádió műso­rából Cseke László néven is­mert kitűnő munkatársunk - is fontolgatta a rádióval kapcsola­tos emlékiratainak közreadását, de azt hiszem, már letett róla. Én pedig úgy vélem továbbra is, hogy a Szabad Európa Rádió maradjon meg a hallgatók em­lékezetében úgy, ahogy azt az éter hullámain keresztül hallot­ták ... Geresdy László A Szabad Európa Rádió székháza - München Várhatóan hogyan alakulnak a 95-ös nyugdíjak? Az előkészítő tárgyalások el­kezdődtek, sőt lezajlott egy eszmecsere Horn Gyula minisz­terelnökkel is. A Nyugdíjasok Országos Kamarájának vezetői és szakértői azonban még to­vábbi tárgyalásokat tartanak szükségesnek a jövő évi nyugdí­jak emelésének mértékéről és módjáról. Törekvéseikről és a nyugdíjasok 95-ös kilátásairól a Kamara elnökét, Knoll Istvánt kérdeztük.- Az alapvető cél egyér­telmű: olyan megítélést igény­lünk a társadalom öregeinek, amilyen egy ledolgozott élet jo­gán megilleti őket. Nem megkü­lönböztetett elbánást, hanem olyat, amilyen az aktív dolgo­zóknak is jussa. A nyugdíjasok helyzetének alakításában tehát a biztosítási elemeknek és a szo­ciális tényezőknek egyaránt ér­vényesülniük kell. A kamara elnöke a kilátáso­kat illetően pozitívnak tartja, hogy a kormányzat - szándéka szerint - támogatja a nyugdíj- emelések rendszerének méltá­nyos változtatását. A gond azonban az, hogy egyelőre nem világos: milyen metódus bizto­sítja a nyugdíjak értékvesztésé­nek megállítását.- Nagy kérdés, hogy a jövő évben a nettó átlagkeresetek növekedése vagy pedig az inf­láció mértéke legyen-e a járan­dóságok emelésének mércéje. Mindkettőnek van előnye, de hátulütője is. Ha az első válto­zat érvényesül, azaz a nettó ke­resetek szolgálnak zsinórmér­ceként, rosszul járhat a nyugdí­jas társadalom, hiszen a pénz­ügyi kormányzat a bérek, fize­tések kiáramlásának visszafo­gását tervezi, s ez értelemsze­rűen visszafogja az idősek jutta­tásait is.-Van azonban árnyoldala a nyugdíjak inflációt követő rendszerének is. Tapasztalata­ink szerint az inflálódás statisz­tikai kalkulációja, például a fo­gyasztói kosár tételeinek árvál­tozása országos átlagban valós képet adhat, de a nyugdíjasok esetében nem hiteles. Egysze­rűen azért, mert az idős, kis­pénzű embereknek a fogyasztói kosarában más cikkek, termé­kek vannak. Ezek árának növe­kedése az inflációs rátát, a fo­gyasztói árszínvonal egészét alig vagy csak kevéssé befolyá­solja, a nyugdíjasok helyzetére azonban súlyos kihatással van.-Ezért a 95-ös gazdálkodás számainak, számításainak isme­retében, további mérlegelés, konzultációk alapján alakítja ki álláspontját és javaslatait a Nyugdíjas Kamara. Bírjuk a miniszterelnök ígéretét, hogy a közeljövőben újabb tárgyaláso­kon lesz alkalmunk ezek haté­kony képviseletére - mondta befejezésül Knoll István. „Megvették” az időjárásjelentést. . . Csődbe mehet-e a televízió? Több, mint 2,4 milliárd forin­tos hiány terheli a Magyar Te­levízió számláját. A deficit enyhítésére - a kormány illeté­keseivel folytatott tárgyalás alapján - van némi remény, de a gazdasági krízis elkerüléséhez belső átszervezések, intézkedé­sek sora szükséges. Először felülvizsgálják a ko­rábbi szerződéseket, hogy foko­zatosan megszüntessék a pénz­hiánnyal küszködő intézmény­ben eluralkodott pazarlást. Nem fizetik ki a bemondóknak a ko­rábban beígért évi 580 ezer fo­rintos ruhapénz teljes összegét, amelynek a felét egyébként már felvették. A korábbi jogszerűtlen elbo­csátások 25 millió forintjába ke­rültek a tévének. Érdekes jelenségekre buk­kantak a revizorok. Kiderült, hogy voltak olyan műsorok, amelyekért készítőik első alkalommal fél millió fo­rintot kaptak, ám érdekes mó­don a további adásokért már másfél millió forintot fizetett a televízió. A negyvenegy telephelyen működő televízió struktúrája a feladataihoz képest túlmérete­zett. A szakemberek megállapí­tása szerint negyven százaléka tehető á műsorok „túltermelése” és ezzel arányos a túlköltekezés is. A hétszáz fölötti állományi létszám csökkentésére pedig szinte alig van esély, hiszen a közalkalmazotti törvény értel­mében 800 ezer-1,5 millió fo­rintos végkielégítéseket kellene személyenként fizetni. A lét­számleépítés egyedüli perspek­tívája a műsorgyártó vállalko­zások, kft-ék létrehozása, ame­lyek megszületése felett a tele­vízió vezetése is bábáskodni kí­ván. Friderikusz Sándor visszaté­rése is jól felfogott üzleti érdek. Ezt bizonyítja a „show-man” legutóbbi akciója, amely még a televízió sokat látott vezetését is meglepte: történetesen az, hogy Friderikusz reklám célzattal egyszerűen megvásárolta a me­teorológiai intézet műsoridejét, a Híradó utáni időjárásjelentést. N. Zs. A csábítás trükkjei Köddé vált milliárdok Az egyedülálló komlói asz- szony felvette a kölcsönt. Fede­zetül lakását adta, vállalva, hogy ha nem törleszt, kiköltözik két gyermekével az utcára. így fizetett be egy nagyobb össze­get az újságban meghirdetett csillagászati kamat reményé­ben. Eddig a szegénység szo­rongatta, most azt remélte, hogy ő lesz az ügyes. Pár hónap múlva minden összeomlott. Se tőke, se kamat, csak az adósság. Idén december 31-ig el kell hagyni két gyermekével együtt a lakást. A komlói asszonynak sok­ezer társa van szerte az or­szágban. Kisemberek és kistő- kések futnak a pénzük után kü­lönböző rekordkamatokat ígérő és egy ideig ugyan fizető, de ké­sőbb a tőkebefektetést is eltün­tető pénzügyi vállalkozások mi­att. Egyes becslések szerint mintegy 30 milliárdnak veszett így nyoma. Hiteles, pontos szám még nincs, nem is lehet, mert nem minden becsapott je­lentkezett még, s egyetlen ügy­ben sem született még jogerős ítélet. Néhány vállalkozást, amely ellen eljárás indult, a nyilvánosság előtt is megnevez­tek (Oninvest, Unigeston, T & KG). Újlakiné dr. Szabó Ildikótól, az Állami Bankfelügyelet jogi osztályának vezetőjétől meg­tudtuk, hogy pillanatnyilag 280 vállalkozás vár még arra, hogy nagyító alatt vizsgálják meg: nem folytatnak-e tiltott pénz­ügyi tevékenységet. (Ilyen pél­dául a betétügylet is.) Az élet fintora, hogy ez év január 15-ig még csak büntetni sem lehetett a tiltott pénzügyi tevékenysé­get. Most már igen: vétségnek (!) számít, s a kiszabható büntetés felső határa 2 azaz kettő esz­tendő, függetlenül attól, hogy milliókról vagy milliárdokról van szó. (A tiltott pénzügyi tevékeny­ség mellett a BTK régen ismeri a csalás fogalmát. Ennek két fő kritériuma van: más tévedésbe ejtése vagy tartása és a jogtalan haszon, mint cél. A büntetés az okozott kár mértéke szerint dif­ferenciált: különösen nagy kár esetében a tétel nyolc év is le­het. Ha ez a két fő kritérium bi­zonyítható a kötött szerződések alapján, a rendőrség csalás mi­att indít eljárást. A probléma azonban az, hogy kellően rava­szul megfogalmazott szerződé­sek esetében a csalás nehezen bizonyítható, és a bíróság elé csak a tiltott pénzügyi tevé­kenységekéiül.) Az Állami Bankfelügyelet szerint legjobb megelőzni a bajt. Újlakiné dr. Szabó Ildikó szerint tudomásul kell venni: nincs olyan tisztességes üzleti lehetőség ma Magyarországon, amely haszonként a banki ka­matok többszörösét ígérhetné. Nem lehet hinni a jóbarátnak, szomszédnak sem, aki befizetett egy pénzügyi tanácsadó cégnek - a megfelelő szerződés után X ezer forintot - és már harmadik hónapja kapja a befizetett tőke után a 10 %-os kamatot, s most valódi jóakarattal ajánlja neki is ezt a lehetőséget. Akik milliók­kal akarnak eltűnni, tudják, hogy ha az első hónapokban nem fizetnének, akkor azonnal lebuknának. Az első körökben így kisebb lesz ugyan a hasz­nuk, de bőven megéri, mert azok, akik már megkapták az első kamatokat, jószándékú propagandistává válnak a rossz ügynek, s példájuk hatására az óvatosabb, nagyobb pénzű em­berek is beszállnak a tőkéjük­kel. Aztán egyszer csak pénz helyett udvarias, késedelmet jelző levél jön, utána pedig semmi. Keresik a vállalkozást, a vállalkozót, de nyoma veszett. Se iroda, se ember. Új lakiné dr. Szabó Ildikó arra is felhívja a figyelmet, hogy a tájékozatlan emberek meg tud­ják téveszteni még a valódi, hi­vatalos pecsétekkel is. Az 1991-es LXIX. törvény 18 féle pénzügyi tevékenységet határoz meg: egyeseket engedélyhez köt, másokat csak bejelentési kötelezettség terhel. Ha például valaki bejelenti az Állami Bankfelügyeletnél, hogy szabá­lyosan létrehozott vállalkozása - a törvény szövege szerint - befektetésen keresztül történő tőkejuttatással és ehhez kapcso­lódó tanácsadással kíván fog­lalkozni, akkor ezt ők a törvény előírásainak megfelelően tudo­másul veszik, s levélben vissza is igazolják. A jogban járatlan ember pedig az ilyen visszaiga­zolást az engedéllyel egyenér­tékűnek veszi. Sokan dőlnek be a beígért külföldi kölcsön trükkjének. Számos jó ötlet hever ugyanis még tőke híján kihasználatla­nul, pedig kivitelezése akár a belföldi, akár a külföldi piacon szép sikert hozna. De ki ad hi­telt? Ilyenkor jelennek meg a szélhámosok, lehetőleg egy kül­földön létrehozott fantomcég bankszámlaszámával. ígérik: 8 %-os vagy kamatmentes hitelt szereznek, mondjuk Németor­szágból. Amit előre kémek: a kért kölcsönösszeg 1-5 %-a. Ez igazán méltányos, ugyebár? Utána megkötik a szerződést, amelyben szerepelnek a köl­csönkérő és a jutalékért hitelt ke­reső cég adatai, de olyan aprósá­gok, mint hogy melyik külföldi befektetőtől, melyik banktól vennék fel a kölcsönt, az már hi­ányzik a szerződésből. A szám­laszám viszont nem, ahová át kell utaltatni a jutalékot. A köl­csönt kereső fizet és vár. Sürget, majd tovább vár. Aztán kap egy levelet itthonról vagy külföldről: sajnos, a hitelt nem tudják bizto­sítani. Az a bizonyos 1-5 % pe­dig elúszott, az átutalások bo­nyolult rendszerében már talán egy harmadik külföldi bank­számlán van, utolérhetetlenül. Újlakiné dr. Szabó Ildikó sze­rint a csábítás trükkjei fenyegetik mindazokat, akik jó ötleteik megvalósításához tőkét, vagy tőkéjükhöz jó befektetést keres­nek. Az Állami Bankfelügyelet folyamatosan végzi vizsgálatait, a kisbefektetők érdekében is, de mindenkinek ajánlja, hogy lé­nyeges pénzügyi döntése előtt forduljon a témát naprakészen ismerő jogászhoz. Mert a sze­génység kényszere vagy a tehe­tősek mohósága azt eredmé­nyezheti, hogy önpusztító ka­landba keveredhet bárki, akár­csak a komlói asszony. Némethy Gyula t i í

Next

/
Oldalképek
Tartalom