Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-11 / 280. szám
10 aj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. október 11., kedd f A magyar bor ünnepe Magyarok sikere Nördlingenben Október 1-én és 2-án hangulatos estét szervezett a pécs-somogyi és a hosszúheté- nyi Kolping Egyesület a bajor- országi Nördlingenben „A magyar bor ünnepe” címmel. A hosszúhetényi néptánc együttes, valamint a Fledrich Adám vezette ifjúsági zenekar adott műsort szombaton este mintegy kétszáz néző előtt. Olyan fergeteges sikerünk volt, hogy a teljes műsort meg kellett ismételni. A csoportot vendégül látó családok vasárnap városnézésre vittek bennünket. Ebéd után a város főpolgármestere fogadta a baranyai fiatalokat és személyesen mutatta be a majd 500 éves városházát. Este egy baráti összejövetelen került sor a zenekar újabb fellépésére, ahol nem kis meglepetésünkre a vendéglátók közül is többen hangszert vettek elő, s három órán keresztül játszott az így nemzetközivé vált együttes. A hétfői búcsúztatásunkkor vendéglátóink külön dicsérték, hogy fiataljaink a hosszú, fárasztó utazás és a nyelvi nehézségek ellenére végig nagyon fegyelmezetten és udvariasan viselkedtek. A sikereknek és a jó kapcsolatok kialakításának köszönhetően az együttesek máris meghívást kaptak a következő nyárra. Srpa Gyula az egyesület vezetője Ötven éve érettségiztek Kezességet vállaltam Hozzátartozóit keresi Édesanyja rokonait, hozzátartozóit keresi Hans Reis. Anyja Pillér Emília, aki 1890-ben született és 1914-ben halt meg, fia születésekor. Pécsett, a szegényház mellett laktak, édesapjának kocsmája volt. Édesanyja fiú testvére 1943-ban ludovikás volt. Neki két gyermeke született egy lány és egy fiú. A lány férje német szakos tanár volt Debrecenben. Kérem, aki tud valamit róluk írjon. Kálmán Jánosné Pécs, Radnics u. 5/1. Baráti kör szervezése Abody Béla baráti kör szervezését kezdtem és várom az igényes művészbarátok jelentkezését. Érdeklődni lehet a 324-189-es telefonszámon. Várnay Dea költő Idős emberek köszöntése Az Idősek Világnapjához kapcsolódóan Mánfán október 2-án délután köszöntötték az idős embereket, többek között a helyi Vöröskereszt elnöke - mint a település háziorvosa titkára, a polgármester és a nyugdíjas klub vezetője. A rendezvényre eljött Komló város Vöröskereszt titkára és a Baranya Megyei Nyugdíjas Kamara képviselője is. Öröm volt látni az idős arcok ragyogását és hallani a régi, szép dalokat. Zenével énekléssel tette még emlékezetesebbé a rendezvényt három kisiskolás versmondása és a CKE. hagyományőrző csoportja. Imri Lajos klubvezető Veszélyes átkelés A korábbi években már olvashattuk a DN-ben, hogy a Rét utcában legyen sebességkorlátozás tekintettel az iskolákra, a sok gyerekre. Azóta sem történt komoly intézkedés, a forgalom meg csak nőtt. Lehet, hogy vannak megszokott és hatástalan forgalomirányító táblák, de azok szinte szerényen meghúzódnak a hatalmasra fejlődött fák védelmében. Reggel fél nyolckor totál forgalom van. Sok a „fürgén” közlekedő diák, sok a türelmetlen gépkocsivezető. Alig lehet az autók sebességét biztonságosan megsaccolni. A Mártírok úti zebránál életveszélyes az átkelés, miközben a száguldó autók vezetői már a Szabadság úti villanyrendőr jelzéseit figyelik. Jó volna, ha az illetékesek hatásosan intézkednének! Kálmán L, Pécs Szerkesztői üzenet Kérjük olvasóinkat, hogy nevüket, címüket minden esetben íiják meg. Gyakran előfordul, hogy olyan jellegű problémával fordulnak szerkesztőségünkhöz, amelyre a lap hasábjain nem tudunk válaszolni. Amióta az 1780-as években a poroszok elsőként bevezették az érettségi vizsgákat, s 1851 óta Magyarországon is elrendelték, hogy a középiskolai tanulmányokat érettségivel zárják, azóta fokozatosan kialakultak a diákélet ezzel kapcsolatos szokásai. Ezek sorában talán az ötévenként megrendezett találkozók a legelterjedtebbek. 1944-ben Nagybányán a Magyar Királyi Péch Antal Bánya-Kohó és Mélyfúróipari Iskola tanulói háborútól zaklatott körülmények között fejezték be a tanulmányaikat. A végzett diákok többségükben bányászatban, kisebb Két azonos témájú levél - más helyszínnel - érkezett szerkesztőségünkbe, melyeket röviden ismertetünk: Besenczy István: A pécsi fő- pályaudvarról induló 41-es helyi buszjáratra szálltunk fel Reménypuszta megálló előtt 1-2 megállóval. Reménypusztára érve a gépkocsivezető felszólított bennünket, hogy szálljunk le. Három asszony utas leszállt, de három férfi - köztük én is - nem, tekintettel arra, hogy 70-73 évesek, rokkant mozgáskorlátozottak vagyunk. Ebből vita kerekedett, és a buszvezető nem volt hajlandó visszaindulni a főpályaudvarra, mert nem tettünk eleget a felszólításának. Viola István: Nagyon esett az eső, ezért a vidámpark dolgozói az ottani megállónál felszálltunk és elmentünk a Dömör- kapu (Tv-torony) ideiglenes megállóig. A megállóban a gépkocsivezető a zuhogó eső ellenére leszállított bennünket a részt pedig kohászatban találtak munkalehetőséget. Felkészültségük lehetővé tette, hogy a legnehezebb időkben is helytálljanak. Az osztály tanulói eddig is rendszeresen összejöttek. Ez év szeptember 3-án pedig az ötvenéves találkozót Pécsett szervezték. Sajnos az egykori osztály tagjai közül többen meghaltak, vagy betegségük miatt nem lehettek jelen. De így is tizenhatan jöttek az ország különböző részeiből: Nagybányáról, Egerből, Miskolcról, Özdról, Tatabányáról, Keszthelyről, Balatonfüredről és természetesen Pécsről. buszról, becsukta az ajtókat, majd két perc múlva újra visz- szaszállhattunk. Idős, nehezen mozgó emberek is voltak köztünk, akiknek elég nehéz a fel- és leszállás. A panaszokkal újból (azért újból, mert hasonló problémával ez év április 27-én már foglalkoztunk lapunkban) megkerestük Kóczián Lőrincet, a Pécsi Tömegközelekedési Rt. ügyvezető igazgatóját, akitől a következő tájékoztatást kaptuk: Gyakran előfordulnak hasonló esetek, amikor az utasok nem az úticéljuknak megfelelő irányban szállnak fel az autóbuszra. Ezzel kívánnak általában ülőhelyet biztosítani maguknak a visszaútra, amit viszont a többi utas kifogásol. Az autóbuszvezető eljárása szabályos volt, amikor a végállomásra érve mindenkit az autóbusz elhagyására szólított fel. Az érvényben lévő rendelkezések szerint minden menetAz osztályfőnöki órán névsorolvasás volt és a napló aláírása. Minden megjelent „diák” fehér anyagból készült 1944-1994 felirattal egy kis ballagó batyut kapott, melynek érdekessége, hogy sajátkezüleg mindenki aláírta. A batyu tartalma: 20 filléres, kis pogácsa a további életútjukhoz és melléje egy szál őszirózsa. Az összejövetelnek a hangulatos Szőlőskert adott otthont. Oldott légkörben az egykori emlékek felidézésével a késő délutánig tartott a bankett. Békés Lajos nyugdíjas mérnökségvezető rendszerinti tömegközlekedési eszközről a végállomáson az utasoknak le kell szállniuk, a fordulóállomás is annak számít. Ennek több oka is van: az utas egy adott járatra száll fel, menetjegye, bérlete erre a viszonylatra érvényes. A végállomáson újabb menetjegyet kell érvényesíteni (olyan jegy és bérletrendszerek is léteznek, ahol a bérletet is újra kell érvényesíteni). A végállomáson a gépkocsi- vezető köteles az autóbuszt átvizsgálni, az utasok által ottfelejtett tárgyakat leadni. Fenti két panaszból is kitűnik, hogy úticéljuk nem a buszforduló - jelen esetben Reménypuszta, illetve Tv-torony forduló - volt, hanem az ellenkező irányban, a főpályaudvar felé szándékoztak utazni. Gépkocsivezetőink figyelmét felhívtuk, hogy hasonló esetben udvarias magatartást tanúsítsanak, kerüljék a vitás helyzetek kialakulását. Nagyon elkeseredett vagyok.- Hogy miért, azt pár sorban leírom, talán néhányan magukra ismernek. Elmentem kezesnek, és sajnos az adós nem fizet. Az ügy már jó ideje húzódik, mert akinek fizetnie kellene, az Németországba ment dolgozni. Az OTP és a bíróság pedig nem keresi meg az adóst, hanem letil- tatja a kezesektől. Jelen esetben még az is gond, hogy a kezesek- rajtam kívül - munkanélküli segélyből élnek. Én hat éve vagyok rokkantnyugdíjas, az én Kisdobszán, a falu lakói Szakos Sándomét köszöntöttük abból az alkalomból, hogy 50 éve van a pedagógusi pályán és megkapta az Arany Diplomát. Horváth István polgármester mondott köszöntőt, majd Hegedűs Sándor a község krónikaírója emlékezett meg pedagógusi munkásságáról. Pető József iskolaigazgató adta át az Arany Pécsett a Bártfa út 21. számú ház felett, az újonnan megnyitott Szeder utcában új családi házak, társasházak épültek. Ez önmagában örvendetes, az már sokkal kevésbé, hogy a csapadékvíz elvezetése nincs biztosítva. Ebből következik az, hogy esőzéskor a lezúduló víztömeg befolyik a kertünkbe, árkot ásva kimossa a terményeket. Kérte, a beruházót a csapadékvíz elvezetésére, de a kivitelezővel elkészíttetett (bár őneki ez nem volt kötelezettsége) árok a lezúduló víztömeget - a mennyiség, illetve a talaj-lejtési viszonyok maiatt - nem tudja elvezetni. nyugdíjam az egyedüli fix pont, amiből vonhatják a más által felvett összeget. Ha a nyugdíjamból levonják a még hátralévő összeget, akkor el vagyok veszve, mert nem tudunk miből megélni, feleségem sem dolgozik, nem tud elhelyezkedni. Nem kis összegről van szó kb. 300 000 forintról. Sajnos ügyvédet fogadni nem tudok, hogy pereskedni menjek, mert nincs miből. Rébék József Kozármisleny, Kossuth u. 7. Diplomát. Kisdobsza színjátszói - ezt a csapatot is ő szervezte - az általa tanított színia művekből adtak elő kis részletri teket. A fiatalok versekkel, énekkel szerepeltek, a legkisebbek tánccal zárták a műsort. Az iskola videokamerájával felvefeb ték az ünnepséget, a kazettát a tanító néni kapta ajándékként. Egykori tanítványai Panaszomat bejelentettem a Pécs Városi Polgármesteri Hivatalnak, ahol kérték írásban adjam be. Szomszédommal együttesen ezt meg is tettük május 12-én. A hivatal június 21-én levélben tájékoztatott, hogy „levelét további intézkedésre” megküldte a Városgondnokságnak. Intézkedés azonban nem történt. Az aszályos nyár miatt csak az újabb „árvíz” után - augusztus 26-án - kértem ismételten segítséget a Polgármesteri Hivataltól. A mai napig még választ sem kaptam, nemhogy a panaszomat megoldották volna. Nagy Ferenc Pécs, Bártfa u. 21. Buszvezető - utas vita A buszforduló-állomás egyenértékű a végállomással • • Ünnepség Kisdobszán A panaszra nincs megoldás? Jogi tanácsadó N. G. kérdezi, hogy haszonbérlet esetén milyen jogosultságok, illetve kötelezettségek állnak fenn? Polgári Törvénykönyvünk előírása szerint a haszonbérlő a dolog használatára és hasznainak szedésére csak a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően jogosult. Mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon. A dolog fenntartásához szükséges felújítás és javítás, továbbá a dologgal kapcsolatos közterhek viselése a haszonbérlőt terheli. A rendkívüli felújítás a haszonbérbe adót terheli. A haszonbért időszakonként utólag kell megfizetni. A haszonbérlő arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okából az átlagos termés kétharmada sem termett meg, méltányos haszonbér mérséklést, illetőleg haszonbér elengedést igényelhet. Erre irányuló igényét köteles még a termés betakarítása előtt a haszonbérbeadóval közölni. A mérsékelt vagy elengedett haszonbér pótlását a következő évek terméséből sem lehet követelni. A haszonbérbeadót a hátralékos haszonbér erejéig a dolog hasznain, valamint a haszonbérlőnek a haszonbérelt területen lévő vagyontárgyain zálogjog illeti meg. Kiss E.-né kérdezi: társadalombiztosítási ellátásról lemondani lehet-e? A halál esetén fel nem vett ellátást kinek a részére fizetik ki? Az 1975. évi II. törvény 102. §-ában meghatározottak szerint társadalombiztosítási ellátásról lemondani, azt átruházni vagy engedményezni csak jogszabályban meghatározott esetekben lehet. A törvény szerint a jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától számított EGY éven belül. Május 25-iki lapszámunkban már foglalkoztunk azzal, hogy ki jogosult hadigondozási ellátásra és a kérelmet hol kell előterjeszteni. A nagy érdeklődésre való tekintettel a tájékoztatót megismételjük. Az 1994. évi XLV. törvény 1. §-a szerint a törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a Magyarországon élő magyar állampolgár, aki:- katonai szolgálat;- kötelező katonai előképzés;-légitámadás és hadművelet;- visszamaradó robbanóanyag felrobbanása során, vagy következtében testi épségének, vagy egészének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett, továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, illetőleg hadigondozott családtagként kell gondozásba venni. A hadigondozás iránti igény határidő-korlátozás nélkül bármikor előterjeszthető. A hadigondozási ügyekben elsőfokon eljáró hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője. A jegyző határozatban dönt: a. / a hadigondozási igényjogosultságról, a hadirokkant járadékosztályba sorolásáról; b. / a pénzellátások - beleértve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is - megállapításáról és összegszerűségéről; c. / a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondozási igazolvány kiadásáról; d. / a pénzellátás szüneteltetéséről, megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről. A törvény előírása szerint a jogosultság hadi eredetét egykorú szolgálati, katonai, kór- | házi iratokkal és hatósági igazolásokkal, ezek hiányában más hitelt érdemlő módon kell igazolni. A jelen törvény hatálybalépéséig megállapított hadigondozotti minősítések - a jogosultságra kiható változás esetét kivéve - érvényben maradnak, azok felülvizsgálatát csak a jogosult kérésére kell elvégezni. A jegyző határozata ellen - 1 az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint - a köz- társasági megbízotthoz jogorvoslattal, annak határozata ellen keresettel a bírósághoz lehet fordulni. A határozatot a bíróság megváltoztathatja. S.Á. 1 4 4 4 * i
