Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-01 / 270. szám
8 aj Dunántúli napló Riport 1994. október 1., szombat A völgyben elterülő halastavak ölelik a 700 éves települést, Alsómocsoládot Müller Andrea felvételei Zeneszerzők, költők, festők vigyázzák a csendet, a nyugalmat A Hegyhát a Mecsektől északra, annak háta mögött fekszik, a nevét is innen kapta. A hegyek között megbúvó apró falvak sokasága jellemzi, közülük az egyik Alsómocsolád, a 700 éves település. Kisvaszar felöl az erdőn át gyönyörű út vezet a kis községbe. Lent a völgyben elterülő halastavakon meg-megcsillan a nap fénye. Az egykori Sztankovanszky-kas- tély parkjában, a fák lombjai között szoborpark búvik meg. Zeneszerzők, költők, festők vigyázzák a csendet, a nyugalmat. Napközben kihalt a falu. Néhány ember igyekszik a boltba, az Idősek Klubjába. A gyerekek iskolában, óvodában a szomszédos településeken. A felnőttek a földeken, vagy a Möbiusz Rt. alsómocsoládi húsüzemében dolgoznak. Néhány portán építkeznek. Csendes a falu, csak a kutyák ugatják meg az idegent. Alsómocsolád Baranya északnyugati részén a Bikái árok völgyében terül el. 1294-ben kelt oklevélen olvasható először a neve, ekkor a település a veszprémi apátsághoz tartozott. A XIV. században a mágocsi bencésapátság, majd a györgyipusztai Bodó család tulajdonába került. A török hódoltság idején még magyar családok lakták, az 1600-as évek végén négy szerb család élt itt. A török alóli felszabadulás után Németország déli tartományaiból érkeztek családok. Jelentős szerepet játszott a község életében a Sztanko- vanszky család. Sztanko- vanszky András 1724-ben cserélte el Pápán lévő birtokait a mocsoládira. A család egyik leszármazottja építtette a falu templomát, amely most ünnepli fennállásának 160. évfordulóját. A családi kastély és a hozzátartozó park ma is a település ékessége. Az enyészettől az mentette meg, hogy a Möbiusz Rt. tulajdonába került. Jelenleg annak oktatási központja és vendégháza. Az egykori szobákat, termeket régi színpompájukban állították helyre. Az épületet körülölelő parkban Trisch- ler Ferenc szobrai kaptak helyet. A község nemrég három évfordulóról is megemlékezett falunapok keretei között. 700 évvel ezelőtti írásos emlékeken olvasható először a baranyai Mocsolád neve, 1834-ben fejeződött be a templom építése, 1954-ben készült el a Béke-szobor és a tér. Mindezt közösen ünnepelték a helybeliek és az elszármazottak. A kastély parkja megtelt emberekkel. Az ifjúsági fúvós-zenekar keringőket, polkákat játszott. Az idősebbek elérzéke- nyülve emlékeztek vissza gyermekkorukra. Arra, amikor még iskola volt a kastély épületében, és a parktól alig néhány méternyire a sportpályák. Meg- illetődötten sétálgatott a park fái között családjával SztankoAlsómocsolád sorskérdései vanszky Imre, a kastély tulajdonosának ma Komlón élő leszármazottja is. Eljöttek az ünnepségre a régi téglagyár egykori tulajdonosának gyerekei is. Kis Pál Dalmandon jegyző, míg a testvére Erzsi néni Dombóváron lakik. A faluban egyetlen megélhetési lehetőség a föld. Mindenki, akinek egykor volt, visszaigényelte a részaránytulajdonát. Ugyan még nem mérték ki, de a földkiadó-bizottság mindenkinek megmutatta, hogy hol van a része, melyik dűlőben lesz a földje. A tulajdonosok ezt nagyrészt kiadták bérbe a helybelieknek, vagy a szomszéd községben működő mezőgazdasági kft-nek. A tavak is a falunál mavállalkozó, ők már korábban is ezzel foglalkoztak. Kilencven hektáron gazdálkodik Dicső Nándor, ebből a sajátja 65 hektár a többit bérli. A Mezőgazdasági Fejlesztési Alaptól és máshonnan pályázat útján elnyert pénzekből gépeket vásárolt. Olyan gépparkkal rendelkezik, hogy akár még 100 hektárnyi területet is meg tudna művelni.- Példát szeretnék mutatni az itt élő fiataloknak, hogy a föld jelentheti nekik a jövőt. Amikor tönkrement a mágocsi szövetkezet, már akkor megpróbáltam összefogni a faluban az embereket, hogy a földdel közösen kezdjünk valamit. Nem akarták. Gondoltam bebizonyítom, ebA régi majorsági épület a múlt hangulatát idézi radtak, részaránytulajdonban vannak, nem adták el. Akinek ott volt földje, azt kérte vissza. A három halastónak csaknem ötven gazdája lett, ők pedig kiadták bérbe.- Akiknek volt pénzük, azok gépeket vettek, mezőgazdasági vállalkozásba kezdtek, - mondja Bán Gyula, a falu jegyzője. 1990 óta önálló a falu, saját önkormányzattal. A polgár- mesteri hivatalban kellemes, szinte családias a hangulat. Néhány perc alatt almáspite kerül az asztalra, amit a jegyző felesége küldött, hogy akik éppen szolgálatban vannak, megkóstolhassák azt. - A két-három mezőgazdasági vállalkozó közül az egyik Sztankovanszky Imre, a földbirtokos egyik fia, aki a szülei után kapott kárpótlási jegyén vásárolt földet. Vett házat a faluban, 150-180 hektáron gazdálkodik. Rokkant nyugdíjas. Bányász volt Komlón. Dicső Nándor és Koller József a másik két mezőgazdasági bői is meg lehet élni. Két éve vagyok magángazdálkodó. Eddig megérte, bízom benne, hogy később is. A faluból sokan elmentek. Jönnek újabb lakók, mert olcsón lehet házat vásárolni, de egyre nyomasztóbb a kevés munkalehetőség, a munkanélküliek helyzete. Egyre nő a száma azoknak, akik már csak jövedelempótló támogatást kapnak. Iskola, óvoda nincs.- Eddig minden évben fizettünk beiskolázási segélyt - folytatja Bán Gyula -, az idén nem, de a gyerekek ingyen kapták a füzetcsomagot, a tankönyveket. Rászorultság szerint kifizeti az önkormányzat a menza felét, vagy a teljes összeget, és minden hónapban a bérletet. Összesen 39 iskolás és 12 óvodás van a faluban. Egyre kevesebb a fiatal, és a fiatalok nagy része elmegy oda, ahol munka van, Dombóvárra, Mágocsra. A falut folyamatosan fejlesztik. Felújították a templomot, az egészségházat. A kultúrház udvarán vizes blokkot alakítottak ki. Betonjárdát építettek, a felszedett lapokkal kirakják a vízelvezető árkokat. Felújították a polgármesteri hivatalt, számító- gépes nyilvántartást vezettek be. A közeljövőben egy hűtővel ellátott ravatalozó építését kezdik meg. A gyerekeknek a falu központjában fa játszótér készült, amelyhez a játékokat a Pilisi Erdőgazdaság készítette. Dísz-, és gyümölcsfákat telepítettek a faluban. Sz. K. Magyarul magyarán A sajtótól elváijuk, hogy pontosan tájékoztasson bennünket. Ha a hír bármilyen okból nem felel meg a valóságnak, csorbul a nyelvi kifejezés (a stílus) fő követelménye: a tárgy- szerűség. Ezáltal a tájékoztatás félretájékoztatássá válik, a hitelesség helyébe a hiteltelenség lép. Ennek két fő oka van: az ismerethiány és nyelvi eszközök (elsősorban a szavak) bizonytalan használata. Bizonyos, hog velem együtt sokan örömmel olvasták lapunkban „A Miasszonyunk rend napja” című méltatást. De lelkesedésemet lehűtötte a benne előforduló néhány tévedés. A kép aláírásával kezdem. „A Szent István téri Zárdatemplom oltára, a Mária mennybemenetele c. freskóval” - Ez így egy fontos hittétel (dogma = Szűz Mária testestül-lelkestül felvétetett a mennybe) pontatlan megnevezése. Mennybemenetelről csak a feltámadt Krisztussal kapcsolatban beszél a hittudomány (dogmatika). Augusztus 15-én Szűz Mária mennybe- vitelét ünnepeljük. Amint a képen látható, az angyalok viszik az örök dicsőségbe. - De gondom van a freskó szóval is. Az értelmező Szótár szerint ugyanis a freskó nedves vakolatra festett falfestmény? A szöveg már helyesbíti a szótévesztést: „Az oltárképe híres (ti. a templomnak) ... „Nos, ez a helyes elnevezés: oltárkép. Olaj- festmény. Szabad legyen megemlítenem egy vele kapcsolatos feledhetetlen élményemet. Mint a Bambergben 1990 nyarán tartott nemzetközi nyelvjárás-tudományi kongresszus egyik magyar résztvevője eljutottam az észak-bajorországi Vier- zehnheiligenbe, a német katolikusok második (Altötting után) leglátogatottabb búcsújáróhelyére. A gyönyörű bazilika főoltára előtt megállva földbe gyökerezett a lábam, megpillantván ugyanazt az oltárképet, amelyet a pécsi Zárdatemplomban olyan sokszor megcsodáltam. Hazatérve utánajártam, s megtudtam, hogy az is a híres bécsi mester, Kuppelwieser (két p-vel) Lipót alkotása. A búcsújáróhely neve magyarra fordítva: Tizennégy szent. Kultuszával (tiszteletük gyakorlásával) Tolna megyében három faluban is találkoztam. Ez kétségbevonhatatlan bizonyítéka annak, hogy e falvak német lakóinak óhazája Frankföld (Oberfranken) lehetett. Nevük a németek ajkán német köznyelvi helyesírással: Vierzehn Nothelfer, azaz tizennégy szent, aki a bajbajutottak segítője. Útszéli kis emlékkápolnákat emeltek tiszteletükre. Végül még valamit. M. As- sumpta nővérről elmondja a méltatás, hogy „28 éves koráig tanult. Elvégezte a Pázmány Péter egyetemet.” A mai ELTE elődjének neve mint tulajdonnév: Pázmány Péter Tudományegyetem (alapítójáról). Utána elvégezte „a szegedi Apponyi akadémiát”. Nos, ez nem akadémia, hanem Kollégium volt. Az Apponyi Kollégium legalább olyan híres, mint a szélté- ben-hosszában emlegetett Eötvös Kollégium. Benne képezték az öt évfolyamos tanítóképző intézetek tanárait. Rónai Béla Beküldendő a helyes megfejtés október 10-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134 Új Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. A szeptember 17-i lapban közölt rejtvény helyes megfejtése: „Drágám ez a kutya egyre inkább hasonlít rád”. Utalványt nyertek: Gyöngyös Gábor, Pécsvá- rad, Radnóti u. 5/c. 7720; Weibl Béláné, Komló, Vértanuk u. 32. 7300; Unger Tímea, Pécs, Németh L. u. 6. 7632; Andits Eszter, Szombathely, Fő tér 7. 9700; Vincze Lajos, Pécs, Faludi F. u. 14. 7633. Az utalványokat postán küldjük eb A Hitelesség
