Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-04 / 273. szám

10 aj Dunántúli napló Az olvasó véleménye 1994. október 4., kedd Segítsünk, de okosan Jugoszláviából menekültek­kel beszélgettem és azok pana­szait foglalom össze. A segélycsomagok tárolása hónapokig tart és ezalatt több élelmiszer tönkre megy. Egyi­kük elmondta, hogy négy kiló rizst kellett kiöntenie, mert az zsizsikes lett. A liszt átveszi a mosópor szagát és használhatat­lanná válik. Olyan babot kap­tak, amit több órai főzéssel sem tudtak megpuhítani. A helytelen csomagolás következtében több üvegből az olaj kiömlött, s volt olyan eset, hogy az egész cso­mag használhatatlanná vált! Nagyobb körültekintéssel ezeket a panaszokat mind meg lehetne szüntetni. Keszthelyi István Gyomnövénytermelés Védjük környezetünket - hal­lani napról-napra. Azonban nem elég, hogy pár ember védi, takarítja, kaszálja a közterülete­ket, amikor látjuk, hogy hold­szám terem az allergiát okozó gyom. A fehérhegyi óvodától keletre a homokbánya felé évek óta csak gaz terem. Errefelé sé­tálnak az óvodások, futnak az iskolások, szívják a gyomok okozta mérgezett levegőt. Ak­kor még nem beszéltünk a kör­nyéken lakókról. Prüszkölünk, orrunkat fújjuk, szemünk köny- nyezik. Ki ezért a felelős? Bí­zom abban, hogy intézkedés történik. Gy. V-né Pécs Cserkészek szüreti mulatsága Mecseknádasdon a közel­múltban már másodízben ele­venítette fel a szüreti mulatsá­gok régi szokásait a Szent Ist­ván Cserkészcsapat. Az ünnepi felvonulást a bíró és bíróné lo- vashintója vezette, őket követte a stílusosan cigánynak, paraszt­nak, csősznek öltözött cserké­szek menete. A helybeli muzsi­kusok pedig zenéjükkel tették vidámmá ezt az eseményt. A felvonulásnál a falu kíváncsi la­kói sem maradtak étel és ital nélkül, mert a csőszök ezúttal szívesen osztogattak virágot, gyümölcsöt és bort. A kisbíró vendégtoborzójára a hajnalig tartó bálra sokan ér­keztek és jó hangulat kereke­dett. A büfében a cserkészcsa­pat tagjainak szülei szolgálták ki az éhes és szomjas vendége­ket. Az est fénypontja a tom­bola volt. A vigadalmat a részt­vevők közös tánca zárta. A szüreti mulatság sikeres lebonyolításában nagy segítsé­get nyújtottak a cserkészcsapat tagjainak szülei, a mecsekná- dasdi vállalkozók, a pécsváradi Aranycipó Kft, a pécsi Jó és Friss Áruház, a Mecsek tévé, a Mecsek Tours és a Postabank. Köszönet érte. Amrein Anita és Ágnes Mecseknádasd Gyerekek a kormány mellett Nagy meglepetés és öröm érte Pécsett, a Viktória utcai óvoda gyermekeit. A Coope- rencia Kft. képviselői egy dél­előttre a valóságot hozták be óvodánkba: három mozgó, du­dáló, sebességet érzékelő autó és motor közvetítésével. Nagy türelemmel és szeretettel ma­gyarázták el a 150 jelenlévő gyermeknek egyenként a jár­művek irányítását, működését, beleértve a legkisebbeket is. A közlekedési ismeretek meg­szerzésében sokat segített a Vá­rosi Közlekedésbiztonsági Ta­nácsjátékos KRESZ vetélkedők szervezésével és lebonyolításá­val. A Kft. dolgozói örömteli, tar­talmas délelőttöt szereztek gyermekeinknek. Tóth Vincéné óvoda-vezető Magunkra maradtunk a gondjainkkal Pécsett, a Szabadság út 36. számú házban, önkormányzati lakásban élünk embertelen kö­rülmények között, amit röviden szeretnénk vázolni: Az épület tetőszerkezete na­gyon rossz állapotban van, már évek óta rendszeresen beáznak a lakások. A szennyvízelvezető csatorna több helyen is el van dugulva emiatt a lakások egy részénél a fürdőszobából (már ahol van) és a konyhából vödör­rel hordjuk ki a szennyvizet. Nagyobb esőzéskor pedig az udvarban jön fel a szennyvíz és patkányok futkosnak az udva­runkban. A bejárati ajtó is olyan álla­potban van, hogy bármely pil­lanatban valakinek a fejére es­het. Számtalanszor fordultunk ké­réssel a volt PIK Vállalathoz és annak utódjához, a jelenlegi Közműüzemi Rt-hez, de hiába. Az épület külső homlokzata a Szabadság út „dísze”. A mellet­tünk lévő 34-es számú épület két éve lakatlan, mégis sokan megfordulnak ott. Sötétedés után már félő kimenni a mi há­zunkban is az udvarra. Sérelmezzük, hogy a 34-es számú épület lakóit kilakoltat­ták, míg bennünket teljesen magunkra hagytak. A Szabadság út 34. ház lakói Válaszol az illetékes Az Új DN szeptember 20-i számában megjelent „Szemé­szeti ellátás” című olvasói ész­revételre a következőkben sze­retnék reagálni. A pécsi, Lánc utcai szemé­szet a rendelést csökkentett or­vosi létszámmal látja el, mert egyik orvosunk sajnálatos mó­don balesetet szenvedett, s je­lenleg is táppénzen van. A sürgősségi ellátást zavarta­lanul biztosítani tudjuk, a szemüveg rendelésben valóban fennáll a pár napos előjegyzési terminus, úgy ahogy a panaszos ezt levelében megírta. Kérem, Pécs város lakossá­gának megértését a fenti intéz­kedésért. Dr. Ütő Tamás orvos-igazgató Tiltakozás a garázsépítés ellen Igazolásra várva Mint arról lapunkban már be­számoltunk, garázsok építését tervezi az Alze Mecsek-Nyugat Területrendezési és Garázsépí­tési Egyesület Pécsett a Jurisics út és a Bornemissza utca térsé­gében, ahová már 1974-ben ugyanezzel a céllal tervezett be­ruházást az egykori tanács. A 28 lakót tömörítő egyesület az egy­szintes, környezetbe illő gará­zsok építése mellett parkosítást is tervez, a garázsok tetejének füvesítésével pedig a zöldterüle­tet nyújtaná meg. A környéken lakók közül azonban szép számmal tiltakoz­nak a Bornemissza utcai óvoda előtti területre tervezett épít­Sok-sok autóstársam nevé­ben írom e pár sort, melyhez mélységesen felháborodva fo­gok hozzá, mivel az utóbbi évek egyik legtöbbünket érintő „pénzpocsékolás”-áió\ van szó. Sokszor vagyok kénytelen használni Pécsett, a Siklósi úti felüljárót, amit már több mint három hónapja kezdtek el felújí­tani, amit mindenki a legtermé­szetesebben tudomásul vett, az egyéb kellemetlenségekkel pár­huzamosan is. Mivel az állag- megóvással nagy értéket takarí­tunk meg. De nem így! Ugyanis a már felújított és a forgalomnak átadott két sávon mények ellen, s úgy vélik, tisz­tességgel rendben tartott lakó­környezetük megbolygatása méltánytalan lépés lenne belee­gyezésük nélkül. Korábban Pécs önkormányzatához, nem­régiben pedig szerkesztősé­günkhöz is eljuttatták a 98 lakó aláírásával kísért tiltakozó leve­lüket. Elsődlegesen a zöldterü­let beépítését kifogásolják, mert úgy vélik, ezzel csökkenne a gyerekek mozgástere, csök­kenne egyúttal a parkolási lehe­tőség és a feltételezett forga­lomnövekedéssel halmozódna a járművekből a levegőbe jutó ki­pufogó gáz mennyisége is. So­kan tartanak, hogy a garázsok az aszfaltburkolat már most, mikor a másik két sávon javá­ban folyik a munka: hullámos az aszfalt, megroggyant, és re­pedések tömkelegé van rajta, a diletációs hézagnál már lassí­tani kell, hogy a gépjárművek futóműve ne károsodjon. 140 milliós beruházásról van szó, amit a mi, vagyis az adófizető állampolgárok zsebéből finan­szíroznak. Honnan vesznek újabb 50 milliót, a már felújított kettő sáv újraszigeteléséhez és aszfaltozásához? 89 forintos benzinnel az útalapunk annyira meghízott, hogy ez megenged­hető? Az embernek ökölbe szo­rövidesen autószerelő műhe­lyekként is funkcionálnának, és éjszakánként ajtócsapkodás, lárma zavarná a környék nyu­galmát. Az Alze Egyesület egyébiránt értetlenül fogadta a tiltakozást, s tagjai úgy vélik, a tervek hiányos ismerete, illető­leg az azokkal kapcsolatos fél­reértés keltette a felháborodást. Információink szerint a gará­zsépítés engedélyezését illetően a Pécsi Közüzemi Rt. hivatott majd állást foglalni - remélhe­tően a területen élők konszen­zusát és olyan megoldást ke­resve, amely figyelembe veszi az érintett polgárok többségé­nek akaratát. Tröszt E. rul a keze, amikor ennél sokkal kisebb volumenű, de párhuza­mos dolgokat lát (sajnos nem is keveset, lásd: Magyarürögi út), nem pedig egy várost anyagilag komolyan érintő problémát, amit emberi felelőtlenség, a technológia be nem tartása okozhatott. „Önökért az Önök pénzéből” épül az útalapból! Éppen ezért, mert a „mi” pénzünk, autóstár­saim és minden adófizető ál­lampolgár nevében kérjük, hogy a felelősöket keressék meg, vonják felelősségre. Tóth József, Egerág Tompa M. u. 5, (+4 aláírás) Vállalkozó vagyok, azok kö­zül, akik nehezen tudják fenn­tartani a vállalkozásukat. Ennek ellenére nem tartozom egyik hi­vatalnak sem, ahol nem part­nerként kezelnek, hanem utasí­tanak, elküldenek, felszólíta­nak. így volt ez legutóbb is. Nyugdíjas, beteges szüleim megkértek, írjak alá kezességet, Több alkalommal elmen­tünk Pécsett, a Dr. Majorossy I. u. 10. számú épület előtt, ahol ezt olvastuk: Alkohol- mentes Klub. Hallottunk már a klubról, hogy ide gyógyult, vagy gyógyulni vágyó alko­holbetegek járnak. Barátom­mal együtt kíváncsiak vol­tunk, hogy itt milyen társaság lehet, milyen élet folyik itt, egyszer be kellene menni. Az ötletet az a tény adta, hogy mindketten már egy ideje nem fogyasztunk alko­holt, megfogadtuk, hogy megpróbálunk szeszmentes életet élni, mert ezt sem szer­vezetünk, sem pénztárcánk nem bírja tovább. Megbeszéltük, hogy elme­gyünk. Gondoltuk „mit veszí­tünk vele, legfeljebb kijövünk és többet nem látnák bennün­ket”. Már a fogadtatáson meg­lepődtünk, mert egyszerű, kedves emberek, nagy szava­- mert sürgősen kölcsönre volt szükségük -, amelyhez igazo­lást kellett vinnem, hogy nincs adótartozásom. A hivatalban ki­töltöttem a formanyomtatványt, majd közölték velem, hogy pos­tázzák az igazolást részemre. Erre az igazolásra közel három hetet kellett vámom. Miért? Egy vállalkozó kát kerülve, leültettek ben­nünket és beszélgettünk. Nagyon jól éreztük magun­kat. Este a klub tagjai így kö­szöntek el tőlünk: „hétfőn vá­runk benneteket” - ami igazán jól esett. Hazafelé megbeszél­tük, hogy a következő hétfőn is megyünk, nekünk ott a he­lyünk. Azóta úgy intézzük a dolgainkat, hogy a hétfő a klubé. Nekünk a barátaink most már a klub tagjai. Kulturált körülmények között eltöltött hétfői esték sokat segítenek és erőt adnak fogadalmunk meg­tartásához. Mindenkit várunk, aki sze­retne a klub életével megis­merkedni és ha segítségre van szükség, minden tőlünk telhe­tőt megteszünk. Klubunk minden hétfőn nyitva 16-20 óráig. A Pécsi Alkoholmentes Klub két tagja A mi pénzünkről van szó! Szeszmentesen élni Jogi tanácsadó K.-né S. I. kérdezi, hogy ki és mikortól jogosult váran­dóssági pótlékra? A 171/1992. (XII.23.) Korm. sz. rendelet 1993. ja­nuár 1 napjától vezette be a vá­randóssági pótlékot. E rendel­kezés szerint a várandóssági pótlék a terhesség 4. hónapjá­tól jár, ha a terhesség 13. he­téig a gyermeket váró nőt Ma­gyarországon terhesgondo­zásba vették. Amennyiben a terhesgondo­zásba vételre a terhesség 13. hetét követően került sor, a vá­randóssági pótlékra vonatkozó jogosultság a gondozásba vétel hónapjától nyílik meg. A várandóssági pótlék első ízben annak a hónapnak az első napjától jár, amelyben a terhesség 13. hete megkezdő­dik, illetve, ha azt követően ke­rül sor a gondozásba vételre, annak a hónapnak az első nap­jától, amelyben a gyermeket váró nőt gondozásba vették. A várandóssági pótlékra vo­natkozó igényt a jogosult szó­ban vagy írásban egyaránt elő­terjesztheti. A várandóssági pótlékra való jogosultság elbí­rálásához a terhesgondozást végző orvos igazolást ad ki. Az igazolásnak tartalmaznia kell: a./ a terhes nő személyi adatait (név, leánykori név, lakcím, születési idő); b./ a ter­hesgondozásba vétel időpont­ját; cJ a terhesség hetekben megállapított idejét a terhes­gondozásba vételkor és az iga­zolás kiadásának időpontjá­ban; d./ az orvos személyazo­nosító és munkahely-azonosító bélyegzőjének lenyomatát. Ä várandóssági pótlékra vo­natkozó igényt a jogosult aJ a munkáltatójánál (foglalkozta­tójánál), ha ott társadalombiz­tosítási kifizetőhely működik; b J vagy a jogosult állandó la­kóhelye szerint illetékes Egészségbiztosítási Pénztárnál terjesztheti elő. A szóban beje­lentett igényt írásba kell fog­lalni, és arról az igénylőnek igazolást kell kiadni. H.I. kérdezi, hogy a jog­alap nélkül felvett családi pótlékot miből lehet levonni? Az 51/1990. (III. 21.) MT. sz. rendelet 16. §-a értelmében a jogalap nélkül felvett családi pótlékot elsősorban a családi pótlékból kell levonni, ha pe­dig nyugellátással, baleseti nyugellátással együtt folyósí­tották, bármelyik ellátásból le­vonható. A levonás a családi pótlék, illetőleg a folyósított ellátás ötven százalékáig terjedhet. A levonást a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedése után lehet meg­kezdeni. A levonással meg nem térült, illetőleg a jogalap nélkül felvett családi pótlék összegére tekintettel hosszabb idő alatt megtérülő követelés összegét a keresetből is le lehet vonni. Abban az esetben, ha a jogalap nélkül felvett családi pótlékot nem a munkaadó fo­lyósította, a levonással meg nem térült összeget a társada­lombiztosítási szerv megkere­sése alapján köteles a kereset­ből levonni. Ha a munkaadó ennek nem tesz eleget, a mulasztás miatt meg nem térült összeget köte­les megfizetni. D. K. pécsi olvasónk kér­dezi, hogy munkaviszony fennállása alatt mikor álla­pítható meg az öregségi nyugdíj? A 89/1990. (V.l.) MT. sz. rendelet 266. §. (1) bekezdése szerint ha az igénylő azon a napon, amelyen az öregségi nyugdíjra jogosultsága meg­nyílik, munkaviszonyban áll, öregségi nyugdíját a munkavi­szonya megszűnését követő naptól lehet megállapítani. A hivatkozott rendelethely (2) bekezdése értelmében a munkaviszony fennállása alatt megállapítható az öregségi nyugdíj, ha az igénylő a./ olyan munkaviszonyban áll, amely öregségi nyugdíjra jogosultsá­gának a megnyílását követően kezdődött, bJ olyan munka­körben dolgozik, amelyben az érvényes munkabérszabályok (munkaszerződés) szerinti havi munkabére az öregségi nyug­díj legkisebb összegét nem ha­ladja meg, c./ munkaviszonyá­nak a megszűnéséig munkát már nem végez, munkabérben, táppénzben, baleseti táppénz­ben nem részesül. A szövetkezeti tag részére az öregségi nyugdíj legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelytől munkát már nem vé­gez és díjazásban, táppénzben vagy baleseti táppénzben nem részesül. Nem akadálya az öregségi, rokkantsági nyugdíj megállapí­tásának: a./ a mellékfoglalko­zásként fennálló munkavi­szony, ha az ebből származó keresetet a nyugdíj alapját ké­pező átlagkereset meghatáro­zásánál figyelembe venni nem lehet; vagy b./ ha az igénylő ré­szére átképzési támogatást, il­letőleg munkanélküli segélyt, 1991. március 1-től munkanél­külijáradékot, képzési támoga­tást vagy a pályakezdők mun­kanélküli segélyét folyósíta­nak. Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyug­díj az egyéni vállalkozónak és társas vállalkozás tagjának at­tól a naptól állapítható meg, amelyben a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövet­keztek. S.Á. * i A ♦ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom