Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-31 / 300. szám

1994. október 31., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Adósságról, veszteségről, „felesleges” vonalakról, fejlesztésről ✓ Magyar Államvasutak: a tolatás folytatódik? Interjú Rigó Zoltánnal, a MÁV Rt. közelmúltban kinevezett vezérigazgatójával A Magyar Államvasutak Részvénytársaság (MÁV Rt.) változatlanul nehéz helyzetben van. Ázzál a kevésbé dicsér­hető „eredménnyel” büszkélkedhet, hogy az állam legnagyobb adósa, évről évre nagyobb veszteséget halmoz fel - ez idén eléri a 28 milliárd forintot. Az állammal nem rendezett a kapcsolata. Olyan elképzeléseket hallani, hogy több ezer kilométer vasút­vonalat megszüntetnek, drasztikusan csökkentik a társaság lét­számát __ C sak a korszerű közlekedés maradhat talpon Fotók: Löffler Kijev-Trieszt 120-160 kilométeres sebességgel Letenyéig az M7-esen Mi lesz a MÁV-val, kérdez­tem a legilletékesebbtől, Rigó Zoltántól, a minap kinevezett vezérigazgatótól, áld több mint harminc éve dolgozik a vasút­nál.- Vezérigazgató úr! Mekkora jelenleg a MÁV Rt. adóssága, s ez minek tulajdonítható?- A mostani adósság 90 mil­liárd forint, de ez rövidesen el­éri a 100 milliárdot. A nagy mértékű felhalmozódás alapve­tően a személyszállítási költsé­gek finanszírozásának követ­kezménye. Ismert, hogy az ára­kat nem a vasút, hanem az állam állapítja meg. Egy összehasonlí­tás: az áruszállítási tarifa nem­zetközi összehasonlításban szinte egy szinten van, a sze­mélyfuvarozási bevételünk vi­szont kevesebb, mint harmada a külföldi társaságoké.- Ebben a helyzetben mit te­het a vasút?-A személy- és áruszállítás 1983-ig nyereséges volt, ezután 1991-ig az árufuvarozás tartotta el a személyszállítást, attól kezdve egyre jobban nyílik az olló, a költségek és a bevételek között rohamos mértékű a távo­lodás. Az utóbbi három évben a veszteség rohamosan nő: 11 milliárd, 14,5 milliárd, az idén 28 milliárd, s ha ezt nem sikerül megállítani, akkor jövőre 40 milliárd forint lenne. Ezt meg kell állítani! Véle­ményem szerint ennek két módja lehetséges. Az egyik, hogy a fuvaroztatókon és az utasokon takarékoskodunk, azaz bezárunk vonalakat, olya­nokat, amelyeken a legnagyobb a veszteségünk, a másik, átérté­keljük az eddigi ténykedésün­ket, tudomásul vesszük, hogy már nem kell 120 millió tonnát szállítunk évente, s leépítjük a belső, felesleges kapacitásokat, azaz a MÁV-on spórolunk, s nem az ügyfeleinken.- Elhangzottak olyan véleke­dések, hogy 3500-4000 kilomé­ter hosszúságú vasútvonalat lenne indokolt megszüntetni. Ez terv, vagy csupán elképzelés?- Ha csak a vállalatgazdasági szempontokat nézzük, akkor mindent meg lehet csinálni. Azonban vonalfelszámolásnál azt is meg kell nézni, hogy a párhuzamos infrastruktúra meg­teremtésének költségei milye­nek. Hangsúlyozni szeretném, ebben a kérdésben nem a vasút dönt. Egyébként egyelőre sem­milyen konkrét vonalmegszün­tetésről nincs szó. Az ön által említett szám azt jelenti, hogy ekkora vonalhossz felülvizsgá­lata indokolt. Hozzá kell ten­nem, hogy sajnos ezek a hátrá­nyos helyzetű régiókat, telepü­léseket érintik. Éppen ezért azt valljuk, hogy ez így nem való­sítható meg, s meg kell találni a további üzemeltetés módjait.- Ha nem a MÁV dönt, akkor ki?- A kormányzat, de azt hi­szem, mivel ez nem gazdasági, hanem sokkal inkább társadalmi kérdés, az országgyűlés mondja ki végső szót.- Elképzelhető, hogy bizo­nyos szárnyvonalakat önkor­mányzati tulajdonba adnak?- A magyar vasúthálózat an­nak idején úgy épült fel, hogy állt a MÁV törzshálózatából, s 51 helyiérdekű vasúiból, de ezek több mint 90 százaléka MÁV kezelésben volt. Vala­hová ide kell visszamenni! Arra gondolunk, hogy az üzemelte­tésben részt kell venni az ál­lamnak, a MÁV-nak, valamint az önkormányzatoknak.- Bár törvényt alkottak, de ez nem igen akar megvalósulni: az állam és a MÁV Rt. kapcsolata változatlanul rendezetlen.-A problémát a finanszíro­zás megoldatlansága okozza. A mostani kormány eléggé hatá­rozottnak látszik, ebben lépés történik, s ezt követően az ál- lam-MÁV szerződést meg lehet kötni.- Van némi ellentmondás: szegény ország, még szegé­nyebb állami vasúttársaság, ugyanakkor elkerülhetetlen a MÁV nagyon dinamikus fejlesz­tése. Miből lesz erre lehetőség?- Kétségtelen, csak korszerű közlekedés maradhat talpon. Mivel a saját forrásaink nem elegendők, s az állami költség- vetés sem képes annyit juttatni a MÁV-nak, ezért külföldi tőkét kell bevonni. A vasútvillamosí- tást már így végezzük. Igaz, nem ez a legolcsóbb megoldás, de nincs más választásunk.- A jövedelmekhez képest nagyon drágák a vonatjegyek, de vannak olyan hangok, hogy még mindig nem eléggé.- Az ár és a tarifa megállapí­tás állami feladat, de meggyő­ződésem, az nem járható út, hogy nyugat-európai színvo­nalra emeljék a díjakat, hiszen akkor az igénybevétel tovább csökkenne.- Ön élvezi a kormányzat bi­zalmát. Jelentheti ez azt, hogy törvényi szabályozáson túl javul az állam és az állami vasúttár­saság kapcsolata?- Egyértelmű, csak a kor­mánnyal való együttműködés­sel lehet kihozni erről a mély­pontról a MÁV-ot. Egy biztos, a kölcsönös bizalom elkerülhetet­len a MÁV menedzsmentje és az illetékes kormányzati szer­vek között. Pályázat útján kerültem a ve­zérigazgatói posztra, hiszem, hogy a pályázatomban vázoltak megvalósíthatók, s ezt a kor­mányzat támogatja. Roszprim Nándor A Horvátország és Magyar- ország közötti új vasúti határ- forgalmi egyezmény szabá­lyozza a vasúti határforgalmi jellegű együttműködést és könnyíti a magyar és horvát vasúttársaságok tevékenységét - mondta Lotz Károly közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter pénteken, a KHVM-ben a két ország közötti államközi szerződés aláírását követő sajtó- tájékoztatón. Ezen jelen volt Ivica Mudric horvát közlekedési miniszter. A menet közbeni vasúti vizs­gálat bevezetésével, amely érinti a növény- és állategész­ségügyi, valamint a határelle­nőrzést is, csökkenni fog a jö­vőben a határokon a várakozási idő - hangsúlyozta a magyar miniszter. A kezelési idő ma még 4-5 óra az előírt 30 perccel szemben. A két ország vasúti hálózata, amely a Baltikum- Adria tengely mentén fekszik, összeurópai jelentőségű - emelte ki a miniszter. A távlati tervek között szerepel a Kijev- Trieszt, illetve a Baltikum-Fi- ume közlekedési folyosó részét November elsejétől mintegy 280 mezőgazdasági és élelmi- szeripari termék behozatali vámja emelkedik. A belső piac és a hazai termelők védelme ér­dekében hozott importkorláto­zás sokak szerint kissé meg­késve született, mások úgy vé­lekednek, hogy a mostani intéz­kedést kizárólag pénzügyi szempontok vezérelték: a költ­ségvetésnek a megemelt vá­mokból származó bevétele a következő két hónapban mint­egy 500 millió forinttal nő. A mostani vámemelés a GATT-ban le nem kötött ter­mékkört érinti. Az EFTA or­szágokból származó importot il­letően a kormányzat az érintet­tekkel folytatott tárgyalások so­rán kívánja tisztázni, hogy az EFTA és Magyarország közötti kétoldalú megállapodások kere­tében a jövőben milyen ked­vezményeket alkalmaznak. A fejlődő országokból származó termékek - például déligyü­mölcs, kakaó, - vámtételeit a mostani intézkedés nem érinti. Ezekből az országokból to­vábbra is kedvezményes vá­mokkal jöhet be az import, de minden esetben okmányokkal kell bizonyítani az áru eredetét, származási helyét, mert csak így vehető igénybe a fejlődő or­szágokra érvényes preferencia. Mint azt Lakos László föld­művelésügyi miniszter el­képező Záhony-Murakeresz- túr-Gyékényes vasútvonal kor­szerűsítése annak érdekében, hogy a szerelvények sebessége elérhesse az óránkénti 160 ki­lométert. Budapest-Záhony kö­zött úgy kell átalakítani a pá­lyát, hogy legalább 120 kilomé­teres óránkénti sebességgel köz­lekedhessenek a vonatok - egé­szítette ki az elmondpttakat Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke. A két ország közötti közleke­désben kiemelt szerepe van az autópályának. A feltételek javí­tása érdekében várhatóan Lete­nyéig meghosszabbítják az M7-es autópályát. A tenderkií­rásra várhatóan 1995 második félévében kerül sor. Öt magyar pályázó előminősítése már meg­történt, az építés finanszírozá­sához nemzetközi pénzintéze­tek bevonására lesz szükség. Légügyi kérdésekben, vala­mint a műsorszórás témaköré­ben is aláírtak pénteken megál­lapodásokat. A két ország fővá­rosa között a jövőben menet- rendszerű járatok beindítását tervezik. * mondta: a kormány elsősorban azoknál a termékeknél emelte az importvámot, amelyeket itt­hon is előállítunk, ezáltal vé­dettséget, jobb pozíciót szeret­nének biztosítani a hazai terme­lőknek. Novembertől ezért lesz magasabb például a toll, a sza­lámi- és kolbászfélék, a sajtok, a gabona, a friss zöldség- és gyümölcsfélék, valamint az üdí­tőitalok vámja. A hús - egyes hírekkel ellentétben - kimaradt a vámemelési körből, mert az ára a külpiacokon is emelkedik, ezzel a hazai előállítású sertés és marhahús versenyképessé vá­lik a külföldön támogatott im­porttal szemben. A földművelésügyi miniszter szerint a vámok olyan nemzet­közileg elfogadott szabályzók, amelyekkel minden ország jo­gosan élhet belső piaca védel­mében. Ám a piaci versenybe nemcsak vámokkal és admi­nisztratív korlátokkal lehet bea­vatkozni, hanem támogatások­kal is.- Nyugat-Európa országai a mi lehetőségeinkhez képest többszörös támogatásban része­sítik termelőiket. Mi ebben be­látható időn belül nem leszünk „versenyképesek”. Nem marad számunkra egyelőre más esz­köz, mint a vámtételek alakítá­sával megvívott apró csaták so­rozata - mondta Lakos László. (újvári) Védik, ami hazai Mit ígér a mezőgazdaság vámcsatája? Egyenes-e a borkereskedők útja? Bortermelés a világban (1993)*||B^ Forrás: Globus. 1994. összesen: 278 millió hl Franciaország Olaszország hektoliter (millió) Műveseállomás Cegléden Elsőként Pest megyében, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház­ban szerelnek föl műveseállo- mást - erről írtak alá megálla­podást az intézmény vezetői, és az állomást létrehozó amerikai NMC cég képviselői. A kivite­lezési munkák előreláthatólag még az idén megkezdődnek - egy meglévő épületet alakítanak át e célra - az első betegeket a jövő év júniusától fogadhatják. A legkorszerűbb technikát felhasználó állomáson 45 beteg ellátására, dializátoros kezelé­sére nyílik lehetőség, olyan rá­szorulóknak, akiknek jelenleg Budapestre vagy más városokba kellett utazniuk heti több alka­lommal is, hogy megkapják a szükséges ellátást. Az NMC cég a különböző országokban eddig 500 állomást telepített, Ma­gyarországon Miskolcon mű­ködik már egy általuk berende­zett 16 ágyas mű vesecentrum, s a tervek szerint Egerbe is telepí­tenek majd hasonlót. Eredményes volt a két esz­tendővel ezelőtt indult bormar­keting program: értékesítési le­hetőségeink a nemzetközi pia­cokon javultak. Bor és bőrter­mékeink exportja 1993-ban az előző esztendőhöz viszonyítva 32,2 százalékkal, értékét te­kintve 27,1 százalékkal növe­kedett. Ezzel együtt is a borága­zatnak szembe kell néznie a nemzetközi borpiacokra jel­lemző protekcionalizmussal. Az elmúlt esztendőben az Európai Unióban az agrártermelésből származó bevételeknek 51,1, az USA-ban 33 százaléka támoga­tásokból származott. A magas szubvenciók mellett jelentős mértékű vámok is ne­hezítik a magyar borok piacra jutását mind az unióbeli, mind az EFTA-államokban, nem szólva egyes országok, például Svédország, Norvégia belső diszkriminatív adórendszeréről. Borexportunknak összességé­ben mégis kedvez az EU-val megkötött borkereskedelmi egyezmény és az EFTA-orszá- gokkal létrejött szabadkereske­delmi megállapodás, még akkor is, ha a kivitelünket érintő vám- és lefölözési kedvezmények kvótához kötöttek. A Magyar Borkereskedők Egyesülése szerint a mostani, felemás helyzetből van kivezető út. Miután áttekintették a hazai szőlőtermesztés és borászat helyzetét, kidolgozták a leg­szükségesebb teendőket. Szak­mai javaslataikat megküldték a földművelésügyi, a pénzügyi és az ipari-kereskedelmi tárcák­nak, mintegy figyelmükbe ajánlva azokat a jövő évi költ­ségvetés elkészítésénél.- Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és eredetvédelmi megállapodás arra kötelezi Ma­gyarországot, hogy gazdaságát összhangba hozza az unióbeli országok gazdaságával - mondja Herpay Balázs, a borke­reskedők egyesülésének igazga­tója. - A szőlő- és bortermesz­tésben a termeléstől a fogyasz­tásig fokozatosan kellene beve­zetnünk azokat az intézkedése­ket, amelyek az EU-ban ma ér­vényben vannak. A tárcákhoz megküldött ja­vaslatunkban azt kértük, hogy a mostani nehéz gazdasági hely­zetben is tartsák számon a szőlő- és a borágazat érdekeit.- Milyen javaslatokat tettek?- Javasoltuk például, hogy az agrár- és élelmiszergazdaság­ban a beruházási támogatások a jövőben szektorsemlegesen, pá­lyázati rendszer útján és ne osz­togatásos alapon történjenek. A beruházások közül elsősorban a 10 százaléknál lejtősebb terüle­ten kialakított szőlőtelepítést kellene támogatni, a borászat­ban pedig a rozsdamentes acél­ból készült tárolóterek létesíté­sét, valamint a feldolgozáshoz szükséges gépek beszerzését kellene segíteni. Olyan, az európai normákhoz közelítő támogatási rendszer ki­alakítását szorgalmazzuk, amely ösztönöz a takarékos költséggazdálkodásra, a minő­ségi termelésre, a nemzetközi piacokon való versenyképessé­günk növelésére. A feldolgozott termékek ará­nyának növelése és a kivitel serkentése érdekében azt java­soltuk, hogy a hordós borok ex­porttámogatását 30, a palacko­zott termékekét 40 százalékra emeljék. (újvári) t i k <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom