Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-29 / 298. szám
1994. október 29., szombat A hét témái üj Dunántúli napló 7 Beszélgető partnerünk a Miniszterelnöki Hivatal vezetője A kormányzat szürke eminenciása Sokan az államélet egyik legbefolyásosabb emberének, afféle szürke eminenciásnak tartják. Lehet, hogy így van, bár a beavatottak fontosságtudata nyomokban sem fedezhető föl benne. A kormányzati kulisszák mögött azonban - ezt ő sem tagadja - valóban otthon van. Mert segédmunkástól államtitkárig sok minden volt már, ám a leghosszabb pályaszakasz színtere eddig is a „kormányzati negyed” volt. Ki nem mutathatná meg? Dr. Kiss Elemér (50) köz- igazgatási államtitkár azt a nyilvánosság előtt kevéssé ismert műhelyt - a Miniszterelnöki Hivatalt - vezeti, amely szervez, alapoz, döntésre előkészít jószerével mindent, amivel a miniszterelnöknek személyesen foglalkoznia kell. A „minden” között a legfontosabb: a kormány ülése. Ha esik, ha fúj- Hogyan zajlanak a tanácskozások, mi történik csütörtökönként a tárgyalóterem zárt ajtói mögött - kérdeztük az államtitkárt. Kiss dr. válaszként először a szigorú munkarendet említi.- Ha csütörtök, akkor - akár esik, akár fúj - ülést tart a kormány. Nincs pardon, mert a miniszterelnök ezt a kormányzati tevékenység legfőbb megtestesítőjének, központi eseményének tartja. Igényli, hogy a döntésekben a kormány tagjai aktívan vegyenek részt; s azt is , hogy a miniszterek lehetőleg minden programjukat az ülésekhez igazítsák. A távolmaradást, illetve a helyettesítést csak személyes részvételt követelő nemzetközi tárgyalás, külföldi út, egyszóval más roppant fontos és halaszthatatlan elfoglaltság „menti”. Apróság, de talán jellemző, hogy nem egy perccel 10 előtt vagy után, hanem pont 10 órakor kezdődik az ülés.-Hányán vesznek részt az ülésen, s van-e protokolláris ülésrend?- Tizennyolc az állandó részvevő, illetve meghívott: a kormányfő, 13 miniszter (köztük egy tárca nélküli miniszter), a miniszterelnök kabinetfőnöke, jómagam, mint a miniszterelnöki hivatal vezetője és két helyettesem: a jogi ügyek felelőse, illetve a kormányszóvivő. A különböző napirendek tárgyalásán, a témáktól függően, tanácskozási joggal természetesen meghívottak is jelen vannak. Valamiféle fontossági sorrendet kifejező ülésrend nincs. Legfeljebb annyiban, hogy a téglalap alakú asztalsor fölső rövidebb oldalának közepén az ülést vezető kormányfő, a két hosszabb asztalsor mellett pedig az első helyen balról Békési László, jobbról Kuncze Gábor ül.-Mennyi ideig tartanak az ülések?- Többnyire két és fél - három órát. Előfordult ugyan, de az rendhagyó esetnek számít, hogy 5-6 órásra nyúlt a tanácskozás.-Ebéd- vagy legalább cigarettaszünet?- Nincs, csak ha - mint említettem - nagy ritkán a szokványosnál jóval tovább tart az ülés. Cigarettaszünet egyáltalán nincs, mert a tanácsteremben szabad dohányozni. Legalább is elvileg. Mert a „füstölők” a többiekre való tekintettel nemigen gyújtanak rá. A hatékonyság titka- Általában hány napirendi pontot tárgyalnak?- Az írásos előterjesztések száma 25-30 között mozog, de nemrégiben például 38 téma került a kormány elé.- Ez még súlyra is tekintélyes csomag lehet...-Bizony, olykor jó másfél kilót is nyomnak az anyagok, amelyeket végiglapozni is sok, nemhogy megtárgyalni.- Két és fél-három óra alatt át lehet jutni ekkora papír-ká- sahegyen?- Igen, de csak nagyon racionális előkészítéssel és munkastílussal. Az érdemi munka fölgyorsításának egyik kulcsa például, hogy vezetésemmel minden kedden összeül a közigazgatási államtitkárok értekezlete. Sorra szakmai górcső alá tesszük mindazt, amit a tárcák csütörtökönként a kormány elé akarnak vinni. Amiről kiderül, hogy nem kellően kiérlelt, egyeztetett és például a költségkihatásokat nem kellő megalapozottsággal mérlegeli, az fönnakad ezen a szakmai szűrőn és nem is kerül a kormány elé. Ami a szigorú szakvizsgán átmegy, de néhány pontjában vitatott vagy vitatható, az „általános vitára javasolt”, ami pedig egyöntetű egyetértést és támogatást kap, az „vita nélkül elfogadásra javasolt” jelzéssel kerül a kormány napirendjére. Ez utóbbiakról azután rendszerint nincs is vita, csupán határozat- hozatal. A hatékonyság másik titka, hogy íratlan szabály: a miniszterek testületé szakkérdések, tisztázatlan részletek vitájába nem bocsátkozik. Erre nem tartja magát illetékesnek, s nem is ez a dolga. Ilyen témáról tehát vitát kezdeményezni több mint illetlenség: időpazarlás.-A feszes időkeretben feszes, rövid a vita is?-Az időtartam változó; érvek, érdemi észrevételek előtt nincs semmilyen sorompó. A fajsúlyos, nehéz témák tárgyalásakor senki nem nézi az órát. A pótköltségvetés tételei például hosszú, kemény vitákban alakultak ki, de már látnivaló: a 95-ös költségvetés ennél is hosszabb, keményebb vitameneteket ígér. Kötetlen légkör- Kimért udvariasság vagy teljes kötetlenség jellemzi a polémiákat? Egyáltalán: miniszterelnök és miniszterek tege- ződnek egymással?- A protokolláris formaságok egyáltalán nem jellemzőek. Nincs „szíveskedjék” vagy „méltóztassék”, már csak azért sem, mert kormányfő és miniszterek pertu-ban vannak. Ha visszautalnak egymás szavaira, többnyire csak a keresztnevek hangzanak el: Laci, Gábor vagy éppen Magda ezt vagy azt mondta ... Ugyanakkor a kötetlen légkörű tárgyalás külsőségeiben és hangulatában is érzékelhető, hogy egy ország dolgaiért felelős fórumon szólnak, szavaznak, döntenek a kabinet tagjai- Kik a legaktívabbak az üléseken?- A megszólalások számát tekintve Horn Gyula és Békési László. A miniszterelnök esetében ez természetes; neki „hivatalból” mindenhez hozzá kell szólnia, össze kell foglalnia az elhangzottakat. Békési László pedig bizonyos értelemben hasonló cipőben jár: pénzügyi vonzata csaknem minden előterjesztésnek van.- Hogyan zajlik le a határozathozatal? Minden napirend megtárgyalása után külön-kü- lön szavaznak, vagy egy személyben a miniszterelnök dönt?- A vita eredményeként rendszerint egyértelműen megállapítható, hogy egy-egy kérdésben konszenzus van-e vagy nagyon megoszlanak a vélemények. Az előbbi esetekben nincs formális szavazás - a miniszter- elnök megfogalmazza a kormány döntését. Ha viszont egy javaslat mellett és ellen egyaránt sok észrevétel hangzik el, akkor szavazás zárja a vitát.- Gyakori a voksolás?- Eddig három-négy esetben került rá sor. Háromezresek?-Az előző kabinet titkos határozatainak nagy részét nemrégiben nyilvánosságra hozták. Lesz-e a Hom-kormány utódjának muníciója? Más szóval: eddig hány titkos határozatot hozott a koalíciós kormány?- Két titkos és 18 olyan határozatot, amely csak az érdekelt, illetve érintett személyekhez jut el. Utóbbiak - amelyek számozásuk után „háromezresekként” ismertek az igazgatás berkeiben - többsége nem tartalmaz semmiféle államtitkot. Nyilvánosságra azért nem kerülnek, mert tágabb kör számára nincs információ-értékük. A ’’háromezresekben” például olyan munka- és személyi döntések szerepelnek, hogy X-miniszter vegyen részt valamilyen nemzetközi eseményen, Z képviselje a kormányt egy-egy szakmai tanácskozáson, stb.- Ha nem is egyenlő arányban, de két párt képviselőiből áll a Hom-kormány. Aki nem tudná, melyik miniszter szocialista, melyik szabaddemokrata, az ülésen elhangzottakból kikövetkeztethetné?- Jómagam nem veszek részt pártközi egyeztetéseken; nem tudom, hogy ott markánsan eltérő vagy nagyjából hasonló álláspontokat kell-e közelíteni. A kormányban - a vitákat figyelemmel kísérve - nem tudtam fölfedezni pártbeli hovatartozásból fakadó különbözőségeket. A miniszteri reagálásokat jószerével az határozza meg, hogy mondjuk az elosztásban vagy a fogyasztásban érdekelt-e tárcája, nem pedig az, hogy az MSZP vagy az SZDSZ küldte a kormányba. Bajnok Zsolt Megrendültén hallom az adóhivatal munkatársainak panaszát: ha elvonják a költségvetésükből azt a két milliárdnyit, amit a pénzügyminiszter említett, működésképtelen lesz a Hivatal. Ebből a 2000 millió forintból 600 millió béremelésre kellett volna, a többi a dologi kiadások fedezetére, hiszen az élet drágul, több pénzre van szükségük a megélhetéshez. Ha nem kapják meg? Majd megmutatják! Kinek nem kellene több pénz ma ahhoz, hogy úgy élhessen, mit ahogyan tegnap élt? Bizony több kellene a kórházaknak is, hiszen alaposan megdrágultak a gyógyszerek, növekedtek a vám- és adóterhek, drágább lett szinte a levegő is. Ha nem kapnak többet? Majd megmutatják! Nyolc óra munka után hazaÉrdemes számba venni egy új kormány első három havi teljesítményét? Minden bizonnyal igen, mert egy ilyen számvetés fontos információkkal szolgál két szempontból is: egyrészt arról, mennyire tartja magát az újonnan választott kabinet a kormánypárt(ok) választási ígéreteihez, másrészt pedig arról, milyen módon próbál érvényt szerezni a kormányprogramnak, az abban elhatározott intézkedéseknek. Elég tehát a száz nap a kormányzati munka irányának, következetességének, módszereinek megítéléséhez, de nem elég ahhoz, hogy ítéletet mondjunk a kormány négy évre tervezett munkájának eredményességéről. Mit mutat a száz nap? Képletesen szólva: az elhatározott irányba való menetelést tétova lépésekkel, olykor kifejezetten ballépésekkel. Példa erre, hogy a kormány tartja magát első számú programpontjához, A helsinki folyamatról decemberig Budapesten folyó tanácskozáson újra és újra napirendre kerül Európa egyik tartós problémája: a kisebbségi kérdés. Magyar részről ezt az alkalmat is felhasználják arra, hogy a kisebbségek autonómiájának, azaz önkormányzatának kérdését előtérbe állítsák. Eredményes lehet-e a törekvés? Tabajdi Csabának, a kormány illetékes államtitkárának igaza van abban, amit egy idevágó tanácskozáson hangoztatott: hogy ugyanis az önkormányzat nem a szeparatizmus előkészítője, amint attól sokan tartanak, hanem éppen annak megelőzése. Egyes nyugati szakértők úgy érvelnek, hogy ha Európában minden, 4 milliónál nagyobb létszámú népcsoport külön álmennek az orvosok, az ápolónők, bezárnak a műtők. Na és a pedagógusok? Ők aztán tényleg panaszkodhatnának. És ha nem kapnak pénzt? Majd megmutatják! Nem fognak készülni az órákra, nem javítanak otthon dolgozatot, nem vezetnek szakkört délutánonként. Soroljam a katonákat, a rendőröket? Egy-két milliócs- kát tőlük is elspórolt az a szőrösszívű miniszter, de sebaj, nincs háború, nem kell a katonákat túlfizetni, ami pedig a rendőröket illeti, remélhetőleg belátóbbak lesznek a bűnözők is. Ki nem mutathatná meg? Hiszen mindenkinek fáj, hogy drágább az élet és kevesebbet költhet.Az APEH tudja a legjobban, hogy most ilyen időket élünk? Mi, adófizetők. S. P. amely a gazdasági válság mérséklését tűzi ki célul, de az ehhez vezető, kétségtelenül népszerűtlen intézkedések hatását a taktikázás, helyenként az időhúzás erősen csökkenti. Az ön- kormányzati választások idei megtartása melletti kardoskodás is megfelel a programnak, de azok törvénykezési előkészítése végül is balul sült el. Hogyan látja az ellenzék? Tétlenséggel, erőtlenséggel, a választási ígéreteihez való hűtlenséggel vádolja a kormányt. S repedéseket vél felfedezni a koalíció falain. Milyenek a kormány módszerei? Igyekszik betartani a demokrácia, a jogállamiság játékszabályait. De még nem ismeri eléggé e játék fortélyait. Bizonyítja ezt a médiumtörvény vagy az expo körüli vita sok negatív kísérőjelensége. T-betű van még a kormány hátán. Nehezen veszi a kanyarokat. P. T. lamot alkothatna, földrészünkön 45 helyett 80 állam lenne. Joggal érvelnek nyugati szomszédaink azzal, hogy az első világháború után, szinte tiszta osztrák lakossággal Olaszországhoz csatolt Dél-Tirol kérdését megoldották. Ám nem felejtették-e el hozzátenni, hogy a két, gazdaságilag virágzó polgári demokráciának 1945 után csaknem 40 évre volt szüksége, amíg minden kérdést rendeztek? Lehet-e ilyen körülmények között többet tenni, mint ami most Budapesten történik? Aligha. De a kérdést napirenden tartva mégiscsak remélnünk kell, hogy térségünk és a világ- politikai helyzet alakulása végül felkínálja a lehetőséget a mindenkinek hasznos közös megoldásra. Heltai András Mire nem volt elég a száz nap? Négy évre tervezett munka Lehet-e kisebbségi autonómia? Merre nőnek a fák? Mi mennyivel drágul? A lakosság dönt: fizet, vagy nem fogyaszt Aggódik a világsajtó egy része az ex-szovjet tagállamok zömének múlt hét végén megtartott csúcsértekezlete miatt. Nyugtalanságának oka, hogy nem világos, mi történik, s az még kevésbé, hogy mi történhet az egykori orosz birodalomban? Mert miben állapodott meg 12 államfő? A korábbi gazdasági integrációs törekvések megerősítéseként bejelentették az Államközi Gazdasági Bizottság megalakítását abban a reményben, hogy a FÁK az Európai Unióhoz hasonló utat fog bejárni. Kifogásolhatja-e ezt a szándékot bárki? Aligha. De azon azért sokan meglepődtek, hogy - amint a Die Welt megtudta - ebben a bizottságban Oroszországé lesz a voksok fele. Mi lesz a folytatás? A Nazarbajev kazah elnök által kezdeményezett, a FÁK-nál jóval szorosabb integrációt feltételező „Eurázsiái Szövetség”, amire Jelcin úgy reagált, hogy „az ötlet jó, csak korai”? Vagy az, amit éppen az orosz államfő első számú ellenfele, Ruckoj volt alelnök ugyancsak a hét végén hirdetett meg: létre kell hozni Nagy-Oroszországot, méghozzá az egykori Szovjetunió határaival? Sejthetjük-e, merre és meddig nőnek a FÁK? Kissinger volt amerikai külügyminiszternek van erre egy jónak tűnő válasza: „Oroszország akkora, hogy a harmadik évezredben is méreteinek megfelelő problémák elé állít mindenkit.” Kocsis Tamás Az elmúlt héten a parlament elfogadta a kormány pótköltségvetését. Igent mondtak a honatyák számos termék forgalmi adójának emelésére is. Hogyan érinti mindez a fogyasztót? - kérdeztük Nagy Lajostól, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesétől.-Nehéz megmondani, hogy az adóváltozások nyomán miként alakulnak majd a fogyasztói árak. Az áremelkedések egy részét valószínűleg nem fogja elfogadni a fogyasztó, ezért a termelőnek, vagy a kereskedőnek a maga árréséből kell engednie, hogy a termék egyáltalán piacképes maradjon.-Mégis mit jelent mindez forintokban kifejezve?- Kezdjük talán az üzemanyagokkal. A gépkocsikban használatos földgáz normál köbméterének árában az adó 2.50-nel emelkedik, a propán-bután üzemanyag kilogrammjánál 4.60 a drágulás. A motorbenzinek esetében az ólmozott üzemanyag minden literjének fogyasztási adótétele 4.70-nel, az ólommentesé és a repülőgép benziné 6.30-cal növekszik. A gázolaj és az ipari tüzelőolaj árában 4 forint többlettel kell számolni. Az égetett szeszes italok adója literenként általában 90 forinttal nő, ez alól a borpárlatok - a konyakok, brandyk - számítanak kivételnek, ezeknek az italoknak az esetében 100 forint az adónövekedés. „Csak”' 70 forinttal emelkedik a valódi gyümölcs- pálinkák literenkénti fogyasztási adója.- Bizonyos italféleségek esetében - például a pezsgőknél, likőrboroknál - a termelői értékesítési ár százalékában határozták meg az adót: az adónövekedés ezeknél 5 százalékos. A sör adója hektoliterenként 200 forinttal nő, ami egy-egy fél literes palacknál 1 forintot jelent. A cigarettáknál két részből tevődik össze az adóemelkedés: ezer darabonként 90 forint, illetve 15 százalékos termelői-értékesítési árarányos növekedéssel kell számolni. Az import-cigarettáknál a vám nélkül számított importértéket veszik alapul a 15 százalékos adóemelés kiszámításánál.- Ezeknek a termékeknek már ma is igen magas az áruk a jövedelmi viszonyokhoz képest. Meddig lehet feszíteni ezt a húrt?- Ezek az árak ma már valóban meghaladják a fizetőképes keresletet. Nem lennénk meglepve, ha a fogyasztás közép távon akár 10-20 százalékkal is visszaesne. Ezek az árak mégis viszonylag rugalmasak: a fogyasztó dönthet, kifizeti-e vagy lemond a fogyasztásról? Egyesek így, mások úgy döntenek. Az államnak csak egy útja van: az adóemelés, hogy a fizetési mérleg hiányát csökkenteni lehessen. (somfai) .. szervez, alapoz, előkészít mindent, amivel a miniszterelnök foglalkozik.” Dr. Kiss Elemér közigazgatási államtitkái
