Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-03 / 272. szám

1994. október 3., hétfő Hazai körkép üj Dunántúli napló 7 Pályaudvar-avató Sopronban Indul a második ütem Lotz Károly közlekedési mi­niszter és osztrák partnere Vik­tor Kiima adták át a korszerűsí­tett GYSEV pályaudvart pénte­ken Sopronban. A fejlesztés cél­jául tűzte ki a határ menti közúti árufuvarozás mérséklését, és a környezetbarát vasúti közleke­dés előtérbe állítását a gépko­csiforgalommal szemben. Az ünnepségen az osztrák szövetségi közlekedési minisz­ter úgy vélekedett: ez a beruhá­zás példa arra, hogy lehet jó együttműködést kialakítani a közlekedéspolitika területén. Bejelentette: pénteken Ausztri­ában aláírták a szerződést a be­ruházás második üteméről, amelyre az osztrák állam 70 millió schillinget biztosít. Lotz Károly kijelentette: az osztrák­magyar közlekedési kapcsola­tok az egyik legfontosabb fo­lyosót jelentik Európa déli és keleti része felé. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. soproni pályaudvará­nak bővítését három évvel ez­előtt határozta el a magyar és az osztrák közlekedési kormány­zat. A kombiterminál fejlesztése elengedhetetlen feltétel volt ah­hoz, hogy az áruforgalmat a közútról a vasútra terelhessék. Az osztrák állam 66 millió schillinget bocsátott rendelke­zésre az eddigi munkák fedezé­sére. Ebből az összegből terem­tették meg a környezetkímélő „gördülő országúti” Ro-La szállítás feltételeit. A teherfor­galom zavartalanságának bizto­sítására a személy- és az árufor­galmat szétválasztották, a sze­mélypályaudvart ennek jegyé­ben modernizálták. Új peront, utasaluljárót alakítottak ki, át­építették a felsővezetéket és a biztosítórendezést, a nemzet­közi várót pedig megújították. A világ legkisebb kézi telefonja Ütemet diktál a Westel A Westel Rádiótelefon Kft. ez évben mintegy másfél milli­árd forintot költ műszaki fej­lesztésre. E beruházások célja a cég szolgáltatásainak bővítése. E fejlesztésnek köszönhető, hogy a Westel előfizetői meg­vásárolhatják az NMT 450 i-rendszerű, s a világ legkisebb és legújabb hordozható kézi te­lefonjaként ismert Benefon Delta készüléket. A finn Bene­fon cég által kifejlesztett termék könnyű és ötféle színben kap­ható. Technológiai szempontból is a legkorszerűbb mobiltelefo­nok közé tartozik. A finn cég 1992 óta van jelen a magyar rá­diótelefon-piacon, mintegy 25 százalékos részesedéssel, ugyanennyivel rendelkezik a vi­lágpiacon is. A Westel Kft. három lépés­ben hajtotta, illetve hajtja végre beruházásait az idén. Az első negyedévben 600 millió fo­rintba kerültek az infrastruktu­rális kapacitás bővítését szol­gáló fejlesztések. Ezt követte - a második és a harmadik ne­gyedévben - további 500 millió forintos befektetés. Az év hátra­lévő részében, az Ericsson vál­lalattal együttműködve, még mintegy 400 millió forintot ru­háznak be a minőség további javítása céljából, Mindezeknek nagy része van abban, hogy a Westel Kft. előfi­zetőinek száma ez évben 40 ezerről 60 ezerre nőtt. Jövőre is az idei évhez hasonló volumenű fejlesztéseket terveznek, s re­mélik, hogy az előfizetők száma az idei évhez hasonló mérték­ben nő. A Westel Kft. eredmé­nyei között könyvelheti el azt is, hogy ma Magyarország terü­letének mintegy 90 százalékát fedik le, illetve a lakosság csak­nem 100 százaléka igénybe ve­heti szolgáltatásait. Hamisított zárjegyek Debrecen belvárosában meg­találták azt a házinyomdát, ahol a korábban a városban nagy mennyiségben lefoglalt hamisí­tott zárjegyeket készítették. Az ügy előzménye, hogy a vám- és pénzügyőrség augusz­tus 31 -én egy Debrecen melletti tanyán illegális palackozót ta­lált. Az akció során lefoglaltak 2162 liter hamisított szeszes­italt, 9100 liter hamis ecetet és 5470 darab szintén hamis „adó­zott termék” feliratú zárjegyet. A vámosok palackozás közben tetten értek három személyt, őket a rendőrség őrizetbe vette, majd előzetes letartóztatásba helyezte. A nyomozást az ügyben az­óta is nagy erőkkel, közösen folytatja a rendőrség és a pénz­ügyőrség. A két házkutatást tar­tottak, mindkettő eredményes volt. Az egyik debreceni bank széfjében hamisított vámhiva­tali, bírósági, közjegyzői, ügy­védi és közlekedés-felügyeleti bélyegzőket, ugyancsak hamis svájci forgalmi engedélyeket és más okmányokat - személyi igazolványokat, vámáru-nyilat­kozatokat -, valamint bélyeg­zőkészítéshez használható nyomóformákat találtak. Debrecen belvárosában - egy másik házkutatáskor - megtalál­ták a hanisított zárjegyeket ké­szítő nyomdát és a nyomdászo­kat is. Az ügy részleteit tovább vizsgálják, a nyomozást pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyére is kiterjesztették. Öntözőrendszer Mezőhegyesen 2100 hektár termőföld öntö­zésére alkalmas a mezőhegyesi ménesbirtokon átadott, 456 mil­lió forintos beruházással létre­hozott öntözőrendszer. A tervek szerint 1995 májusáig további 1500 hektár öntözéséhez vásá­rolnak berendezéseket s ezzel 43 százalékra nő a gazdaságban az öntözött, illetve öntözhető földterület aránya. Az öntözővíz - percenkénti egy köbméter - eddig Románi­ából a Szárazéren érkezett, e mennyiség mostantól az Apát- falvi-csatoma közvetítésével fél köbméternyivel megnövekszik. A nyáron elkészült Apát- falvi-csatoma a Marosból szállít öntözővizet a térségbe s nyolc csongrádi és békési települést érint. Az új csatornánál kor­szerű műszaki megoldást vá­lasztottak, hogy az öntözővíz ne szivárogjon el: a fenekét kibe­tonozták, az oldalát pedig mű­anyaggal burkolták. Mezőhegyesen elsősorban a hibridkukorica öntözésére használják az új öntözőrend­szert, de jut a vízből a cukor­répa- és a zöldségtáblákra is. A ménesbirtok az öntözés fejlesz­téséhez szükséges közel félmil- liárd forintot önerőből és állami támogatásból teremtette elő. Európa-házat avattak Kőszegen Európa-házat avattak fel Kő­szegen az egykori XVII. szá­zadi késő reneszánsz stílusú Sigray-palotában. Az ünnepsé­gen jelen volt Hans Beck, az Európai Közösség, valamint Erich Kussbach Ausztria és Aleksandar Sole Horvátország budapesti nagykövete. Az új intézmény - melyből 95 van Európa 23 országában, s melyek szövetségéhez a kőszegi is csatlakozhat — célja, hogy elősegítse a polgárok között az egységesülő Európa eszméjé­nek megismertetését, az egymás értékeit becsülő normarendszer kialakítását. Ennek érdekében nemzetközi találkozókat, konfe­renciákat, kultúrális rendezvé­nyeket szerveznek majd az új intézményben. Az Európa-ház szolgáltatásaira a tapasztalatok szerint a határtérségekben van a legnagyobb igény. Az intéz­mény ugyanis jelentős mérték­ben segítheti a nemzetiségek közötti együttműködést. Hans Beck, az Európai Kö­zösség budapesti nagykövete az alkalomból elmondta: az Eu- rópa-ház-nyitás jelképesen hoz­zájárulhat Magyarország eu- rópa-közösségi tagságához, ami nemcsak Magyarország, hanem a Közösség célja is. Szerinte re­ális a magyar kormány elképze­lése, ami a tényleges belépést előkészítő tárgyalások időpont­ját 1996 őszére teszi. Az Ercsi Cukorgyárban a 83. kampányévet kezdték szeptem­ber 29-én. A gyárban 50 millió forintos beruházással korszerű­sítették a feldolgozó berendezést, amellyel az idén 170 ezer tonna répát dolgoznak fel MTI FOTÓ Indulnak a cukorgyárak A cukorrépa-feldolgozási kampány pénteken kezdődött a petőházi cukorgyárban. A há­rom éve részvénytársaságként működő cég 11 600 hektárról várja a terményt. Ennél 400 hektárral nagyobb területre kö­töttek szerződést a gazdaságok­kal, a gazdálkodókkal, a tava­szi-nyári aszályos időjárás miatt azonban hozzávetőleg ekkora területen pusztult ki a vetés. A feldolgozók az idén mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően közepes termésre szá­mítanak. Ez azt jelenti, hogy egy-egy hektárról legfeljebb 36-38 tonnát takarítanak be, és a cukortartalom 16-17 százalé­kosnak ígérkezik. A répa átvé­teli árát a cukortartalomtól és a cukor eladási árától teszik füg­gővé. így a termelők is érdekel­tek abban, hogy a társaság jobb áron tudja a cukrot értékesíteni. Az előrejelzések szerint mint­egy 54-55 ezer tonna cukrot gyártanak az őszi szezonban. Tavaly a cukorgyártás Petőhá- zán meghaladta a 74 ezer ton­nát, ennek hátterében azonban az állt, hogy import előgyárt- mányból is dolgoztak a répán kívül. Fábián Károly elnök-igaz­gató, a Cukor Terméktanács el­nöke cáfolta azokat a baljós hí­reszteléseket, miszerint az or­szágnak import cukorra lesz szüksége. Úgy vélekedett, 420-430 ezer tonna cukor fedezi a hazai szükségletet, sőt várha­tóan ennél is kisebb lesz a ke­reslet. Eszerint a hazai cukor­gyárak képesek lesznek kielégí­teni a felmerülő igényeket. Az idén több mint 350 millió forintot fordítanak a petőházi cukorgyár fejlesztésére. A be­ruházások az energiatakarékos­ságot és a környezetvédelmet szolgálják. Autóüléskárpit-gyár Móron Autóüléskárpitokat készítő üzemet épített Móron Európa egyik legnagyobb autóü- lés-gyártó vállalata, a Keiper Recaro. A száz százalékban német tulajdonú, egyelőre száz­negyven, majd a termelés felfu­tását követően 250 dolgozónak munkát adó, 9 millió márka költséggel felépített üzemet pénteken avatták fel. A négye­zer négyzetméter alapterületű üzemben ez év végén napi 550, a teljes termelési kapacitás ki­használását követően pedig - várhatóan 1995 végétől - napi 1100 autóhoz készítenek ülés­kárpitokat. A tervek szerint az üzem évi 10 millió márka for­galmat bonyolít majd le. Olajszőkítők Békésben A háztartási tüzelőolajat gáz­olajjá „visszaszőkítők” meg­kezdték Békésben a nehéz anyagi körülmények közé került mezőgazdasági nagyüzemek olajtárolási lehetőségeinek a fölmérését. A nagyszabású tervre egy felhajtó lebukása és vallomása nyomán bukkantak a pénzügyőrök. Az előkerült listán 45 szövet­kezet és társaság szerepel, eddig ezeknek a cégeknek a tárolási lehetőségeit térképezték föl a bűnözők. A megindult vizsgálat során a névsor elején szereplő két szövetkezetben az olajszőkí­téshez szükséges savazásnál használt hordókat és 95 ezer li­ter „szőkítésre" előkészített ház­tartási tüzelőolajat találtak, to­vábbi kettőnél pedig az előké­születekről győződtek meg a pénzügyőrök. Az olajszőkítő bűnszövetke­zet tervei alapján szeptembertől decemberig mintegy hárommil- liárd forint lett volna - az adó­zást elkerülve - a bűnös úton szerzett bevétel. Az aszály miatt nehéz helyzetben lévő alföldi mezőgazdasági szövetkezetek 15-20 ezer forintért adják bérbe tárolóikat azoknak az elegáns. Mercedesszel érkező - ám az igazolást kérő szövetkezetiektől eloldalgó, szerződés nélkül, dolgavégezetlenül távozó - uraknak, akik mögött az isme­retlenség homályába vesző személyek állnak. A pénzszűkében lévő téeszek nem gondolnak arra, hogy sok­kal többe fog kerülni az olaj- szőkítés miatt kirótt jövedéki és környezetvédelmi bírság, vala­mint a rossz minőségű gázolaj­jal tönkretett gépek pótlása. A megyei vámhivatal veze­tője elmondta: a nyomok egy Békés megyei szövetkezet ép­pen most az országtól távol nya­raló elnökéhez, valamint egy budapesti fantom Kft.-hez és je­lenleg nem található vezetőjé­hez vezetnek. A Vám- és Pénzügyőrség munkatársai a Békés megyei Pusztafalva Termelőszövetkezet szárítótelepének udvarán lakossági bejelentés alapján mintát vesznek egy tartályból, melyben olajszőkítés történt MTI FOTÓ 100 éves az Ikarus Az év végéig várhatóan 2000 autóbuszt értékesít az Ikarus - jelentették be az Ikarus Rt. ve­zetői, a gyár fennállásának 100. évfordulója kapcsán az Auto­mobil ’94 Járműipari Szakvá­sáron tartott sajtótájékoztatón. Elmondták: az orosz főváros az idén 400 autóbuszt vásárol a magyar gyártól. Küszöbön áll a tusinói autóbusz összeszerelő üzem ügyében is a megegyezés. Január elsejétől Szlovákiában indul összeszerelés, és további 30 projektet készítenek elő ha­sonló üzemek létesítésre. Külö­nösen a Távol-Keleten nagy az érdeklődés. A negyedik negyedévben fe­szített munkára számítanak az Ikarusban, mert több megren­delés ekkor válik aktuálissá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom