Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-27 / 296. szám

1994. október 27., csütörtök Gazdaság aj Dunántúli napló 9 Megalakult a Pécs-baranyai Kereskedelmi és Iparkamara A gazdasági önkormányzat célkitűzései, alaptevékenysége és főbb feladatai Új célokhoz Higi Gyula Higi Gyulát, a pécsi High-Comp Kft. ügyvezető igazgatóját választották meg tegnap a Pécs-Baranyai Gazda­sági Kamara elnökének. A köz­ismert számítástechnikai vál­lalkozás vezetőjétől azt kérdez­tük, elnökké jelölésében milyen szerepe volt a szakmájának? új szervezet- Azt hiszem, azért esett rám a választás, mert régóta foglal­kozom új szervezetek létrehozá­sával. Egy tucatnyi vállalkozást indítottam eddig útnak, s mind­egyik jól működik. A kamara első' három évében pedig éppen a szervezési munka a lesz leg­fontosabb feladat.- Az új elnök milyen ter­vekkel, a kamara milyen új elemekkel vág neki a munká­nak?- Az új kamara közjogi fel­adatokat vesz át az államtól, ennek megfelelően a szerveze­tét is át kell alakítani. Az ipari tanuló képzéstől az innová­ción át a vállalkozói gondok bajok megoldásáig komoly szerepe lesz. A cél az, hogy a vállalkozó lássa, nélkülözhe­tetlenek számára a kamarai szolgáltatások. Fejlesztés helyi forrásokból Síkfői Tamás A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara titkárává egyhangú szavazással dr. Sík­fői Tamást választották, aki így nyilatkozott a szervezet feladatairól:- A következő év első fel­ében felállhat kamaránknak az a szervezete, amely képes lesz végrehajtani a törvény adta jogosítványokat. Fontos tényező, hogy a létrehozott gazdasági önkormányzat tag­sága és feladatköre folytán helyi forrásokat teremt, min­dent el kell követnünk annak érdekében, hogy ezek a pén­zeszközök a helyi gazdaság fejlődését szolgálják. Ugyan­csak nagy hangsúlyt kell fek­tetnünk a gazdaság legitimi- zációjának megteremtésére, a fekete szféra visszaszorítá­sára. Örömmel vettem, hogy országgyűlési képviselők, vá­rosi vezetők biztosítottak tá­mogatásukról munkánkban. A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara tegnap megválasztott elnökségének tagjai: Bencze Géza - Tritex Rt., dr. Bíró László - Baranyatej Rt., Higi Gyula - High-Comp Kft., Kálovics Gábor - KG Marke­ting Kft., Kerényi János - Mix Kft., dr. Kéri István - MKB Rt., Darányi Béla - Komplex Kft., Oszvald Pál - SIR Kft., Rajnai Attila - Rati, Reiner Ágoston - Matáv Rt., Somosi László - Pé­csi Erőmű Rt., Tatár Dénes - DÉDÁSZ Rt., Vétek Jánosné - Lenau Reisen Kft., Zsáli János - Pécsváradi Faipari Szövetke­zet. Az elnökség kiegészül az érdekképviseleti szervekből de­legált 7 taggal: Aparácz Dénes - Iparszövetség, Kasza Tibor - ÁFÉSZ Szövetség, Tímár Ist­ván - Élelmiszer Feldolgozók Országos Szövetsége, Neumann Ádám - Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége, Döme János - Pécsi Szállítók Ipartes- tülete, Háber Tamás - Magyar Vendéglátók Iparszövetsége, Székelyhídi Gyula - KISOSZ. Elnöknek Higi Gyulát, alel- nököknek Kerényi Jánost, dr. Kéri Istvánt és Somosi Lászlót, titkárnak dr. Síkfői Tamási vá­lasztotta a küldöttgyűlés. Az állam gazdasági szerep­vállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal ösz- szefüggő közfeladatok egy ré­szének az érintettek önigazga­tása útján történő ellátására. A magyar nemzetgazdaság kor­szerű piacgazdasággá való át­alakulásának egyik előfeltétele, hogy a gazdaság szereplői által alakított, önkormányzattal ren­delkező, az állami igazgatás szerveitől elkülönülten működő szerveztek jöjjenek létre, ame­lyek törvényi felhatalmazással végzik a gazdaság fejlesztésé­vel, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos tevékenységüket. A kamara hivatása, hogy a kamarai törvénynek és az Alap­szabálynak' megfelelően ön- kormányzati működésével elő­mozdítsa a gazdaság fejlődését, és önszerveződését, teremtse meg és őrizze az üzleti forga­lom tartós biztonságát, a piaci magatartás tisztességét, és a gazdasági tevékenységet folyta­tók együttes érdekeinek érvé­nyesülését, valamint ellássa a gazdaság működésével össze­függő azon közigazgatási fel­adatokat, amelyet a törvény s ennek alapján az Alapszabály feladatkörébe utal. A kamara célja, hogy a kamrai törvény által meghatá­rozott köztestületi feladatokon túl, a tagjai között olyan együttműködési lehetőségeket alakítson ki, amelyek az érde­kazonosság alapján, elősegítik és biztosítják a magánszemé­lyek, a vállalkozók, a jogi sze­mélyiségű gazdasági szerveze­tek közötti közvetlen gazdasági, társadalmi kapcsolatokat, a köl­csönös érdekeken alapuló együttműködést. A kamara alaptevékeny­sége a tagdíj fejében nyújtott alapszolgáltatás, kereskedelmi cégnyilvántartás, gazdasági in­formációs szolgáltatás, ok­mányhitelesítés, külképviselet, oktatás, szaktanfolyam, kiállítá­sok, bemutatók szervezése. A kamara feladatai - a gaz­daság fejlesztésével összefüg­gésben: Előmozdítani a gazdasági te­vékenység infrastruktúrájának fejlődését, a közvetlen vállalko­zói érdekeltséget meghaladó műszaki fejlesztést, az innová­ciós célok megvalósítását, együttműködve az állami és he­lyi önkormányzati szervezetek­kel, a köztestületekkel, és a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel. Közreműköd­nek eközben a szakképzésben, mesterképzésben és vizsgázta­tásban, kereskedelemfejlesztés­ben, valamint a nemzetközi kamarai szervezetek munkájá­Zsolnay Vilmos, az első pécsi kamara alapítója ban is. A feladatok közé tarto­zik a tagok számára a szabvá­nyosítással, a minőségüggyel és az iparjogvédelemmel össze­függő tevékenységéhez mód­szertani segítséget és felvilágo­sítást nyújtani, vásárokat, kiállí­tásokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervezni. Ugyanakkor tájékoztatást kap­hat minden regisztrált vállal­kozó a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabá­lyokról, valamint a tagok tevé­kenységét érintő gazdaságpoli­tikai döntésekről és intézkedé­sekről. További szolgáltatás a gazdasági, műszaki, jogi infor­mációk összegyűjtése, rendsze­rezése. A kamara feladatai - az üz­leti forgalom biztonságával kapcsolatosan:-A tagok gazdasági tevé­kenységének főbb adatairól nyilvántartást vezetnek. Köz­zéteszik a hatósági engedély­hez kötött tevékenységek jegy­zékét, az árukra vonatkozó származási bizonyítványokat, kereskedelmi szokványokat és tájékoztatást adnak a bevált szerződési gyakorlatról. Meg­bízás alapján közreműködnek minőségvédelmi, dömping, pi­acvédelmi ügyek és szállítmá­nyozási kárügyek intézésében, részt vesznek a tisztességes pi­aci magatartásra vonatkozó etikai szabályok kidolgozásá­ban, egyeztetnek a tagok piaci magatartás tisztességével ösz- szefüggő vitáiban. Figyelem­mel kísérik az iparjogvédelmi és a szerzői jogok érvényesülé­sét, figyelmeztetik a fogyasz­tók érdekeivel ellentétes gaz­dasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szerve­zetek széles körének jó hírne­vét sértő, vagy veszélyeztető tagjait. A kárpótlási hivatal vezetője szerint A félelem megalapozatlan Nem érdemes elkótyavetyélni a kárpótlási jegyeket! Kolpingház Vezető­képzés Több mint 20, többségé­ben fiatal vezető a résztve­vője annak a három részes szemináriumnak, amelyet a Management Centrum Schloß Lautrach a Kolping Kft.-vel együttműködve szervezett. „Duális management trai­ning” a témája az e héten zajló első résznek, amely egy vállalkozás vezetésére készíti föl - a többségében Pécs környéki jelentkezőket - a mai piacgazdasági viszo­nyok között. A szeminárium anyagát a gyakorlatban fel­merülő problémákhoz igazít­ják, ezért van a három fázis között 1-2 hónap idő. Hogy mennyire tudják a résztve­vők a szemináriumon elsajá­tított tudást a gyakorlatban alkalmazni, ez sincs a vélet­lenre bízva. Állandó kapcso­lat van a cégek és a szeminá­rium vezetője között, idő­közi megbeszélésekre van lehetőség. Az október 24-28-ig tartó vezetőképző szeminárium lényege, hogy a vezető tud­jon önálló projekteken dol­gozni, növelni tudja beosz­tottai hatékonyságát és meg­elégedettségét, illetve saját önmotivációját megvalósí­tani. Management az átalaku­lási folyamatban, - Kapcso­latközpontú vezetés, - Saját személyünk vezetése; - cím­szavakban így lehetne össze­foglalni a három fázis tar­talmát. Nem ez az egyedüli sze­minárium a Kolping Kft. szervezésében, jelenleg há­rom szeminárium fut egy- időben. Az előadók általában német és osztrák professzo­rok, a részvétel ingyenes, a további szemináriumokra szeretettel várják az érdek­lődőket. Cím: Pécs, Szent István tér 9. Tel.: 312-008, 312-095. A mintegy 900 ezer vagyoni jellegű kárpótlási kérelem elbí­rálása gyakorlatilag lezárult, november végéig pedig a politi­kai kárpótlásban érintettek is kézhez vehetik az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hi­vatal határozatát. Függőben nagyobbrészt azoknak a külföldi állampolgá­roknak néhány száz kérelme maradt, akiknél - a távolság miatt - hosszabb időt vesz igénybe a bizonyítékok beszer­zése, illetve pótlása. Dr. Marczelly Gusztávtól, az OKKH általános elnökhelyette­sétől azt is megtudtuk, hogy a pótkárpótlási igény benyújtásá­nak lehetőségével több mint hatszázezren éltek. A 530 ezer vagyoni jellegű kérelemnek az elbírálása szeptemberben meg­kezdődött, vele párhuzamosan október végétől folyamatosan bírálják el a - mintegy 77 ezer - személyi kárpótlási igényt is. A kárpótlási hivatal hetente átla­gosan 7-8000 határozatot postáz az érintettek címére.- Hol tartanak a földárveré­sek?-A szövetkezetek földjéből kárpótlásra kijelölt 38 millió aranykorona értékű föld elárve­rezése májusban befejeződött - mondja a helyettes államtitkár. - Per alatt áll 45 gazdálkodó szervezet földalapja, az ítéletek jogerőssé válása után még 275 településen várható árverés. Az újabb - a korábbinál jóval keve­sebb - közel 2 millió aranyko­rona állami földalap kijelölése megtörtént, a területeket a föl­dhivatalokkal karöltve folyama­tosan készítjük elő árverésre. Az esélyegyenlőség biztosítása végett azonban célszerű lenne várni a licitálások megkezdésé­vel addig, amíg a pótkárpótlási kérelmek elbírálása is megtör­ténik és fölmérhető, hányán szeretnének még földet vásá­rolni. Egy biztos: a kárpótlási je­gyért megvehető vagyonkínálat szegényes, jobb híján jelenleg a föld az egyetlen komoly befek­tetési lehetőség. De ha a kor­mány beváltja az ígéretét és lesznek olyan részvények, be­fektetési alapok, amelyeket ér­demes lesz majd kárpótlási jegyre váltani, ha kedvezőbbé válnak az életjáradék feltételei, akkor nyilvánvaló, hogy azok felé (is) fordul majd a kárpótlási jegyek tulajdonosainak fi­gyelme, vásárlási kedve.-Egyelőre a kárpótlási jegy mélyrepülésének lehetünk tanúi. A napokban a értékpapírtőzs­dén a brókerek az 1000forintos címletértékű kárpótlási jegye­ket, - kibocsátásuk óta a lega­lacsonyabb áron - 300 forintos árfolyamon kínálták eladásra.- Émögött nyilvánvalóan spekulációs szándékok voltak. Á történtek után azonnal meg­kerestük az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyeletet, hogy in­dítsanak vizsgálatot az ügyben.-A történtek eléggé megri­asztották a kárpótoltakat, akik közül a választásokat követően, jussukat illetően amúgy is sokan elbizonytalanodtak.- Félelmük megalapozatlan, hiszen a kormányprogramnak megfelelően, az ÁVÜ és az ÁV Rt bevonásával az év vége előtt és jövőre olyan értékes részvé­nyek kerülnek kibocsátásra, amelyek várhatóan fel tudják szívni a pót-kárpótlás során ki­bocsátásra kerülő mintegy 30 milliárd forint címlet értékű, és a tőkepiacon jelenleg is kinn- lévő 80 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet.-Addig is mit tanácsol az érintetteknek?- Ne kótyavetyéljék el a kár­pótlási jegyeiket! Várják meg azokat a részvényeket, amelye­ket a kormányzat megígért. A koalíciónak nem az a szándéka, hogy összeomoljon a kárpótlási jegyek piaca, sokkal inkább az, hogy a kárpótlás korrekt mó­don, a már meglévő törvények szellemének megfelelően, a jo­gosultak érdeksérelme nélkül mihamarabb befejeződjön. Újvári Gizella Vagyoni jellegű kárpótlási kérelmet mintegy 900 ezret nyújtottak eddig be, most a politikai kárpótlásokat bírálják el Fotó: Tóth A bank közbeszól... A gazda döntse el, kinek akar tartozni Az őszi munkák beindulását jelzi, hogy a termelők már sor­ban állnak a vetési támogatá­sért. A kereskedő cégek az idén több kemikáliát forgalmaztak, mint tavaly, s ebből a földműve­lésügyi hivatalok arra következ­tetnek, hogy a nagyobb gazda­ságoknak maradt némi pénzük a jövő évi termés megalapozására is. Nem úgy a kistermelőknek, akik a betakarítási, szállítási és talajmunkák magas szolgálta­tási költségei miatt ismét nehéz pénzügyi helyzetbe kerültek, s ezért várhatóan a tavalyinál többen kényszerülnek majd igénybe venni a kamattámoga­tott hiteleket. A társadalombiztosítás és az APEH az adósokkal folytatott kétoldalú tárgyalásokon próbál egyezségre jutni és a kölcsönös érdekek figyelembevételével megállapodni a tartozások tör­lesztéséről. Van olyan megyei tb-igazgatóság, - például a szolnokiak - amely hajlik arra, hogy mentesítse a késedelmi pótlék fizetése alól a gazdasá­gokat és lehetővé tegye szá­mukra korábbi tartozásaik rész- letenkénti törlesztését is, amennyiben hajlandók az éves tartozásukat rendezni. Az APEH is hajlik a kompromisz­szumokra, mert szerintük is jobb egy működő üzem, mint egy felszámolás alatt álló, szét­zilált szervezet, az állam terheit növelő munkanélküliek töme­gével. Megegyezést keresnek tehát ők is, mielőtt a végrehajtót küldenék adósaikhoz. Az üzemek hiába hajlanának a megegyezésre, sokszor meg van kötve a kezük. Általában késve hozzák nyilvánosságra a hitelátütemezést lehetővé tevő jogszabályokat, s akkor szület­nek meg ezek a döntések, ami­kor tartozásaikat már kifizették a bankoknak és kiürültek a számláik. Pedig az átütemezés révén keletkező tartalékok egy részéből futná a tb- és adóhátra­lékok törlesztésére. A bankok olyan hitelszerző­déseket diktálnak, amelyek ér­telmében már az első termények értékesítésekor befolyó pénzből - akár az adós beleegyezése nélkül is - leemelhetik a szám­láról az őket megillető törlesztő részleteket. Ilyen körülmények között nincs igazán választási lehetőségük a gazdálkodóknak, hogy tartozásaikat rangsorolják, a számukra előnyös törlesztési módokról felelősséggel tárgyal­janak. Újvári Gizella Szigorú intézkedések Dinár a feketepiacon A Jugoszláv Nemzeti Bank szigorú intézkedéseket vezetett be a dinár feketepiaci árfolya­mának csökkentése érdekében, miután egy német márkáért a hivatalos árfolyam szerinti egy dinár helyett a valutaüzérek már 1,8-1,9 dinárt kémek. A Dragoslav Avramovic bankelnök által jóváhagyott in­tézkedések részeként 200 mil­lió dinárral csökkentik a kész­pénzkibocsátást, s leállították a hitelezés minden formáját. A központi bank arról is határo­zott, hogy a jövőben csak azok a vállalatok vehetnek devizát a belföldi piacon, amelyeknek az állam engedélyezte, hogy kül­földön vásároljanak alapanya­gokat. Ezzel egyidőben a központi bank hétfőtől a hivatalos árfo­lyamon kezdi árulni a lakos­ságnak a külföldi fizetőeszkö­zöket. 4 A t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom