Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-26 / 295. szám
1994. október 26., szerda Korunk uj Dunántúli napló 11 A következő határ a Mars Pénzügyi és műszaki okok miatt elhalasztották az orosz „Mars 94” űrszonda 1994. októberére tervezett fellövését. Mivel a Mars és a Föld keringésük során periodikusan hol eltávolodnak, hol megint közelebb kerülnek egymáshoz, a legközelebb 26 hónap múlva lesz a két bolygó ismét az űrkutatás számára kedvező helyzetben. így csak két év múlva indulhat a hattonnás Proton rakéta, hogy 54 millió kilométeres utazással kétszázötven kilónyi műszert juttasson a Vörös Bolygóra, - olvasható az ABC című spanyol hetilap kulturális mellékletében. Maga az űrszonda a Mars körül fog keringeni, és továbbítja a Föld felé a Mars felszínére küldött műszerek mérési eredményeit. A tervek szerint két fúróberendezés hatol majd hat-nyolc méter mélyen a Mars szilárd kérgébe, elsősorban annak a vizsgálatára, hogy a talaj tartalmaz-e vizet. Két kis - egyenként 15-25 kilogramm tömegű - műszeregyüttes gyűjt adatokat egy éven át a Mars felszínéről, altalajáról, légköréről, mágneses mezejéről és az ionoszféráról. Az 1996-os programban a NASA is részt vesz, több, mint egymillió dollár értékű műszerrel. Az eredetileg 1996-ra tervezett, de szintén két évvel eltolódó másik programban fognak útra kelni a massachusettsi műszaki egyetemen kifejlesztett „fémrovarok” - alig egy kilogrammos, és nem kerekeken, hanem csápokon előrehaladó járművek. Ez a második űrhajó egy nagyobb járművet is vinne magával, amely óránkénti 500 méteres sebességgel bejárná és műszereivel végigvizsgálná a marsbéli sivatagot a leszállás helyének. 100 km-es körzetében. A „marsjárót” a kísérletek során a Föld legbarátságtalanabb terepein próbálták ki - a kamcsatkai vulkánok között, Szibériában, és a kaliforniai Ha- lál Völgyében - ám mindez csak kellemes tavaszi séta volt a Vörös Bolygón várható pokolian ellenséges viszonyokhoz képest. A Marsnak van légköre, de csak két ezrelékben tartalmaz oxigént. 95 százaléka széndioxid, 2,5 százaléka nitrogén és 2 százaléka argongáz. Ozonburok híján a bolygó felszínére olyan erős ultraibolya sugárzás jut, amely feltételezhetően megakadályozza bármiféle élet kialakulását. A hőmérséklet éjjel akár -70 Celsius-fokig süllyedhet, s a bolygó felszínén porviharok söpörnek végig újra meg újra, évmilliárdok óta. A Mars felszínéből huszonhétezer méter magas hegyek emelkednek ki, s ezeket hét kilométer mély, és közel száz kilométer széles árkok szabdalják több ezer kilométer hosszan. A Naprendszer egyik bolygóján sincsenek hasonló méretű akadályok, még a sokkal nagyob- bakon sem. Nehezen elképzelhető akadályokat fog tehát jelenteni a domborzat is a majdani földi űrhajósoknak. Az összes automatikus űrszonda ugyanazt az egy célt szolgálja: az ember eljutását a Marsra. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió eddig húsz automata űrhajót küldött a Marsra. A legutóbbi, 1993 augusztusában fellőtt berendezésnek a bolygó egész felszínét fel kellett volna térképeznie - már a majdani legcélszerűbb leszállóhely kiválasztása végett. S bár ez a szonda a Mars mellett elszáguldott a végtelen világűrbe, a munka, a kudarc ellenére, folytatódik. Japán 1998-ra tervezi egy űrhajó fellövését; a NASA 12 műszeres bázisból álló hálózatot akar telepíteni a Marsra 1998 és 2003 között; az Európai Űrkutatási Hivatal négy szondát szándékozik fellőni 2003-ban a bolygó légkörének és időjárásának vizsgálatára. Készülnek a részletes tervek, hogy 2010-ben két űrhajó szállhasson le a Marson. Az egyik a visszatéréshez szükséges üzemanyagot szállítja majd, a másikból három ember fog hat hónapos űrutazás végén a mesterséges gravitációs térből a Marsra lépni, hogy azután ötszáz napi magányos kutatómunka után elindulhasson - vissza a Földre. Veszélyben a tűrőképesség Minden negyedik német allergiában szenved, mert immunrendszere károsodott. Ezt állapította meg a környezeti mérgezésekkel foglalkozó német társaság kongresszusa, amelyet Würz- burgban tartottak. A betegségek növekvő száma jelzi, hogy a emberi szervezetben fokozódó mértékben szaporodnak a káros anyagok. „Elértük azt a pontot, amikor a szervezet bizonyos mérgek tekintetében nem bír el több terhelést” - jelentette ki a társaság szóvivője, Tinó Merz. Az embernél ugyanolyan „öko-összeomlás” következik be, mint az erdőpusztuláskor. A tudósok megállapították, hogy a szervezet mind erőteljesebben reagál azokra az állandóan jelen lévő vegyi anyagokra, amelyek a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben találhatók. Főképpen az immun- és az idegrendszer, valamint a hormonháztartás károsodik. Ilyen károsodott szervezetnek azután elég egy kis mennyiségű vegyszer, füst vagy egyéb mérgező anyag és máris bekövetkezik az „öko-összeomlás”. Az ilyen lassú mérgezés első jelei: fejfájás, szédülés, depresszió vagy alvási zavar. A reakció hevessége függ a ráhatás időtartamától, a méreg koncentrációjától és az egyén szervezetének érzékenységétől. Debrecenben október elején megtartott nemzetközi UFO konferencia szenzációja volt a Bakó László által bemutatott különleges tárgy. A rendkívüli tisztaságú 36 cm hosszú és 1,7 cm átmérőjű magnéziumrúd feltételezhetően nem emberi civilizáció produktuma, hiszen földi viszonyok között ilyen tisztaságú magnéziumot még nem állítottak elő. A rúd felületén eddig még nem tisztázott tulajdonságú három anyag jelenik meg, az egyik sötétben zöld fénnyel fluoreszkál. Elektronikus szem a hasműtéteknél Az orvosi trokár végére helyezhető új műszer segítségével biztonságosabbá tehetők a lapa- roszkópiás hasműtétek. A sokszor „köldökműtétnek” is nevezett laparoszkópiás beavatkozás - amely hétköznapi nevét arról kapta, hogy a köldök alatt ejtett kis bemetszésen át vezetik a hasüregi megfigyeléseket végző orvosi teleszkópot, majd az esetleges műtéti eszközöket a hasba - eddig nem volt veszélytelen, hiszen a laparoszkóp bevezetéséhez először egy szúrócsappal, trokárral kellett a hasüregbe hatolni. Ez azonban „vakon” történt, s így elsősorban az orvosi tapasztalaton és az ügyességen múlt, hogy erek, vagy a bél ne sérüljön meg a behatolás nyomán. A New York-i Albert Einstein Medical College munkatársa, Steven Kaali által kifejlesztett új eszköz már „lát”: a trokár végére szerelt szemmel így nem vakon jut be az eszköz a hasüregbe, hanem érzékelni képes környezetét: ezzel biztosán meghatározható a helyes mozgásirány és mélység - írja a Reuter. Emellett képes „felismerni” az összes szövetet és szervet, amellyel a behatolás során érintkezésbe kerül. Anyagvizsgálat felsőfokon: a Bay Zoltán Alapítvány intézetei a kiemelt jelentőségű tudomány területein kezdték el működésüket. Budapesten, az Anyagtechnológiai Intézetben fémszerkezeteket vizsgálnak, átvilágító és pásztázó mikroszkóp segítségével 150 ezerszeres nagyításban. Számítógépes közlekedésirányítás Euroscout még 2000 előtt „Fordulj jobbra!” - tanácsolja egy komputerhang és ezzel egyidejűleg egy nyíl is mutatja az autórádióhoz hasonló készüléken az irányt. Mellette, egy másik parányi képernyőn a szöveg: „Az A9-en 10 km-es dugó. Térj le az A61-esre!” Most döntött a berlini, a brandenburgi tartományi és a stuttgarti városi vezetés: elsőként e három helyen valósítják meg a világ legkorszerűbb, számítógépes közlekedésirányítási rendszerét. A Daimler Benz, a Bosch, a Siemens és a Volkswagen 750 millió márkát áldoz a korántsem csupán reklámcélokat szolgáló, a közúti közlekedést forradalmasító és meggyorsító fedélzeti komputerek meghonosítására,s az őket segítő-kiszolgáló berendezések létesítésére. A négy cég által alapított Copilot Kft. legkésőbb az évtized végére'egész Németországban kiépíti a hálózatot. Berlinben jövő július 1-jéig, Stuttgartban már ez év végén üzembe helyezik a Siemens által kifejlesztett, Euroscout (európai cserkész) névre hallgató készülékek számára értékelhető adatokat szolgáltató hálózatot. A körülményeket tekintve fillérekbe, havonta 25 márkába kerül a telefonkártyához hasonló áramkör, amely az autóst följogosítja a közlekedésirányító rendszerben való részvételre. Napi nem egészen egy márkáért tehát üzemanyagot és időt takaríthat meg az Euroscout előfizetője, egyúttal megkíméli magát a közlekedési dugók, útépítések, terelések miatti késlekedéstől és idegeskedéstől is. Igaz, az autóba szerelhető fedélzeti komputert egyelőre 2000 márkáért kínálják, de ez egyszeri befektetés, és az ár valószínűleg rövid idő alatt zuhanni fog. Ebbe a miniszámítógépbe táplálja be a „pilóta” az úticélját, az út mentén elhelyezett infravörös készülékek által szüntelenül sugárzott friss adatok alapján a gép határozza meg az optimális útvonalat. Berlinben az Euroscout-rendszer bevezetésétől számított három évig ingyenes a szolgáltatás. Kokainlabor A kolumbiai hadsereg egy nagykapacitású kokain-laboratóriumot fedezett fel 350 kilométerre a fővárostól. Az AP jelentése szerint a katonák kábítószereket nem találtak a helyszínen, de két személyt őrizetbe vettek. A kolumbiai drogháború kezdete óta ez a laboratórium volt a második legnagyobb a felfedezett kokainelőállító műhelyek közül. Az első egy feldolgozó és elosztó központ volt, melyre a nyolcvanas évek közepén csaptak le a kábítószerellenes kommandó egységei. A most felfedezett, 50 millió dollár értékű telephelyen heti 5-6 tonna kokaint lehetett előállítani. Az épületeket és berendezéseket megsemmisítik. Az évszázad utolsó napfogyatkozása? Kirándulás a Balatonra 1999. augusztus 11-én A hazai újságokban az idei november 3-i bolíviai teljes napfogyatkozásról olvashatunk. Arról, hogy ez lesz a XX. század utolsó ilyen jelensége. Annyiban igaz csak a hír, hogy Bolíviában nem lesz több. Ä Föld felszínén azonban még további négy teljes napfogyatkozás fog bekövetkezni. Hazánk lakosai se keseredjenek el azért, hogy kimaradnak egy ilyen érdekes csillagászati esemény megfigyeléséből, mert éppen a Dunántúlon lesznek a legalkalmasabbak a körülmények az 1999. augusztus 11-i teljes nap- fogyatkozás megfigyelésére. Ä Balaton keleti fele nyújtja majd a legkedvezőbb terepet a jelenség észleléséhez. Itt ugyanis pont délben (nyári időszámítás szerint 13 órakor), amikor a legmagasabban jár a Nap az égen, akkor a tó vízéből gyönyörködhetnek a fürdőzők a nappali éjszakában, amikor a hőmérséklet lassú csökkenése és fokozatos elsötétedés után hirtelen néhány percre felragyognak az égen a legfényesebb csillagok. Amíg a napkorongból egy keskeny csík még látszik (Pécsett sajnos ez lesz a helyzet a maximumkor is), sokan talán észre sem veszik az eseményt, csak a szürkület lesz szokatlan. De a teljes sötétség már félelmetes hatást kelt. Még a madarak is elülnek fészkeikben. A Hold által eltakart napkorong szélén felragyog a máskor a sugárzástól elnyomott napkorona és az esetlegesen magasba szökő néhány lángnyelv, protuberancia. A régmúltban az érintett lakosság gyakran pánikba esett, világvéget sejtettek. A Bibliából is említhető több esemény. Például az egyiptomi csapás i.e. 1399. március 1-jén, amikor sötétség támadt a nappalra. Vagy amikor a Gibeon melletti csata során Józsua megállította a Napot. Előfordult az is szerencsére, hogy csaták maradtak félbe a bekövetkezett sötétség miatt. A csillagászok már több évezreddel ezelőt felismerték, hogy a fogyatkozások sorrendje 6585,32 naponként megismétlődik. Hi és Ho nevű kínai csillagászokat kivégezték, mert részegeskedésük miatt egy napfogyatkozás időpontját elfelejtették előre közölni a néppel. A napfogyatkozás árny ékjelenség, a sötét Hold, elvonulva a Nap korongja előtt, árnyékot vet a Föld felszínére. Ha a földpálya és a holdpálya egy síkba esne, minden hónapban bekövetkeznének fogyatkozások. A Nap látszólagos pályája azonban a Hold pályájával 5 fokos szöget zár be, ezért a napfogyatkozáshoz az szükséges, hogy újhold idején - amikor a Hold a Föld és a Nap közé kanyarodik be - pályájának a nappályával való metszéspontjában vagy annak közelében tartózkodjék kísérőnk. Bolygórendszerünkben véletlen helyzet az, hogy a Nap átmérője annyiszor - négyszáz- szőr - nagyobb, mint ahányszor messzebb van. így a két égitest egyforma méretűnek látszik. Azonban Földünk is, Holdunk is ellipszis pályán mozog. így többféle eset következhet be. Ha a Hold földközelben, a Nap pedig földtávolban van, a Hold látszik kissé nagyobbnak, és ha ekkor takarja el a Napot, teljes napfogyatkozás következik be. Ha a Hold földtávolban van, a Nap pedig földközelben, nem tudja eltakarni egészen a Napot, gyűrűs napfogyatkozás látható. Előfordulhat a kettő kombinációja is, a teljesként kezdődő fogyatkozás gyűrűssé válhat a Föld további pontjain. Bekövetkezhet a fordított helyzet is. A teljes napfogyatkozás egy helyszínen mérhető maximális időtartama 7,5 perc lehet, a gyűrűsé 12,5 perc. A Hold árnyékának mérete a Föld felszínén legfeljebb 264 km átmérőjű kör lehet. Ezt - északra és délre - több ezer km szélességű félárnyékzóna övezi, amelyből nézve a Hold csak a napkorong egy részét fedi el. E vidékeken részleges a fogyatkozás. Ezer évenként átlagosan 2375 napfogyatkozás következik be, melyből 659 teljes, 773 gyűrűs, 838 részleges, 105 pedig gyűrűs-teljes. A fogyatkozások sorrendje 18 év és 11 napos szakaszossággal megismétlődik. „Szárosz-periodus”-nak mondjuk ezt az időtartamot, melyre 29 hold- és 40 napfogyatkozás esik. A napfogyatkozások száma a több, mégis kevesebbet láthatunk belőlük. Oka az, hogy míg a napfogyatkozás csak a földfelszín keskeny zónájából látható, a holdfogyatkozás a fél földfelszínről, ahonnét nézve a Hold fent van az égen. Tartama is hosszabb, mert a Föld árnyéka a Hold távolságában többszörösen nagyobb a holdátmérőnél. E másik jelenség félévenként, telehold alkalmával következhet be. Hazánkban teljes napfogyatkozás 200-300 évenként várható. A teljes napfogyatkozások zónájába azért indulnak csillagászati expedíciók, mert ilyenkor figyelhetők meg a Nap legkülső övezetei, a felszínéről magasba törő protuberanciák. Ezek állapota hat ki a földi időjárásra és életre. Ilyenkor a csillagászati számítások pontossága is ellenőrizhető. Újabban persze a megfigyelések időtartamát meg tudják hosszabbítani a tudósok. Repülőgépen tartózkodva hosszabb ideig haladhatnak a teljesség zónájában. A földi obszervatóriumok különleges távcsöveiben pedig - eltakarva pontosan a napkorongot - bármikor fényképezhetik a pro- tubaranciákat. 1999. augusztus 11-én a teljességi zóna középvonala Szombathelytől Siófokon, Pakson, Szegeden húzódik át hazánkon, melybe - kissé rövi- debb időtartamra - északon Sopron, Székesfehérvár, Kecskemét, Szentes, délen Zalaegerszeg, Szekszárd, Baja még beleseik. Pécs nem. Ezért a pécsieknek egy balatoni kirándulást ajánlunk. Dr. Tóth < 4 t K
