Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-25 / 294. szám

1994. október 25., kedd Városaink üj Dunántúlt napló 7 Komlói körkép Kiss tanár úr írott üzenetei Kiss József tanár úr, több helytörténeti tanulmány, könyv szerzője, egykori, komlói ta­nítványai asztalára ezúttal - és nem először - verseket rak le. Az „Alkonyat húrján” című kö­tet a Komló Városért Alapít­vány és a Honismereti és Vá­rosszépítő Egyesület támoga­tásával jelent meg, és dr. Hor­váth Veronika, a Janus Panno­nius Tudományegyetem iroda­lomtörténész adjunktusa ajánlja az olvasók figyelmébe. A lakásfenntartási támogatásról A lakásfenntartási támogatás lesz a témája a Komlói Ön- kormányzat szociális bizott­sága ülésének, melyet október 26-án tartanak a Városháza könyvtártermében. Döntenek szociális ügyekben, várhatóan módosul a támogatásokra vo­natkozó rendelet is. Kegyeleti ünnepségek Az immáron hagyományosnak számító Kegyeleti Ünnepségre november 1-jén, Mindenszen­tek Napján, a halottak napjá­nak előestéjén kerül sor Kom­lón az I. és II. Világháború ál­dozatainak emlékművénél, a templom téren. A 17 órakor kezdődő szentmise után, 18 órától ünnepi megemlékezés keretében Mátyás Imre káplán mond imát a háborúk áldozata­iért. A műsorban közreműködik a Kodály Zoltán Ének-Zene Ta­gozatos Általános Iskola nagy­kórusa, vezényel dr. Makráné Kónya Melinda, Korbuly Ist­ván, Király Tamás és Papp At­tila. A társadalmi szervezetek, pártok a művelődési központ­ban jelezhetik ünnepi koszorú- zási szándékukat. A TV Best műsorából A komlói TV Best követ­kező adására, amely a városi kábelrendszeren fogható, ok­tóber 27-én csütörtökön és 28-án pénteken egyaránt 17 óra 30 perctől kerül sor. A műsor­ban beszámolót láthatnak a né­zők az 1956-os forradalom év­fordulójának megünnepléséről, visszatekintenek a képviselő- testület október 12-i ülésére és folytatódik a Mérleg című so­rozat is. Összeállította: Bóka Róbert KOMLÓN a legkultúráltabb helyen vásárolhat a legolcsóbban villamossági, műszaki és egyéb háztartási cikkeket aSONORUSKftnél a Zengő' Áruház műszaki osztályán Mindennemű árut azonnal házhoz szállítunk Árpádtetőtől a Gabion-falakig Egyes szakaszok már fölfestésre várnak a kapaszkodósávon A Gabion-fal megakadályozza az eróziót és védelmet nyújt a közlekedőknek Ólmos, októberi ég fagyos lehelete fogad bennünket a 66-os út 5+830-as szelvényénél, azaz Árpádtetőn, ahol először szádunk ki a tűzpiros Opelből. Molnár Zsolt, az útépítés mű­szaki ellenőre a Pécsi Közúti Igazgatóságtól, Müller Attila, a Pécsi Építő Kft-től, aki nem­csak ennek, hanem a keleti ösz- szekötő útnak is a főépítésveze­tője. Vérbükkök, szilfák lomb­ját rázza, kérkedik erejével a szél. A 66-osnak ezen a szaka­szán, Árpádtetőtől a mánfai völgyre nyíló kanyarig, zöldből tarkába öltöző lombok színes folyosóján haladhat az Opel, a közúti igazgatóság kocsija, búb­ján a sárga villogóval. Nincs még felfestve, de ennél a szelvénynél már három sávnyi az út, sőt a két buszöböllel úgy nyílik még szélesebbre, akár egy éhes kígyótorok. A város felől érkező és jó okkal spóroló autós itt kapcsol üresbe, hogy a számtalan kanyartól elringva guruljon le egészen Mánfáig. Tehát amonnan „kapaszkodik” Pécs felé és bővül egy sávval - a generálkivitelező az építő kft. pedig innen, az 5+830-as szel­vénytől indulva kezdte meg a burkolását a nyáron, a hétvégéit sem kímélve. Mindössze 3,5 kilométer, mégis 270 millióra rúgnak a költségei.- A Pécs-Kaposvári főút me­cseki átkelési szakasza, és ke­vesen hinnék, hogy ugyanolyan terhelt, mint a 6-os szigetvári szakasza - mondja Molnár Zsolt- A Baranyatervnél már 1982-ben készült egy kiviteli terv, amely a kanyarok korrek­cióját, „megszelídítését” is tar­talmazta de a kábelkiváltást nem lehetett megoldani. Most ez a terv valósul meg, módosí­tásokkal. Június végén befeje­ződtek a fakivágások; a körzet­kábel és a távkábel kiváltása pedig lehetővé tette, hogy az utat a hegyoldal felé szélesítsék - ez olcsóbb és biztonságosabb. Sebtében készült vázlat fölé hajolunk mindhárman. Molnár mutatja, hiába raknák át egysze­rűen a hegyoldalból kirobbantott követ az úttest másik oldalára, ahhoz, hogy a padkák 1,5-2 mé­terrel legyenek szélesebbek, a meredek, mélybe futó rézsűk és töltés kiképzésére ötször ennyi anyag sem lenne elég. És majd a fél erdőt ki kellene irtani. Pedig a két alvállalkozó, a fővárosi Be­tonútépítő Rt. és a Strabag Hun­gária Kft. óriási sárga bogárként araszoló gépei már 60 ezer köb­méter talajtakarót, agyagot, szik­lazúzalékot harapdáltak odébb csattogó álkapcsokkal. A meg­mozgatott anyag több mint har­mada - 23 ezer köbméter - szikla. Egyrészét az István-ak- nához szállítják, de kell a tám­falhoz is. Egyelőre két nagyobb szakasz áll készen a festésre, tudom meg Müller Attilától. Ez a Road Sig- nál Kft. dolga lesz, és ha az idő­járás nem tréfálja meg az építő­ket, november 30-ra Mánfáig - pontosabban a 9+350-es szelvé­nyig - teljes szélességében elké­szül a betonalapú, kétrétegű asz­faltburkolat, amire majd tavasz- szal kerül az utolsó, az ún. „ko­póréteg”. Következik a műtéti hegektől- fúrófejek nyomaitól - és a Pa- xit nevezetű robbanóanyagtól barázdált ábrázatú „nagy szikla”. Jól megdolgozták a Betonútép- tők tűzszerészei. Homlokán mintha mangrove erdő nőtt volna, a lábához simuló útnak itt kecses, íjjként feszülő íve lesz. Majd a hajtűkanyarhoz érke­zünk, ahol az út - U-betűt leírva- vissza Pécsre, déli irányba for­dul. Volt itt a régi út szélén egy kereszt is, amely eddig a fák közt tudta biztonságban magát - most a 47,5 méter sugarú kört leíró új út másik oldalára kerül, amely a régit is bekeríti. Hallok klo- toid-görbéről is, ez a görbe az, amely a sebesség és az autó biz­tonságos kormányzásának függ­vényében - és törvényei szerint - alkotja a kanyar átmeneti ívét. Nagyobb gond itt a víz: itt a ke­reszt környékén dágványos agyagba süpped a tonnaszám rá­hordott kő. Újdonság itt fönn az is, amit a Mánfa előtti szelídebb kanyarban látunk. Dróthálóból font ketreceket töltenek meg kő­vel a pécsi Mélyépítő és Szolgál­tató Kft. emberei.- „Katracba rakjuk a követ” - mosolyodik el Marchard Vil­mos, ennek a kizárólag kézzel végezhető munkának a irányí­tója. Egy-egy ilyen, az árvízvé­delemből ismerős Gabion-kosár egy-másfél köbméteres. Hatal­mas, a hegy omladékos oldalá­hoz szorított, dréncsövezett tám­fal épül belőle. B. R. Bírják-e majd energiával? Ahogy a város egyéb kiadá­saira, úgy Komló közintézmé­nyeinek, köztük az iskolák fenntartási költségeinek a fede­zésére is egyre kevesebb a pénz. Mint Tóth Sándor, az önkor­mányzat pénzügyi irodájának vezetője elmondta, a szűkös anyagiak és az ez évi hitelfelvé­telek miatt sincs, és még az eset­leges áremelkedések esetén sem lesz lehetőség az előre meghatá­rozott költségvetési keret bőví­tésére. A fűtési idény kezdetén szülők, gyerekek, tanárok jog­gal aggódhatnak, biztosítani le­het-e az iskolák fűtését. Tájékozódásunk szerint egyelőre nem kell gyerekeink­nek tűzifával a hónuk alatt isko­lába menni. Komló hét általá­nos iskolájának vezetői elmond­ták, csaknem minden tanterem­ben egyelőre meleg van, a korán beköszöntött hideg nem volt érezhető az oktatási intézmé­nyekben. Bár a hőszolgáltatási díj befizetésével eddig még se­hol nincs baj, a pénz előterem­tése minden tartalékot fel­emészt. Az önálló gazdálkodó szer­vezetként működő iskoláknak egyre nagyobb összegeket kell erre elvonni az oktatástól a fenntartási költségek fedezése érdekében. A iskolai gondnok­ság felügyelete alá tartozó in­tézményeknek nem maguknak kell a pénzüket beosztani, azt azonban, hogy az oktatási célra egyre kevesebb jut, ők is érzik. Az iskolaigazgatók úgy véle­kednek, amennyiben januártól az energiaárak az előirányzat­nak megfelelően emelkednek, a keretösszeg semmiképpen nem lesz elegendő a költségek fede­zésére. L. T. Három időszakos tárlat közt is válogathatnak a komlóiak ezekben a napokban. A Színház-és Hangversenyteremben Degré Gábornak, a Tolna Megyei Népújság fiatal fotóriporte­rének munkáit tekinthetjük meg, a Helytörténeti Múzeum Kossuth Lajos-emlékkiállítással, míg a Május 1. Művelődési Központ köröndi kerámiákkal és Erdély városáról készült fo­tókkal várja a látogatókat. Felvételünk ez utóbbiróLkészült. Tízszeresére nőtt egyesület Tavaly nyáron adhattunk hírt a Komlói Nyugdíjas Egyesület létrehozásáról; nyolcvanketten alapították, ma viszont már 910-en vannak. Számuk több mint tízszeresére nőtt.- Bizonyos, szakszervezeti emberektől származó forrás szerint Komlón 7 ezer nyugdí­jas élhet - mondja Király Ernő, a Városgazdálkodási Vállalat nyugdíjas igazgatója, akit be­tegségek, lemondások miatt még az év elején választottak az egyesület élére. - Én kételke­dem ebben az egyébként is vál­tozó lélekszámban, bár kétség­telen, hogy a vállalatok felszá­molásával nagyon sok ember lett korkedvezményes nyugdí­jas a városban.- Mi a helyi nyugdíjasmozga­lom első, több mint egy évének a summája?- A létszámnövekedés ön­magáért beszél. Elindítottunk egy érdekképviseleti folyama­tot, rendkívüli nyugdíjakra ad­tunk be kérelmeket a Pécsi Nyugdíjas Kamarához, amely- lyel Puchert János révén tartjuk a kapcsolatot. Tagjai is vagyunk a kamarának, de mivel a Nyug­díjas Egyesületek Országos Szövetségébe is kértük felvéte­lünket, ezt a társult tagságot megszüntetjük. Gondoskodni kell a közel ezer ember össze­tartásáról is, amit három város­részben - Szilvás, Belváros, Kökönyös - klubok létrehozá­sával próbálunk megoldani. Ok­tóber 27-én tárgyalunk a bá­nyász szakszervezet képviselő­ivel. Szomorú, de a legnagyobb helyi társadalmi szervezetnek önálló helyisége Komlón nincs, a hétfői fogadónapokon az ön- kormányzat végrehajtó bizott­sági termét használhatjuk, ahol a vezetőségi üléseinket is tart­juk. Taggyűlés esetén teremért kell kuncsorogni. Az is igé­nyünk, hogy a képviselőválasz­tásokon is saját jelölteket indít­sunk.-Mit tehetnek életkörülmé­nyeik megváltozásáért?-Több üzlettel - hentesárú, kutyásbolt, a most nyíló Éldi Diszkonttal - tárgyalunk 2-4 százalékos árengedmény remé­nyéért. Ha nyugdíjasról van szó, akkor az ételhordókban elvitt 100 forintos ebédből általában ketten esznek. Mindenesetre ol­csó fürdőutakat próbálunk szer­vezni, és színházlátogatásokat is. A pécsi színház buszköltség­gel együtt is olcsóbb a komlói­nál. Mi nem vonulhatunk ki az utcára sztrájkolni. Vélemé­nyünk szerint ez a nyugdíjtör­vény rossz, diszkriminatív, a nyugdíjakban sok más közt nem érvényesül a munkában eltöltött idő. Hiányzik egy olyan korosz­tály valós érdekképviselete, amely az életét munkával töl­tötte; ahogy arról sem illik ma beszélni, hogy 45 után ez a kor­osztály építette fel az országot a romjaiból a maiak számára már elképzelhetetlenül keserves kö­rülmények között. A megbecsü­lésnek ez a hiánya fáj talán a legjobban. B. R. Kreatív műhely a legkisebbeknek Szeptember eleje óta gye­rekzsivajtól hangos szombat délelőttönként a komlói Május 1 Művelődési Ház nagyterme. Már jóval kilenc óra előtt gyü­lekeznek itt a „Ragadd meg a Napot” alapítvány által szerve­zett kreatív műhely résztvevői - a legkisebbek. Érkeznek kis­iskolások, óvodások nagyobb testvérrel, van akit szülő kísér, közülük többen ott is maradnak a foglalkozásokon. Ki-ki leül a hosszú asztalhoz vagy a földre terített szőnyegre és gesztenyét, csipkebogyót, makkot pakol elő. Drámajátékkal indul a min­denben kötetlen „óra”, a kicsik lelkesen kapcsolódnak a me­sébe, kiabálnak, nevetnek, ját- szák a történetet. Ebben a re­mek hangulatban kezdődhet a „munka”, tűt-cémát kap min­denki, az asztalra csipkebogyó, kukorica kerül, amiből nyak­lánc vagy falidísz lesz. Készí­tettek már nagyon sok min­dent- kukoricacsuhéból babát, dióhéjból repülőt, sógyurmából figurát. Egy három év körüli kisfiú négy szem felfűzött csipkebogyónak is örül. Nö­vekszik a nyakék, s közben csillogó szemmel hallgathatják az óvónéni énekét. A szülők elhozhatják gyer­mekeiket ide szombat délelőt­tönként, s nyugodt szívvel itt­hagyhatják őket, elmehetnek vásárolni, de ha tehetik, ugyan­úgy maradhatnak is. Távolabbi tervé a „Ragadd meg a Napot” alapítványnak, hogy ezek a fog­lalkozások mindennaposak le­gyenek - és hogy egy hagyo­mányostól sok mindenben el­térő rendszerű alapítványi óvoda és iskola formájában tel­jesedjenek ki. L. T. Belefeledkezve a játékba ... Müller Andrea felvételei é * i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom