Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-23 / 292. szám
Most Charles pakolt ki... „Szerelem nélküli kényszerházasság” JONATHAN DIMBLEBY Nemcsak a Sunday Times nagy botrányt kavart legújabb számából tudjuk, hogy Károly hercegnek nehéz gyermekkora volt. Reggelenként néhány percre bevitték királyi anyjához, este II. Erzsébet, ha nem foglalták le az államfői kötelezettségek, töltött hosszabb-rö- videbb időt a gyerekszobában. Nevelőnők vigyáztak rá, de a zord atya, Fülöp herceg azonnal elküldte őket, ha vajszívűnek mutatkoztak. Azután végre megtalálták a megfelelő személyt: a légiós őrmester „puha- ságú” Mabel Anderson keményen fegyelmezett. A hercegnek mindenért bocsánatot kellett kérnie, s egy alkalommal, megszokásból még a saját plüssmackójától is elnézést kért, amikor véletelenül leejtette. Minderről az ismert újságíró, Jonathan Dimbleby 600 oldalas könyvében olvashatunk, amely - kellő hírverés után - november 3-án kerül a londoni könyvpiacra: ebből közölt részleteket a londoni hetilap. A trónörökös a könyv minden sorát jóváhagyta, sőt többezerhány oldal anyagot ő bocsátott rendelkezésre hozzá, naplójegyzeteitől magánlevelezéséig. „Sajnálom-Károly”-t, Sorry- Charles-t voltaképpen a nála idősebb tábornoki nej, Camilla Parker Bowles tudta csak megszabadítani gátlásaitól, hosszú viszonyuk során. De közben a Windsorok lázasan kerestek feleséget a trónörökösnek, s azt meg is találták Diana Spencer személyében. Ezek a részletek jelentek meg máris, s az „Agóniám egy szerelem nélküli kényszerházasság után” című könyvrészlet egyharmadával megemelte a lap példányszámát. Arról nem beszél a fáma, mit szólt a királynő, amikor moszkvai útja előtt egy nappal, reggel hét órakor, nemcsak a szokásos csésze Earl Grey teát vitték be, de az ezüst tálcán egy Sunday Times példányt is találhatott. Károly szerint 1977-ben nyílt, életvidám, valóban természetes tinédzserként ismerte meg Dianát. Többször találkoztak, s három év múlva fogalmazódott meg benne annak lehetősége, hogy feleségül vegye. 1980 őszén szűk partira hívta meg a Balmoral kastélyba, s egy bizalmas barátjának így beszélt róla: „Nem vagyok bele szerelmes, de melegszívű, rokonszenves és szeretetre méltó, talán lesz belőle valami.” Ekkor kezdte el a család valósággal erőltetni a frigyet. Mozgósították a nagymamát, az anyakirálynét, aki közelállt Károlyhoz, apja pedig valóságos ultimátumot intézett hozzá. Fülöp szerint, ha húzódik az ügy, az árt Diana jóhímevének, tehát vagy azonnal lánykérés, vagy szakítás. Megtörtént a lánykérés, ami után a walesi herceg úgy érezte, visszavonhatatlanul fogságba került, még ha a ketrecrácsok aranyból is vannak. Amikor Diana beköltözött a palotába - félje szerint - megzavarodott és elveszítette régi énjét, egyik végletből a másikba csapongott. Camilláról faggatta, de féltékenységében Harvey-t, Károly kedvenc újfundlandiját is elkergette a háztól. Hol csonttá soványodott, hol iszonyú falánkság jött rá. Angliát máris sokkolták az új fejlemények. Több miniszter szerint nemcsak a protokollt hágta át a nyílt vallomás, de rossz bizonyítványt állít ki egy jövendő király ítélőképességéről. Mind többen javasolják, ha Erzsébet távozna, unokája, Vilmos herceg lépjen trónra, s hagyják ki Károlyt az öröklésből. Diana válaszlépése: Rupert Murdoch-kal az élen meghívta az összes sajtócézárt, alighanem azért, hogy a lehetséges válaszokról beszélgessenek. Réti Ervin Elkészült a tihanyi és a magasbakonyi utáni harmadik geológiai-botanikai tanösvény, amely a Badacsony természeti értekeit mutatja be. Bujkál a Carlos- feleség Az asszony új frizurát csináltatott, haját átfestette, de hamarosan kiderült, hogy a 46 esztendős Magdalena Kopp így sem tud eltűnni a nyilvánosság elől. Carlos felesége, aki korábban maga is tevékeny részese volt német terrorista szervezeteknek, Venezuela nyugati részén, a Los Suspiros haciendán talált menedéket nyolcéves lányával, Rosával. Gyakoriak a telefonhívásai Neu Ulm-ba, ahol anyja és Anne, az első házasságából született, huszonhárom éves lánya él, aki a dél-amerikai országban is járt. A tachirai hegyek gyűrűjében elhelyezkedő nagybirtok Carlos nagybátyjának tulajdona, aki magasrangú katonatiszt, de igazi befolyását az biztosítja, hogy az ország egyik leggazdagabb nagy családjának képviselője. A vizsgálódások arra is fényt derítettek, hogy Carlost szoros kapcsolatok fűzték Peres korábbi államfőhöz. Az elsőszámú nemzetközi közellenség 1993 elején Brazília érintésével állítólag Venezuelába utazott, ahol az elnöktől meg akarta tudakolni, hogy letelepedhet-e biztonságosan az országban. Peres ugyanis földije, szintén tachirai, s iskolatársa volt Carlos apjának. A különös kapcsolatnak az vetett véget, hogy a venezuelai elnököt korrupciós botrányai miatt leváltották, s ha akart volna, akkor sem tudott segíteni. Most utólag cáfol minden kapcsolatot, de Caracasban kevés hitelt adnak a tagadásnak. Folytatják a Háború és békét A népszerű regények és filmek folytatásának divatja az orosz irodalmat is utolérte. Hamarosan megjelenik Lev Tolsztoj hatalmas regényének folytatása. A szerző, aki a klasszikus mű cselekményét tovább fonja, Nyikolaj Sztaroj (Nyikolaj, az öreg) álnév alá rejtőzött, nyilván azért, hogy elkerülje a Tolsztoj hívők felháborodását. A kézirat szerint a történet az 1825. év körül játszódik, abban az időben, amikor az orosz dekabrista összeesküvés kudarcba fulladt. Tolsztoj eredetileg ugyancsak abba az időbe kívánta helyezni a cselekményt, később azonban úgy döntött, hogy visszahelyezi a napóleoni háborúk idejébe. Nyikolaj Sztaroj arról számol be a Háború és béke folytatásában, hogy a katonatisztek, akik Oroszország számára alkotmányt követeltek, nem valamiféle titkos összeesküvés során határozták el lázadásukat. A felkelést már régóta várták. Natasát, a regény hősnőjét például a cámő személyesen figyelmeztette, hogy férje, Pierre Bezu- hov részt fog venni a felkelésben. A dekabristák kudarca után Pierre-t és társait Szibériába száműzték. Hűséges felesége követte őt. Hódít a brutális Furcsán változik az Újvilág ízlése. Amerika mintaképe a 80-as években a jólöltözött „yuppie” volt: a képzett, becsvágyó, kemény munkával felfelé törekvő fiatalember. Évtizedünkben viszont olyan figurák állnak az előtérben, mint például Jeffrey Dahmer, aki szétdarabolt áldozatainak testrészeit a hűtőszekrényben gyűjtötte, vagy a korcsolyabajnok Tonya Harding, aki el akarta töretni a vetély társnő, Nancy Kerrigan térdét. Harding volt férje is rivaldafényben áll, amióta a nászéjszakájukról készült videofelvételeket eladta a Penthouse magazinnak és a szalagot most bárki megrendelheti. „A kultúr- szemét diadalútjának” nevezi a hamburgi Spiegel hírmagazin ezeket a jelenségeket, amikor az amerikai filmekben és TV-mű- sorokban - s persze másutt is a szórakoztató iparban - ily mértékben eluralkodik az erőszak és a szenzációhajhászás. Az egyik jellemző példa erre Oliver Stone Magyarországon is bemutatott JFK című filmje, amelyben sokszor megcáfolt összeesküvés-elméleteket elevenített fel, vegyítve a dokumentum-felvételeket a játékfilm-jelenetekkel. A film nem csak tele kasszákat hozott, hanem foglalkoztatta a washingtoni törvényhozást is, hiszen az Államok egyik legjelentősebb elnökének emléke került torz megvilágításba. Az erőszak és a senkire nem figyelő közönségesség szellemében lehetnek népszerű TV-műsorok rendszeres szereplői a Menendez-fivérek, akik ugyan elismerik, hogy saját kezükkel gyilkolták meg a szüleiket, de arra hivatkoznak, hogy tudat alatti bosszúvágyukat élték ki, mert kiskorukban a szülők fajtalankodtak velük. Népszerű „hős” a tengerészgyalogos John Wayne Bobbitt is, akinek a felesége - amint jószerivel az egész világ tudja - levágta a hímvesszőjét; autogramokat is ad , akárcsak társa, Grady Stiles, a „rákfiú”, aki csontos kezeivel széttrancsí- rozta a feleségét. Szép új világ ... Heltai András Második alkalommal adták át a Bezerédi-díjat. A hazai és a ha- tárontúl élő művészet és tudomány kiválóságainak október 23-a alkalmából évente adják át a díjat. Ez évben Be- litska-Scholtz Hedvig, az Országos Széchényi Könyvtár színháztörténeti tárának osztályvezetője és Mohácsi János, a kaposvári Csiky Gergely színház rendezője vehette át a díjat. A Spiegel nagy vetélytársa Nagy fába vágja a fejszéjét, aki manapság új lapot akar meghonosítani a nyugat-európai piacon. Németországban Helmut Markwotnak ez sikerült. Méghozzá nem is akárhogy, hiszen hetilapjával, a Fo- cus-szal vetélytársat teremtett az 50 éves múltra visszatekintő Der Spiegelnek, amelynek példányszáma az utóbbi két évben egyre inkább csökken. A Der Spiegel előfizetői közül becslések szerint eddig mintegy 35 ezren pátoltak át a Focushoz. Az új hetilap elérte azt, ami a nehézkes Der Spiegelnek soha nem sikerült: könnyed hangvégeiével „ehetővé” vált a televízión felnőtt nemzedékek számára is. így érhette el, hogy másfél év alatt már 570 ezer olvasót szerzett magának. „A Focus kétségtelenül az évtized lapszenzációja a médiapiacon” - mondja Michael Hanfeld, egy frankfurti, székhelyű sajtószaklap szerkesztője. Egy lap sikerét természetesen az is példázza, hogy mennyi hirdető akar reklámozni a hasábjain. A Focus e tekintetben már megelőzte a Der Spiegelt. Míg utóbbi az év első felében csak 399 oldalt tudott hirdetésekkel megtölteni, addig a Focus ugyanebben az időszakban összesen 1 298 oldalát adta el a reklámozó cégeknek, s ebből több mint 50 millió márka haszonra tett szert. Az 57 éves Markwort a huszas és harmincas éveiben járó korosztályt célozta meg a Fo- cus-szal. A lap sikerének titka, hogy rövid írásokat közöl, s nagyon sok színes képet és egyéb illusztrációt tartalmaz. Igaz ugyan, hogy a Focus csupán 60 oldalon jelentik meg, szemben a Der Spiegel 250 oldalával, de úgy látszik az olvasóknak inkább a kisebb terjedelemre van igényük. A Der Spiegel persze még mindig kétszer annyi példányban jelenik meg, mint a Focus, a lapháború azonban nem ért véget. Utószezonban Asprovaltában Az idei nyáron is sok pécsi, baranyai utazó kereste fel a görögországi Chalkidiki félszigetet, hogy ott kellemes napokat töltsön el, pihenéssel, fürdéssel, országjáró kirándulásokkal. Idegenforgalmi irodáink szívesen szerveztek e tájra utakat, közelsége, szépsége és nem utolsó sorban az elfogadható árak miatt. Akik pedig ott jártak, többségükben meg voltak elégedve azzal amit ott nyújtottak számukra. A Chalkidiki félsziget felső részén, Szalonikitől kb. 80 kilométerre van Asprovalta kisvároska, melynek közepén halad át a Kavala felé vezető főútvonal. Üzletek, vendéglők, idegenforgalmi irodák egymás mellett. Az októberi napokban már utószezoni a hangulat, de még találkozhattunk magyar üdülővendégekkel, akik élve a lehetőségekkel, a főidényi árakkal szemben, olcsóbban vásárolhatták meg a kiszemelt bundákat, ékszereket. Most igazán lehetett és érdemes volt alkudni! Asprovalta szomszédságában lévő Vrasna üdülőhelyen a magyarokon kívül alig találkoztunk más nemzetiségű vendégekkel. Pedig érdemes volt ott néhány napot eltölteni. A tengerben minden nap lehetett fürödni, s a nap is szépen sütött. Az idén nyílt magyar étterem jó hírnevet szerzett magának, az állandó vendégeken kívül is nap mint nap sokan keresték fel. Az üdülőhely állandóan szépül, fejlesztik az úthálózatot, újabb üzletek teszik gondtalanabbá a vásárlást. Minden bizonnyal 1995-bén is sokan keresik majd fel magyarok, köztük a mi megyénkből is ezt a kedves üdülőhelyet. M. E. Asprovalta madártávlatból 8 Új VDN 1993. OKTÓBER 23., VASÁRNAP 4 í
