Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-20 / 289. szám
10 üj Dunántúli napló Vállalkozások - Üzlet 1994. október 20., csütörtök A fogyasztók figyelmébe Még mindig az iparcikkek vásárlásáról Két héttel ezelőtt e témakörben az áru kiválasztásáig jutottunk el. Ezen a téren az adott iparcikk minősége a választás (a fogyasztói döntés) egyik alapvető szempontja. Az áru minősége igen viszonylagos fogalom, más képet alkot ugyanarról az áruról a szabványokban való megfelelést vizsgáló intézet (KERMI, MEEI, FÁIMÉI és mások), és megint mást a vásárló, aki saját elvárásaival és azok tényleges megvalósulásával veti össze. Ráadásul a fogyasztók minőségről alkotott értékítélete között nagy eltérések lehetnek, amiben nemcsak eltérő lehetőségeik (köztük az anyagiak) és igényeik, hanem tájékozottságuk is szerepet játszik. E tájékozottság növelése érdekében a teljesség igénye nélkül, általánosságban felsoroljuk a legfontosabb minőségi jellemzőket (jellemzőcsoportokat). Rejtett hibák Élettartam: akkor optimális, ha az elavulás és a fizikai elhasználódás egybeesik (elavulás = a gyártmányfejlesztés következtében lényegesen korszerűbb áruk jelennek meg a kínálatban; fizikai elhasználódás = a gyakori meghibásodás miatti ráfordítások már elérik, vagy meghaladják az új áru beszerzési költségét, vagy javíthatatlan), egyébként igen változó lehet és nagyban függ a rendeltetésszerű használat és karbantartás előírásainak betartásáról. Megbízhatóság: mint összetett minőségi jellemző magában foglalja a hibamentes működést, a tartós használat biztosítását, a javíthatóságot és a tárolhatóságot. A műszaki megbízhatóság összefügg az élettartammal, a meghibásodások gyakoriságának növekedése az áru un. „életgörbéjének” lefelé ívelő szakaszát jelzi. A hiba lehet „nyűt” hiba, melyet a terméket eladó kereskedőnek már ki kellene „szűrnie” (a minőségi áruátvételnél), és ha nem akadályozza a rendeltetésszerű fel- használást, esetleg árengedménnyel forgalmazható (pl. „szépséghibás” bútor, személy- gépkocsi) az áru. A vásárlónak pedig mindenképpen észre kellene vennie jogszabályban meghatározott időn belül, mert cserére, kártalanításra csak így tarthat igényt. A másik csoportját a „rejtett” hibák alkotják, melyek a használat során fokozatosan, vagy váratlanul nyilvánulnak meg. Ezek kiszűrése már nem lehet a kereskedő feladata, értük a gyártó, importőr a felelős. Az iparcikkek egy részénél - pl. televízió, hűtőszekrény - ezért a gyártási folyamatot követő minőségellenőrzés (MEO) során rövidebb-hosszabb „próbaüzemet” alkalmaznak, de még így is kialakulhat a használatba vett készüléknél hiba. A használati-kezelési útmutatók az iparcikkeknél ezért gyakran részletes hibajelenség táblázatot tartalmaznak, melyet a vásárlóknak saját érdekükben tanácsos áttanulmányozni. Mi a korszerű? Korszerűség: állandóan változó, összetett minőségi jellemző azt fejezi ki, hogy az áru milyen mértékben közelíti meg a világszínvonalat, csúcsminőségűnek tekinthető-e. Ma az iparcikkek főbb árucsoportjaigább az olcsóbb” elv. A gazdaságosság egyébként össztársadalmi, sőt világméretű elv, melyet egyre inkább kormányzati döntésekkel is igyekeznek érvényre juttatni. Ma, amikor az energiaszolgáltatás, víz- és távhőszolgáltatás díjai a korábbi dotáció megszűnésével jelentősen megemelkedtek, minden fogyasztónak jól felfogott érdeke kell legyen, hogy minél takarékosabb üzemű készülékeket, berendezéseket használjon, illetve vásároljon (pl. mosó- és mosogató(napsütötte ablaknál, fűtőtest mellett) tesszük ki őket. Ezzel is számolnunk kell vásárlási szándékunk valóra váltásakor, és ha bizonytalanok vagyunk megítélésében, forduljunk tanácsért szakemberhez - a szakképzett kereskedőhöz, közönségszolgálathoz, márkaképviselethez, márkaszervizhez stb. -, vagy legalább alaposan tanulmányozzuk át a használati-kezelési útmutatót még a vásárlást megelőzően! Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk - sokak fejében megmintadarabok, esetleg szúrópróbaszerűen vett mintameny- nyiségek alapján történnek a vizsgálatok és az un. szakvéleményeket ezek alapján adják ki határozott időtartamra (érvényesség), esetleg feltételek előírásával. Bár a valószínűségszámítási alapokon nyugvó mintavételekből jól lehet következtetni a teljes mennyiség jellemzőire, magától értetődik, hogy az éppen eladásra kínált árucikkek között több kevesebb hibás, rosszabb minőségű előfordulhat (néha egész „széria” is). Ha a hibák - különösen ha súlyosak - tömegesen lépnek fel, akkor a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet (továbbiakban: KERMI), vagy a szakmailag illetékes más intézetek (MEEI-ÁEEF stb.) nyilvánosságra hozott közleményben megtiltják a forgalmazást, sőt intézkednek arról, hogy a vásárlókat kártalanítsák. Előzetes vizsgálat Most már a kérdés előző részére válaszolva - ti. hogy hogyan kerülhetnek „bevizsgálat- lan” áruk forgalomba - el kell mondani, hogy egészen a legutóbbi időkig a kötelező minőségvizsgálatot sok importőr forgalmazó és több árucikk kapcsán „elmellőzte”. E szabálytalanságok a fogyasztóvédelmi ellenőrzések és lakossági panaszbejelentések nyomán részben felszínre kerültek, de egy részül^ rejtve maradt. A legutóbbi jogszabály módosítás - amely a vámeljárás lefolytatását a szakvélemény beszerzéséhez köti - érezhetően sokat javított a helyzeten, de még mindig sok - főként „magán behozatalból” származó - ellenőrizetlen áru kerül, elsősorban a vásárok, piacok standjaira. Hogyan lehet a forgalomba hozatali engedély (előzetes minőségvizsgálat) meglétéről meggyőződni? Először is a hatályos jogszabály úgy rendelkezik, hogy a forgalomba hozó a forgalmazás megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy az előzetes minőségvizsgálatot elvégezték-e. Ebből következne, hogy elsősorban a kereskedő adhat erre választ, de mint érzékeltettük, ezt a múltban sokszor elmulasztották, így számunkra gyanús esetben (néha csak a vásárlás után) magunk is megpróbálhatjuk ezt ellenőrizni. Nézzük meg, hátha az áru dokumentációjában (kezelési útmutató, minőségtanúsítás címke, jótállási jegy) közlik-e az engedély vagy szakvélemény számát (pl. forg. eng., KERMI eng.,: MEEI minősítőirat stb.) és ha nem, fordulhatunk a kereskedőhöz, vagy közvetlenül a minőségellenőrző szervhez. Baranya Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség A vásárlás előtt feltétlenül győződjünk meg az áru minőségi jellemzőiről: élettartam, megbízhatóság, gazdaságosság stb. Fotó: Müller Andrea ban más és más korszerűsítési irányvonalak érvényesülnek, ezért nehéz kiemelni mindegyikre érvényes jellemzőket. Általános pl. az energiafelhasználás, fogyasztás csökkentésére (háztartási gépek, személygépkocsik, lakásvilágítás stb.) irányuló törekvés, környezetvédelmi szempontok (freonmen- tes hűtőgép), a formatervezés („design”), amely néha a divatáramlatokkal összekeveredik, de igazából a célszerűséget (pl. szerszám, háztartási eszköz „kézreillősége”), a munkaerővel való takarékosságot, tehát a használhatóságot kell javítania. Gazdaságosság: a felhasználó, a fogyasztó részéről az áru felhasználásával, üzembentartá- sával kapcsolatos ráfordítások alapján közelíthető meg. Nyilvánvaló, hogy az alacsony beszerzési áru, de sokat „fogyasztó” mélyhűtőláda, vagy személygépkocsi hosszú távon semmiképpen sem gazdaságos, ez esetben érvényesül a „drágépek, fűtőberendezések, tűzhelyek, személygépkocsik stb.). Természetesen a gazdaságos üzem a felhasználókon is múlik, ez ismét aláhúzza a vásárlók tájékozottságának fontosságát (amely néha egészen egyszerű háztartás-technikákon múlik, pl. megfelelő fenékátmérőjű és anyagú edény használata a gázégőhöz, vagy villamos főzőlaphoz igazodóan). Gyenge minőség Használati körülmények: az áruk használatra való alkalmassága bizonyos határok közt értelmezhető. Tanulságos példa erre, hogy a hűtőszekrények, fagyasztószekrények - tulajdonképpen érthető módon - igen alacsony, környezeti hőmérsékleten (hideg kamrában vagy pincében) nem működnek megfelelően, vagy ami közismertebb, hogy a hűtőteljesítményüket lerontja (a hőleadást megnehezíti), ha sugárzó hőnek fordul manapság a gondolat „hogyan kerülhet be gyenge minőségű, sőt néha használhatatlan áru (közkeletű szóval „bóvli”) a hazai kereskedelembe. Senki nem ellenőrzi minőségüket?” A válaszunk: de igen, és most nézzük, hogy miért és hogyan. Nemrég módosított jogszabály írja elő az új, import és hazai termékek forgalomba hozatal előtti kötelező minőségvizsgálatát, legalábbis egy, meglehetősen széles körre, melybe az iparcikkek túlnyomó része is beletartozik. A kötelező minőségvizsgálatot az általános minőségértékelés és ellenőrzésen túl - sőt némiképpen azt megelőzve - élet-egészség-bale- set-vagyonvédelmi stb., közérdekű (pl. környezetvédelmi-közlekedésbiztonsági stb.) szempontok is megkövetelik. Mivel lehetetlen a mindenkori teljes árumennyiséget tételesen ellenőrizni, ezért átadott Már jegyezhető az ingatlanépítő befektetési jegy Mindenki piacot keres, csak a legközelebbit nem találja meg • • Üzletember-találkozó Pécsett Több ingatlanalapot is létre kíván hozni lakások, bevásárló- központok és termálhotelek építésére a Quaestor Befektetési Alapkezelő Kft., amelynek la- káselőtakarékossági célra is felhasználható befektetési jegyei már jegyezhetők is. Tulajdonosai kedvezményesen juthatnak hozzá az alap által értékesített ingatlanokhoz - közölte sajtótájékoztatóján Tarsoly Csaba, az alapra jegyzési garanciát vállaló Quaestor Értékpapír Kft. elnök-vezérigazgatója. Ezekben az években várhatóan élénkül a lakások utáni fizetőképes kereslet, a demográfiai hullám korosztályai most lépnek a család- alapítás időszakába - mondta Tarsoly Csaba. Az elmúlt években kevés lakás épült és az irodaházak, bevásárlóközpontok építésére irányuló tervek nagy része sem valósult meg. A Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Rt. az alapkezelő kft. tulajdonosa a keresletre számítva vegyes vállalatot kíván létrehozni az USA-beli Agriboard Industries L. C.-vel, amely a külföldi partner által használt technológiával építkezne Kelet-Közép-Európában. EA technológiával mezőgazdasági melléktermékekből lehet előállítani épületelemeket környezetbarát módon - és a befektetési alap kibocsátási tájékoztatója szerint - a hagyományos módszereknél olcsóbban. A Quaestor alapok ugyanakkor befektetnek svéd típusú könnyűszerkezetes, és hagyományos módszerrel készült ingatlanok építésébe. A most induló befektetési alap egyelőre csak hazai beruházásokban vesz részt. Az alap legalább 500 millió, maximum 2,5 milliárd forintos vagyonnal alakul, a félmilliárdos összeg jegyzésére az Agrobank és a Quaestor Értékpapír Kft. garanciát vállal. Első alkalommal szervezett a pécsi PlanFakt menedzser stúdió baranyai és pécsi vállalkozók részére üzletember-találkozót. A JPTE Közgazdaságtudományi Karának aulájában megtartott összejövetelen a résztvevők megismerkedhettek egymás és a menedzser stúdió által létrehozott vállalkozói klub tevékenységével. A klub életre hívásának elsődleges célja, hogy jobban megismerjék egymást tevékenységét a vállalkozók, akik piacot jelenthetnének egymásnak, valamint egyes területeken közösek az érdekeik. Ezzel is megpróbálják segíteni a munkájukat, a gazdasági működésüket. A stúdió tulajdonosai, és minden egyes munkatársa maga is vállalkozó. Szendrei Balogh Ferenc a stúdió ügyvezetője, hosszabb időt töltött Németországban. Az ott látott példákból vette az ötletet, hogy itt is meg kellene szervezni egy a vállalkozók tevékenységét segítő klubot. Mint mondja, mindenki piacot keres, csak éppen egymást nem találják a legközelebb lévők sem. Az első lépésben a személyes ismeretségük alapján szeretnék bevonni a klub munkájába a vállalkozókat. Az üzletember találkozóra is több száz vállalkozót hívtak meg, sajnos csak kevesen éltek a lehetőséggel. A jelenlévők azonban jól érezték magukat. Örömmel üdvözölte egy magyarszéki vállalkozó a kezdeményezést. Egy pécsi dekoratőr szerint bővíteni kellene a rendezvényeket, gyakrabban kellene találkozókat szervezni. Akadt olyan is, aki üzletet kötött. Egy német-magyar vegyesvállalat német állampolgárságú tulajdonosának a spontán kialakult kerek-asztal beszélgetés tetszett a legjobban. A menedzser stúdiót februárban hozták létre azzal a céllal, hogy bevezessenek egy üzleti és oktatási rendszert. Angol nyelviskolát működtetnek, ahol egy amerikai professzor által kidolgozott módszerrel tanítanak. Lehetőséget nyújtanak a tagjaiknak, hogy a termékeiket, szolgáltatásaikat a klubbon belül értékesítsék számítógépes adatnyilvántartási rendszer segítségével. Szerveznek termék- bemutatókat, üzletember-találkozókat, kiállításokat. Vállalják olyan elképzelések menedzselését, amelyek anyagi lehetőségek hiánya miatt eddig nem valósulhattak meg. Szeretnék a hálózatot országos méretűvé fejleszteni. Mohácson már működik egy területi csoport, Komlón és Szigetváron szervezik. A menedzser stúdiót támogatja a Baranya Megyei Vállalkozói és a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központ, valamint a VOSZ területi csoportja. Tender autópálya építésére Nemzetközi pályázatot írt ki a horvát kormány autópályák építésére - erről a Külkereskedelmi Tájékoztató értesíti a hazai vállalkozókat. Horvátország a közúthálózat-fejlesztésre az EBRD-től kapott hitelt. A pályázók az Ostrivica-Delnice közötti 21,3 kilométeres szakaszon „fél” autópálya, további 140 kilométeres horvátországi főútvonalon pedig rekonstrukciós munkákra tehetnek ajánlatot. Az érintett építőipari cégek számára az első lépésben a horvát kormány úgynevezett előminősítési pályázatot írt ki, ennek határideje november 1. A pályázattal kapcsolatos tudnivalókat, a pályázati nyomtatványok és a dokumentáció beszerezhetőségét a Külkereskedelmi Tájékoztató 48. száma tartalmazza. Esso-tervek Az Esso Hungária Kft. a következő években 30 új töltőállomást kíván felépíteni Magyarország legforgalmasabb helyein. A kft., amely közvetve a texasi Exxon társaság érdekeltségébe tartozik, jelenleg Magyarországon kilenc töltőállomást üzemeltet. A cég a magyar piacon ugyanolyan benzinkutakat kíván kiépíteni, amelyek Nyugat-Európában már beváltak. Eddig Magyar- országon több mint 2,5 milliárd forintot fektetett be. Amennyiben kiépülnek az új kutak, úgy forgalma várhatóan a magyar piacon eléri a 10 százalékot. Az Esso Hungária Kft.-t leányvállalatként hozta létre 1989-ben az Esso Austria AG. A cég a közelmúltban nyitotta meg kilencedik kútját a Kerepesi úton. A töltőállomás 11 hét alatt készült el, és 185 millió forintba került. Még az idén Óbudán is nyílik Esso-kút. Privatizációs gépbörze másodszor Az Állami Vagyonügynökség és az Állami Vagyonkezelő Rt. szervezésében október 26-án Budapesten tartják a privatizációs gépbörze második hazai árverését. Az érdeklődők ezúttal a SZIMKER Részvény- társaság Halom utca 8/a. alatti telephelyén árverezhetnek, illetve vásárolhatnak meg termelésből kivont, de még használható gépeket, berendezéseket. Külkereskedelem Augusztus végéig a behozatal folyó áron megközelítette a 926 milliárd forintot, ez 35 százalékkal több, mint tavaly az év első 8 hónapjában. A kivitel mindössze 655,5 milliárd forint volt, ám az előző év alacsony exportszintjéhez képest ez is 30 százalékos emelkedést jelentett. A KSH-nak az MTI-hez eljuttatott jelentéséből az is kitűnik, hogy a 8 havi áruforgalmi mérleg egyenlegében 270 milliárd forintos - mintegy 2,6 milliárd dolláros - hiány keletkezett. A behozatalon belül az EGK-or- szágokból és Kelet-Európából a beszerzések az átlagost meghaladó mértékben bővültek, a fejlődő országokból, valamint az EFTA-országokból származó import növekménye azonban elmaradt az átlagtól. Az export értéke az EGK-országok felé nőtt a legerőteljesebben, ennél lényegesen kisebb mértékben emelkedett a kelet-európai országokba és a fejlődő országokba irányuló export. A behozatal összehasonlító áron 23 százalékkal növekedett, az export volumene pedig mintegy 15 százalékkal bővült. Az adatokból megállapítható, hogy az általános termékforgalom a behozatal négyötödét, a kivitelnek pedig mintegy háromnegyedét tette ki. Jelentősen megélénkült a bérmunkaforgalom, az aktív bérmunka értéke a múlt évihez képest 41 százalékkal emelkedett. * i 4
