Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-14 / 283. szám

1994. október 14., péntek Közélet aj Dunántúli napló 9 Egy kölkedi hétköznap pillanatai Löffler Gábor felvételei Holtágak mentén Aprópénzből gazdálkodva tervezgetnek a kölkediek Ez hát az a telefon, amelyen keresztül hiába próbáltunk egy­mással szót érteni. Csak akkor si­került, amikor visszahívtak.- Mi már megszoktuk, de bele­törődni nem tudtunk - mondják a kölkediek, hogy csak akkor tu­dunk telefonálni, ha mi hívunk valakit. A hozzánk érkező hívá­sok vonala érthetetlenül halk és zajos. Hamarosan megváltozik ez a helyzet a megye déli határszélén lévő településen. Október végére ígéri a MATÁV annak a száz igénylőnek a változást, akik már nagyon várják, hogy a kapcsolá- sos rendszert felváltsa a távhí- vásos. Ez lesz a legnagyobb esemény á község életében azóta, hogy el­készült a tornatermük. Két évvel ezelőtt adták át az 1987-ben épült iskolájukhoz csatlakoztatva. Pil­lanatnyilag ez a legszebb épüle­tük. De készül egy másik is, igaz, ez nem közösségi beruházásként. A falu központjában formálódik egy hangulatos családi ház, amelynek egyik része presszónak épül. A terasza rátekint a Polgári Olvasókör épületének udvarára. A kör három évvel ezelőtt alakult újjá. Az önkormányzat két évvel ezelőtt átadta nekik azt az épüle­tet, amelyben hajdan működtek.- A kör tagjai sokat dolgoztak az épület rendbe hozásáért - mondja Szűcs Lajos polgár- mester. - Vizesblokkot is építet­tek társadalmi munkában. Az önkormányzat a lehetőségeihez mérten igyekezett támogatni őket, tavaly 250 000, idén 100 000 forintot adtunk nekik azzal a kikö­téssel, hogy kizárólag az épületté lehet fordítani. Meg is tették. Néhány lakóház is megszépült, megújult az elmúlt években. Többnyire erre futja az emberek lehetőségeiből, a korábbi idők építkezési lendülete már csak em­lék. A község legfiatalabb utcájá­ban, a Hársfa utcában, most is üresen áll négy telkek. Közülük háromnak még gazdája sincs. A negyedik ugyan elkelt, de a tulaj­donosa már nem tudta elkezdeni az építkezést. Drága az építő­anyag, a kölcsönök kamata ma­gas. Csepp a tengerben az az ösz- szeg, amivel az önkormányzat támogatni tudja azokat, akik az első otthonukat építik. Legalábbis azok szemében, akik kérik. Az évenkénti 5-6 millió forint - amit erre a célra eleve elkülönít a testü­let -azonban jelentős tételnek számít a település 30 milliós költ­ségvetésében. A pénz több, mint kétharmadát a működési, fenntar­tási kiadások viszik el. így aztán nem merik nagyszabású tervekkel áltatni magukat, jóllehet tudják, mi mindent kellene megcsinál­niuk. Például a község teljes úthá­lózatára ráférne egy újabb réteg burkolat. Az óvodát át kellene vinniük a jelenlegi öreg épületből a volt napközi épületébe, amit azonban először át kellene alakítani és egy kicsit fel kellene újítani. Csömör Tibor építész, az önkormányzat képviselője már elkészítette a ter­veket, de a megvalósítás 3-4 mil­lió forintba kerülne. Pénz kellene egy szeméttelep kialakítására is. Két utca lakói panaszkodnak a je­lenlegi miatt. Amit a falu lakói közül a legtöbben és leggyakrab­ban szóvátesznek, az a gáz hiá­nya. Az Eszéki úton Udvarig hú­zódó vezeték állítólag már nem bírná el Kölkedet, de közvetlenül Mohácsról le tudnák hozni a gázt a községbe. A gerincvezeték kiépítése azonban meghaladja az önkor­mányzat teherbíróképességét. A rákötés sem lenne olcsó, a számí­tások szerint ingatlanonként 100-150 ezer forintot jelentene a lakosságnak. A hozzájuk tartozó Erdőfűvel együtt 1200 lelket számláló Köl- keden az utóbbi években egyre többen váltak munkanélkülivé. Pillanatnyilag nyolcvan olyan la­kosa van a falunak, akik már a ki­kerültek a munkanélküli segélye­sek kategóriájából és fele részben az önkormányzat által fizetett jö­vedelempótlék a megélhetési for­rásuk. Emelkedik a segélyt kérők száma, és ritkaság, ha a munka- nélküliek közül valaki el tud he­lyezkedni. Különösen a cigány lakosságra érvényes ez, márpedig a lakosság 30 százaléka cigány. Ez is egyfajta hátrányt jelent, amit a jelenlegi támogatási struktúra nem vesz figyelembe. Aki csak látogatóba érkezik a faluba, és megmutatják neki a környéket, szinte kínálkozónak látja a pénzforrást: a Duna holtá­gai és környékük vonzanák a horgászokat, kirándulókat. De pont ez az, amit a helybeliek nem tudnak elképzelni. Nem csak azért, mert nem egyedül döntenek a terület jövőjé­ről, hiszen ez a környék most is tájvédelmi körzet, hanem mert féltik. Féltik a háborítatlanságát, szépségét. Ezt sokkal többre tart­ják annál, minthogy a saját gond­jaik enyhítésének lehetőségét lás­sák benne. T. É. Az iskola a község legszebb épUlete Hasznosítani a kukoricaszárat is T elepülésfelügy élők Miért kell - többek között - önvédelmet is tanulniuk a telepü­lésfelügyelőknek? De mindenek előtt: ki hallott már róluk? Alig­hanem nagyon kevesen, mivel hogy egy teljesen új „találmány­ról” van szó. Az ötletet a kény­szer szülte, a bába Mohács Tér­ség Tanácsa volt. Térjünk vissza az önvédelem­hez. Kitör a balhé a diszkóban. Melyik akármilyen apró telepü­lésen nincs már diszkó? Van te­hát balhé is. Más kérdés, hogy ez miért annyira természetes ... Minden esetre a kistelepülések­nek fel kell készülniük erre is - ám megfelelő szervezet, kellő számú ember mindenütt hiány­zik a rend fenntartásához, hely­reállításához. De nem csak a diszkókról van szó. Hogy kör­nyezetük rendezettsége érdeké­ben mi mindenre nem futja az önkormányzatoknak, ugyancsak hosszan tudnák a polgármesterek sorolni. Mert ugyan ki láthatja, hogy az est sötétjében a levágott kukoricaszárat a patakba dob­ják? „Kistérségek komplex fejlesz­téséhez munkaerő komponensek biztosítása.” A nyakatekert mon­dat mögött pályázati lehetőség rejlik, és Mohács Térség Tanács élt is ezzel. Az alig pár hónapja megalakult regionális szervezet egyik alapvető feladata, hogy pá­lyázati anyagok elkészítésével, menedzselésével siessen a csat­lakozott kistelepülések pénz nél­küli önkormányzatai segítségére. Pénz pedig nagyon fontos fe­ladatok - mint amilyen a kör­nyezet rendezettsége is - ellátás­hoz szükséges munkaerő bérére sincsen. A Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázat elsősorban a kistérségi feladatok támogatását célozta. A Mohács Térség Ta­nácsa által beküldött anyagot a bírálók kiválónak értékelték. Van ennek fontossága, hiszen 50-70-90 százalékos bértámoga­tást lehet elérni. A pályázati anyag elkészítését természetesen megelőzte az igények felmérése: hány önkormányzat szeretne olyan településfelügyelőket, akik kellő ismeretekkel felvértezve léphetnek a mezőőrök, a köztisz­tasági felügyelők, a rendezvé­nyek rendészei, és ki tudja, még hány féle feladatkört korábban ellátók örökébe. A Tanácshoz csatlakozott községek 28 főt je­löltek meg, s bár a szervezet a pályázati anyagban ezt már 30-ra kerekítette, ezzel együtt is mára kiderült: még ennyi is kevés lesz. A munkakört csak megfelelő és meglehetősen sokoldalú kép­zettséggel lehet jól ellátni. Csak példaként: jogi, önvédelmi, igazgatási, mezőőri ismeretek­kel. A képzés is pénzbe kerül, ám a Tanács pályázaton nyert összegből ezt is fedezni tudja. Éppen ezekben a napokban egyeztetik a pécsi Regionális Munkaerőképzési Központtal a kurzus elindításának lehetősé­gét, s várhatóan az oktatás rövid idő múlva el is kezdődhet. Ennek nem csak annyi előnye van, hogy 30 ember munkához jut. A kistérségi összefogás le­hetősége is benne rejlik, mert - maradjunk a „diszkóbalhé­nál”, vagy az esetleg fenyege­tően fellépő „kukoricagát-épí- tőnél”, hársfacsupasztónál - egy fecske nem csinálhat nya­rat. Azaz egy-egy kistelepülé­sen egy felügyelő kevés a környezet rendezettségének biztosításához. Ezért amikor komolyabb rendezvényekről, súlyosabb környezetrombo­lásról, határozottabb fellépést igénylő esetről van szó, vagy ilyenre lehet számítani, akkor a szomszédos településeken alkalmazott felügyelők az adott helyen együtt lépnek szolgálatba. Egyelőre tehát szerveződik a településfelügyelői hálózat. Néhány község máris jelezte: közösen alkalmaznak nekik megfelelő létszámot. Ami vég­eredményben azt jelentheti majd, hogy tompul a ma nagyon sok helyen tapasztalható benyomá­sunk: értékek mennek veszen­dőbe. Gazda-szerepüket jobban elláthatják majd a szervezetet működtető önkormányzatok. Mészáros A. A közvetlen választás igényét hétfőn 16 óráig kell bejelenteni Nemzetiségi képviseletek K ét választás lesz december 11-én. Megválasztjuk a helyi önkormányzatok képvise­lőtestületét, a polgármestert és a megyei önkormányzat képvise­lőit, s ezzel egy időben megvá­lasztják képviselőiket, képviselő­testületüket a nemzetiségek is - első ízben általános egyenlő vá­lasztásokon, közvetlen és titkos szavazással. Választott nemzetiségi képvi­selet eddig is volt. A nemzetisé­gek kongresszusaik előtt a nem­zetiség lakta falvakban, váro­sokban küldötteket választottak a lakosság számarányának meg­felelően egyet-négyet. A válasz­tás falugyűlésen történt úgy, ahogyan az abban az időben álta­lános gyakorlat volt. A küldöttek 4 éven át képviselték a falu nem­zetiségi lakosságát minden fó­rumon. ' A németeknél 4-5 köz­ség küldöttei önmaguk közül megbíztak egyet azzal, hogy az Országos Választmányban a körzetet képviselje, - Baranyá­ból 17-et. Külön meg kell je­gyeznem, hogy a kongresszusi küldöttek 40 %-át 1990-ben köz­ségi önkormányzati képviselő­nek is megválasztották, nem egyet polgármesternek. Most a nemzetiségek újból megválasztják képviselőiket, de egy lépéssel tovább mennek: a választás ugyanazzal a módszer­rel történik, mint a helyi önkor­mányzati képviselőtestületeké. S ez egy minőségileg magasabb rendű képviselet. Az időközi választások ked­vezőtlen tapasztalatai alapján az volt a nemzetiségek javaslata, és ezt a parlament elfogadta, hogy egy időben történjék a helyi ön- kormányzati választásokkal. Joggal feltételezhető ugyanis, hogy most sokan mennek el sza­vazni, s ez a nemzetiségek szempontjából különösen fontos, mert jelentőségük megítélésében a szavazatok száma minden bi­zonnyal fontos tényező lesz. Nincs miért visszariadniuk az egyenlő megmérettetéstől. Az 1990-es választásokon sokan kerültek a községi önkormány­zatokba nemzetiségiek. Nem azért, mert németek vagy horvá- tok, hanem azért, mert tekinté­lyük van. Tekintélyük a telje­sítményük, emberi tartásuk alapján, s mert volt elgondolá­suk, hogyan is alakuljon közsé­gük jövője. S az idő igazolta a választást. Most tehát ugyanúgy, mint 4 éve, a nemzetiségiek részt ve­sznek a községi önkormányza­tok képviselőtestületének meg­választásában. Reméljük, nem kevesebb nemzetiségi nyeri el a falu egész lakosságának a bi­zalmát. De ugyanakkor a nem­zetiségek megválasztják saját képviseletüket is, ahogy - más alkalommal - a katolikusok lét­rehozzák az egyházközségi képviselőtestületet, az evangé­likusok a presbitériumot, ame­lyek pontosan körülírt területe­ken az egyházközség, illetve a gyülekezet nevében fellépnek, szerveznek és mozgósítanak. Képviselőtestületről van szó. Felújítják a Jövő januártól, a kisföldalatti mind all állomását felújítják majd fővárosi pénzből, illetve EBRD-hitelből. A városvezetés arra törekszik, hogy indokolat­lanul ne kelljen hitelt felvenni. A korábbinál nagyobb volu­menű beruházás, amelynek so­rán korszerű utas- és forgalom- biztonsági berendezéseket, te­lekommunikációs rendszert épí­tenének ki, várhatóan csak kis­mértékben növeli a költségeket. A nemzetközi pályázaton el­döntött fővárosi autóbusz-ten­der ugyanis, amelynek alapján már meg is kezdődött az új jár­művek szállítása, kevesebb hi­telfelvételt tesz szükségessé. Testület pedig mindig több em­berből áll. A törvény úgy ren­delkezik, ha nem egy-kettő, ha­nem 3-5 nemzetiségi képviselőt választanak meg, mint nemzeti­ségi jelöltet, akkor őket olyan jogosítványokkal, ruházzák fel, amelyek az önkormányzati képviselőtestületeket megille­tik. Kétféleképpen jöhet létre a nemzetiségek képviselete, il­letve a megkövetelt létszám ese­tén a nemzetiségi önkormány­zati képviselőtestület. Létrejöhet közvetlen válasz­tás útján. S megalakulhat a helyi ön- kormányzatba megválasztott nemzetiségi képviselőkből, ha azok a választás után úgy dön­tenek. A nemzetiségi önkormány­zati képviselet nem irányul a községi önkormányzati képvi­selet ellen. Hisz akár ugyanazok az emberek lehetnek ennél is, annál is. S a meghatározó in­tézmény egy faluban a helyi önkormányzat lesz. Feladatok és felelősség átvállalásáról van szó, s ha létrejön, az állam a fel­adatokhoz az eszközöket is megadja. Nem a község pénzé­ből, hanem pluszként! Nem el­len-képviselőtestület ez, hanem meghatározott területeken - nyelv, kultúra, külkapcsolatok - az egész falu, de mindenekelőtt természetesen a nemzetiség ér­dekében feladatokat vállaló in­tézmény. A magyar nemzetiségi törvényt példaértékűnek szok­ták mondani. Sokak számára az lesz, ha ezt a megvalósítás so­rán is szem előtt tartjuk. Megfontolandó most, - de most! - a biztosság érdekében is (hisz nem lehet tudni, hány nemzetiségi jelölt indul, s még kevésbé, közülük hányat válasz­tanak meg), hogy ott, ahol olyan létszámú képviseletet akarnak létrehozni, amelynek megjárnak az önkormányzati képviselet jogosítványai, nem lenne-e cél­szerű a közvetlen választás útja, a külön lista mellett dönteni. A konkrét feladat tehát most az, hogy ott, ahol közvet­len választással akarnak létre­hozni nemzetiségi önkormány­zati képviselőtestületet, azt le­galább 5, helyben lakó, ugyan­ahhoz a nemzetiséghez tartozó választópolgár jelentse be még ma, vagy legkésőbb hétfőn 16 óráig a jegyzőnél, vagy a pol­gármesternél. Ők a szükséges nyomtatványt rendelkezésükre fogják bocsátani, s bizonyára segítenek is. Még egyszerűbb, ha ezt a helyi nemzetiségi szer­vezetek - egyesületek, klubok, kultúrcsoportok - vezetői, kongresszusi küldöttek maguk teszik meg. Ha a bejelentés 17-én, hétfőn, délután 4 óráig nem történik meg, a nemzeti­ségi képviselet közvetlen vá­lasztásának lehetősége megszű­nik. Ha pedig egy-két hét múlva netán úgy döntenének, mégis a választás másik, a közvetett út­ját választják, arra mindig meg­lesz a lehetőségük. Báling József kisföldalattit Ezáltal pedig lehetőség nyílik az 1996-ban 100 éves fennállá­sát köszöntő kisföldalatti komp­lexebb helyreállítására. A mai­nál halkabb lesz az egész pálya- szerkezet, s kiépül a metróhoz hasonló központi diszpécser- szolgálat, amelynek révén egyenletesebbé válhat a forga­lom. Újdonság lesz az is, hogy a kisföldalattin tapasztalható vandalizmus ellen vészjelzőket, kamerákat szerelnek fel. Fö­démjavítással megszüntetik a Deák téren és a Vörösmarty té­ren tapasztalható beázást is. A rekonstrukció alatt várha­tóan fél évig buszok járnak majd a kisföldalatti helyett. > k i i k <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom