Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-12 / 281. szám
10 uj Dunántúli napló Politikai vitafórum 1994. október 12., szerda Kell a Barátság! A Magyar Igazság és Élet Pártja október elsején, szombaton Budapesten tartotta harmadik országos gyűlését. Számunkra nagy megtiszteltetés, hogy dr. Vörös György, megyei szóvivőnk bekerült a tizennégy tagú országos vezetőségbe. Mint az ismert, a MIÉP megalakulását az az elégedetlenség szülte, amely az elmaradt rendszerváltási folyamat körül alakult ki. Ennek az elégedetlenségnek a legpromi- nensebb megszólaltatója Csurka István volt, aki azután rövid úton ellehetetlenült az MDF-en belül. Fontps hangoztatni, hogy a MIÉP nem Csurka-párt, hanem mindazokat kívánja tömöríteni, akik a lakitelki elvek mentén továbbra is szükségesnek és lehetségesnek tartják a rendszerváltást. Az MDF vezette kormány működéséből le kell vonni a következtetést, hogy határozott arculat nélküli gyűjtőpártok nem képesek következetesen képviselni a magyarság érdekeit. Nevetséges az a gyakran hangoztatott elképzelés, hogy éppen Csurka és társai próbálták szétverni az MDF-et. Bizonyíthatóan az MDF népszerűsége a Csurka tanulmány idején már a mélyponton volt. Sértődés helyet következetesen szembe kellett volna nézni azokkal a problémákkal, me-1 lyek az 1994-es választási kudarc fő okaivá nőttek. Bízunk abban, hogy a Für Lajos által vezetett MDF újra felismeri a politikai pragmatizmus és opportunizmus közötti lényeges különbséget. A magyar politika történet szégyene lenne, ha a Parlamentbe az MSZP farvizén beevező SZDSZ-t a helyhatóságokba a nemzeti ellenzék segítené be. Sajnálatos, hogy nem minden nemzeti-keresztény párt képviseltette magát az országos gyűlésen. Sajnálatos, hogy egyesek mindmáig képtelenek felülemelkedni indulatos szavakon, személyes sértődéseken. Sajnálatos, mert olyan mértékű hatalmi koncentráció megy végbe a baloldalon, amely rövid időn belül megakaszthatja az ország demokratikus fejlődését. A leghatározottabban elutasítunk minden faji vagy ideológiai alapon álló megkülönböztetést. Ugyanígy elutasítjuk azonban azt is, hogy a magyarság nem képes önnön céljait megfogalmazni, s ezt helyette nyíltan vagy burkoltan újra nemzetidegen csoportosulások tegyék meg. Az 1956 előtti és utáni kommunista stílust képviselő elemekből álló kormány népszerűsége a beváltatlan választási ígéretek nyomán gyorsan erodálódik. Ezért szavaztatták meg saját magukkal az egyfordulós választást. Ezért igyekeznek alamizsnával kifizetni a társadalmat. Ezért akarnak még az ősszel választásokat. Rendkívül fontos, hogy az ellenzéki pártok összefogjanak és ne növeljék széthúzással a jelenlegi kormánykoalíció esélyeit. Fel kell tenni a kérdést mindenkinek: tudja-e, hogy ki volt s mit tett az önkormányzati képviselője az elmúlt négy évben? Az MSZP már bizonyított az elmúlt negyven évben. A liberális önkormányzat pedig az elmúlt négy évben. Végre határozott, a városért, a megyéért tenni akaró önkormányzatok kellenének. Meggyőződésünk, hogy ilyet csakis a megreformált nemzeti ellen- • zék tud állítani. A MIÉP Pécs Városi Szervezetének Küldöttei az Országos Gyűlésen Liberális gazdaságpolitika és szociális érzékenység Választások előtt, választások után Tisztújító kongresszus A Köztársaság Párt A szocialista párt október 7-9-én tartotta kongresszusát. A 7-ei dátumnak bizonyos szimbolikus jelentősége volt, hiszen öt évvel ezelőtt ugyanezen a napon alakult meg a Magyar Szocialista Párt. A nosztalgiázásra azonban egyáltalán nem futotta az időből ezen az őszön. Bizonyos feszültség kísérte az előkészületeket pártberkekben. Hosszas vita folyt különböző szinteken arról, hogy mi legyen a kongresszus fő feladata, s mint minden tisztújítás esetén, most is lázas szerveződés kezdődött megyei és regionális szinten a lehetséges jelöltek támogatottságáért. Folytatás 1995-ben A kongresszus napirendjéről folytatott vita lényege az volt, hogy foglalkozzanak-e a küldöttek ez alkalommal a szocialista párt hosszú távú célkitűzéseinek kimunkálásával, avagy ezt halasszák későbbre. Mivel az előkészítés folyamán ezt a kérdést nem sikerült egyértelműen tisztázni, a döntés a kongresszusra maradt. Ebből adódott aztán az az érdekesség, hogy a leghosz- szabb, csaknem másfél órás vita a kongresszus ügyrendjének elfogadása során alakult ki. Végül arról született döntés, hogy a kongresszus 1995-ben folytatja munkáját, s akkor megvitatják, hogy mit jelent ma Közép-Kelet Európában a modem baloldali- ság, s milyen távlati célokat kell ennek alapján megfogalmaznia a pártnak. A kormányzati szerep vállalásával óhatatlanul tisztázni kellett bizonyos hatásköri és szerkezeti változásokat is a párt felépítésében. Ezért került sor a párt alapszabályának felülvizsgálatára. Ennek az átrendeződésnek volt egyik eleme az elnökhelyettesi pozíció esetleges bevezetése, mely a sajtóban is nagy visszhangot kapott. Ezeket a kérdéseket a küldöttek az első nap estéjén zárt ülésen vitatták meg, s a szavazás eredményeképpen elvetették az elnökhelyettesi tisztség gondolatát. Egyszerre Ugyanakkor szélesebb felhatalmazást adtak az Országos Választmánynak a kormányzati és parlamenti munka politikai céljainak megfogalmazására, illetve ellenőrzésére, s megváltoztatták (korlátozták) az ügyvezető alelnök jogkörét. Ennek értelmében feladata a párt belső életének irányítása, szervezése. Mindez számomra azt jelenti, hogy a kongresszus felerősítette a demokratikus ellenőrzés lehetőségét a pártban. A szombati napon bontakozott ki a politikai vita a pártelnök beszámolója felett. Ebben Vitányi Iván, az Országos Választmány elnöke magával ra- gadóan elemezte a párt választási győzelmének okait, s a kihívásokat, amiknek meg kell felelniük a szocialistáknak. Rámutatott arra a valós állapotokból adódó belső ellentmondásra, hogy a pártnak egyszerre kell végrehajtania egy liberálisan kemény gazdasági programot, s meg kell őriznie szociális érzékenységét. Azt is érzékeltette, hogy ezen feszültségek személyekben is megjelennek. Békési László szükségképpen kíméletlen fiskális magatartást tanúsít, míg Horn Gyula a szociális érzékenységet helyezi középpontba. Kitért arra is, hogy ezen törekvések harmonizálásának elmaradása számos zavart okozott eddig is a párt tevékenységében, s ha nem történik változás e területen, ezután is megismétlődnek a jelenségek. Ezért ő is szükségesnek tartotta a távlati célok megfogalmazásának, s a legközelebbi teendők pontos kimunkálásának mielőbbi megkezdését. Vasárnap Békési László erősítette meg felszólalásában korábbi gazdasági célkitűzéseinek töretlen folytatását. Az állam- háztartási reform elodázhatat- lanságáról szólt, s arról, hogy ez csak akkor valósítható meg, ha nem enged a kormányzat a különböző, egyébként a pártban is megjelenő nyomásnak, s következetes marad a megszorító intézkedésekben. A hallgatóság feszült figyelme kísérte a pénzügyminiszter hozzászólását, s az azt követő hosszas taps az elhangzottakkal való egyetértést fejezte ki. Ugyanakkor megjelentek más irányú törekvések is a felszólalásokban. Sokan hangoztatták a legelesettebb rétegek fokozott támogatásának szükségességét, a nyugdíjasok helyzetének javítását. A szakszervezetekkel való együttműködés folytatása, a bérből és fizetésből élők léthelyzetének szintentartása, a munkanélküliség csökkentésének igénye is megfogalmazódott. Horn Gyula zárszavában kiemelte, hogy egyértelműen támogatja Békési László gazdaságpolitikáját, de egyúttal világossá tette azt is, legfőbb feladatának azt tartja, hogy integrálja a kormányon belül a szociális törekvéseket és a gazdasági szükségszerűségeket. Oldott hangulat Péntek este választották meg a küldöttek az alelnököket és az elnökség tagjait. A szavazási procedúra hosszas szüneteiben egyik kedves színfoltja volt a kongresszusnak, hogy a várakozás perceit papírrepülők szárnyra bocsátásával igyekezett lerövidíteni a küldöttek egy csoportja, s a reptetésbe végül az egész terem bekapcsolódott, a levezetőelnöktől kezdve Cse- hák Juditig. Ez egyértelműen jelezte, hogy nyoma sincs már a kezdeti feszültségnek, oldottá vált a hangulat, az időközben megteremtődött konszenzusok nyomán. Ez tükröződött a választások eredményében is. Az alelnökök között helyet kapott Szekeres Imre, jelezve ezzel, hogy nem a bizalmat vonta meg tőle a kongresszus, hanem az új funkciót nem kívánta megteremteni. Ugyancsak megerősítették Jánosi Györgyöt korábbi funkciójában. Új alelnökként Csehák Judit és Máté László került megválasztásra. Az elnökségbe különböző irányzatok és régiók képviselői kerültek be. Érvényesült a választások során az a törekvés is, hogy a kormányzati és parlamenti tisztségek viselői csak korlátozott számban legyenek tagjai a párt vezető testületéinek. Ütőképes csapat Mindezzel a szocialista párt, habár nem oldott fel minden belső ellentmondást e kongresz- szusán, megteremtette annak lehetőségét, hogy egy ütőképes csapat alakuljon ki a pártvezetésben, s így a párt sikeresen feleljen meg az elkövetkező két év kihívásainak. Kunszt Márta a baranyai küldöttcsoport vezetője Nyilvános fórum Merre tartasz, Magyarország? A Magyar Érdek Pártja (MÉP) október 14-én, pénteken 17.30 órai kezdettel Pécsett, a FKGP megyei székhelyén, a Széchenyi tér 18 szám alatt Quo vadis Hungária? - Merre tartasz, Magyarország? címmel nyilvános fórumot tart, melyen - pártállásra való tekintet nélkül - bárki részt vehet. Előadó: Király B. Izabella, a Magyar Érdek Pártja országos elnöke. A MÉP tagoknak 16.30 órától 17.30 óráig, a fórum kezdetéig - tekintettel a közelgő helyhatósági választásokra - közgyűlésen kell megjelenniük. A Köztársaság Párt a parlamenti választásokon nem érte el a törvényhozásba kerüléshez szükséges ötszázalékos küszöböt. Az országosan kapott száznegyvenezer szavazattal viszont megelőzte az Agrárszövetséget, a szociáldemokrata pártot, a Zwack Péter által felállított Vállalkozók Pártját, a Nemzeti Demokrata Szövetséget, az Egyesült Kisgazdapártot és a MÍÉP-et. A Köztársaság Párt a fővárosban szerepelt a legjobban, ahol 5 %-ot kapott, majd Baranya megye következik a sorban az elért 4 %-kal. Eredményeinket a fentiek miatt sem éljük meg kudarcként, de azért sem, mert két évvel ezelőtt a teljes ismeretlenségből, a nulláról indultunk. Viszonylagosan helytálltunk tehát, és ez elgondolkodtató. Elgondolkodtató azért, mert a Köztársaság Pártra adott szavazatokat bizonyosan a jó megoldásokat, a racionális válságkezelést, mind a gazdasági fellendülést, mind a humán rekonstrukciót reálisan ígérő program kapta. Elgondolkodtató azért is, mert a száznegyvenezer szavazat már semmiképpen sem véletlenszerű. Akik találkoztak a Köztársaság Párttal, programjával, vették a fáradságot a mérlegelésre, azok közül sokan bizonyosan ránk szavaztak. A választás azt is megmutatta, hogy ez a réteg elég széles. De e réteg szavazatainak többségét ezúttal az MSZP kapta meg. A viszonylagos siker fő okát mindenképpen a többi pártétól eltérő gondolkodásban, az önálló arculatban lehet megtalálni. E tekintetben döntő volt, hogy a Köztársaság Párt nem csatlakozott a liberális tömbhöz, vállalta a negyedik politikai erő szerepét. A Fidesz-frakció azon túl, hogy kezdeményezi az alkotmány módosítását, az új alkotmányt előkészítő hatpárti parlamenti bizottságban is csak azzal a feltétellel vesz részt, ha a tárgyaló felek elfogadják, hogy az alaptörvényt négyötödös többséggel alkossa meg az Országgyűlés - jelentette be a fiataldemokraták hétfői frakcióülését követően Szájer József, a képviselőcsoport vezetője. A Fidesz elkészítette a képviselők jogállásáról szóló törvény módosítását célzó javaslatát. A gazdasági összeférhetetlenséget szabályozó tervezetet Kosa Lajos önálló indítványként terjeszti a Ház elé. A javaslat - Kosa Lajos megfogalmazása szerint - meglehetősen szigorú kereteket szab. így a Fidesz azt A Köztársaság Pártnak továbbra is van létjogosultsága, de továbbra is, mint gyakorlatias programpártnak. Úgy látjuk, hogy korántsem fejeződött be a hazai pártstruktúra formálódása, és a Köztársaság Párt filozófiája és programja jó esélyt nyújt a jövőre. A választási vereség oka nyilvánvalóan az ismertség hiánya is. Az akkori közvéleménykutatások szerint a párt elnökének, Palotás Jánosnak az ismertsége 82 %-os volt, ebből azonban csak 33 % tudta, hogy Palotás János a Köztársaság Pártot vezeti, sőt sok helyen, itt Baranyában is összekevertek bennünket a Zwack-féle Vállalkozók Pártjával. Hátráltatta propagandánkat, hogy a kis pártok csaknem kiszorultak a tömegkommunikációból. Az önkormányzati választások nagy kihívást jelentenek. De éppen országos és Baranya megyei ismertségünkön változtathat az önkormányzati választások igényelte mindennapos aprómunka. Tehát a helyi társadalmak szűrőjén is megméretjük a pragmatikus programpártot, a Köztársaság Pártot, mégpedig hiteles helyi jelöltekkel. Mert ez jelzés a nagy pártoknak is. Nem kívánunk stílust váltani, mert a demagógia távol áll a Köztársaság Párt filozófiájától. Emellett úgy látjuk, hogy kevés az a fiatal politikus, aki nagy, de képességeinek megfelelő feladatot kapott, és teljesíteni akar. Ezért az önkormányzati választásokon minden egyes emberünk bejutása fontos, mert a jövő politikusai nevelődnek az önkormányzati képviselők soraiban. A Köztársaság Párt Baranya Megyei Szervezete indítványozza, hogy parlamenti képviselő ne lehessen gazdasági társaság tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, elnöke, állami vállalat, közüzemi vállalat igazgatója, igazgatóhelyettese, felügyelő bizottsági tagja, szövetkezet tisztség- viselője. A javaslat szerint a képviselő nem folytathat ügyvédi praxist, nem lehet jogtanácsos, vállalkozó és alapítványi tisztségvállalásáért nem kaphat tiszteletdíjat. A Fidesz szükségesnek tartja, hogy a honatyák minden - nem a képviselői munkájából származó - jövedelmüket bejelentsék a Ház elnökének. Szájer József a módosítás kapcsán egyébként hatpárti egyeztetést javasol a többi párt frakcióvezetőjének. Négyötödös többséggel Milyen párt a KDNP? (3.) Alapértékek 1. Az ember, mint személy, természeténél fogva szabad. Szabadsága a lelkiismeret és a felelősségvállalás szerves egységében valósulhat meg. A személy szabadságának bármilyen megsértését elítéljük. 2. Az ember, mint szabadságra termett lény, akkor lehet szabad, ha megismeri az igazságot és a felelős önmeghatározás képességével rendelkezik. Szabadon hozott döntéseiért saját lelkiismeretének, embertársainak és Istennek felelős. A szabadság minden embert megilleti. Saját szabadságával mindenki csak úgy élhet, ha elismeri, sőt elősegíti mások szabadságát. Az emberi szabadság csak rendezett társadalmi viszonyok között érvényesülhet. 3. A szabadságjogok között sajátos figyelmet szentel a KDNP a vallás- és lelkiismereti szabadságnak. Elutasítja mindennemű megsértését, a nem ritkán tapasztalt hátrányos megkülönböztetést. 4. A KDNP természetesnek tatja a nézetek, felfogások sokféleségét, a társadalom pluralizmusát - világnézeti síkon is - és ezt a személy szabad önkifejezéseként értékeli. Elengedhetetlennek tartja a különböző nézetek tiszteletben tartását, a toleranciát, mint a modem társadalmi együttélés nélkülözhetetlen elvét. Az ember - mint személy - szabadsága csak akkor bontakozhat ki, ha a társadalmi berendezkedés lehetővé teszi és elősegíti azt. Különösen fontos az emberek öntudatának, kreativitásának, kezdeményezőkészségének és felelősségérzetének fejlesztése. 5. Az igazságosság az emberi kapcsolatok és a társadalmi viszonyok alapvető követelménye, amelynek értelmében mindenkinek meg kell kapnia azt, ami őt megilleti, ezért alapvető értéknek tekintjük. A KDNP olyan társadalmi és gazdasági szerkezet létrehozásáért küzd, amely kizátja a társadalmi méretű igazságtalanságot: azt, hogy egyes csoportok vagy rétegek másokat megrövidítve jussanak előnyökhöz, ill. javakhoz. 6. Az igazságosság megköveteli, hogy a társadalom minden tagja számára biztosítva legyen az esélyegyenlőség, hogy kibontakoztathassa önmagát és felelősséget vállaljon. Ez megköveteli a társadalomtól, hogy kiegyenlítő intézkedéseket tegyen azok részére, akik számára az esélyegyenlőség helyzetükből fakadóan nem biztosított. Az esélyegyenlőséghez az államnak a törvényes kereteket biztosítania kell. Az igazságosságnak és esélyegyenlőségnek a társadalmi élet minden területén érvényesülnie kell. Különösen fontosak ezek a gazdasági tevékenységek területén. 7. A személy közösségi jellege és a felelős szabadság alapozza meg az emberek közötti együttműködést, közösségvállalást és segítést, vagyis a szolidaritást. A személy méltósága és az emberi élet értéke megköveteli mindenkitől a szegények, a hátrányos helyzetűek, a betegek és a fogyatékosok támogatását. 8. A szolidaritás nem szűkíthető le csak a szociálpolitikára vagy a kreatív tevékenység területére, az élet egészét át kell hatnia. A KDNP azért küzd, hogy a társadalom minden tagja, csoportja, rétege szolidáris legyen másokkal. Fontosnak tartjuk, hogy a társadalom tagjai a szolidaritás alapján közösségekbe és szervezetekbe tömörüljenek. Támogatjuk a szak- szervezetekkel és a különböző érdekegyeztető szervezeteket és intézményeket. 9. A KDNP olyan szociálpolitikát és szociális gondoskodási rendszert akar, amely hatékony gazdaságpolitikán alapul, ugyanakkor biztosítja az emberi méltóság megőrzéséhez szükséges minimális létfeltételeket. A szociális gondoskodási rendszernek elő kell segítenie a személyek, a család, a kisközösségek aktív szerepvállalását. A szociális gondoskodásban való túlzott állami szerepvállalás, a felelősség átvállalása folytán személyiségtorzító hatású. 10. A KDNP elismeri és nagyra értékeli az egyházak és más szervezetek kreatív tevékenységét. Szükségesnek tartja, hogy az állam és a társadalom támogassa az ilyen tevékenységeket, saját kötelezettségei ellátása mellett. 11. A nemzetek közösségeinek békéje és fejlődése megköveteli a szolidaritást a népek, népcsoportok, államok között is. Minden nemzet és minden állam kötelessége, hogy lehetőségeihez mérten segítse a szegényebb vagy hátrányos fejlődési helyzetben lévő nemzeteket és államokat. 12. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a társadalmi struktúra helyes kialakításának, mivel ez lényegesen befolyásolja az egyes emberek döntési és cselekvési lehetőségeit. Nem fogadjuk el azonban azt, hogy pusztán a társadalmi struktúra megváltoztatása önmagában képes megoldani az összes társadalmi és emberi problémát. Ursprung János a KDNP Bm-i elnöke y i I < n
