Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-11 / 280. szám

1994. október 11., kedd A mai nap új Dunántúli napló 3 Kinek az érdeke? Elmaradt pályázat, névtelen levelek, végkielégítés Észrevételek a Pécsi Kisszínház és a Harmadik Színház egyesüléséről megjelent írás ügyében Lapunk október 8-i számában írást jelentettünk meg a Pécsi Kisszínház és a Harmadik Szín­ház fúziójáról, valamint a körü­lötte zajló indulatokról. Az írásra szerkesztőségünkhöz két hozzászólás érkezett. Az aláb­biakban közreadjuk Vincze Já­nos, a Harmadik Színház igaz­gatójának és dr. Antalné Úz Évának, a kulturális bizottság vezetőjének véleményét. 1. Az Új Dunántúli Napló 1994. október 8-i számában a „Kinek az érdeke?” című cikk­ben a Kisszínház volt igazgatója által elmondottakra nem kívá­nok reagálni. 2. A Ságvári Endre Művelő­dési Ház és a Pécsi Kisszínház további működésével kapcsola­tos egyeztetések az Ónkor­mányzat Közgyűlésének hatá­rozata alapján a Kulturális Bi­zottság, a Közoktatási-Közmű­velődési és Sport Iroda, továbbá az intézményvezetők részvéte­lével megkezdődtek. Mivel a Pécsi Harmadik Színház októ­ber végén rendezésemben mu­tatja be Füst Milán: Boldogtala­nok c. drámáját, sajnos csak a bemutató után tudok (amennyi­ben az Új Dunántúli Napló lehe­tőséget biztosít nekem) a fenti téma színházi - szakmai és gaz­dasági - szervezeti kérdéseiről nyilatkozni. Vincze János igazgató * Megdöbbenéssel és értetlenül állok az Új Dunántúli Napló ok­tóber 8-i számában megjelent, Cseri L. jegyezte cikk előtt, ami a Pécsi Kisszínház esetleges költözésével foglalkozik. Nem á tények döbbentenek meg (hi­szen azokat jórészt én közöltem az újságíróval), hanem az én ál­lítólagos „nyilatkozatom”. Négy év alatt talán ha egyszer éltem a válaszlehetőséggel a lap hasábjain, s most újra meg kell tennem. Megköveteli ezt nem csak saját etikai érzékem, ha­nem egy jónevű színházi szak­ember (Bagossy László) és in­tézmény (A Pécsi Kisszínház) tisztessége is. Nehéz indulatok nélkül szólni egy olyan írásról, mely indulatokat akar ábrázolni és szándékosan tovább gerjeszti azokat. Mégis megpróbálok té­nyeket sorolni. Cseri Lászlóval egy órás be­szélgetést folytattunk két in­tézmény fúziójának lehetőségé­ről. Ezalatt szakmai, anyagi, személyi kérdéseket is érintet­tünk, melyek szükségesek vol­tak, hogy az újságíró objektív képet kapjon például a Ságvári Művelődési Ház sorsának ala­kulásáról. A kérdés, amelyre (én úgy tudtam) válaszolnom kellett, el is hangzik az említett cikkben. Ám a felületes olvasó is észre-veheti, hogy nem a válasz következik rá, hanem valami egészen más: egy agressziv, személyeskedő, vádaskodó megnyilvánulás Bagossy László ellen. A föltett kérdésre legalább negyven percben vázolt, meg­alapozott válaszból egyetlen szó sem található a cikkben. Ilyen mondatokat, ilyen összefüggés­ben és így összeollózva nem mondtam. (Szerencsére egy harmadik személy is jelen volt a beszélgetésnél.) Ami még hiányzik a cikkből:- Nekem, és tudtommal sen­kinek az önkormányzatból sze­mélyi problémái nem voltak és nincsenek a Kisszínház vezető­ivel.-Az interjúban kifejtettem, hogy Bagossy Lászlónak el­évülhetetlen érdemei vannak eme intézmény létrehozásában, és egy esetleges fúzió után nyu­godtan megpályázhatná az igazgatói helyet.- A Kulturális Bizottság fog­gal-körömmel védte a Kisszín- házat, melyet senki nem akar megszüntetni, pedig ez a ve­szély több mint egy éve fenye­gette. Ezek után kell megkérdez­nem: mégis kinek az érdeke? Kinek az érdeke, hogy a város egyik képviselőjét a vita hevé­ben esetleg elejtett, egyértel­műen nem a nyilvánosság elé szánt, összeollózott „nyilatko­zattal” lejárasson? Kinek az érdeke, hogy ezt a kényes és amúgy is kusza ügyet az újságírói etika félredobásával tovább zavarja? Kinek az érdeke, hogy sze­mélyi ellentéteket támasszon ott, ahol nem voltak? Mivel a kész szöveget a má­sik nyilatkozó láthatta, én nem, nem tudtam megakadályozni a megjelenését. Ezt én, így, a Kulturális Bi­zottság tagjaként sem, magán- véleményemként sem tudom vállalni. Következésképpen csak egyetlen választásom marad: a megjelentek miatt megkövetem Bagossy Lászlót, valamint a Kisszínház folyamatosan és ki­tartóan dolgozó tagjait, s egy­ben bejelentem, hogy (mivel jóhiszeműségem a cikk nyomán az érintettek megkérdőjelezhe­tik, noha hozzáállásom és vé­leményem változatlan), a Kis­színház, a Ságvári Művelődési Ház és a Harmadik Színház ügyeiben ezentúl nem kívánok - a véleménynyilvánítás erejéig sem - részt venni. Dr. Antalné Úz Éva Pécs MjV. Kulturális Bizottság elnöke * Vincze János írására lapunk nem kíván reagálni. Dr. Antalné Úz Éva véleményéhez az aláb­biakat szeretnénk hozzáfűzni: 1. Az „agresszív, személyes­kedő, vádaskodó megnyilvánu­lás Bagossy László ellen” nem az újságíróból árad, az újságíró csak leírta a hallottakat. 2. Nyilvánvaló, hogy az egy­órás beszélgetés teljes szövege, terjedelmi kötöttségek miatt nem jelenhet meg. Természetes, hogy ilyen esetben fontosnak tűnő részek maradhatnak ki. 3. A nyilatkozónak tudnia kell, hogy a sajtónak adott in­terjú nem magánbeszélgetés, az ott elhangzottak a nagy nyilvá­nosság elé kerülhetnek (ese­tünkben kétszázötvenezer olva­sóról van szó), a nem nyilvá­nosságnak szánt mondandót pe­dig a beszélgetés során jelezni kellett volna. 4. A nyilatkozat nem „össze­ollózott”, annak teljes, vágatlan szövege magnószalagon megta­lálható a szerkesztőségben. 5. A kész szöveget „a másik nyilatkozó” (Bagossy László) valóban láthatta megjelenés előtt. Ezt dr. Antalné Uz Éva nem kérte. A kézirat megjelenés előtti bemutatása ebben az eset­ben pedig nem kötelessége az újságírónak. Cseri László Lesz elegendő burgonya? A szántóföldeken mintegy 860 ezer tonna, az egyéb műve­lési ágba tartozó területeken pe­dig további 200 ezer tonna bur­gonya betakarítására lehet szá­mítani az idén. Ez a mennyiség elég lehet a lakosság ellátására, amennyiben megfelelő lesz a tá­rolása. Ezt a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei álla­pították meg a megyei földmű­velésügyi hivatalokból beérke­zett múlt havi adatok alapján. A szakértők szerint az aszályt a burgonya sínylette meg a legin­kább. További gondot jelent, hogy az étkezésre alkalmas krumpli aránya alacsony. Bár a borítékon a feladó ne­vét feltüntették, mivel a név és a lakcím azonosíthatatlan, a levél névtelen levélnek tekinthető. Hogy mégis foglalkozni kell vele, csupán azzal indokolható, hogy írói jó néhány fórumot megkerestek már sérelmükkel. Tartalma az utóbbi napokban témává vált, a pécsi polgármes­teri hivatalban legalábbis kény­telenek voltak foglalkozni vele. Idézet a levélből - a szemé­lyeskedő részek mellőzésével:- „Az alábbi közérdekű beje­lentést kívánjuk tenni. Tudomá­sunkra jutott, hogy az Önkor­mányzat az Egyesített Egész­ségügyi Intézmények Igazgató Főorvosát közgyűlési határo­zattal pályázat nélkül kívánja meghosszabbítani határozatlan időre. Ezt elfogadhatatlannak és a demokrácia durva megsér­tésének tartjuk. Az EE1 igazgató főorvosi állása egy egyetemi városban meghatározza az egészségügy, az alap- és szakel­látás fejlődésének alakulását. Szinte hihetetlen ez a Pécsi Ön- kormányzat részéről, hiszen az elmúlt 4 évben kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a város legkisebb intézményében sem kerüljön kinevezésre senki pá­lyázat nélkül, a nyilvánosság ki­zárásával. /.../ Az eddigi re­torziók ismeretében nevünket készséggel rendelkezésre bo­csátjuk a pályázat kiírását és elbírálását követően. /... / Tisztelettel: Pécsi orvosok” Hogy miért nem pályáztatták meg az EEI igazgató-főorvosi állását, dr. Zadravecz György, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke a követ­kezőkkel indokolja:- Az orvos-vezetőket a másfél éve érvényben lévő közalkalma­zotti törvény értelmében megha­tározatlan időre kell kinevezni. Az EEI igazgató főorvosát an­nak idején valóban 4 évre szer­ződtettük, de mert időközben a jogállása módosult, a bizottság úgy vélte, méltánytalan lenne a számára kedvezőtlenebb meg­oldás mellett dönteni. Főként, mert meggyőződésünk, hogy nála jobb, e téren képzettebb szakembert pályázat útján sem találhattunk volna, Ő ugyanis orvosi praxisa mellett az elmúlt években elvégzett egy olyan menedzseri kurzust, mely az egészségügyi intézmények veze­tésének kérdéseivel foglalkozik. Egyébiránt a szóban forgó név­telen levélhez hasonló az elmúlt években több is született, és sej­tem is, hogy kik azok, akiknek érdekében áll az igazgató lejá­ratása. Személyes okok, sértő­dések munkálnak bennük - egy kicsiny csoportról van szó csu­pán. r- Ügy tűnik, most mégis ná­luk a labda, hiszen a bizottság úgy is dönthetett volna, hogy a pályázat kiírását javasolja a közgyűlésnek.- Szeretném nyomatékosí­tani: egyrészt nem törvénytelen, ha határozatlan idejűre minősít­jük át az orvos-igazgató kineve­zését, másrészt az elmúlt évek­beni munkája is komoly érv e döntés helyessége mellett.- A bizottsági döntést meg- kérdőjelezők szerint azonban a határozatlan időre szóló átmi­nősítésnek az is oka lehet, hogy ebben az esetben - már ha a kö­vetkező önkormányzat mégis a pályázat kiírása mellett dön­tene, s azon nem a jelenlegi igazgató nyerne - a határozatlan idejű szerződés végkielégítésre jogosít. Ebben az esetben mil­lión felüli összegről lenne szó.- Ez is egy logika, hiszen ilyen szituációban a végkielégí­tés valóban jár. Mégis azt kell mondanom, a javaslat megtéte­lekor ez fel sem merült. A végső döntést pedig a közgyűlésnek kell kimondania - akár a bizott­sági javaslat ellenében is. Az orvos-igazgatói állás szerződésének határozatlan ide­jűvé való átminősítéséről - avagy a pályázat kiírásáról - a pécsi közgyűlés csütörtöki ülé­sén döntés születik. Pauska Zsolt Elkészült a kertvárosi református templom belső berendezése. A gyönyörű, modern, faragott fapadsorok (220 férőhelyet biztosítanak a látogatók, hívők számára) Szabó László pécsi aszta­losmester munkáját dicsérik. Müller Andrea felvétele Lakásstatisztikai évkönyv 1993 Megjelent a Központi Statisz­tikai Hivatal lakásstatisztikai évkönyve. Az adattár első része a lakásépítés, lakásmegszűnés és üdülőépítés témájával foglal­kozik. Idősoros adatokat tartal­maz az építés, megszűnés nagy­ságáról, minőségi és területi jel­lemzőiről. Részletesen bemu­tatja az 1993. év lakásépítési te­vékenységét: milyen építtetői kör, milyen céllal, milyen épí­tési jelleggel és építési formá­val, milyen technológiával és kivitelezői háttérrel, mennyi és milyen nagyságú lakásokat, mennyi idő alatt épített. A la­kásépítési költségek alakulását a gazdasági vállalkozások által épített új lakóépületekre vonat­kozó adatok jelzik. A kötet második része az 1994. év eleji lakásállományt; annak nagyságát, szerkezetét és felszereltségét mutatja be me­gyénkénti bontásban. A kiadvány harmadik része az 1993. tavaszán Életmód - Időmérleg címmel lebonyolított lakossági adatfelvétel egyes la­kásadatainak feldolgozását tar­talmazza. A táblázatok a laká­sok minőségét - a lakások, épü­letek állapotát, felújításának idejét, a lakások közelében lévő környezeti ártalmak jellegét - és a háztartásfők lakásváltozta­tásának gyakoriságát mutatják be a háztartásfők különböző jel­lemzői szerinti bontásban. Solt Pál Németországba utazott Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bí­róság elnökének vezetésével - Walter Odersky-nek a német legfelsőbb bíróság elnökének meghívására - három tagú bírói delegáció utazott hétfőn Né­metországba. A küldöttség tagjait fogadja Rajna-Pfalz tartomány igazság­ügy minisztere, valamint a né­met legfelsőbb bíróság mellett működő ügyvédi kamara elnöke is. A3 Televízió Kft. alakult A3 Televízió Kft. néven 50 millió forintos alaptőkével kö­zös vállalatot hozott létre három társaság az AM-mikro Csator­nán hétfőtől napi 24 órás prog­ramot sugárzó magántelevízió működtetésére. Az adó keres­kedelmi jellegű közszolgálati televízióként működik. Párt­semleges médiaként, nyílt teret kínál a közélet, a kultúra szerep­lőinek figyelembe véve a nézők igényeit. A műsorban helyet kapnak máshol nem látható si­keres filmek is, és kétóránként sugároznak híreket, illetve na­ponta kétszer egy-egy húszper­ces híradó-műsort. Foodapest ’94 Élelmiszeripari csúcstalálkozó Budapesten A nemzetközi élelmiszer szakma érdeklődése felül­múlja a várakozást a Fooda­pest ’94 Nemzetközi Élelmi­szer, Ital és Élelmiszergépi­pari szakkiállítás iránt, ame­lyet november 23-26-a között rendeznek meg a kőbányai vásárvárosban. Erről Fehér Károly a kiállítás sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. A sajtófőnök véleményét adatokkal támasztotta alá: eddig a kiállításra jelentkezett hu­szonhét ország közül 16 kollek­tív bemutató keretében állítja ki termékeit. A külföldi résztvevők száma meghaladja a négyszázat. Az összes nettó kiállítási terület csaknem húszezer négyzetmé­ter, amiből a külföldiek több mint hétezer négyzetmétert fog­laltak le. A legnagyobb érdek­lődés Németország, Hollandia, Olaszország és Ausztria részé­ről nyilvánul meg a kiállítás iránt. Az árumustra az üzletem­berek jelentős üzleti fóruma is lesz, erre utal az a tény, hogy Nyugat-Európából tizenegy, míg Kelet-Európából pedig ti­zenkét üzleti delegáció jelezte érkezését. Az üzletkötéseket azzal is se­gíteni szeretnék a magyar szer­vezők, hogy összefogva a kör­nyező országok szakmai szer­vezeteivel, a Kereskedelemfej­lesztési Alap támogatásával mintegy 200 fős, piackutató üz­letemberekből álló csoportot is meghívtak a kiállításra. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. november 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) ....................hó .... na p aláírás Előfizethető: 1 hónapra 2 hónapra 437 Ft 874 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg fel­ragasztása nélkül küldje a kiadó címére: 7623 Pécs, Rákóczi út 34. Október 25-éig érkezzen be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom