Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)
1994-10-11 / 280. szám
1994. október 11., kedd A mai nap új Dunántúli napló 3 Kinek az érdeke? Elmaradt pályázat, névtelen levelek, végkielégítés Észrevételek a Pécsi Kisszínház és a Harmadik Színház egyesüléséről megjelent írás ügyében Lapunk október 8-i számában írást jelentettünk meg a Pécsi Kisszínház és a Harmadik Színház fúziójáról, valamint a körülötte zajló indulatokról. Az írásra szerkesztőségünkhöz két hozzászólás érkezett. Az alábbiakban közreadjuk Vincze János, a Harmadik Színház igazgatójának és dr. Antalné Úz Évának, a kulturális bizottság vezetőjének véleményét. 1. Az Új Dunántúli Napló 1994. október 8-i számában a „Kinek az érdeke?” című cikkben a Kisszínház volt igazgatója által elmondottakra nem kívánok reagálni. 2. A Ságvári Endre Művelődési Ház és a Pécsi Kisszínház további működésével kapcsolatos egyeztetések az Ónkormányzat Közgyűlésének határozata alapján a Kulturális Bizottság, a Közoktatási-Közművelődési és Sport Iroda, továbbá az intézményvezetők részvételével megkezdődtek. Mivel a Pécsi Harmadik Színház október végén rendezésemben mutatja be Füst Milán: Boldogtalanok c. drámáját, sajnos csak a bemutató után tudok (amennyiben az Új Dunántúli Napló lehetőséget biztosít nekem) a fenti téma színházi - szakmai és gazdasági - szervezeti kérdéseiről nyilatkozni. Vincze János igazgató * Megdöbbenéssel és értetlenül állok az Új Dunántúli Napló október 8-i számában megjelent, Cseri L. jegyezte cikk előtt, ami a Pécsi Kisszínház esetleges költözésével foglalkozik. Nem á tények döbbentenek meg (hiszen azokat jórészt én közöltem az újságíróval), hanem az én állítólagos „nyilatkozatom”. Négy év alatt talán ha egyszer éltem a válaszlehetőséggel a lap hasábjain, s most újra meg kell tennem. Megköveteli ezt nem csak saját etikai érzékem, hanem egy jónevű színházi szakember (Bagossy László) és intézmény (A Pécsi Kisszínház) tisztessége is. Nehéz indulatok nélkül szólni egy olyan írásról, mely indulatokat akar ábrázolni és szándékosan tovább gerjeszti azokat. Mégis megpróbálok tényeket sorolni. Cseri Lászlóval egy órás beszélgetést folytattunk két intézmény fúziójának lehetőségéről. Ezalatt szakmai, anyagi, személyi kérdéseket is érintettünk, melyek szükségesek voltak, hogy az újságíró objektív képet kapjon például a Ságvári Művelődési Ház sorsának alakulásáról. A kérdés, amelyre (én úgy tudtam) válaszolnom kellett, el is hangzik az említett cikkben. Ám a felületes olvasó is észre-veheti, hogy nem a válasz következik rá, hanem valami egészen más: egy agressziv, személyeskedő, vádaskodó megnyilvánulás Bagossy László ellen. A föltett kérdésre legalább negyven percben vázolt, megalapozott válaszból egyetlen szó sem található a cikkben. Ilyen mondatokat, ilyen összefüggésben és így összeollózva nem mondtam. (Szerencsére egy harmadik személy is jelen volt a beszélgetésnél.) Ami még hiányzik a cikkből:- Nekem, és tudtommal senkinek az önkormányzatból személyi problémái nem voltak és nincsenek a Kisszínház vezetőivel.-Az interjúban kifejtettem, hogy Bagossy Lászlónak elévülhetetlen érdemei vannak eme intézmény létrehozásában, és egy esetleges fúzió után nyugodtan megpályázhatná az igazgatói helyet.- A Kulturális Bizottság foggal-körömmel védte a Kisszín- házat, melyet senki nem akar megszüntetni, pedig ez a veszély több mint egy éve fenyegette. Ezek után kell megkérdeznem: mégis kinek az érdeke? Kinek az érdeke, hogy a város egyik képviselőjét a vita hevében esetleg elejtett, egyértelműen nem a nyilvánosság elé szánt, összeollózott „nyilatkozattal” lejárasson? Kinek az érdeke, hogy ezt a kényes és amúgy is kusza ügyet az újságírói etika félredobásával tovább zavarja? Kinek az érdeke, hogy személyi ellentéteket támasszon ott, ahol nem voltak? Mivel a kész szöveget a másik nyilatkozó láthatta, én nem, nem tudtam megakadályozni a megjelenését. Ezt én, így, a Kulturális Bizottság tagjaként sem, magán- véleményemként sem tudom vállalni. Következésképpen csak egyetlen választásom marad: a megjelentek miatt megkövetem Bagossy Lászlót, valamint a Kisszínház folyamatosan és kitartóan dolgozó tagjait, s egyben bejelentem, hogy (mivel jóhiszeműségem a cikk nyomán az érintettek megkérdőjelezhetik, noha hozzáállásom és véleményem változatlan), a Kisszínház, a Ságvári Művelődési Ház és a Harmadik Színház ügyeiben ezentúl nem kívánok - a véleménynyilvánítás erejéig sem - részt venni. Dr. Antalné Úz Éva Pécs MjV. Kulturális Bizottság elnöke * Vincze János írására lapunk nem kíván reagálni. Dr. Antalné Úz Éva véleményéhez az alábbiakat szeretnénk hozzáfűzni: 1. Az „agresszív, személyeskedő, vádaskodó megnyilvánulás Bagossy László ellen” nem az újságíróból árad, az újságíró csak leírta a hallottakat. 2. Nyilvánvaló, hogy az egyórás beszélgetés teljes szövege, terjedelmi kötöttségek miatt nem jelenhet meg. Természetes, hogy ilyen esetben fontosnak tűnő részek maradhatnak ki. 3. A nyilatkozónak tudnia kell, hogy a sajtónak adott interjú nem magánbeszélgetés, az ott elhangzottak a nagy nyilvánosság elé kerülhetnek (esetünkben kétszázötvenezer olvasóról van szó), a nem nyilvánosságnak szánt mondandót pedig a beszélgetés során jelezni kellett volna. 4. A nyilatkozat nem „összeollózott”, annak teljes, vágatlan szövege magnószalagon megtalálható a szerkesztőségben. 5. A kész szöveget „a másik nyilatkozó” (Bagossy László) valóban láthatta megjelenés előtt. Ezt dr. Antalné Uz Éva nem kérte. A kézirat megjelenés előtti bemutatása ebben az esetben pedig nem kötelessége az újságírónak. Cseri László Lesz elegendő burgonya? A szántóföldeken mintegy 860 ezer tonna, az egyéb művelési ágba tartozó területeken pedig további 200 ezer tonna burgonya betakarítására lehet számítani az idén. Ez a mennyiség elég lehet a lakosság ellátására, amennyiben megfelelő lesz a tárolása. Ezt a Földművelésügyi Minisztérium szakemberei állapították meg a megyei földművelésügyi hivatalokból beérkezett múlt havi adatok alapján. A szakértők szerint az aszályt a burgonya sínylette meg a leginkább. További gondot jelent, hogy az étkezésre alkalmas krumpli aránya alacsony. Bár a borítékon a feladó nevét feltüntették, mivel a név és a lakcím azonosíthatatlan, a levél névtelen levélnek tekinthető. Hogy mégis foglalkozni kell vele, csupán azzal indokolható, hogy írói jó néhány fórumot megkerestek már sérelmükkel. Tartalma az utóbbi napokban témává vált, a pécsi polgármesteri hivatalban legalábbis kénytelenek voltak foglalkozni vele. Idézet a levélből - a személyeskedő részek mellőzésével:- „Az alábbi közérdekű bejelentést kívánjuk tenni. Tudomásunkra jutott, hogy az Önkormányzat az Egyesített Egészségügyi Intézmények Igazgató Főorvosát közgyűlési határozattal pályázat nélkül kívánja meghosszabbítani határozatlan időre. Ezt elfogadhatatlannak és a demokrácia durva megsértésének tartjuk. Az EE1 igazgató főorvosi állása egy egyetemi városban meghatározza az egészségügy, az alap- és szakellátás fejlődésének alakulását. Szinte hihetetlen ez a Pécsi Ön- kormányzat részéről, hiszen az elmúlt 4 évben kiemelt figyelmet fordítottak arra, hogy a város legkisebb intézményében sem kerüljön kinevezésre senki pályázat nélkül, a nyilvánosság kizárásával. /.../ Az eddigi retorziók ismeretében nevünket készséggel rendelkezésre bocsátjuk a pályázat kiírását és elbírálását követően. /... / Tisztelettel: Pécsi orvosok” Hogy miért nem pályáztatták meg az EEI igazgató-főorvosi állását, dr. Zadravecz György, az önkormányzat egészségügyi bizottságának elnöke a következőkkel indokolja:- Az orvos-vezetőket a másfél éve érvényben lévő közalkalmazotti törvény értelmében meghatározatlan időre kell kinevezni. Az EEI igazgató főorvosát annak idején valóban 4 évre szerződtettük, de mert időközben a jogállása módosult, a bizottság úgy vélte, méltánytalan lenne a számára kedvezőtlenebb megoldás mellett dönteni. Főként, mert meggyőződésünk, hogy nála jobb, e téren képzettebb szakembert pályázat útján sem találhattunk volna, Ő ugyanis orvosi praxisa mellett az elmúlt években elvégzett egy olyan menedzseri kurzust, mely az egészségügyi intézmények vezetésének kérdéseivel foglalkozik. Egyébiránt a szóban forgó névtelen levélhez hasonló az elmúlt években több is született, és sejtem is, hogy kik azok, akiknek érdekében áll az igazgató lejáratása. Személyes okok, sértődések munkálnak bennük - egy kicsiny csoportról van szó csupán. r- Ügy tűnik, most mégis náluk a labda, hiszen a bizottság úgy is dönthetett volna, hogy a pályázat kiírását javasolja a közgyűlésnek.- Szeretném nyomatékosítani: egyrészt nem törvénytelen, ha határozatlan idejűre minősítjük át az orvos-igazgató kinevezését, másrészt az elmúlt évekbeni munkája is komoly érv e döntés helyessége mellett.- A bizottsági döntést meg- kérdőjelezők szerint azonban a határozatlan időre szóló átminősítésnek az is oka lehet, hogy ebben az esetben - már ha a következő önkormányzat mégis a pályázat kiírása mellett döntene, s azon nem a jelenlegi igazgató nyerne - a határozatlan idejű szerződés végkielégítésre jogosít. Ebben az esetben millión felüli összegről lenne szó.- Ez is egy logika, hiszen ilyen szituációban a végkielégítés valóban jár. Mégis azt kell mondanom, a javaslat megtételekor ez fel sem merült. A végső döntést pedig a közgyűlésnek kell kimondania - akár a bizottsági javaslat ellenében is. Az orvos-igazgatói állás szerződésének határozatlan idejűvé való átminősítéséről - avagy a pályázat kiírásáról - a pécsi közgyűlés csütörtöki ülésén döntés születik. Pauska Zsolt Elkészült a kertvárosi református templom belső berendezése. A gyönyörű, modern, faragott fapadsorok (220 férőhelyet biztosítanak a látogatók, hívők számára) Szabó László pécsi asztalosmester munkáját dicsérik. Müller Andrea felvétele Lakásstatisztikai évkönyv 1993 Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal lakásstatisztikai évkönyve. Az adattár első része a lakásépítés, lakásmegszűnés és üdülőépítés témájával foglalkozik. Idősoros adatokat tartalmaz az építés, megszűnés nagyságáról, minőségi és területi jellemzőiről. Részletesen bemutatja az 1993. év lakásépítési tevékenységét: milyen építtetői kör, milyen céllal, milyen építési jelleggel és építési formával, milyen technológiával és kivitelezői háttérrel, mennyi és milyen nagyságú lakásokat, mennyi idő alatt épített. A lakásépítési költségek alakulását a gazdasági vállalkozások által épített új lakóépületekre vonatkozó adatok jelzik. A kötet második része az 1994. év eleji lakásállományt; annak nagyságát, szerkezetét és felszereltségét mutatja be megyénkénti bontásban. A kiadvány harmadik része az 1993. tavaszán Életmód - Időmérleg címmel lebonyolított lakossági adatfelvétel egyes lakásadatainak feldolgozását tartalmazza. A táblázatok a lakások minőségét - a lakások, épületek állapotát, felújításának idejét, a lakások közelében lévő környezeti ártalmak jellegét - és a háztartásfők lakásváltoztatásának gyakoriságát mutatják be a háztartásfők különböző jellemzői szerinti bontásban. Solt Pál Németországba utazott Solt Pálnak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének vezetésével - Walter Odersky-nek a német legfelsőbb bíróság elnökének meghívására - három tagú bírói delegáció utazott hétfőn Németországba. A küldöttség tagjait fogadja Rajna-Pfalz tartomány igazságügy minisztere, valamint a német legfelsőbb bíróság mellett működő ügyvédi kamara elnöke is. A3 Televízió Kft. alakult A3 Televízió Kft. néven 50 millió forintos alaptőkével közös vállalatot hozott létre három társaság az AM-mikro Csatornán hétfőtől napi 24 órás programot sugárzó magántelevízió működtetésére. Az adó kereskedelmi jellegű közszolgálati televízióként működik. Pártsemleges médiaként, nyílt teret kínál a közélet, a kultúra szereplőinek figyelembe véve a nézők igényeit. A műsorban helyet kapnak máshol nem látható sikeres filmek is, és kétóránként sugároznak híreket, illetve naponta kétszer egy-egy húszperces híradó-műsort. Foodapest ’94 Élelmiszeripari csúcstalálkozó Budapesten A nemzetközi élelmiszer szakma érdeklődése felülmúlja a várakozást a Foodapest ’94 Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszergépipari szakkiállítás iránt, amelyet november 23-26-a között rendeznek meg a kőbányai vásárvárosban. Erről Fehér Károly a kiállítás sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. A sajtófőnök véleményét adatokkal támasztotta alá: eddig a kiállításra jelentkezett huszonhét ország közül 16 kollektív bemutató keretében állítja ki termékeit. A külföldi résztvevők száma meghaladja a négyszázat. Az összes nettó kiállítási terület csaknem húszezer négyzetméter, amiből a külföldiek több mint hétezer négyzetmétert foglaltak le. A legnagyobb érdeklődés Németország, Hollandia, Olaszország és Ausztria részéről nyilvánul meg a kiállítás iránt. Az árumustra az üzletemberek jelentős üzleti fóruma is lesz, erre utal az a tény, hogy Nyugat-Európából tizenegy, míg Kelet-Európából pedig tizenkét üzleti delegáció jelezte érkezését. Az üzletkötéseket azzal is segíteni szeretnék a magyar szervezők, hogy összefogva a környező országok szakmai szervezeteivel, a Kereskedelemfejlesztési Alap támogatásával mintegy 200 fős, piackutató üzletemberekből álló csoportot is meghívtak a kiállításra. MEGRENDELŐLAP Alulírott megrendelem az Új Dunántúli Naplót 1994. november 1-jétől. Vállalom, hogy az esedékes előfizetési díjat a kézbesítőnek készpénzben, számla ellenében kifizetem. név lakcím (ir. szám) ....................hó .... na p aláírás Előfizethető: 1 hónapra 2 hónapra 437 Ft 874 Ft A megrendelőlapot zárt borítékban, bélyeg felragasztása nélkül küldje a kiadó címére: 7623 Pécs, Rákóczi út 34. Október 25-éig érkezzen be.
