Új Dunántúli Napló, 1994. október (5. évfolyam, 270-300. szám)

1994-10-10 / 279. szám

1994. október 10., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Az európai piacon tartósan versenyképes mezőgazdasági termelést Novemberre kistérségi agrárprogram Az agrártérség-fejlesztési programok kereteit, céljait, pri­oritásait 1992-ben ' kezdték meghatározni. Ehhez figye­lembe vették azt, hogy az ezred­fordulóra Magyarország az Eu­rópai Közösséghez (EK) kíván csatlakozni, s ezért sem mind­egy, milyen agrárpolitikai prio­ritásokat határoznak meg.- Két irányban indult meg vizsgálódás és a tervezés - tud­tuk meg Majoros Endrétől, a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetőjétől. - Az egyik a kedvező agroökológiai lehető­ségekkel rendelkező termelési tájkörzetek, tájegységek helyze­tének felmérését, a másik a kedvezőtlen termőhelyi (talaj, domborzat, mikroklíma stb.) adottságokkal jellemezhető tér­ségek meghatározását célozza. Öntözésfejlesztési program- Az európai piacon tartósan versenyképes mezőgazdasági termelést természetesen csakis a kedvező ökológiai adottságok­kal rendelkező térségekben le­het megvalósítani, elérni. Ma­gyarország jelentős ilyen, kom­paratív előnnyel bíró területtel rendelkezik a legtöbb nyu­gat-európai országgal szemben - állítja az osztályvezető.- Egyes tájegységek, löszhá­tak, folyómenti síkságok ked­vezőbb talajjal, klímával, jobb ökológiai adottságokkal rendel­keznek, tehát a célt ezeken a te­rületeken egyértelműen a me­zőgazdasági termelés fejlesz­tése jelenti. Elsőrendű feladat­ként a termelési biztonságot és a minőséget kell javítani, fokozni. Ezért dolgozta ki az FM az or­szágos öntözésfejlesztési prog­ramot, amelyet a kormány idén június 17-én hagyott jóvá. A program az ezredfordulóig tar­talmazza a tennivalókat, az in­tézkedéseket. Az öntözésfej­lesztési program csaknem 200 ezer hektár rekonstrukcióját, fejlesztését tartalmazza abból a célból, hogy a nyilvántartott 360 ezer összes öntözőterületet teljes egészében hasznosíthas­suk. Miután a fejlesztéshez szükséges pénz nem áll rendel­kezésre, új beruházási konst­rukciót dolgoztak ki, amely a külső tőkebevonást is lehetővé teszi. Máris jelentős az érdeklő­dés a külföldi befektetők (svájci, finn, német, amerikai stb.) részéről az öntözési prog­ram iránt. Ezek egy része a be­fektetett tőke ellenszolgáltatását termékben kéri.- És ahol rosszak az adottsá­gok?-A kedvezőtlen termőhelyi adottságú térségekben - melyek általában társadalmi-gazdasági szempontból szintén elmara­dottnak tekinthetők, s az utóbbi években munkanélküliséggel szintén különösen sújtottak - a termelési szerkezet teljes átala­kítására volna szükség. Sokáig nem folytatható az a mai gya­korlat, hogy a lepusztult domb­oldalakon is gabonaféléket (bú­ENSZ mezőgazdasági világ- szervezete támogatást nyújt és nemzetközi szakértőket küld a program elkészítésének irányí­tására.- Pontosan meghatározható az említett kör?- A korábbi évek tapasztala­tait figyelembe véve kedvezőt­len adottságú területnek az számít, ahol a települések külte­lés alacsony szintje, a jövede­lem elmaradása miatt nagy a társadalmi-gazdasági feszült­ség. E térségekben rendkívül nagy a tőkehiány, ezért esélyük sincs arra, hogy a fejlesztéshez nagyobb összegű hitelhez jus­sanak, vagy beruházási támoga­tásokat megpályázzanak, mivel ehhez saját erőforrást is fel kell mutatni. 1,8 milliárd 887 településnek- Mi valósult meg eddig a cé­lokból? Ma ott tartunk, hogy jövede­lemkiegészítési céllal a gazda­ságilag elmaradott és/vagy munkanélküliséggel különösen sújtott kedvezőtlen adottságú térségekben bevezették a mező- gazdasági célú földhasznosítást elősegítő támogatást, amelyhez nem szükséges termelést foly­tatni, a talajvédelem biztosítás esetén is igénybe vehető. Ma Magyarországon 887 település kap ilyen támogatást, amely az idén 1,8 milliárd forint (hektá­ronként a szántó, a kert, a gyü­mölcsös esetében 1800 forint, a rét s a legelő esetében pedig 700 forint). A program másik célja, hogy előkészítsék a támogatási rend­szer továbbfejlesztését a szer­kezetátalakítás beindítása, fel- gyorsítása érdekében. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az országosan egységesen működő agrártámogatásokat e térségek tudják a legkevésbé igénybe venni, mivel nem kép­ződik elegendő saját erő a fej­lesztéshez. Ezért szükséges, hogy a szerkezetátalakítást ösz­tönző támogatási rendszert mie­lőbb bevezessék. Erre is kidol­goznak egy javaslatot, amelyet remélhetően az 1996-os költ­ségvetés összeállításánál már figyelembe vesz a kormány és a parlament. Jövőre a kedvezőt­len adottságú, elmaradott térsé­gek jövedelemkiegészítő támo­gatása várhatóan megmarad az idei szinten (azaz 1,8 milliárd forinton). A nem jövedelemki­egészítő termelési és beruházási támogatások (például a vetési, az öntözésfejlesztési) országo­san igényelhetők, nincs megkü­lönböztetés a két térség között. Az e célt szolgáló támogatások köre jövőre várhatóan bővül. A minisztérium által készített kis­térségi agrárfejlesztési progra­mok megvalósításához befekte­tőket keresnek, s az EK-tól és más orsaágoktól támogatások igénybevételét kezdeményezik kész projektek, befektetési lehe­tőségek felajánlásával. H. Gy. Az európai piacon versenyképes mezőgazdasági termelést csak a kedvező ökológiai adottsággal rendelkező területeken lehet megvalósítani Fotó: Tóth L. zát, kukoricát) termesszünk, hanem új termékszerkezetre kell átállni. A minisztérium szakembereinek az a javaslata, hogy elsősorban kömyezetfej- lesztési célú, az erdészeti, a va­dászati és egyéb hasznosítást elősegítő beruházások, beavat­kozások történjenek. Ez azt je­lenti, hogy a szántóként, vagy egyéb mezőgazdasági növé­nyekkel nem hasznosítható terü­leteket erdősítsék, illetve talaj­védő gyepesítést végezzenek. A legrosszabb helyzetben lévő kedvezőtlen adottságú terüle­tekre a minisztérium központi költségvetésből részletes prog­ramokat dolgoztat ki érintett te­rületek önkormányzatainak, a lakosság bevonásával. Jelenleg a kistérségi agrárprogramon dolgoznak, s várhatóan novem­berre el is készülnek. Ezen túl­menően a két legelmaradottabb térségünknél - a Cserehát- Hemád völgye (Bor­sod-Abaúj-Zemplén megye) és az Ormánság (Baranya megye) - az FM kezdeményezésére si­került elérni, hogy a FAO, az rületén a szántóföld átlagos aranykorona (AK) értéke nem haladja meg a 17 AK-t. (A föld­nyilvántartást adatok szerint 1200 település 2,4 millió hek- táija tartozik ebbe a kategóri­ába, azaz a mezőgazdaságilag művelhető terület több mint egyharmada.) Nyugat-Európá- ban szintén jövedelemkiegészí­tésben részesülnek a kedvezőt­len adottságú térségek gazdál­kodói, de elsősorban azért, hogy versenyképtelen gazdálkodást ne folytassanak. A szükséges árualapokat ugyanis a jó adott­ságú területeken előállítják. A lakosságnak viszont igy is meg kell tudni élnie, ezért elsődlege­sen környezetvédelmi, -fejlesz­tési feladatokat hajtanak végre. A minisztérium is ezt a célt kí­vánja elérni a legrosszabb adottságú térségekben.-Hová jár majd a támoga­tás?- Az államnak térségorientált támogatási rendszert is be kell vezetnie. Tapasztalható, hogy a kedvezőtlen adottságú térsé­gekben a mezőgazdasági terme­Sikerlista-e a TOP 200? Egy csalóka „rangsor” A napokban nyilvánosságra került az a TOP 200-as lista, amelyet a Figyelő szerkesztő­sége állított össze a vállalkozá­sok elmúlt évi nettó árbevétele alapján. A laikusok számára meglepő volt, hogy a nyilvá­nosság előtt legnagyobbnak, legmegbízhatóbbnak nevezett cégek között szép számmal vannak olyanok, amelyek sú­lyos gazdasági nehézségeikről, illetve áremelési szándékaikról ismertek. Ilyenek például: a Magyar Olaj és Gázipari Rt., a Magyar Villamos Művek Rt., a Magyar Távközlési Rt, több gázszolgáltató, a Magyar Posta és nem utolsó sorban a MÁV. Vajon a nettó árbevétel alap­ján megfelelően értékelhető-e egy cég gazdasági helyzete is? - kérdeztük dr. Bácskai Tamást, a Bankárképző Intézet igazgató­ját.- Egy cég a nettó árbevétele alapján sem sikeresnek, sem si­kertelennek nem mondható. Ez az adat a vállalkozásoknak csu­pán egyetlen dimenzióját, a „ki­terjedését” jellemzi. Szándéko­san nem említek „nagyságot”, amelyhez a magyar nyelvben minőségi jelző is tapad, úgy mint: nagy költő, nagy festő stb. A nettó árbevételt úgy számít­ják, hogy a vállalat teljes árbe­vételéből levonják az épületek, gépek értékcsökkenését, a for­galmi adókat, majd az így ka­pott értékhez hozzáadják a tá­mogatásokat, a szubvenciókat. A vállalatok költségszintje tehát ebben nem tükröződik, pedig igazán ez mutatná meg a cég műszaki, szervezettségi, piaci sikereit.-A nettó árbevétel annál a cégnél a legnagyobb, amely sok terméket értékesít, jó áron, - még akkor is, ha a költségeihez képest nem is nyereséges az az ár -, továbbá viszonylag kevés értékcsökkenési leírással és nem magas forgalmi adókkal, ellenben jókora támogatással rendelkezik. A támogatással az állam valamilyen oknál fogva el szeretné kerülni az adott cég termékeinek áremelését. Job­bára az energia-, illetve energi­ahordozók termelésének terüle­tén, a közlekedésben, a szállí­tásban és a távközlésben talál­kozni ilyen cégekkel. A TOP-lista élén emiatt sok olyan cég szerepel, amelyek évek, sőt évtizedek óta panasz­kodnak nehéz helyzetükre és te­temes áremelést terveznek a kö­zeljövőben. A TOP-listák ösz- szeállításakor az egész világon az a szokás, hogy a cégek vala­mennyi fontos mutatóját közzé­teszik amellett, hogy a „rang­sort” valóban a nettó árbevétel alapján állítják össze. Tehát a hazai TOP 200 semmiképpen sem sikerlista! Szemléletesen ezt úgy jellemezhetnénk, mintha az iskolásokat szeretné valaki rangsorolni. Nem biztos, hogy a legmagasabb gyerek egyben a legokosabb vagy a le­gügyesebb is az osztályban. N. Zs. Csatornaüzemeltetés koncesszióban Az eddiginél takarékosabb üzemeltetést tervez a Tisza- menti Vízművek Rt. a - főként a hortobágyi halastavakat vízzel ellátó - 70 kilométeres Nyugati Főcsatornánál. Ezt az rt. képvi­selői közölték, miután elnyerték a csatorna üzemeltetésének 20 éves koncesszióját, amely 10 évvel meghosszabbítható. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium újszerű kezdeményezésként hirdette meg a csatorna koncesszióját, hiszen vízügyi létesítmények és főként elavult csatornák iránt nem nagy az érdeklődés. Ennek ellenére négyen vették meg a pályázati kiírást és hárman ad­tak be értékelhető ajánlatot. A koncessziós pályázat nyer­tese a kiírásban elvárásként sze­replő 240 millió forintos felújí­tási munkából 198 millió forin­tos beruházást vállalt 20 év alatt, valamint 2 százalékos koncessziós díj fizetését 10 év után. A jelenlegi köbméteren­kénti 23 filléres vízdíjat jövőre 30 fillérre kívánják emelni. Évente 100 millió köbméter vi­zet szolgáltatnak főként a hor­tobágyi és több más halastónak, így mintegy 30 millió forintos bevétellel számolhatnak. Eddig a 20 millió forintot nem sokkal meghaladó bevétel szinte teljes egészét a költségekre fordítot­ták. Fizetniük kell a Tiszából, il­letve az úgynevezett Keleti Fő­csatornából részükre szolgálta­tott vízért, költséget jelent a lé­tesítmények fenntartása, a bérek fizetése. A vízdíjemeléssel és a költségek csökkentésével kí­vánnak hátteret biztosítani a vállalt fejlesztésekhez. A hal­gazdaságok elvileg a magasabb halárakból fedezhetik a vízdíj­emelés költségeit. Milyen lesz az új adótörvény? A polgár sír, a vállalkozó nevet. .,,fi Magyar szakértő az IMF-ről Nyomor és káosz uralkodna Az erősödő bírálatok dacára szükség van a Nemzetközi Valutaalapra (IMF) mint olyan szer­vezetre, amely a kormányoktól függetlenül, kizárólag szakmai szempontból képes megítélni az egyes országok gazdaságának fejlődését - jelentette ki az MTI-nek adott madridi nyilatkozatá­ban egy magyar szakértő. A Pénzügyminisztérium jövő évi gazdasági csomagter­vének részeként elkészült az adótörvényt módosító javaslat is. Ennek alapvető célja, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adóbe­vételek növekedjenek, ugyan­akkor a vállalkozások nyere­sége után számított adóterhek - a jövő gazdasági kibontakozását segítve - csökkenjenek. A minisztérium 1995-re 285 milliárd forint személyi jövede­lemadó bevételt valószínűsít. Várhatóan az inflációval ará­nyosan nem emelkedik a jelen­legi 110 ezer forintos adómen­tes jövedelemhatár, mert annak minden 10 ezer forintos eme­lése a számítások szerint 8,1 milliárd forintos adókieséssel járna, a változatlanul hagyott adótábla viszont a bérek várható emelkedése miatt 60 milliárd forint többletbevételt hozhat. A személyi jövedelemadót csök­kentő kedvezmények 1995-ben csak az adóalap 30 százalékáig vonhatók le, de várhatóan a gyermekek után járó kedvez­mények megszűnnek. A jövőben nagyobb támoga­tásban kívánják részesíteni a be­fektetéseket, a vállalkozásokat, ezért a részvény, az üzletrész és a befektetési jegyek osztaléka is adómentes lesz, feltéve, ha a vállalkozás nem vett igénybe társaságiadó-kedvezményt. A jelenlegi szabályok szerint három évig nem adhatók el azok az értékpapírok, ame­lyekre befektetési szja-kedvez- ményt vett fel valaki. A jövő év­től azonban ez a piac felszaba­dul, bárki szabadon adhatja-ve- heti papírjait. Ha a befektetéseit valaki csökkenti, akkor csak az értékkülönbözet után kell adóz­nia. A befektetések éves nö­vekménye után viszont adóked­vezmény jár, amennyiben a részvényeket, illetve a befekte­tési jegyeket bróker cégnél vá­sárolták. Várhatóan adómentes lesz a tulajdonosok által a saját cégnek nyújtott hitel kamata is, ha az nem haladja meg a Ptk. szerint törvényes kamatlábat, il­letve a hitel a jegyzett tőke felét. Újdonságként a minisztérium javaslatában szerepel - a befek­tetések ösztönzésére - az élet- biztosítások után járó adóked­vezmény bevezetése is. A vállalkozók számára ked­vező javaslat szerint a nyeresé­ges cégek az adóalapjuk megha­tározott hányadából adómente­sen beruházási tartalékot ké­pezhetnek. Ha például a jól menő vállalkozások egységesen 10 százalékot tartalékolnának, akkor az állam mintegy 8 milli­árd forint adótól esne el, a vál­toztatással azonban hosszú tá­von a gazdaság élénkítését kí­vánják elősegíteni. Szigorodnak az általános for­galmi adó visszaigénylésének feltételei, de az exportőrök és az induló vállalkozások némi ked­vezményre számíthatnak e téren is. Megszűnik a vállalkozásba apportként bevitt eszközök áfa-mentessége is. N. Zs. Cserés Ákos, aki az IMF washingtoni központjában dol­gozik mint a Magyarországot is magába foglaló országcsopor­tért felelős IMF-igazgató, a belga Willy Kiekens tanács­adója, tagadta azon bírálatok jogosságát, amelyek szerint a pénzügyi szervezet valójában egyetlen szegény országon sem tudott igazán segíteni. Mint mondta, az IMF és a Világbank öt évtizedre visszatekintő tevé­kenysége nélkül ma felmérhe­tetlen nyomor és káosz ural­kodna a fejlődő országok zö­mében. Nem lehet véletlen - mutatott rá -, hogy a magyar gazdaság egyensúlyi helyzete is mindig akkor romlott erőtelje­sen, amikor a kormánynak nem volt közös programja a valutaa­lappal. Á fiatal magyar szakember ugyanakkor egyetért a pénzügyi szervezet reformját szorgalma­zókkal. Mint kifejtette, ehhez szükség volna a Bretton Woods óta eltelt 50 év alapos értékelé­sére, ami azonban sajnos még nem történt meg. A madridi közgyűlésen is csupán közhe­lyek hangzottak el. Cserés úgy látja, hogy a jö­vőben bonyolultabbá fog válni a szegény országok - gazdag or­szágok képlet, hiszen az utób­biak táborán belül, a számszerű gyarapodás mellett, erőteljes differenciálódás megy végbe. Ezzel párhuzamosan „osztódik” a szegény, fejlődő államok cso­portja. Itt külön kategóriát kép­visel Afrika; e földrész országai Cserés szerint szinte reményte­len gazdasági helyzetben van­nak. Talpraállásuk kizárólag az IMF pénzügyi és technikai se­gítségével képzelhető el. A magyar szakértő egy má­sodik csoportba osztja a la­tin-amerikai és ázsiai országok többségét. Ezek egy része a 70-es évek vége óta, amikor maguk is reménytelennek tűnő gazdasági helyzetben voltak, sikeresen tört fel az alsó kö­zépmezőnybe. A harmadik csoportot az „átmenetinek” nevezett orszá­gok képezik. Ezek zömmel a volt szocialista államokat és a Szovjetunió utódköztársaságait takarják. Megjelenésük a „sze­gények körében” hatalmas pénzügyi nyomást jelent, hiszen járulékos igényeket támaszta­nak azokra a hitelforrásokra, amelyeket már korábban is ke- veseltek a rászorulók. Magyarország és a pénzinté­zetek kapcsolatáról szólva Cse­rés leszögezte: az IMF kiváló szakértrőkkel rendelkezik, akik több éves tapasztalatok és első kézből származó információk alapján dolgozzák ki az ország­gal kapcsolatos elvárásokat. * * i í Jk *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom