Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-23 / 262. szám

1994. szeptember 23., péntek Háttér üj Dunantmi napló 11 Tüntetés az orosz parlament közelében az 1993-as zavargások évfordulóján A moszkvai „forró ősz” évfordulója Magas szintű támogatás? Mit nyújt az aktív elnöki diplomácia? A világ túlnépesedik, mi fogyunk Kairóban csaknem két hé­ten át ülésezett a Nemzet­közi Népesedési és Fejlesz­tési Konferencia. A gyakran viharos tanácskozás részve­vői nem kisebb feladatot tűz­tek maguk elé, mint azt, hogy húsz esztendőre előre akcióprogramot fogadjanak el a világ népesedési ütemé­nek mérséklésére és a tartós gazdasági fejlődés feltétele­inek megteremtésére. A konferencián hazánk is kép­viseltette magát, a magyar delegációt Vukovich György, a szociológiai tu­dományok kandidátusa, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnöke vezette.- A világ népessége eddig soha nem tapasztalt ütemben növekszik. Jelenleg az úgy­nevezett klasszikus demográ­fiai átmenet valamennyi sza­kasza egyidejűleg jelen van: a magas termékenység és a halandóság ugyanúgy jel­lemzi az egyes régiók népe­sedési helyzetét, mint az ala­csony termékenység és a kedvező halandóság. Az eb­ből adódó gondokat azonban méreteinél és jelentőségénél fogva sem kezelhetjük egy­formán. A Föld népeinek számszerűen is túlnyomó többségét a gyors népes­ség-szaporodás jellemzi.-Kairóban tehát úgy lát­ták, hogy elsősorban a túlné­pesedésből adódó társa­dalmi, gazdasági és környe­zeti gondok megoldásában kellene együttműködniük a nemzeteknek?- Igen. A Föld népei a né­pesség-fejlődésből adódó vi­lágméretű gondok megoldá­sában még sohasem voltak ennyire egymásra utalva, mint most vannak, illetve amennyire az elkövetkező évtizedekben lesznek. Ez az egymásra utaltság azt jelenti, hogy az emberiség fennma­radásában és harmonikus fej­lődésében az érdekek és a cé­lok közösek.- Meglehet, hogy az egyes országok érdekei és céljai kö­zösek, adottságaik, lehetősé­geik és tehetősségük akkor is különböző. Ha így közelítjük meg a népesség fejlődéséből adódó gondok „ össznépi ” megoldását, más a feladata a fejlett és a fejlődő, illetve a gazdag és szegény régiók­nak?- Ez igaz. Az elmúlt né­hány évtizedben egyre nyil­vánvalóbbá vált, hogy boly­gónk kettészakadt. Míg a vi­lág népességének a túlnépe­sedés veszélyével és ennek társadalmi, gazdasági és kör­nyezeti következményeivel kell szembe néznie, addig szűkebb régiónk, Európa és benne Magyarország, illetve más fejlett régiók népessége az elöregedés és a népesség csökkenésének szakaszába lépett. Tudjuk, hogy az em­beriség egészére nézve a gyors népesség növekedés jóval nagyobb kihívást jelent, mint a regionális öregedés, amelynek Európa is elébe néz. Az ebből eredő kihívást úgy kell megoldanunk, hogy közben a globális népese­dés-robbanás veszélyeinek leküzdésében is szerepet kell vállalnunk. Ez pedig nem csekély feladat.- Ön szerint miként le­hetne enyhíteni a népes­ség-robbanásból eredő vi­lágméretű gondokon?-Talán azzal, ha világ­szerte a nemzetek kormány­zatai és felelős szervezetei országuk stabil és kiegyenlí­tett korösszetételű népessé­gének kialakulására töreked­nének. Ha ki-ki a maga portá­ján söpörne. R.Papp Ágnes Egy éve adta ki Borisz Jelcin máig sokat vitatott 1400-as számú rendeletét, feloszlatva ezzel a fő politikai ellenlábasa, Ruszlan Haszbulatov által veze­tett Legfelsőbb Tanácsot. Jelcin az elnöki hatalmi jogkörök megnyirbálására, illetve az ál­lamfő lemondatására tett parla­menti kísérletek nyomán kiéle­ződött hatalmi harcnak akart véget vetni. Az elnöki ukáz azonban akkor tovább élezte és egyben a tragikus végkifejlet felé lendítette az eseményeket, amelyek végső soron Jelcin ha­talmának megerősödéséhez ve­zettek. Az elnök emlékezetes nyár végi sajtóértekezletén katonai szavak egész sorával jellemezte a helyzetet és „tüzérségi előké­szítésről” beszélt. Akkor még senki sem gondolta, hogy alig több mint egy hónap múltán ezt szó szerint kell érteni, azaz tan­kokkal döntik el a hatalmi har­cot Moszkvában. A feszültség a levegőben vib­rált, amikor 1993. szeptember 21-én este Jelcin elnök tévébe­szédet mondott. A rövid beve­zetőben az elnök jelezte, hogy nagy horderejű lépést akar beje­lenteni. Utalt rá, hogy nincs re­mény a továbbiakban a parla­menttel való kiegyezésre, amely sorra-rendre megtorpedózta re­formerőfeszítéseit. Mint mondta, a hatalmi harc nyomán súlyos válságba került az orosz államiság és annak gyökeres megújítására van szükség. A rövid bevezető után rátért a lényegre és közölte, hogy ren­deletileg módosította az alkot­mányt, illetve annak parla­mentre vonatkozó részét, fel­oszlatja a Legfelsőbb Tanácsot, amely helyett új, kétkamarás törvényhozást kell választani. Jelcin ellenlábasainak köré­ben sokkot okozott a döntés, amelyről csak az elnök legmeg­bízhatóbb emberei tudtak. A Ez a téma úgy látszik túl ké­nyes még ma is. A szakértő, akit a Katonai Biztonsági Hivatal ál­tal Keleti György, felesége és mintegy száz további személy iránt tanúsított érdeklődés hátte­réről kérdezünk, nem is egyezik bele neve, munkahelye és fog­lalkozása feltüntetésébe. Vi­szont precízen sorolja, mit érte­nek „titkosszolgálati eszközö­kön”. Az emberek megfigyelése, követése, telefonjaik lehallga­tása, leveleik felbontása, a tit­kos házkutatás, informátorok beszervezése és az úgynevezett „beépülés” sorolhatók ezen eszközök közé. Ezeket azonban rendszerint megelőzi az úgyne­vezett „környezettanulmány” készítése, ami azt jelenti, hogy a hivatal, mely valamilyen okból tájékozódni kíván egy személy­ről, minden információt össze­gyűjt, amit az illetőről tudtával vagy tudta nélkül, legális vagy illegális eszközökkel meg lehet tudni. Titkos információgyűjtést Magyarországon, (a rendőrsé­gen kívül, melynek a közönsé­ges bűnözők elleni harcban al­Legfelsőbb Tanács elnöksége rendkívüli ülést kezdett. Hasz­bulatov alkotmányellenesnek minősítette Jelcin rendeletét. A Legfelsőbb Tanács által módo­sított, az elnöki mozgásteret ugyancsak beszűkítő régi al­kotmány 121 -es pontja ki­mondta, hogy amennyiben az államfő az alkotmányos rendet veszélyeztető döntést hoz, el­mozdítható a hatalomból. A „gumiparagrafus” alapján sok­kal kisebb horderejű döntés alapján is lemondatták volna a honatyák Jelcint. Nem is maradt el a válasz. Még aznap este ki­mondták az elnök leváltását és a Jelcinnel már korábban végle­gesen szakított, hatalmi törek­vésektől fűtött Alekszandr Ruc- koj alelnököt nevezték ki állam­fővé. Hamar kiderült azonban, hogy a parlament hatalma leg­feljebb a Moszkva folyó partján álló, két hét múlva már tűz kormozta épület falain belülre korlátozódik. Azt, hogy ki tartja valójában kézben az események irányítá­sát, jelezte, hogy előbb Jelcin kikapcsoltatta a telefonokat, majd az elektromos áramot és a vizet is. Ami ezután követke­zett, az már külön lapra tartozik és a történészek dolga eldön­teni, hogy szükségszerű volt-e az októberi véres végkifej let. Egy évvel a szeptemberi események után úgy tűnik: va­lóban más a mai Oroszország, mint akkor volt. Az elnök kör­nyezetének értékelése szerint új időszámítás kezdődött, amely­nek egyik állomása volt a seb­tében kidolgozott, az elnöknek szinte korlátlan hatalmat bizto­sító új alkotmány elfogadása és az egyidejűleg tartott parla­menti választás, illetve a helyi hatalmi szervek, a szovjetek megszüntetése. Az elnök azóta a fontos kér­désekben rendeletekkel kor­kalmazható eszközeit a rendőr­ségi töiVény külön szabályozza) négy szervezet - két katonai és két polgári - folytathat. A tevé­kenységüket szabályozó 1990-es, nevében is „átmeneti” törvény kellő pontatlansággal határozza meg, hogy milyen esetekben, kikkel szemben, il­letve kiknek a védelmében, kiknek az utasítására alkalmaz­hatók ilyen eszközök. Az enge­délyezés jogi labirintusaitól el­tekintve abból kell kiindulnunk, hogy a környezettanulmány kö­telező és ismétlődő feladat a tit­kosszolgálatok hivatásos állo­mányának ellenőrzése során a világ csaknem valamennyi or­szágában, s igen gyakori eljárás vezető politikusok esetében is. A „célszeméllyel” kapcsolatos titkos információgyűjtés mind­ezekben az esetekben magában foglalja a „tájékozódást” az il­lető politikai és erkölcsi nézete­iről, társadalmi kapcsolatairól, szenvedélyeiről, betegségeiről, mányoz, s a parlament szerepe sokkal inkább dekoratív, sem­mint érdemi. Jelcin elnök kér­lelhetetlen ellenzéke meglehe­tősen marginális jelenleg és aligha sikerül nagy tömegeket az utcára vinnie az évfordulón. Ennek egyik oka, hogy Orosz­országban, ahogy a világ többi részén is az embereket kevéssé foglalkoztatja a politika és meg­szűnőben van a szovjet társa­dalmat jellemző át- és túlpoliti­záltság. Másrészt az elmúlt években ha nem is alakult ki árubőség, de megbízható az ellátás és a vi­szonylagos stabilitás egyik fel­tétele a féken tartott infláció. A társadalom többsége érzékeli a piacgazdaságnak köszönhetően a különbséget az élet minőségé­ben - akár az egy évvel ezelőt­tihez képest is -, még akkor is, ha jelentős rétegeket súlyosan érint az átalakulás, és százezrek szorultak a létminimum alá, ami kétségtelenül bizonytalansági tényezőt jelent. Sommásan: mára lényegében befejeződött a újraelosztás az élet szinte minden területén, így a hatalom csúcsain is, s egye­lőre a jelek szerint ez megfelel a politikai szereplők többségé­nek, ami a viszonylagos stabili­tás egyik záloga lehet. A jelek szerint a végrehajtó hatalom és az elnöki hatalom ál­tal uralt politikai berendezkedés megfelel Oroszország hagyo­mányainak, illetve a jelenlegi átmeneti szakasznak. Ebben az értelemben lehetsé­ges, hogy a múlt rendszerből örökölt öszvér szovjet hatalmi berendezkedés egy évvel ez­előtti felszámolásával a törté­nelmi szükségszerűség tört ma­gának utat. Ez persze szintén a történészekre tartozik, csakúgy mint annak megítélése, hogy arányban állt-e ezzel az Orosz­ország által egy éve fizetett ár. Kóti Lóránt rokonairól, azok esetleges priu­száról, zsarolhatóságáról, anyagi helyzetéről, jövedelmei­nek eredetéről, nyílt és titkos szerelmi kapcsolatairól. Néhány országban ez a kutakodás az il­lető tudtával, többnyire azonban - nálunk is - tudtán kívül törté­nik, jóllehet, ha a titkosszolgálat tüsténkedésére fény derül, szinte mindig a megfigyelt személy biztonságára hivatkoz­nak. Forrásaink szerint a környe­zettanulmány a háború utáni rendszerben szinte minden esetben magában foglalta a tele­fonok lehallgatását és a levelek felbontását is, s a titokban vég­rehajtott „lakásszemle” sem volt ritkaság. Ezeknek az eszközöknek az alkalmazásához a Boross-kor- mány idején már az igazság- ügyminisztertől kellett külön engedélyt kérni, s a pillanatnyi információk szerint úgy tűnik, a Katonai Biztonsági Hivatal Az elmúlt hetekben-hónapok- ban a korábbi időszakhoz képest feltűnően sokoldalúvá lett az a diplomáciai tevékenység, amely az államfő nevéhez fűződik. Is­meretes, hogy az elmúlt években nem egy esetben vita, sőt rivali­zálás alakult ki arról, kezdemé- nyezően léphet-e fel Göncz Ár­pád az ország külpolitikai céljai érdekében? Míg azonban az Antall-Bo- ross-kabinet az elnöknek első­sorban reprezentatív szerepet szánt, a Hom-kormány a külkap- csolatok alakításában fontosnak tartja az „elnöki diplomáciát”. A kormányprogram is leszögezi: „A külpolitikai célok elérésében a kormányszintű kapcsolatok mellett kiemelkedő jelentősége van a köztársasági elnök nem­zetközi tevékenységének.” A térség országai közül egye­dül a lengyel államfő, Lech Wa­lesa rendelkezik olyan alkotmá­nyos jogkörrel, amely egyértel­műen meghatározó szerepet biz­tosít számára a külpolitikában. Kovács László külügyminiszter szerint azonban az államfők álta­lános politikai-erkölcsi súlya másutt, így Magyarországon is túlmutat az alaptörvényben rög­zített kompetencián. A külügyminiszternek például Prágában Vaclav Havel is kifej­tette: megbeszélései Göncz Ár­páddal (rövid idő alatt kétszer is találkoztak) elősegítették a két ország törekvéseinek jobb meg­ismerését. Diplomáciai körökben is szoktak úgy fogalmazni, hogy az államfő az első számú „nagykö­Az alábbiakban közöljük a Reuter hírügynökség által is­mertetett legfontosabb adatokat Haitiről. Népesség: hétmillió fő. A la­kosság 95 százaléka fekete bőrű, a csekély kisebbség mu­latt. A népesség 80 százaléka római katolikus, sokan mégis hisznek a fekete mágiában. Hivatalos nyelvek: francia és kreol. A kreolt a lakosság na­gyobb része beszéli, mint a franciát. Terület: 27 710 négyzetkilo­méter. Haiti a Karib-tengeri Hispaniola-sziget nyugati har­madát foglalja el (a sziget keleti kétharmadán a Dominikai Köz­társaság terül el). Főváros: Port-au-Prince. La­kossága megközelítőleg kétmil­lió fő. Hadsereg: összesen 7 400 fő. Gazdaság: 1990-ben a hazai ilyen eszközökhöz általában nem folyamodott. De folyamodhatott volna. Az „átmeneti szabályozás” megle­hetősen lazán határozza meg, hogy milyen esetben lehet kü­lönleges eszközökhöz nyúlni. Alkalmazhatók ilyen eszközök „az országgazdasági és honvé­delmi érdekei szempontjából fontos bizalmas információk megszerzése érdekében” Azaz a négy titkosszolgálat bármelyike kezdeményezhet egy kis lehall- gatósdit. Az Információs Hivatal és a katonai elhárítás információ- gyűjtés érdekében, a Nemzet- biztonsági Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal pedig „az ország szuverenitását vagy alapvető érdekeit veszélyeztető törekvések felderítésére”, az ál­lam elleni bűncselekmények felderítésére, a különösen fon­tos és bizalmas munkakört be­töltők védelmére. A kezdemé­nyezés bármelyik titkosszolgá­vet”, aki sok barátot szerezhet az országnak. A gyakorlati haszon mellett nem lebecsülendő az a jelképes politikai érték sem, ami annak a gyümölcse lehet, hogy a kapcso­latok ápolása a legmagasabb szinten történik. Ugyancsak a kormányprogramból következik, hogy a Külügyminisztérium az államfői utazásokat a külpolitika és a külgazdasági kapcsolatok szempontjából fontos orszá­gokba igen alaposan tervezi meg, tehát nem „turistaprogra- mokról” van szó. Az előkészí­tésből kiveszik részüket a nagy- követségek, a Külügyminiszté­rium területileg illetékes részle­gei, a protokoll- és sajtóosztály és szükség szerint mások is. Hi­vatalos útjára az államfő általá­ban miniszterek, államtitkárok, s különösen mostanság üzletem­berek kíséretében indul el, s vas­kos tárgyalási dossziék társasá­gában utazik. Az elnöki diplomáciának ugyanis többek között éppen az a szerepe, hogy az államfő „véd­nökségével” folyó párbeszédek új lehetőségeket nyissanak hiva­talosan és nem csak hivatalosan az ország számára. Nem lebecsü­lendő, hogy Göncz Árpád kül­földi programjai - ezúttal Mon­góliában, Kínában és Indonéziá­ban - a nyilvánosság érdeklődé­sét is felkeltik, s számunkra elő­nyösen alakítják Magyarország külföldi megítélését. Magyarán szólva: a Hom- kormány számít Göncz Árpád elnöki diplomáciájára. Toronyi Attila össztermék (GDP) 2,7 milliárd dollár volt, ez az érték az azóta eltelt években a belpolitikai fel­fordulás és a nemzetközi bünte­tőintézkedések miatt jelentős mértékben lecsökkent. 1990-ben az egy főre eső GDP 440 dollár volt. Jelenleg a bér­minimum napi 3 dollár. A népesség kétharmada a mezőgazdaságban - az erdő- gazdálkodás és a halászat terü­letén - dolgozik, jóllehet csak az ország területének mindössze egy harmada megművelhető. Egyre súlyosabb gondokat vet fel az erdőségek kiirtása. Haiti fő exportnövénye a kávé, a nemzetközi kereske­delmi embargó bevezetése előtt az egész export 11 százalékát tette ki. Az ország legfőbb im­portcikkei a feldolgozott áruk, gépek és berendezések, élelmi­szerek és élő állatok. lattól eredhet, a környezetta­nulmány is elrendelhető, csak a lehallgatást, a posta ellenőrzé­sét, a titkos házkutatást kell az igazságügy-miniszternek jóvá­hagynia. Ebbe a rendszerbe minden fontos személyiség megfigye­lése belefér, ezért merül fel újra és újra az emberi jogok korláto­zásának kérdése, ami a titkos- szolgálati eszközök alkalma­zása esetében tagadhatatlan. Ezzel a kérdéssel - szerencsére nem magyarországi esetek vagy bejelentések kapcsán - strass- bourgi emberjogi bíróság is fog­lalkozott. Állásfoglalása értel­mében személyek ellen csak abban az esetben folytatható tit­kos nyomozás, ha demokratikus jogállamokban elfogadott érték kerül közvetlen és konkrét ve­szélybe és a veszély más mód­szerekkel nem hárítható el. A veszély mértékének a nemzetközi titkosszolgálati szabvány szerint arányban kell állnia a jog korlátozásával, s to­vábbi feltétel, hogy az eljárás alapjait nyílt jogszabályok hatá­rozzák meg. Jókai Géza Titkok, gyanúk, magánügyek Környezettanulmány A hírekben: Haiti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom