Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-06 / 245. szám
1994. szeptember 6., kedd Közélet uj Dunántúli napló 9 Lobby-lista készül a Parlamentben A napokban a Parlamentben új fogalommal találkoztunk: lobby-lista. Mit jelent ez a fogalom? - kérdeztük Bihari Mihályié 1, a parlament alkotmányügyi, törvényelőkészítő, igazságügyi és ügyrendi bizottságának alel- nökétől.-A civil szervezetekkel is kapcsolatot szeretne teremteni a parlament. Úgy gondoljuk, jó, ha a parlamenti bizottságok már az előkészítő munkálatok során megismerik az adott kérdéskörrel kapcsolatos „civil” véleményeket, amelyek adott esetekben be is épülhetnek az állásfoglalásokba.-Milyen formában kívánják megvalósítani ezt az együttműködést ?- A házszabály-tervezet 140.§-a lehetővé teszi, hogy a bejegyzett, országos érdekképviseleti szervek - ha kérik -, felkerülhessenek egy jegyzékre, az un. lobby-listákra.- Hogyan, hol lehet ezt kérni?- A kérelmeket az Országgyűlés főtitkárához kell benyújtani. A listát évente megújítva és természetesen, ha szükséges újabb szervezetekkel kiegészítve a Magyar Közlönyben közzé teszik.- Hogyan működik majd a lobby-lista?-A parlamenti bizottságok, amikor egy-egy kérdés megtárgyalásakor meg kívánják hallgatni a különféle érdekképviseletek álláspontját, elő fogják venni ezt a listát. Meg fogják nézni, melyek azok a szervezetek, amelyek igényt tartanak arra, hogy kikérjék a véleményüket.- Ezek a szervezetek netán a bizottságoknak állandó meghívottjai lesznek?- A házszabály nem rendelkezik arról, hogy a parlamenti állandó bizottságok üléseire kiket kell kötelezően, állandó jelleggel meghívni. Én azt gondolom, hogy ebből a jegyzékből minden bizottság külön-kü- lön kiválasztja majd azokat az érdekképviseleti szervezeteket, amelyeket minden ülésére meghív.- A meghívottaknak milyen jogot biztosít a törvény- tervezet?- Ha az Országgyűlés a házszabály-tervezetnek ezt a részét is elfogadja, akkor az érdekképviseleti szervezeteknek tanácskozási joguk lesz. Ezzel minden bizonynyal elkerülhetők lesznek az olyan viták, mint amilyenek az országgyűlési képviselőség és a polgármesteri megbízatás összeférhetősége körül kialakultak. (koós) Körzetben és kórházban Nyugdíj után is folytatja a védőnői munkát Bécsbe látogat Horn Gyula Kétszer kezdte a pályát. Először 1952-ben, friss védőnői oklevéllel a zsebében Mezőfalván, majd 1992-ben, mint nyugdíjas. Visszahívták a Megyei Kórház szülészetére, s Ruzicska Jó- zsefné örömmel vette az invitálást. Ráadásul megadatott neki, hogy másodszor is valami újba kezdjen. Egy olyan gyakorlat újraélesztésébe, amely pályakezdő korában teljesen természetesnek számított, sőt! Azt nem értették volna az anyák, ha a megszületett gyermekük, az első perctől kezdve nem lehetett volna mellettük. Igaz, akkor egészen más körülmények között . . . Mezőfalván, ahol a nagyszülei éltek és ahol gyermekként nagyon sok időt töltött, a bábát hívták a szülni készülő asszonyokhoz. Még akkor is kitessékelték a védőnőt a házból, amikor a vajúdó két napon át nem tudott megszülni. - Mindegyikünk így hozta világra a gyermekeit, ő is kibírja - hajtogatták a rokonsághoz tartozó asszonyok és bezárták előtte az ajtót. Hosszú időbe telt, amíg el tudta fogadtatni, hogy kórházban, vagy szülőotthonban mégiscsak biztonságosabbak a feltételek anya és gyermeke számára. Aki mégsem volt hajlandó kórházba menni, de a bábánál már többre tartotta a védőnőt, kivárt az utolsó percekig, aztán üzent érte. így aztán nem egyszer kénytelen volt ő levezetni a szülést, aztán minden nap kijárt, hogy kezelje a gyermekágyas asszonyt, hogy segítse az újszülött ellátásában.-A táplálással voltak a legnagyobb gondok - mondja Akik tudtak szoptatni, azoknál nem, de akiknek egyáltalán, vagy csak kevés tejük volt, azok rendre tehéntejjel meg lisztlevessel etették a csecsemőket. A helytelen táplálás és gondozás súlyos következményeiről kórházi tapasztalatokat is szerezhetett a miskolci Semmelweis Gyermekkórházban, ahol három évig dolgozott. Miskolc családi okok miatt került pályájának történetébe, mivel a férje bányagépész mérnöknek tanult. Aztán Komló következett, ahova szintén a férjét követte.- Húsz évig laktunk Komlón, s ebből a húsz évből 14-et, mint körzeti védőnő dolgoztam a városban. A körzetem lakosságának kétharmada cigány volt. Ma is azt mondom, ez volt a munkám során a legnagyobb kihívás. Kezdetben szélmalomharcnak éreztem, amit csinálok, de összetalálkoztam egy tanár házaspárral, Szerencsés Rudol- fékkal, akik rengeteget segítettek. Szülők iskoláját szerveztünk, adtak nekem egy külön helyiséget is, amit „egészségházként” kezeltünk, s itt beszélgettünk olyan alapvető kérdésekről, mint a rendszeres és alapos tisztálkodás, az étkezési szokások, vagy például arról, hogy hol, miként kell, illetve illik viselkedni. Vizsgáztak is. Szerencsésék az iskolában a gyerekeikkel hasonló szellemben foglalkoztak. Most szülőkként találkozom azoknak a gyerekeknek egy részével, akik miatt elkezdtük Komlón ezt a munkát. A gyerekek ugyanis időközben felnőttek, családot alapítotÚjszülöttek a csecsemőosztályon Fotó: Müller Andrea tak, s közülük többen Pécsre, a Megyei Kórházba jönnek szülni. Ruzicskáné is visszajött ide. Mindössze hat hétig volt nyugdíjas. Amikor hivatalosan elment, már elkezdték az osztályon azokat a változtatásokat, amelyek célja és lényege, hogy sokkal természetesebb, családiasabb feltételeket teremtsenek a gyermekszüléshez. Ismeretterjesztő tanfolyamokat szerveznek a fiatal, gyermeket váró házaspároknak, az apa, vagy más közeli hozzátartozó jelen lehet a szülésnél, s a gyermekeket nem választják el az édesanyjuktól. Egy helyiségben, egymás mellett vannak éjjel nappal.- A többség már ilyen együtt- létet kér - mondja Ruzicskáné, s ennek nagyon örülünk. - Más a kapcsolat, jobban megy a szoptatás. Amikor beszélgetek velük, sokszor eszembe jut, hogy annak idején az otthon szülésnek ez volt az előnye. A szülési komplikációk, a megfelelő higiénés körülmények miatt mi akkor a kórházakba, otthonokba küldtük az asszonyokat szülni, s lassan teljesen elfelejtettük, hogy a szülés a legnagyobb családi esemény és hogy a gyermeket nem szabad elválasztani az édesanyjától. De a kettőt össze lehet egyeztetni, lehet biztonságos körülmények között szülni és együtt maradni a gyermekkel. Ez az új módszer a szememben ezt jelenti és örülök, hogy részese lehetek a kialakításának. Meg nyilván annak is, hogy ismét nagymama lett. Szeptember elejére várták a második unokát. Most az idősebb fiáék- nál érkezett az első gyermek, egy egészséges formás, kislány. A születésénél ő is ott volt. T. É. Horn Gyula miniszterelnök Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására szeptember 7-én, szerdán hivatalos látogatást tesz Bécsben. A magyar miniszterelnök osztrák partnerével részt vesz a Baumgarten és Győr közötti gázvezetékrendszer építésének ünnepélyes alapkőletételén a Deutsch-Jahmdorf melletti Karlhofban. Ezt követően a két kormányfő Bécsben megnyitja az „ipari és infrastruktúra konferenciát”, amelyet az osztrák kancellár kezdeményezett. Ez német, olasz, finn és svéd részvétellel, valamint nemzetközi pénzügyi szervezetek bevonásával közreműködést helyezett kilátásba Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia infrastruktúrájának fejlesztésében. Az első ilyen jellegű konferencián a Magyarországgal lehetséges együttműködés módozatait kívánják megvitatni. A konferencián részt vesz és előadást tart Pál László ipari és kereskedelmi, valamint Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter is. A kormány szeptember 1-jei ülésnapján megtárgyalta a helyi önkormányzatok címzett és cél- támogatási rendszeréről szóló törvény módosítására készített törvényjavaslatot és azt sürgős tárgyalást röviden benyújtja az Országgyűléshez. A törvényjavaslat tartalmazza a helyi önkormányzatok részére az 1996. évben támogatható célokat és az igénybevétel feltételeit. Néhány célnak a támogatása megszűnik, mert nincs ezekre tömeges támogatási igény. így például 1996-ban már nem lesz támogatott cél a közkifolyós ivóvízellátás, az ivóvízbázis fejlesztése. A címzett körben javasolja a kormány támogatni a kórház rekonstrukciókat, valamint a szociális otthon építését. A törvényjavaslat - a kormányprogramban megfogalmazottaknak megfelelően - kiemelt hangsúlyt ad a szennyvíz- csatorna hálózat és a szennyvíz- tisztító telepek építésének. Új támogatandó célként javasolja a kormány az Országgyűlésnek elfogadni a szociális alapon juttatandó bérlakás építését. E célnál a törvényjavaslat csak az általános feltételeket tartalmazza, az igényjogosultság részletes feltételeiről külön törvény készül. A kormányprogram szerint a környezetvédelem kiemelt fontosságú feladat az elkövetkezendő négy évben. Ezt a törekvést támogatja az, hogy a törvényjavaslat szerint új támogatandó cél a települési szilárdA konferencia megnyitása után a két kormányfő hivatalos tárgyalásokat folytat nemzetközi témákról és a kétoldalú kapcsolatokról. A megbeszélések előterében áll: az osztrák EU-csatlakozással előájló új helyzetben milyen kölcsönös erőfeszítéseket kell tennünk, hogy gazdasági együttműködésünket tovább bővítsük. A kormányfők áttekintik a magyarosztrák régióközi együttműködést is. A tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza, hogy az osztrák vállalatok bővítsék eddig is jelentős mértékű magyarországi befektetéseiket, valamint azt, hogy Ausztriában több magyar vállalhasson munkát (jelenleg mintegy 10 ezer egyéni munka- vállaló van a szomszéd országban). A megbeszélések után a két kormányfő sajtótájékoztatót tart. Horn Gyula miniszterelnök udvariassági látogatást tesz Thomas Klestil szövetségi elnöknél, majd felkeresi a bécsi Városházát, ahol beírja nevét Bécs város emlékkönyvébe. hulladék-lerakó építése. További új célként javasolja a kormány a községi önkormányzatok közös beruházásban történő általános iskolai tanterem fejlesztését támogatni. A törvényjavaslat szerint meg kell szüntetni a hatályos törvény központi költségvetésre kiható súlyos következményeit. Ezért hatályukat vesztik azok az 1996. évi új céltámogatási igények, amelyeknek támogatási fedezete az 1996. évi költségvetésben nem biztosítható. Ezzel megszűnik a költségvetés több érve előre történő terhelése. A törvényjavaslat rendelkezést tartalmaz továbbá arra is, hogy - a szociális alapon juttatandó bérlakás építése kivételével - az 1996. évi új céltámogatási igények a törvény hatálybalépésének időpontjától nyújthatók be az illetékes megyei Területi Államháztartási és Köz- igazgatási Információs Szolgálathoz. A miniszterelnök a Nyugdíjas Kamarában Hóm Gyula miniszterelnök szeptember 16-án találkozik a Nyugdíjas Kamara képviselőivel. Megbeszélésükön a 8%-os nyugdíjemeléssel kapcsolatos kérdésekről, az áremelés kompenzációjáról, valamint a Nyugdíjas Kamarának, mint érdek- képviseleti szervnek a gazdasági, társadalmi megegyezés vitáiban való részvételéről tárgyalnak. Címzett és céltámogatás Kórház, lakás, hulladék, szennyvíz Ki fizeti a ráfizetést? A táviraton mindenki keresni akar Csökken a hivatalokban feladott táviratok száma, egyre több a telefaxüzenet Fotó: Läufer L. A posta és a távközlés 1990-es szétválása óta a táviratszolgálat az 1992-ben jóváhagyott távközlési törvény értelmében a Magyar Távközlési Részvénytársaság szolgáltatói joga lett. A Matáv Rt. megbízásából a táviratok felvételét, továbbítását - alvállalkozóként - a Magyar Posta vállalta fel. 1990-ben telefonon és postahivatalban IQ 509 806 táviratot adtak fel az ügyfelek, tavaly már csak 6 665 879-et. Ez a csökkenő tendencia afelé mutat, hogy talán az ezredfordulóra a távbeszélő- és telefaxok számának növekedése kiszorítja táviratszolgáltatást. A jelenlegi rendszerben a távirat kézbesítés és az ezzel kapcsolatos ügyintézés évről évre komoly ráfizetést jelent - állítja Egerváry György, a Magyar Posta Rt. vezérigazgatósága üzemeltetési osztályának főmunkatársa. - A legdrágább az élőmunka, azaz a kézbesítők díjazása, továbbá a hivatalokban lévő távbeszélő- és telexállomások fenntartási és használati költsége. A ráfizetést valakinek meg kell fizetnie, ezért drasztikusan megemelték a hétvégi kézbesítés díját. Ezentúl szombatonként a városokban a déli 12 óráig, egyéb településeken a reggel 8 óráig megérkezett táviratokat 300 forintos pótdíj ellenében fogják csak kézbesíteni. Az új tarifák szerint a legolcsóbb a közönséges öt szavas távirat lesz: 115 forintba kerül a szöveg, a 300 forintos pótdíjjal együtt ösz- szesen 415 forint az ára Budapesten és vidéken egyaránt. Vasárnap és munkaszüneti napokon Budapesten kívül ötvenegy település - Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Békéscsaba, Bicske, Budaörs, Cegléd, Dabas, Debrecen, Dorog, Dunakeszi, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Érd, Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Keszthely, Komárom, Miskolc, Monor, Mór, Nagykáta, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Orosháza, Oroszlány, Paks, Pécs, Ráckeve, Salgótarján, Sárbogárd, Siófok, Sopron, Százhalombatta, Szeged, Szek- szárd, Szentendre, Szentes, Székesfehérvár, Szigetszentmiklós, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Vác, Veszprém, Zalaegerszeg - postahivatalaiban vállalnak kézbesítést. Mind a közönséges, mind a dísztáviratokat eljuttatják ezután a címzetthez, de a háromszáz forintos munkaszüneti pótdíjat természetesen felszámítják. Szeptember 1-jétől a húsz meglévő mellett tíz új dísztáviratot hoz forgalomba a Magyar Posta. Időszerű a frissítés, hiszen 1989 óta nem változott az üdvözlő és részvétnyilvánító táviratok választéka. A tavaly meghirdetett pályázatra 976-an neveztek, ebből a művészi és szakmai zsűri 46-ot talált elfogadhatónak. A Budapest 4., a Budapest 72. és a Győr 1. számú postahivatalokban az ügyfelek tesztelhették ezeket az új dísztávirat-tervezeteket, a közönségnek tetsző legszebb tízet választották ki. Hogy miért kellett ilyen drasztikusan emelni az árakat? Amíg azelőtt egy cég keresett a postai szolgáltatáson, most kettő szeretne megélni belőle - és nem is rosszul. Tény, hogy jelenleg a Magyar Postának évről évre több százmilliós veszteséget jelent a Matávval való együttműködés. Hogy az üzlet ismét egy kézbe kerüljön? Eszükbe sem jutott, azt remélik, hogy majd megfizettetik a dupla költség árát az ügyféllel. Mi pedig mit tehetünk mást? Fizetünk. (gáspár)
