Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-01 / 240. szám
1994. szeptember 1., csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 7 Pécsi körkép Diogenész lámpása Hordószónokok helyett a „hordóban” lakó bölcs Embert kereső lámpásáról szólj nékem ma múzsa! - fohászkodnék, csakhogy az ókori görögök nem rendeltek külön isteni leányt a publicisztikának. Mitológiájuk születésekor ez a műfaj még nem volt, most meg már mind kevésbé divatos: nincs benne se trójai háború, se (mű)verejtékes nyüzsgés. A jegyzetíró nem dicsekedhet azzal, hogy épp most kaparta le cipőjéről a tűzföldi mocsarak sarát. Ő „lustaságból”- az Olvasó iránti tiszteletből - a lába helyett is a fejét használja: összefüggéseket keresgél a jelenségek között. Néha ez által utazik is az időben. Mondjuk az ókori Hellász- tól a Pécsig, ahol ma ünnepnapját, középkori egyeteme alapításának évfordulóját üli a város. Lesz majd megint fesztivál is: több, mint két hétre elnyúló, tudatosan eklektikus programú. Afféle svédasztal minden igény kedvére. Csak egy baj származik az ilyen tálalásból: a sok és sokféle étek miatt nehéz felmutatni belőle az egyedien jellegzetest. Már pedig nagy a vetélkedés: manapság egy magára valamicskét is adó településünk megrendezi a saját Napjait. S itt következik a „már az ókori görögök is” indítású fordulat: náluk is zsúfolt volt a „versenynaptár” a sok hasonló programsorral. Csak a leghíresebbeket említve: Olümpiai valamint a Némeai Játékok Zeusz, az Iszthmoszi Játékok Posze- idon, a Püthiai Játékok pedig Apollo tiszteletére. Ezek közt leginkább a győztesek koszorúzására használt növényi alapanyagban mutatkozott a különbség. A legszebb azonosság pedig abban, hogy békének kellett honolnia e játékok idején. így kegyen! Noha eddig sem a békétlenséget kajtattam, ezen az ünnepi napon még csak nem is csipkelődők a közgyűlés ténykedésén. Nem is kell fényes nappal lámpás hozzá - miként Diogenésznek az Ember kereséséhez - , hogy az ügy színét nézzem most, s ne a fonákját. Ellenérzések nélkül vehetem át az önértékelésből, hogy az idén búcsúzó önkormányzat valóban értékes örökségként adja tovább a város ünnepnapjának és fesztiváljának hagyományát. Ennél sokkal jelentősebbnek tartom az ünnephez kötött elismerések korábbiaknál szélesebb körét. E tiszavirág-életű sikereket hajszoltató, lelket és fizikumot kifacsaró korban már azért is hálásak vagyunk, ha nem lépnek tyúkszemünkre, ha a vállveregetést nem párosítják mindjárt rúgással, ha többnek tekintenek a betöltött foglaíkoz- tatotti létszámnál, amelyre - mint egyediségét vesztettre - mindenféle általánosítást rá lehet fogni. Ha - önérzetes - emberszámba vesznek, s nem pedig gyorsan amortizálódó munkaerő-gépnek. Mindennél fontosabb tehát az elismerés, különösen az olyan tevékenységekért, életpályákért, amelyek által a város mint közösség gazdagodott. Pécs dicsősége, hogy közgyűlésének kitüntetéseihez nem kell dioge- nészi lámpással keresgélnie az Embereket. Dunai Imre Révbe jutott a nem lakás célú helyiségek elidegenítése A közgyűlés szinkronba hozta a közvetlenül az önkormányzat tulajdonában álló, illetve az annak idején - sokat vitatottan - a Vagyonkezelő Kft.-be vitt nem lakás célú ingatlanok értékesítésének feltételeit. Ezek idáig jelentős eltéréseket mutattak. A témáról megalkotott rendelet szerint a határozatlan idejű szerződéssel bérbeadott és a helyiséggazdálkodásról szóló korábbi jogszabályok hatálya alá tartozó önkormányzati ingatlanok bérlőit, illetve bérlőtársait a a helyiségek elidegenítésre való kijelölése esetén elővásárlási jog illeti meg. A kijelölt ingatlanok vételára a hat hónapnál nem régebben becsült forgalmi értékük 80 százaléka + ÁFA. Ehhez képest kivételt képeznek licit- vagy előprivatizációs eljárással, valamint a szabadforgalomban szerzett bérlemények, amelyeknél 60 százalék + ÁFA a vételár. Ha a bérlő az ajánlat-tételt követő 3 hónapon belül egy összegben fizeti ki a vételárat, akkor abból 20 százaléknyi engedményt kap. Részletfizetés is lehetséges. Ez esetben a törlesztés első részlete az ingatlan könyv szerint értéke plusz a nettó vételár 3 százaléka, de nem lehet kevesebb a vételár 50 százalékánál. A természetes személy bérlőktől - zömük idős iparos - a saját jogú kárpótlási jegyet kamatokkal növelt értékben fogadják el fizetőeszközként. D. I. Kezdődhet a rekonstrukció a Leőweyben A vészhelyzetig lepusztult a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi oktatást szolgáló épületszárhya. A felújításról már korábban döntést hozott az önkormányzat, s a rekonstrukció nagymértékű német hozzájárulással készülhet. A lehetőség két éve él, de csak a napokban dőlt el, hogy nem marad kihasználatlanul. Az önkormányzat a Német Szövetségi Köztársaság Főkonzulátusával, illetve nagykövetségével előzetes egyeztetések és megállapodás szerint saját költségén már elkészíttette a a rekonstrukcióhoz szükséges tervdokumentációt. A felújítás megvalósításához a düsseldorfi székhelyű Gemeinnützige Hermann-Niermann Alapítvány 800 ezer márka összegű támogatási ajánlatot tett Pécs városának. Ez az összeg a várható beruházási költség mintegy 40-45 %- százalékát fedezi. Az alapítványi ajánlat azonban csak akkor él, ha a munkák még idén - októbertől - elkezdődnek. Ehhez kellett az, hogy Pécs Közgyűlése határozatban garanciát vállaljon arra, hogy a jövő évi költségvetésben - amelyet viszont már az új testület határoz meg - mintegy 80 millió forint szerepel a rekonstrukció befejezésére. D. I. Utcáról utcára Éktelenkedő „emlékmű” a Búza téren Fotók: Müller Andrea P écs valahogy balszerencsés a nagy építkezéseivel. Valami „emlékmű” mindig marad: ritkábban hónapokig, gyakrabban évekig. S nem tudni, miért. Emlékszem, rég befejeződött már Uránváros építése, de a Veress Endre úton a rendelőintézet mellett még sokáig ott maradt a BÉV betonkeverő üzeme. Az új városrész arculatát károsan befolyásolta a látvány. így volt ez évtizedekig sokfelé, és így van most a Búza téren is. Hány éve már, hogy elkészült az energiaszolgáltatók háza? Két éve? Három éve? Vagy több?... Ki tudja már? De előtte ott éktelenkedik a felvonulási terület számtalan lakó- konténere, mintha „holnapután” máris új építkezéshez fognának. Pedig dehogy fognak! Akkor meg mi a csodát keres ott a kör- nyezetromboló dzsumbuj? A fővárosban hetek óta folyik az „ereszd el a hajamat” a Nyugati pályaudvar melletti színház-sátor elbontásáért, pedig nem is nyújt elviselhetetlen látványt. Ez a Búza téri dzsumbuj senkit nem idegesít? H ovatovább két évtizede már, hogy a város egyik legforgalmasabb autóbuszmegállójában a nap minden szakában több tucat ember várakozik a soros autóbuszra, s teszi ezt hóban, fagyban, szakadó esőben, tűző napsütésben. Hogy fedél alatt is tehetnék? Igazából soha nem gondolt erre senki. A fedéladta kétesértékű védelmet a Konzum kiugró első emelete jelentette mindig is, alatta szorongtak az emberek eső idején, s innen rohamozták a buszokat. Pedig már a Konzum építése idején megtalálhatták volna a megoldást: nem lehetett volna az épületet úgy A konténerek dzsungelében formálni, hogy az első emelete mondjuk az egész járdát lefedte volna? Ám ha ez nem ment, lehetett volna akkor, amikor pár éve védő előtetőt csináltak az árúház Rákóczi úti kirakatsora fölé. Ha ezek - a város (?) közreműködésével - teszem azt másfél-két méterrel szélesebbek, akkor biztosabb védelemhez jutnak az itt várakozók. Csakhogy ezek nagyjából olyan szélesek, mint az emeleti kiugró. De sebaj, végre csináltak buszvárót, ami a sok tucat várakozó közül háromnegyed tucatnyi számára nyújt eső elleni védelmet. Ennyire tellett. Ám egy feladatot ki lehetett pipálni. .. A „Pécs egykor és ma" ösz- szeállításakor a leginkább megihlető a Széchenyi tér volt - a száz év előtti fotósok nyilván ehhez nyúltak a legszívesebben -, s e témakörön belül is a dzsámi, illetve a Belvárosi templom. Négy képpár 110 évnél hosszabb időt ível át. Az 1880 körüli első kép - s az 1890-es, de még az 1935-ös is - úgy ábrázolja a dzsámit, hogy a kupola fölé magasodik a torony, ami a 18. század második felében Schlick Prokopius jezsuita atya tervei szerinti átépítés keretében készült. A csúcsos kupola Neff János ácsmester 1754-ben végzett héja- zat-megerősítő munkájának a eredménye volt. A háttérben még a „városi elemi fő iskola” egyemeletes épülete látszik, tehát a felvétel 1882 előtt készült, hiszen a következő képen már az új iskola kétemeletes épületét látjuk, ami az 1882 szeptember 2-kán meghirdetett árlejtés és 1883 október 13-ka között épült. Aztán az 1935-ös képen már a ma ismert - még Hunyadi nélküli - teret nézzük, ahogy azt akkoriban Weichinger Károly megalkotta. De ezen a téren már az újabb, Gosztonyi-féle a nyolc cikkelyes magas, barokkos kupolájú templom díszíti, mintegy megelőlegezve a hamarosan kezdődő - 1939-1942 közti - Körmendy Géza tervezte felújítást. E kép szerint villamos csilingel át a téren és sín kanyarodik a városháza felől a Király utcába. A képpárok „újkori” tagja persze már a Hunyadi-szobros teret ábrázolják, a főlátvány, a kupola viszont - Nendtvich Andornak köszönhetően - már ismét a hajdani törökös formájú. Mióta is? Kele Pál belvárosi apátplébános úgy tudja, hogy 1958-59-ben bontották le a magas kupolát. Azóta - mondja - telente jóval hidegebb a templom, ennyire hiányzik a kupola külső héjazató. ” Hársfai István Városkép-album Új rendelet a közterületek használatról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése új rendelet alkotott a közterülethasználatról. Az 1994. évi 36. számú rendelet szeptember 1-jén, tehát ma lépett hatályba. A rendelet megtekinthető a Kossuth tér 1-3 szám alatti Hatósági Iroda ügyfélszolgálati irodájában. Szegény Merni Annak idején a Ferencesek utcája végén, a volt fogászati klinika előtt tárták föl a régészek Merni pasa fürdőjét. A leielet egy részét a turisták és az arra járok számára szabadon látogathatóvá tették. Sajnos, itt kezdődött a baj: nem mindenki marad meg a szemlélődésnél. Sokan azt hiszik - s gyakorlatilag nem is tévednek nagyot — , hogy itt büntetlenül lehet elszórni a szemetet, hulladékot. A takarítók mindig lépéshátrányban vannak: az összeseprés után csakhamar kezdhetnék elölről munkájukat, mintha csak mókuskerékben taposnának nagy igyekezettel. A fürdő területén lévő csörgő a belegyömöszölt szemét miatt időközönként eldugul. Ilyenkor a víz szabadon folyik, s rongálja a műemlék állagát. A romfürdőbe betérők - mintha csak igazi lenne - „ társadalmi életet" is élnek, illetve a műemlék területét sokszor saját lakóhelyükként tekintik, s az hiszik, hogy ezzel is azt tehetnek, amit akarnak. Szinte viselkedési kultúránk tükre lett ez a műemlék. Legutóbb már a föliratot is átfestették rajta kékkel. Sokat kell még szegény Merni pasa fürdőjének kibír- nia!(?) dr. Vargha Dezső Út- és járdajavítás Elkészült a Hungária út burkolatának és a Littke utca járdájának a felújítása, a Kórház téri buszmegállók, a Rigó utcai és Búza tér 8. szám előtti járdák javítása. Helyreállították a Sztáray M. és a Tildy Z. utak csomópontjában a megsüllyedt burkolatot. Megkezdődött a Papnövelde utca 10-12. szám előtt a járda javítása, csapadékvíz elvezetésének munkája, s Nagyárpádon a Fő tér 2-4. szám előtt a járda helyreállítása. Patkány és szúnyog A Közüzemi Rt. patkányirtást végeztetett a Maiéter Pál út 76. és 118. számú épülete között belső parkban. Holnapra tervezik az augusztus 24-én elmaradt szúnyogirtást. Autósok figyelmébe! Pécsett, a Színház téren a felújított Dominikánus házban nyitotta meg kapuit az impozáns Korzó Üzletház. Az épületet gyönyörű fafaragások, Kotárfi Ágnes iparművész tervezte kerámiák és a régi Pécs hangulatát idéző kovácsoltvas lámpák díszítik. A szép formák a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat kivitelező munkáját dicsérik. Müller Andrea Közműépítés miatt gépjárművel nehezen járható a Jakabhegyi út keleti szakasza.
