Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-01 / 240. szám

1994. szeptember 1., csütörtök Városaink uj Dunántúli napló 7 Pécsi körkép Diogenész lámpása Hordószónokok helyett a „hordóban” lakó bölcs Embert kereső lámpásáról szólj nékem ma múzsa! - fohászkodnék, csakhogy az ókori görögök nem rendeltek külön isteni leányt a publicisztikának. Mitológiájuk születésekor ez a műfaj még nem volt, most meg már mind kevésbé divatos: nincs benne se trójai háború, se (mű)verejtékes nyüzsgés. A jegyzetíró nem di­csekedhet azzal, hogy épp most kaparta le cipőjéről a tűzföldi mocsarak sarát. Ő „lustaság­ból”- az Olvasó iránti tisztelet­ből - a lába helyett is a fejét használja: összefüggéseket ke­resgél a jelenségek között. Néha ez által utazik is az idő­ben. Mondjuk az ókori Hellász- tól a Pécsig, ahol ma ünnepnap­ját, középkori egyeteme alapítá­sának évfordulóját üli a város. Lesz majd megint fesztivál is: több, mint két hétre elnyúló, tu­datosan eklektikus programú. Afféle svédasztal minden igény kedvére. Csak egy baj szárma­zik az ilyen tálalásból: a sok és sokféle étek miatt nehéz felmu­tatni belőle az egyedien jelleg­zetest. Már pedig nagy a vetél­kedés: manapság egy magára valamicskét is adó településünk megrendezi a saját Napjait. S itt következik a „már az ókori görögök is” indítású for­dulat: náluk is zsúfolt volt a „versenynaptár” a sok hasonló programsorral. Csak a leghíre­sebbeket említve: Olümpiai va­lamint a Némeai Játékok Zeusz, az Iszthmoszi Játékok Posze- idon, a Püthiai Játékok pedig Apollo tiszteletére. Ezek közt leginkább a győztesek koszorú­zására használt növényi alap­anyagban mutatkozott a kü­lönbség. A legszebb azonosság pedig abban, hogy békének kel­lett honolnia e játékok idején. így kegyen! Noha eddig sem a békétlenséget kajtattam, ezen az ünnepi napon még csak nem is csipkelődők a közgyűlés ténykedésén. Nem is kell fényes nappal lámpás hozzá - miként Diogenésznek az Ember keresé­séhez - , hogy az ügy színét nézzem most, s ne a fonákját. Ellenérzések nélkül vehetem át az önértékelésből, hogy az idén búcsúzó önkormányzat valóban értékes örökségként adja tovább a város ünnepnapjának és fesz­tiváljának hagyományát. Ennél sokkal jelentősebbnek tartom az ünnephez kötött elis­merések korábbiaknál széle­sebb körét. E tiszavirág-életű sikereket hajszoltató, lelket és fizikumot kifacsaró korban már azért is hálásak vagyunk, ha nem lépnek tyúkszemünkre, ha a vállveregetést nem párosítják mindjárt rúgással, ha többnek tekintenek a betöltött foglaíkoz- tatotti létszámnál, amelyre - mint egyediségét vesztettre - mindenféle általánosítást rá le­het fogni. Ha - önérzetes - em­berszámba vesznek, s nem pe­dig gyorsan amortizálódó mun­kaerő-gépnek. Mindennél fontosabb tehát az elismerés, különösen az olyan tevékenységekért, életpályá­kért, amelyek által a város mint közösség gazdagodott. Pécs di­csősége, hogy közgyűlésének kitüntetéseihez nem kell dioge- nészi lámpással keresgélnie az Embereket. Dunai Imre Révbe jutott a nem lakás célú helyiségek elidegenítése A közgyűlés szinkronba hozta a közvetlenül az önkor­mányzat tulajdonában álló, il­letve az annak idején - sokat vi­tatottan - a Vagyonkezelő Kft.-be vitt nem lakás célú in­gatlanok értékesítésének feltéte­leit. Ezek idáig jelentős eltéré­seket mutattak. A témáról megalkotott rende­let szerint a határozatlan idejű szerződéssel bérbeadott és a he­lyiséggazdálkodásról szóló ko­rábbi jogszabályok hatálya alá tartozó önkormányzati ingatla­nok bérlőit, illetve bérlőtársait a a helyiségek elidegenítésre való kijelölése esetén elővásárlási jog illeti meg. A kijelölt ingatlanok vételára a hat hónapnál nem régebben becsült forgalmi értékük 80 százaléka + ÁFA. Ehhez képest kivételt képeznek licit- vagy előprivatizációs eljárással, va­lamint a szabadforgalomban szerzett bérlemények, amelyek­nél 60 százalék + ÁFA a vé­telár. Ha a bérlő az ajánlat-tételt követő 3 hónapon belül egy összegben fizeti ki a vételárat, akkor abból 20 százaléknyi en­gedményt kap. Részletfizetés is lehetséges. Ez esetben a törlesz­tés első részlete az ingatlan könyv szerint értéke plusz a nettó vételár 3 százaléka, de nem lehet kevesebb a vételár 50 százalékánál. A természetes személy bér­lőktől - zömük idős iparos - a saját jogú kárpótlási jegyet ka­matokkal növelt értékben fogad­ják el fizetőeszközként. D. I. Kezdődhet a rekonstrukció a Leőweyben A vészhelyzetig lepusztult a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi oktatást szolgáló épületszárhya. A felújításról már korábban dön­tést hozott az önkormányzat, s a rekonstrukció nagymértékű német hozzájárulással készülhet. A lehetőség két éve él, de csak a napokban dőlt el, hogy nem marad kihasználatlanul. Az önkormányzat a Német Szövetségi Köztár­saság Főkonzulátusával, illetve nagykövetségével előzetes egyeztetések és megállapodás szerint sa­ját költségén már elkészíttette a a rekonstrukció­hoz szükséges tervdokumentációt. A felújítás megvalósításához a düsseldorfi székhelyű Geme­innützige Hermann-Niermann Alapítvány 800 ezer márka összegű támogatási ajánlatot tett Pécs városának. Ez az összeg a várható beruházási költség mintegy 40-45 %- százalékát fedezi. Az alapítvá­nyi ajánlat azonban csak akkor él, ha a munkák még idén - októbertől - elkezdődnek. Ehhez kel­lett az, hogy Pécs Közgyűlése határozatban ga­ranciát vállaljon arra, hogy a jövő évi költségve­tésben - amelyet viszont már az új testület hatá­roz meg - mintegy 80 millió forint szerepel a re­konstrukció befejezésére. D. I. Utcáról utcára Éktelenkedő „emlékmű” a Búza téren Fotók: Müller Andrea P écs valahogy balszerencsés a nagy építkezéseivel. Valami „emlékmű” mindig marad: rit­kábban hónapokig, gyakrabban évekig. S nem tudni, miért. Em­lékszem, rég befejeződött már Uránváros építése, de a Veress Endre úton a rendelőintézet mellett még sokáig ott maradt a BÉV betonkeverő üzeme. Az új városrész arculatát károsan be­folyásolta a látvány. így volt ez évtizedekig sok­felé, és így van most a Búza té­ren is. Hány éve már, hogy el­készült az energiaszolgáltatók háza? Két éve? Három éve? Vagy több?... Ki tudja már? De előtte ott éktelenkedik a fel­vonulási terület számtalan lakó- konténere, mintha „holnapután” máris új építkezéshez fognának. Pedig dehogy fognak! Akkor meg mi a csodát keres ott a kör- nyezetromboló dzsumbuj? A fővárosban hetek óta folyik az „ereszd el a hajamat” a Nyugati pályaudvar melletti színház-sá­tor elbontásáért, pedig nem is nyújt elviselhetetlen látványt. Ez a Búza téri dzsumbuj senkit nem idegesít? H ovatovább két évtizede már, hogy a város egyik legforgalmasabb autóbuszme­gállójában a nap minden szaká­ban több tucat ember várakozik a soros autóbuszra, s teszi ezt hóban, fagyban, szakadó eső­ben, tűző napsütésben. Hogy fedél alatt is tehetnék? Igazából soha nem gondolt erre senki. A fedéladta kétesértékű védelmet a Konzum kiugró első emelete jelentette mindig is, alatta szorongtak az emberek eső idején, s innen rohamozták a buszokat. Pedig már a Kon­zum építése idején megtalálhat­ták volna a megoldást: nem le­hetett volna az épületet úgy A konténerek dzsungelében formálni, hogy az első emelete mondjuk az egész járdát lefedte volna? Ám ha ez nem ment, lehetett volna akkor, amikor pár éve védő előtetőt csináltak az árú­ház Rákóczi úti kirakatsora fölé. Ha ezek - a város (?) köz­reműködésével - teszem azt másfél-két méterrel széleseb­bek, akkor biztosabb védelem­hez jutnak az itt várakozók. Csakhogy ezek nagyjából olyan szélesek, mint az emeleti ki­ugró. De sebaj, végre csináltak buszvárót, ami a sok tucat vára­kozó közül háromnegyed tucat­nyi számára nyújt eső elleni vé­delmet. Ennyire tellett. Ám egy feladatot ki lehetett pipálni. .. A „Pécs egykor és ma" ösz- szeállításakor a leginkább megihlető a Széchenyi tér volt - a száz év előtti fotósok nyilván ehhez nyúltak a legszívesebben -, s e témakörön belül is a dzsámi, illetve a Belvárosi templom. Négy képpár 110 év­nél hosszabb időt ível át. Az 1880 körüli első kép - s az 1890-es, de még az 1935-ös is - úgy ábrázolja a dzsámit, hogy a kupola fölé magasodik a torony, ami a 18. század máso­dik felében Schlick Prokopius jezsuita atya tervei szerinti át­építés keretében készült. A csúcsos kupola Neff János ács­mester 1754-ben végzett héja- zat-megerősítő munkájának a eredménye volt. A háttérben még a „városi elemi fő iskola” egyemeletes épülete látszik, te­hát a felvétel 1882 előtt készült, hiszen a következő képen már az új iskola kétemeletes épületét látjuk, ami az 1882 szeptember 2-kán meghirdetett árlejtés és 1883 október 13-ka között épült. Aztán az 1935-ös képen már a ma ismert - még Hunyadi nélküli - teret nézzük, ahogy azt akkoriban Weichinger Ká­roly megalkotta. De ezen a téren már az újabb, Gosztonyi-féle a nyolc cikkelyes magas, barok­kos kupolájú templom díszíti, mintegy megelőlegezve a ha­marosan kezdődő - 1939-1942 közti - Körmendy Géza tervezte felújítást. E kép szerint villamos csilingel át a téren és sín kanya­rodik a városháza felől a Király utcába. A képpárok „újkori” tagja persze már a Hunyadi-szobros teret ábrázolják, a főlátvány, a kupola viszont - Nendtvich An­dornak köszönhetően - már is­mét a hajdani törökös formájú. Mióta is? Kele Pál belvárosi apátplébános úgy tudja, hogy 1958-59-ben bontották le a ma­gas kupolát. Azóta - mondja - telente jóval hidegebb a temp­lom, ennyire hiányzik a kupola külső héjazató. ” Hársfai István Városkép-album Új rendelet a közterületek használatról Pécs Megyei Jogú Város Köz­gyűlése új rendelet alkotott a köz­területhasználatról. Az 1994. évi 36. számú rendelet szeptember 1-jén, tehát ma lépett hatályba. A rendelet megtekinthető a Kossuth tér 1-3 szám alatti Hatósági Iroda ügyfélszolgálati irodájában. Szegény Merni Annak idején a Ferencesek utcája végén, a volt fogászati klinika előtt tárták föl a régé­szek Merni pasa fürdőjét. A leielet egy részét a turisták és az arra járok számára szaba­don látogathatóvá tették. Sajnos, itt kezdődött a baj: nem mindenki marad meg a szemlélődésnél. Sokan azt hi­szik - s gyakorlatilag nem is tévednek nagyot — , hogy itt büntetlenül lehet elszórni a szemetet, hulladékot. A taka­rítók mindig lépéshátrányban vannak: az összeseprés után csakhamar kezdhetnék elöl­ről munkájukat, mintha csak mókuskerékben taposnának nagy igyekezettel. A fürdő területén lévő csörgő a belegyömöszölt szemét miatt időközönként eldugul. Ilyenkor a víz sza­badon folyik, s rongálja a műemlék állagát. A romfür­dőbe betérők - mintha csak igazi lenne - „ társadalmi éle­tet" is élnek, illetve a műem­lék területét sokszor saját la­kóhelyükként tekintik, s az hi­szik, hogy ezzel is azt tehet­nek, amit akarnak. Szinte viselkedési kultú­ránk tükre lett ez a műemlék. Legutóbb már a föliratot is átfestették rajta kékkel. Sokat kell még szegény Merni pasa fürdőjének kibír- nia!(?) dr. Vargha Dezső Út- és járdajavítás Elkészült a Hungária út burko­latának és a Littke utca járdájának a felújítása, a Kórház téri busz­megállók, a Rigó utcai és Búza tér 8. szám előtti járdák javítása. Helyreállították a Sztáray M. és a Tildy Z. utak csomópontjában a megsüllyedt burkolatot. Megkez­dődött a Papnövelde utca 10-12. szám előtt a járda javítása, csapa­dékvíz elvezetésének munkája, s Nagyárpádon a Fő tér 2-4. szám előtt a járda helyreállítása. Patkány és szúnyog A Közüzemi Rt. patkányirtást végeztetett a Maiéter Pál út 76. és 118. számú épülete között belső parkban. Holnapra tervezik az augusztus 24-én elmaradt szú­nyogirtást. Autósok figyelmébe! Pécsett, a Színház téren a felújított Dominikánus házban nyitotta meg kapuit az impozáns Korzó Üzletház. Az épületet gyönyörű fafaragások, Kotárfi Ágnes iparművész tervezte kerámiák és a régi Pécs hangulatát idéző kovácsoltvas lámpák díszítik. A szép formák a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat kivitelező munkáját dicsérik. Müller Andrea Közműépítés miatt gépjármű­vel nehezen járható a Jakabhegyi út keleti szakasza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom