Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-04 / 243. szám

Siker Rádóczy F. László építész nem érzi magát sikeres ember­nek, legalábbis nem abban az értelemben, ahogy ez manap­ság amerikai mintára Magyar- országon értelmezik. Pedig a nagyközönség több helyen fel­figyelhetett munkáira. Pécsett a Palatínus Szálló rekonstrukciós munkáinak volt vezető építé­sze. A Dóm belső terét Dévényi Sándorral együtt tervezte meg. A Piccoló és a Xavér Söröző belső kialakítása az ő munkája. Kaposváron egy 105 lakásos egyedi panel épületet tervezett, és a zalakarosi gyógyfürdő is őrzi munkája nyomát. Székes- fehérváron üzletház és bank épült tervei nyomán. Legked­vesebb munkájának a pécsi Ki­rály utcában nemrég megnyílt Royal Kávéházat tartja. Rádóczy F. László keze nyoma- Pécsre 1979-ben kerültem az Iparművészeti Főiskola el­végzése után. Diplomám a ha­gyományos értelemben vett „külső” építészeti tervezésre nem jogosított, ezért csak a Dél-Dunántúli Tervező vállala­ton keresztül tervezhettem ilyeneket. Tíz évi munka után kaptam meg a hivatalos papírt is arról, hogy „teljes értékű” építésznek tekintenek. Úgy gondolom, hogy nem létezik „külső” vagy „belső” építészet, csak építészet van. Nagyon ne­hezen tudnám elviselni, hogy az én épületemen velem párhu­zamosan más építész is mun­kálkodjon. Nem lenne enyém.- Nem tartja megalkuvás­nak, amikor a megrendelő igé­nyéhez kell igazodnia?-Magától értetődő, hogy a megrendelő igényéhez kell igazodni. Az én feladatom fon­tos része, hogy olyan irányba kell ezeket terelni, hogy a megvalósult munkát még jobb­nak érezze, mint ami az ő el­képzeléseiben szerepelt Ebbe belefér, hogy a tervezés során összevesszünk, de a végére ál­talában jó szájízzel válunk el egymástól. A tervezőnek haso­nulnia kell az építtetőhöz, fel kell ismernie igényeit akkor is, amikor az nem tudja pontosan kifejezni mire is gondol. A ki­vitelezés során a megrendelők és a kivitelezők új ötletekkel állnak elő, amelyek tovább bo­nyolítják az életet.- Üzleti szempontból fellen­dülőnek érezte a rendszervál­tást követő éveket?-Nem. Igaz, hogy nagyon sok bolt nyílott, amelyek drága anyagokból építkeztek, de a tu­lajdonosok annyira már nem voltak igényesek, hogy egye­dire terveztessék is meg.-A Royal Kávéház a ked­venc munkája.- Igen. A megrendelőnek itt nem volt határozott elképze­lése. A régi Nádor Kávéház hangulatát szerette volna fel­idézni. Ezen túl szinte teljesen szabad kezet kaptam, minden részletbe bele tudtam nyúlni, végig tudtam csinálni az egész folyamatot az étlapig bezáróan.- Milyen házat tervezne ma­gának?- Nem tudnám elmondani, de most megtekinthető a Pécsi Galériában rendezett kiállítá­son, a meg nem valósult elkép­zeléseim között. U. G. Rádóczy F. László építész Fotó: Tóth László Balogh János Szigetvárnak gyűjti a régiségeket Ódon tárgyak a présházban Balogh János a metszőolló ősére, a kétélű metszőkésre a legbüszkébb Erdélyiek Baranyában Szász-kiállítás Tamásiban Csaknem egy hónapon át nyitva tartó kiállításon mutatják be Szász Endre festőművész al­kotásait Tamásiban. A tárlat a Galériában szeptember 7-én, délután 16 órától látható és ok­tóber 2-ig minden nap - hétfő kivételével - 14-18 óra között lesz nyitva. Ismerkedés Dél-Afrikával Afrikai ételkülönlegesséket felvonultató vacsoraest kereté­ben ismerkedhettek meg pénte­ken az érdeklődők a világszerte egyre népszerűbb turistaparadi­csommal, Dél-Afrikával, a fél európányi méretű országgal. Az afrikai utazásokra specializáló­dott Tan-Túra Utazási Iroda képviselői a pécsi Minaret étte­remben, a Lenau Reisen Utazási Iroda meghívására videofilmve­títéssel egybekötve osztották meg személyes élményeiket a kerthelyiségben összegyűlt vendégekkel. Végétért Siófokon a jegyzők konferenciája Szombaton végétért a Jegy­zők II. Országos Konferenciája Siófokon. A háromnapos ta­nácskozás fő célja egy, már ko­rábban megkezdett párbeszéd folytatása a politika és a szakma képviselői között annak érdeké­ben, hogy a közigazgatásban dolgozók eloszlassák a politiku­sok részéről még mindig érez­hető bizalmatlanságot. A jegy­zők konferenciájának különös jelentőséget ad, hogy ezekben a napokban kezdte meg a Parla­ment az önkormányzati törvény módosításának tárgyalását. A tanácskozás résztvevői abban a reményben fogadták el a külön­böző szekciókban állásfoglalá­saikat, hogy javaslataikat figye­lembe veszik a törvényalkotók.- Ez a magtakaró láncborona volt az egyik első szerzeményen - mutat Balogh János nyugdíjas büszkén a présháza falán lógó vasszerkezetre. Az apró mag­vak betakarására, illetve a lege­lőn a vakondtúrások eltünteté­sére használták évtizedekkel ezelőtt ezt a boronát. Basalban az egyik kertben találtam rá, félig elásva, elkértem, hazahoz­tam. Aztán jött szép sorba a többi mezőgazdasági használati eszköz, egyéb tárgyak, ma már több mint 200 féle van belőlük. Szántó-vető emberek voltak a szüleim, én is ezzel foglalkoz­tam, innen örököltem a szer­számok és eszközök szeretetét. A présház külső két oldalát és előterét is a falra függesztett tárgyak díszitik, az épület előtt öt féle eke látható. Számtalan, érdekesebbnél érdekesebb tárgy van itt, látszatra hasonlítanak egymásra, azonban mégis más-más célra használták eze­ket nagyszüleink. Hobolból, Teklafaluból, Szigetvárról és a környező településekről szár­maznak az itt látható tárgyak.-Nem magamnak gyűjtöge­tem ezt a kis kiállítást, hanem Szigetvárnak. Ha találunk egy megfelelő épületet vagy helyi­séget, ahol elrendezhetjük az eszközöket, gépeket, akkor nem kell tovább itt a présházba be­zsúfolva tartani azokat, illetve sokkal többen megismerked­hetnének a régi idők paraszti tárgyaival. Tavasztól őszig a legtöbb tárgy az épületen kívül kap helyet, télre a padlásra ke­rülnek. Egy furcsa alakú szerszámot vesz elő János bácsi, mint kide­rül egy keresztfűrész, amelynek hiányzik az egyik fogantyúja. Nagyméretű fekvő farönkök da­rabolására használták, a munká­sok pedig függőlegesen húzo­gatták a fűrészt. Előkerül a rönkfordító, illetve a jancsifa is, amit farönkök felrakására hasz­náltak hajdanán az erdőkben. A sűrűn átfúrt fagerendát mindkét oldalon vastag vaslemezekkel erősítették meg, ezt függőlege­sen felállították a szekér mellé, majd kivehető rövidke vasrudak segítségével fokról fokra ha­ladva felemelte két ember a 2-3 köbméteres farönköt. A bejárati ajtó fölött külön­böző méretű téli és nyári patkók sorakoznak. Alig bírja tartani a szeg a hajdanán földmérésre szolgáló láncot, amelyen kü­lönböző kovácsolt láncszemek és egyéb alakzatok jelzik az egyes hosszúság és terület mér­tékegységeket. Büszkén mutatja a házigazda a mai metszőolló ősét, az 1890-es évek előttról a kétélű kést, illetve az első met­szőollók egyikét.- Ebből a metsző késből mindössze a villányi múzeum­ban láthatnak még néhányat, máshol nem. Hajdú Zs. A két évvel ezelőtti felmérés szerint 1300-an települtek át Erdélyből Baranyába, őket tö­möríti az „Erdélyiek Klubja Pécs” nevű szervezet, illetve a pécsi, baranyai szimpatizánsok a tagjai. Az egyesület tegnap Pécsett, az Ifjúsági Házban tar­totta szezon nyitó ülését. Bandi András, az egyesület elnöke elmondta, '88-ban ala­kultak, 1991-ben lettek önálló szervezet, különböző pályáza­tokból próbálják fenntartani magukat, mert szponzorokat egyelőre nem találtak. Az egye­sület elsődleges feladata az ér­dekképviselt lenne, azonban nem tudják partneri szinten képviselni a Magyarországra érkező erdélyieket az önkor­mányzatokkal és a rendőrséggel A jelen vezetőinek is tanul­niuk kell a pedagógia múltjából, hogy ne fordulhasson elő olyan döntés, mint amellyel az előző kormány az óvónők helyzetét nehezítette meg. Többek között ezt a tanulságot vonták le a Pé­csi Tanítóképzősök Emlékező és Baráti Körének tagjai So- mogyvári János a pécsi tanító- képzés történetét bemutató elő­adása után Pécsett, a Várostör­téneti múzeumban. Azokat az óvónőket ugyanis, akiknek csak középfokú óvónői végzettsége van, felsőfokú diploma és nyelvvizsga megszerzésére kö­telezi az új közoktatási törvény. Mint az előadásból kiderült, ré­gebben jobban ügyeltek a foly­tonosságra. Amikor az 1920-as években a tanítóképzők átálltak a négy éves képzésről az öt­évesre, a négyéves képzésben részvevőket nem érte hátrány, szemben. A két állami szervezet inkább irányító, koordináló sze­repet várna el az egyesülettől.- Sokat köszönhetünk a pécsi értelmiségnek, támogattak, se­gítettek minket a kezdeti idő­szakban, illetve még most is. A megalakulástól számítva há­romszor cserélődött a tagság, elsősorban azok keresnek min­ket, akiknek valamilyen elhe­lyezkedési, letelepedési prob­lémájuk van. Az egyesület tagja az Erdélyi Körök Országos Szövetségének is. A nyári szünet utáni ülésen a programok tervezésével, külön­böző meghívások, bemutatko­zások szervezésével foglalkoz­tak és a Magyar-Román Hetek programjainak lebonylításában működnek majd közre. H. Zs. nem kellett továbbképzésekre járniuk. Pécsett már a XVIII. század­ban működött tanítóképző is­kola. 1778-ban biztosan léte­zett. Az ekkoriban szokásos pe­dagógiai módszer ekkor még a gyerekek fegyelmezésére, betö­résére, „idomítására” irányult. 1831-ben alakult meg a püspöki tanítóképezde, ahol hittudo­mányt, tanításmódot, magyar nyelvtudományt, írást, számo­lást, rajzot és éneket tanítottak. A tanítás magyar nyelven folyt, de a tanítójelöltek németül is felelhettek a tanárnak. 1849. után ugyan szünetelt itt az okta­tás, de 1870-ben már négy tan­terme, irodája, tankertje is volt a tanítóképzőnek. A nagy múltú intézményt az 1949/50-es tan­évben államosították. 1957-ben hagyta el az utolsó osztály fa­lait. U. G. Tanítóképzés Pécsett A kormányok tanuljanak a múltból! Rádió mellett... " Szenvedélyes bogárügyi ta­nulmányokat folytatok különö­sen azóta, hogy a közelmúltban kedvenc professzorom Balogh János a rádióban a tücskök éle­téről, szokásaikról, életmódjuk­ról tartott rövidke előadást. Négyféle tücsökről beszélt, és a lassított hangfelvételről értesül­hettünk, hogy például a dél-amerikai tücsök magasabb hangon és gyorsabb ritmusban ciripel, mint mondjuk európai társa. Tudományos érdeklődé­semet főként az váltotta ki, hogy nekem is van tücsköm. Felfedezésem a későbbiek fo­lyamán fájdalmat is okozott, mert éjszaka a sötét szobában mezítláb akkorát rúgtam a ka­rosszék lábába, hogy a nagyí­jamon a köröm ijesztően ké­külni kezdett. A történet ko­rábbi keletű: körülbelül egy hó­napja éjszaka arra ébredtem, hogy egy tücsök jókedvűen „hegedül” a szobában. A vissz­hang megtévesztő volt, csak hosszabb fülelés után jöttem rá, hogy ez a fekete, szép kis bo­gárka, valahol a kacatokkal teli asztalon hülyéskedik. Villany­gyújtás után azonnal elhallga­tott, ami érthető is, és amelyből azt a következtetést vontam le, hogy a tücsök 1 á t engem és fél tőlem. Pedig én még az ablakon betévedt darazsat, de még a le­gyet sem csapom agyon, csupán kihajtom, nem kevés küzdelem árán. De hogyan került ide ez a mezei „vad”, hiszen eddigi is­mereteim szerint a tücsök fő­ként vidéken él, falusi kertek­ben, de fő tartózkodási helye többnyire a legelő, vagy a csalit. (Mi az a csalit? ?!...) A költők is megénekelték már rég a gyö­nyörű tücsökzenéket, de soha nem úgy, hogy „... aztán az aszfalton, az éjszakába borult Ifjúság-úton ciripeltek a tücs­kök ..Röhejes is lenne. Ám ez mégis csak itt ciripel és még hozzá a nyolcadik emele­ten. A liften nem tud feljönni, mert nem éri fel a gombokat és különben is honnét tudná, hogy hallgatott. A következő napok­ban csend volt a szobámban, őszintén szólva már restelked­tem is, sajnáltam, hogy ilyen goromba magatartást tanúsítot­tam kis szobatársam iránt. Egy hét múlva - kissé távo­labbról ugyan - de megint je­lentkezett Cirip úr. Először azt hittem, hogy a tévéből jön a hang, ahol éppen egy dél-ame­rikai őserdei film volt a műso­belerúgtam a szék lábába. Ug­ráltam kínomban mint a sánta cinke, de aztán megtaláltam, pontosabban csak sejtettem, hogy a hűtőszekrény alól jön a tücsökzene. Nem kapcsoltam fel a villanyt, ne hogy elriasz- szam, de szóvátettem neki, hogy ez piszokság, amit velem tesz, vagy este ciripeljen, vagy hajnalban, de ne legmélyebb álmom idején. Káromkodtam is, Cirip úr és a Hangya ... hozzám érkezvén a nyolcadikon kell kiszállnia? Szóval Cirip úr több éjszakán át szórakoztatott, ám egyik éjszaka már a fülem mellett, valahol a rádióm kör­nyékén muzsikált és ehhez már nem tudtam jó képet vágni. Te­nyeremmel megcsapkodtam a doboz tetejét, mire - ez is rej­tély - a rádióm azonnal megszó­lalt, sőt bömbölt, a tücsök el­ron, de az „End” felirat után'a tücsökzene még mindig szólt. Különben pedig az én tücsköm hangja európai volt, a megszo­kott hangfekvésben és ritmus­ban, tehát Balogh professzor dél-amerikai tücske szóba sem jöhetett. Most már óvatosabb voltam és elindultam a hang irányába, az ajtó felé, amikor is a sötétben még néhányszor mondta, hogy „Cirip ... cirip ...” és elhallga­tott. Két nap múlva újra kezd­ték. Mert már ketten voltak. Elment a nőjéért, mert Cirip úr ugyan még a hűtő alól muzsi­kált, Tücsökné pedig bevonult a fürdőszobába. Hát így vagyunk most hárman és gyanítható, hogy ha összefekszenek, meg- ^ születnek a kis tücsök-krape- I* kok, akkor pedig gondoskod­nom kell népes családomról. Etetnem, itatnom kell őket, de azt sem tudom például, hogy a tücsök tulajdonképpen mit eszik? Beszerezném nekik az eledelt, de hol és hogyan? hogy mást ne mondjak: hol van egyáltalán Pécsett tücsök-élel­miszerbolt? Talán be kéne ter­jesztenem az ügyet, az önkor­mányzati ülésre. Nem várható el, hogy Cirip úr és együttese, étlen-szomjan bazseváljon ne­kem. Eszembe jut a vicc. A Tü­csök találkozik a Hangyával: „Hogy van?” „Hát.. .egész nap dolgozom, épp hogy megélek. És Te?” - „Tudod, nyáron a Ba­laton, aztán ha romlik az idő, lemegyek az Adriára, utána francia Riviéra és muzsikálok vidáman ...” A Hangya elszo­morodik, majd így szól „Ha már Franciaországban jársz és talál­kozol La Fontain-nel, mond meg neki, le van .. 4 Új VDN 1994. SZEPTEMBER 4., VASÁRNAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom