Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-30 / 269. szám

1994. szeptember 30., péntek Közélet üj Dunántúli napló 9 Közkútra várva Energiaárak alulnézetből Rövidesen katasztrofális helyzetbe kerül a társadalom? Pécsett a Felsőhavi dűlőben élő embereknek elegük van már az ígérgetésekből. Több, mint két éve fordultak először az ön- kormányzathoz azzal a kéréssel, hogy oldják meg az ivóvízellátá­sukat. A környék és a kilátás gyö­nyörű. Sok a szép új ház. Csak az emberek kérdik már egymástól egyre kétségbeesettebben: mikor lesz végre itt is víz? Nem értik, ha egyszer nem megoldott az ivóvízellátás, akkor miért adnak ki egyre másra építési engedé­lyeket. Télen a vízért majd egy kilométert kell gyalogolni. Ha nagy a szárazság, akkor a cisz­ternákban is kevés az esővíz, amivel mosni, fürdeni lehet. A mai napig az itt élők a Fel­sőhavi dűlő és Zsigmond utca sarkán létesített közkútról vi­szik a vizet. Ha van, mert elő­fordul, hogy az napokig nem üzemel. Az egyik épülő ház tu­lajdonosa leágaztatott róla egy vezetéket, ami ellen a dűlőben élők panasszal éltek. Kiderült azonban szabályosan járt el, a Pécsi Vízmű engedélyezte, a kivitelezési munkát is a vállalat végezte. Az építkezés befeje­zése után a ház erről a vezeték­ről csak akkor kaphat vizet, ad rá engedélyt a Vízmű, ha a tu­lajdonos tároló aknát épít. A Közterület Felügyelet, közösen a Városgondnoksággal is járt a helyszínen. Megállapították: a kút esetenkénti üzemképtelen­ségét a víznyomás csökkenése okozza. Javasolták, hogy a la­kók és az építkezők állapodja­nak meg a vízhasználatban, mert az egyidejű fogyasztás a közkút működésképtelenségét idézi elő. A Felsőhavi dűlő ingatlantu­lajdonosai már 1992-ben kére­lemmel fordultak az önkor­mányzathoz, hogy az ivóvízhá­lózathoz szükséges tározó és hidrofor kiépítését terveztesse meg. Vállalták volna a későbbi­ekben a teljes hálózat üzemelte­tését, és azt is, hogy vízórát sze­reltetnek fel és az alapján fizet­nek. Ezt a kérelmüket azonban később visszavonták. 1994. au­gusztusában az egyik ingatlan tulajdonosa lakossági közér­dekre hivatkozva felajánlotta, hogy a Felsőhavi-dűlő és a Zsigmond utca sarkáról a tel­kére helyezzék át a közkutat. Az emberek várnak, hogy mikor történik valami.- Ha egy hónapon belül nem sikerül elegendő pénzt szerezni a közkút felállításához, akkor kérdéses, hogy egyáltalán lesz-e- mondja Halász Miklós, a Kö­züzemi Rt. vízügyi menedzsere.- Páva Zsolt alpolgármester a saját keretéből adott erre a célra 30 000 forintot, de még kellene 120 000... Sz. K, Az előző kormány négy éve alatt négyszer emelkedett a háztartási áram és kétszer a földgáz lakossági tarifája. A termelők szerint elkerülhetet­len a legalább száz százalékos további áremelés, amit a je­lenlegi kabinet több lépésben próbál meg végrehajtani. Bár a miniszterelnök szeptember első napjaiban legfeljebb harminc százalékos ener­giaár-emelést helyezett kilá­tásba, a Magyar Energiahiva­tal egy héttel később 36 száza­lékos átlagos emelést javasolt az ipari miniszternek, a na­pokban viszont bejelentette: elfogadja a miniszterelnök megszabta mértéket. Koncep­ciójuk szerint a lakossági tari­fák jobban, a termelői árak kisebb mértékben növeked­nének. Az áremelés kompen­zálásaként a pótköltségvetés­ben mindössze másfél milliárd forintot irányoztak elő a leg­rászorultabbak megsegítésére- ez viszont legfeljebb 700 ezer család egyszeri támoga­tására elegendő. Egyes szak­értők úgy vélik, hogy az első „ütemet” egy év alatt fölfalja az infláció. Bármelyik elkép­zelés nyerjen is teret, a lakos­ság szemszögéből nézve biz­tos: egyre nagyobb gáz van. Már eddig is tíz-vagy százez­rek kényszerültek abba a hely­zetbe, hogy az energiaárak emelését követően valamilyen módon visszafogják fogyasztá­sukat. Hogy miképpen is sújt­hat majd bennünket a közeljö­vőben várható újabb ener­giaár-emelés, annak vizsgála­tára sajátos, ugyanakkor jel­lemző pécsi lakókörnyezetet, il­letve helyzetet választottunk. A Tettye alatti régi negyed­ben éppen négy éve nyílt meg az a vegyeskereskedés, amely száz-százhúsz családot lát el napi fogyasztási cikkekkel. A terület építészetileg egységes, az ott lakó népességet tekintve viszont heterogén. Itt adott az évszázadok alatt kialakult tele­pülés szerkezet, az ott élők kö­zött a fiatal házasoktól a nagy- családosokon át az öregekig, az értelmiségitől a középvállalko­zón túl a szak-, és alkalmi munkásig mindenki megtalál­ható. Másrészt nem a hivata­lokban, nem az önkormányzati vagy más hatalmi szerveknél csapódnak le nap mint nap az embereket közvetlenül foglal­koztató problémák, hanem sző­kébb környezetük részeseinek adják azokat tovább. Egy ilyen üzlet tehát mintegy fóruma az összes olyan kérdésnek, amelyre - példánknál, az újabb energiaár-emelésénél maradva- az emberek választ várnak, vagy maguktól választ adnak. Novák József vállalkozó, a kiválasztott üzlet tulajdonosa már a mostani helyzetet is ka­tasztrofálisnak minősíti. Műkö­désük négy éve alatt összesen húsz-huszonöt százalékkal nőtt a forgalmuk, s ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor e mögött a fogyasztás ötven szá­zalékos visszaesése áll. Ami ugyan nem elsősorban az ener­giahordozók áremelkedéseinek következménye, de hatásuk va­lamilyen téren kényszerűen ér­vényesül.- Azok az öregasszonyok, akik korábban elvitték a kiló kenyeret, előbb visszaálltak fél kilóra, s ma ott tartanak, hogy két vagy egy zsemlét vegyenek-e- mondja a tulajdonos. - A ko­rábbi tíz-tizenöt deka felvágott­ból mára egy szelet, a liter lej­ből egy pohárnyi lett. De hogy ne csak az öregekről beszél­jünk: az emberek az elmúlt húsz év alatt eljutottak odáig, hogy létszükséglet lett a televízió, a hűtőgép, a mosógép, mind töb­büknél - így ezen a környéken is- a gázfűtés, s ezt már nem ad­ják föl. Vagy a hasukon spórol­ják meg, vagy másképpen. Azt már a múlt télen is láttuk, hogy akik korábban hatra, hétre jár­tak a boltba, azok kilencnél előbb nem jöttek. Mert kilenc óráig lehet a fűtésen spórolni. Azzal együtt, hogy az utóbbi években nagyon sok fiatal köl­tözött ide, ezt az öreg városrészt közepes módú környéknek tar­tom. Két éve körülbelül hat­száz-, ma már ezerféle terméket forgalmazok. Főképpen a fiata­loknak köszönhető a négy év alatti huszonöt százalékos for­galom növekedésünk, ami gya­korlatilag visszaesést jelent. A továbbiakban arról folyik közöttünk a szó, hogy beépít­hető-e a kis bolt áraiba a villa­mos energia és a földgáz árának emelése? A tulajdonos szerint semmiképpen nem; eddig is „lenyelték” az áramra és a gázra fizetett forintokat, és ez után sem tehetnek másként az ener­giaköltséggel. A vásárlói szoká­sok, a környéken megjelent konkurencia miatt nagyon meg kell gondolniuk, hogy milyen árakat alkalmaznak. De áreme­lés tőlük függetlenül is lesz: a tapasztalat ugyanis az, hogy a gyártók és a nagykereskedők azonnal, már a hatálybalépés napján beépítik áraikba az ener­giahordozók emelt tarifáit. Függetlenül attól, hogy azok nem érinthetik az addig előállí­tott vagy megvásárolt készter­méket. Ami a bolt esetében azt jelenti, hogy a bevétele to­vábbra sem fog nőni, a mi ese­tünkben pedig, hogy újból szo­rosabbra kell húznunk a nadrág­szíjat. Még akkor is, ha netán komoly társadalmi nyomásra kialakulna egy hatékonyabb, átgondolt, jól szervezett, áreme­lést kompenzáló rendszer. Mert ehhez is idő kell. Csak az a kér­dés: van-e még elegendő? Balogh Z. Ki tudja, kerülhet-e még holnap is valami a bögrébe Fotó: Müller Névváltoztatás és politika Vörösből Feketébe Névváltoztatásainkat befolyá­solja a történelem, a politika, sőt a vallás is. Az 1930-40-es évek­ben kényszerből magyarosított neveket mostanában visszave­szik az állampolgárok. „Ez főleg a német nevekre vonatkozik, de nem kizárólag” - mondja a BM Állampolgársági és Névváltozta­tási Osztály vezetője, Csorba Györgyné.- Árra is tudok példát, hogy a szocializmus alatt Vörös nevet viselő, Feketére változtatta nevét a rendszerváltás után, „politikai okból.” Vallási okokra hivatko­zott egy másik ügyfelünk, ami­kor Ördögből Angyallá avan­zsált. Egy Buzi nevű férfinek hi­ába javasoltunk változtatást, azt felelte, hogy nem zavarja ez a név, ahol lakik, ismerik, tisztelik, egyébként is a név olasz eredetű, nincs negatív jelentése. A vallás reneszánszának köszönhetően megnövekedett a bibliai eredetű utónevek választása is.- Mire lehet hivatkozni névváltoztatásnál a vallási és po­litikai okokon túl?- Lehet érzelmi oka a névvál­toztatásnak, például sokan felve­szik a nevelőszülő nevét, vagy ha rossz volt a házaspár családi élete, válás után a gyerekek nem akarják az apa nevét viselni, ilyenkor felvehetik az anya ne­vét. A következő eset, amikor túlságosan gyakori a név - Kis, Szabó. Ez esetben is felvehető a má­sik szülő ritkább neve. Vagy ha a név gúnyolódásra alkalmas, ha a beilleszkedést gátolja.- Milyen nevek megváltozta­tása nem engedélyezhető?-Ismert történelmi személyi­ségek neve, aztán ha válás után a másik szülő bosszantására pél­dául Halál-ra akarják változtatni a gyermek nevét - volt rá példa! -, ha túl gyakori névre akarnak változtatni (Nagy, Horváth), az­után az idegen hangzású, ma­gyartalanul képzett névnél, pl: Warga - kivételes esetben, ha külföldön élő magyar használja, engedélyezhető a beilleszkedés miatt. Csak olyan családi nevet lehet használni, amivel más jo­gos érdekeit nem sértjük. Ide tar­toznak a ma élő híres riporterek, énekesek, ismert személyek. Erre is mondok példát: Szikora Róbert. Akkor sem szoktuk en­gedélyezni a névváltoztatást, ha nem tudja a kérelmező megin­dokolni igényét. Ezenkívül rit­kán engedélyezünk két, vagy több tagú családnevet. Kivétel lehet, ha női ágon nem öröklődő névről van szó. Nem javasoljuk az olyan neveket sem, mint Kerti Virág, Nagy Vitéz, tehát amikor a családnévhez nem való az utó­név.- Mi van a művésznevekkel, il­letve a nemesi címekkel, rangok­kal?- Művészneveket bárki hasz­nálhat, nem szükséges hozzá en­gedély, de a hivatalos okmá­nyokba nem jegyezhető be, il­letve ez sem sértheti más jogos érdekét. Ami a nemesi címeket illeti, az 1947-es törvény meg­szüntette használatukat, ebben ma sincs változás. Külföldön le­het használni a grófi, bárói, ne­mes jelzéseket, „von” szócskát.- Hány utónév van manapság forgalomban?-Több ezer. Az anyakönyv­vezetőknél 1825 óta Magyaror­szágon előforduló utónévjegy­zék kiegészült nemzetiségi ne­vekkel. Ezekből bőven lehet vá­lasztani. A magyar állampolgároknak csak két utónevük lehet. 1945 előtt, azaz a személyi igazolvány megjelenése előtt ennél több is előfordult. Új tendencia az ős­magyar nevek választása, régi, vagy feledésbe merült, esetleg átalakult külföldi utónevek fel­élesztése. Különleges esetben az MTA nyelvtudományi Intézete mondhatja ki az áment. Ilyen például az Aporká. Nem vehető fel becenév, vagy az utónév be­cézett formája. Volt, aki fel akarta venni a Dömper nevet, mert kisfiúként így becézték. Európai vonulómadár megfigyelő nap A BirdLife International, a vi­lág legnagyobb madárvédelemi szervezete október 1-2-re európai vonulómadár-megfigyelő napot hirdetett, melyhez egyesületünk, mint a szervezet magyarországi partnere is csatlakozott. A követ­kező programjainkra mindekit szeretettel meghívunk és várunk. Október I. 9.00-12.00 óráig: Orfű-Herman Ottó-tó: megkö­zelíthető a pécs-orfű-abaligeti au­tóbusszal, leszállás Orfű, Hor­gászfalu III. megállónál, majd onnan kb. 300 m gyaloglás. Me­netrend oda út: Pécsről indul 7.30, 9.30, vissza út Orfűről indul 12.46, 14.37. Péllérd, halastó: megközelíthető az uránvárosi vé­gállomásról a 26-os helyijáratú autóbusszal, leszállás a pellérdi elágazónál, onnan gyalog a köz­lekedési úton déli irányban kb. I, 4 km gyalog. Menetrend: oda út Pécsről indul: 8.00, 9.05, 10.00, II. 00, visszaút pellérdi elágazótól indul: 9.26, 10.21, 11.21, 12.21, 13.21. Mindkét megfigyelési helyszí­nen a témák: madárvonulás, ma- dárgyűrűzés, nemzetközi madár- védelem. Szombat 16.00-17.00 óra: dia­vetítés. Merre, hová vonulnak madaraink? Helyszín: Lenau ház (Pécs, Munkácsy u. 8.). Készpénzzel fizetnek a napraforgóért Lesz elegendő étolaj a hazai üzletekben A Cereol Növényolaj ipari Rt. a napraforgó termesztőkkeb kö­tött szerződésben rögzített ton­nánkénti 20 500, illetve 21 500 forintos felvásárlási áron felül tonnánként további 1500 forint prémiumot fizet mindazoknak a gazdaságoknak, amelyek a fel- vásárlási megállapodásban ere­detileg vállalt mennyiséget le­szállítják. Erre a döntésre azért szánta rá magát a részvénytársa­ság, mert a 420 ezer tonna napra­forgómagra kötött szerződés az aszály okozta hozamkiesés kö­vetkeztében 360-370 ezer ton­nára csökkent. A napraforgó egyike a legjob­ban fizető szántóföldi növé­nyeknek, ráadásul külpiacokon is igen jó - az elmúlt években egyenletesen emelkedő - áron értékesíthető. Nem csoda tehát, ha a termelők nagy várakozással tekintettek az idei szezon elé. Erre úgy tűnt, minden okuk meg is van, hiszen a 380 ezer hektáros vetésterületről mintegy 680-700 ezer tonna termésre volt kilátás. De bármennyire is szárazságtűrő növény a napraforgó, a tartós nyári aszály, a betakarítás ideje alatt lehullott csapadék és az or­szág különböző térségeiben fel­lépő betegségek kedvezőtlenül befolyásolták a jónak ígérkező termést. Az előzetes számveté­sekből már körvonalazódik, hogy az aszály 10-15 százalékos veszteséget okozott a termesz­tőknek, így azok átlagosan hek­táronként mintegy 1.6-1.7 tonna körüli terméssel számolhatnak csupán.-A Cereol bármilyen meny- nyiségű napraforgóra hajlandó lett volna szerződni - mondja Kollár Lajos elnök-vezérigaz­gató. - De azok a gazdaságok, amelyek megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkeztek, sem ve­lünk, sem más feldolgozó üzemmel nem kívánták elköte­lezni magukat, abban bízva, hogy később a megállapodott felvásárlási áraknál magasabbat kapnak majd. A termesztők egy másik jelentős része pedig eleve exportra szerződött. Mindezek ellenére nincs ve­szélyben a belföldi ellátás: a 250-300 ezer tonna magnak megfelelő hazai olaj-igény a megtermett napraforgómag mennyiségből kielégíthető, és bár a korábbi éveknél lényege­sen kisebb mennyiségben, de exportra is jut belőle Ausztriába, Svájcba, Lengyel- és Csehor­szágba, azokba az országokba, amelyek eddig is rendszeres vá­sárlóink voltak. A Cereol három üzemében már megkezdődött a naprafor­gómag feldolgozása. A beszállí­tás, átvétel és minősítés után a gazdálkodók azonnal kézhez kapják a napraforgóért járó pénzt. Most tonnánként 23- 24 000 forintot. A hazai magfelvásárlási árak­ról szólva az elnök-vezérigaz­gató elmondta: azok nagyjából megegyeznek a világpiaci árak­kal. Külföldön jelenleg 250 dol­lárt adnak a nyers napraforgó- mag tonnájáért. A Cereol a fel- vásárlási árait az infláció és a termelési költségek emelkedésé­nek figyelembevételével a jövő­ben is a nemzetközi értékesítési lehetőségekhez kívánja igazítani, és továbbra is fenntartják az elő­finanszírozás rendszerét: a ter­melőknek tavasszal kamatmen­tesen megelőlegezik a termelés­hez szükséges költségeket. (újvári)-Egyes szerzetesek latin ne­vet viselnek...- Vannak rendek, ahol ha­gyomány, hogy szerzetesi nevet vesznek fel. Ilyen a Crescencia nővér. De az útlevelükbe az anyakönyvezett név kerül.-A férj is viselheti felesége nevét?- Nálunk ez csak névváltozta­tással lehetséges, ha nincs férfi utód. Külföldön házasságkötés­nél lehet kérni. Megemlítem azt is, hogy a doktori tituluson kívül egyéb címet, tudományos fokozatot nem lehet hivatalosan a névhez ragasztani: pl. ifj. id. özv. Ma­gyar specialitás a né szócska. Érdekes módon a külföldieknek tetszik, míg a hazaiaknál fordí­tott a kép.- Válás után nem kötelező visszaadni férjünk nevét?- Kivételes esetben a bíróság eltilthatja az asszonyt félje nevé­nek viselésétől, ha súlyos, szán­dékos bűncselekményt követett el. Volt példa arra, hogy a több­szörösen elvált férfi azért változ­tatott nevet, hogy a harmadik fe­leség ne viselje ugyanazt. Buda Magdolna Változó jegybanki kamatok Változnak a devizabetét csere és a kötelező jegybanki tartalék kamatfeltételei. A Magyar Nemzeti Bank szeptember 29-étől egységesíti a devizabe­tét csere kamatfeltételeit a lega­lább hároméves lejáratú deviza­betét ellenében nyújtott forint refinanszírozás és az egy évet a kamatperiódus hosszával (há­rom hónappal) meghaladó devi­zabetétek esetében. Az új devizabetét csere szer­ződéseknél az alkalmazott ka­matláb a kamatmegállapítást megelőző négy három hónapos diszkont kincstáijegy-aukción kialakult átlaghozamok számtani átlaga. Ez jelenleg 30,54 száza­lék. Szintén változik a kötelező tartalék után fizetett kamat is. Október 1-jétől a forintforrások utáni tartalékra fizetett kamatlá­bat hatról nyolc százalékra emeli az MNB. A jegybanki közle­mény szerint az emelkedő betéti kamatok miatt növekedett a ke­reskedelmi bankok kötelező tar­talékainak költsége.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom