Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-30 / 269. szám

1994. szeptember 30., péntek A mai nap uj Dunámon napló 3 Vakságok A közgyűlési botrány ellenére a műsorszórás zavartalan Az Antenna Hungária Részvénytársaság fejlesztései ' «’* > A tavasszal átadott szubintenzív osztályon öt beteget ápolhatnak Fotó: Tóth L. 100 éves a Siklósi Kórház Az utódok méltók az alapító elődökhöz Az elmúlt héten az Antenna Hungária Rt. rendkívüli köz­gyűlésén kitört a botrány: a kis­befektetők nehezményezték, hogy sem a cégismertetőben, sem a társaság részvényeinek nyilvános kibocsátásakor nem volt szó arról a részben, illetve egyáltalán nem teljesített három szerződésről, amely megközelí­tően egymilliárd forintnyi köte­lezettségvállalással jár. A kisbe­fektetők az Antenna Hungária Rt. részvényeiben mint hosszú távú, stabil befektetésben bíz­tak. Amiatt is tiltakoztak, hogy a közgyűlésen a névre szóló kötvényeket bemutatóra változ­tatták, mondván, számukra ez az átminősítés az alacsonyabb árfolyam miatt anyagilag hátrá­nyos lehet. Sovány vigasz, hogy az ÁV Rt. véleménye szerint a kisbefektetőket nem érheti jogi, legfeljebb anyagi hátrány. Ki miben ludas? Ezt hivatott kideríteni a cég igazgatóságá­nak döntése és a rendkívüli közgyűlés jóváhagyásával is­meretlen tettes ellen tett felje­lentés. Az ÁV Rt. a cég vezér- igazgatóját mindenképp elma- rasztalhatónak tartja, mert a vál­lalat tudta nélkül és az áruszállí­tás fedezete híján írt alá olyan okmányokat, amelyeket később külföldi bankok váltóként érvé­nyesíthettek. * Szerencsére a botrányból régi­ónkban rádióhallgatóként, té­vénézőként egyelőre mit sem érzünk. Az Antenna Hungária Rt. változatlanul sugározza a Magyar Rádió és a Magyar Te­levízió műsorait, folytatja meg­kezdett fejlesztéseit, végzi mik­rohullámú és egyéb szolgáltatá­sait. Az AH Rt. Pécsi Üzemigaz­gatóságának vezetője, Horváth Attila elöljáróban leszögezi, hogy a cég privatizáció előtt áll, azt nem lehet előre tudni, hogy az eddig tervezett fejlesztések­ből mi fog megvalósulni. A pécsi adótorony teljes re­konstrukció előtt áll, új tv 1 és tv 2 adórendszert kap várhatóan jövőre, ami hosszú távra, nagy megbízhatósággal biztosítja 100 kilométeres sugarú körben a műsorok vételét. A Nagykani­zsa melletti újudvari adóto­ronyban a tv 1 műsorát sugárzó berendezést újra cserélik jö­vőre. Az új adók belépésével felülvizsgálják a kifogástalan A tűzoltóság 05-ös segély­hívó száma október 1-től már rádiótelefonon is hívható. E hí­vások - a vezetékes rendszerhez hasonlóan - díjtalanok. A MA­TÁV, A Westel 450, a Westel 900 és a Pannon GSM közötti megállapodást a tűzoltóság kezdeményezte, hogy a segít­ségnyújtás minél előbb megva­lósulhasson. A tűzoltóság kéri a rádiótelefonon tűz- vagy kárese­tet jelző állampolgárokat, hogy a bejelentéskor ne feledjék kö­zölni nevüket, telefonszámukat, vételt garantáló kis átjátszóadó­kat, s ahol szükséges, ott a mó­dosításokat (új telepítés) elvég­zik. A tv sugárzásnál az előké­szítések és a kísérletek megtör­téntek a SECAM-ról a PÁL rendszerű átállásra. Ha megszü­letik a döntés az új normán tör­ténő műsorsugárzásra, a csak SECAM rendszerű színes tévé- készülékeinken fekete-fehérben fogható majd az adás. A középhullámú műsorsu­gárzásban nem várható válto­zás. Folyamatosan építik ki a kelet-európai OIRT rendszerű URH adók mellett a nyugati 100 MHz-es CCIR sávot is. Az első ilyen adót jövőre telepítik régiónkban a Tolna megyei úzdi tévéállomáson, a pécsin jövőre készül el az új, szélessávú OIRT és CCIR sugárzó rend­szer, a nagykanizsai adón ehhez már csak az antennarendszert kell megépíteni. A rádió és tv-műsorok, táv­közlési és adatátviteli jelek to­vábbítását végző mikrohullámú ágazat is átfogó rekonstrukció előtt áll a régi berendezések elö­regedése, és a technikai fejlő­déssel belépő üvegszálkábelek miatt. Egyéb szolgáltatásai is van­nak az AH Rt.-nek. Technikai kiszolgálói a személyhívó szol­gáltatást végző magyar-francia Operátor Kft.-nek. A műholdas Enteltracs helymeghatározó rendszer az Európában fuvarozó kamionok helyének pontos meghatározását, azoknak mű­szaki hiba esetén a gyors segít­ségnyújtást és a gazdaságos fu­varszervezést teszi lehetővé. A vállalkozásként induló helyi ke­reskedelmi és közszolgálati stú­diók műsorszóró adói terveinek elkészítésére, kivitelezésére és folyamatos karbantartására is készek, jelenleg Mohácson, Pé­csett, Kaposváron és Pakson van ilyen megbízásuk. * Hogy a tervbe vett fejleszté­sekből mi valósul meg régi­ónkban, a döntő szót az új tu­lajdonos mondja majd ki. Azt se tudni ma még, hogy a csak SECAM rendszerű tévékészü­lékek cseréjére lesz-e központi akció, hitelkedvezmény. Az vi­szont jó hír, hogy a kelet-euró­pai OIRT sávú URH vételre al­kalmas rádiókészülékeinket to­vábbra is használhatjuk. B. M. L. a káreset helyét, tárgyát, to­vábbá azt, hogy van-e életve­szély, milyen terjedelmű a tűz. Ha valaki közúton haladva, gép­járművéből adja le a hívást, tö­rekedjen az eset helyszínéhez közel eső jellegzetes tereptárgy vagy közúti jelzőtábla megadá­sára is. A visszahívhatóság vé­gett - a rádiótelefon kapcsolási számán túl - közölni kell azt is, hogy milyen rendszerű telefon­ról (Westel 450, Westel 900, Pannon GSM) jelzett, s mi a rá­dió körzetszáma (60, 30, 20). Egykorú írásos dokumentu­mokból, szájhagyományokból, a Siklósi Kórházban tudtak ar­ról, hogy a kórház egyik folyo­sójának falán valamikor két vö­rös márványtábla hirdette az in­tézmény 1937-es megújulásá­nak tényét, valamint azon ada­kozók névsorát, akiknek ez kö­szönhető volt. Az ötvenes években a táblát eltüntették, nyilván az zavarta az akkori po­litikai elöljáróságokat, hogy az adakozók neve között Albrecht királyi herceg, Montenuovó herceg, egy sor földbirtokos, gyáros, főispán, alispán, a pécsi székesegyházi uradalom, a pé­csi székeskáptalan szerepelt, a számos földbérlő, orvos, ügy­véd, siklósi polgárok, kereske­dők, mesteremberek nevei mel­lett. Hogy a két nagyméretű már­vány hová lett, senki sem tudta. S a véletlen, most visszaadta a kórháznak a relikviákat, ami kü­lönös jelentőséget azért kapott, mert most ünnepli a kórház az alapításának 100. évfordulóját, s erre az ünnepre visszatehették a táblákat az eredeti helyére. A véletlen pedig épp annak köszönhető, hogy az évfordu­lóra készülődvén több helyütt felújítást végeztek az épületen, s a valamikori tetőtéri rész egy falának vésésekor bukkantak rá a befalazott márványra. A kór­ház akkori igazgatója ily módon mentette meg a pusztítástól a történelmi dokumentumot. A Siklósi Kórház tehát 100 éves. Az évforduló alkalmából dr. Kádas István, a Megyei Kórház volt patológus főorvosa könyvet írt, amelyben részlete­sen leírja a 100 év történetét. A nagyközség képviselőtes­tülete 1893 nyarán határozott a kórház alapításáról. Két nevet kell mindenképp megemlíteni, akiknek fő érdem jutott a meg­valósításban: Koharics János főjegyző és dr. Kregczy Ottó községi orvos. A kórházat egy hajdanvolt huszárlaktanya föl­dszintes, részben vályogépítésű épületéből alakították ki. 1894-ben nyitották meg, mint 10 ágyas vegyesápolású községi magánkórházat. Az első igaz­gató, és sokáig az egyetlen or­vos maga Kregczy Ottó volt, akinek munkáját néhány „sze- gődményes ápoló” segítette. A kórház történetét olvasva kide­rül, hogy a fejlődés az egy év­század alatt - az utóbbi 5-10 évvel ezelőttig - töretlen volt. Az ágyak, az itt ápolt betegek, valamint a dolgozók száma egyre nőtt. Jelentősebb bőví­tésre 1937-ben került sor - ezt örökítette meg a tábla - ekkor 60 ágyas lett, s közkórházzá minősítették. Az átépítés és az új kórház indítása idején már dr. Kádas Lajos volt az igazgató, aki az alapító utóda lett annak 1930-ban bekövetkezett halá­láig. A kórház időközben még tovább fejlődött, s ma már 153 ággyal rendelkezik, s dolgozói­nak száma 270. (Bár ezen mére­tekkel a kis városi kórházak ka­tegóriájába tartozik.) Csupán a négy évvel ezelőtti rendszerváltást sínylette meg, amikor a társadalmi, gazdasági és politikai változások követ­keztében egzisztenciális vész­helyzetbe került, komolyan fon­tolgatták a felszámolását. A rendszerváltás előtti utolsó igazgató intrikák alapján történt menesztése, (Az ezt követó' per során minden vád alól felmen­tették.) a kórház dolgozói több­ségének véleménye ellenére tör­tént új igazgató kinevezése já­rultak hozzá a vészhelyzethez. A jelenlegi igazgató, dr. Faludi Zsigmond 1992-beni kinevezése óta a helyzet konszolidálódott, s ismét felfelé ívelő pályára ke­rült a kórház. Az új igazgatóval az évfor­duló kapcsán természetesen ar­ról beszélgettünk, mivel sikerült ezt elérni? Elsősorban gazda­sági megszorító intézkedések­kel, a kórház átszervezésével, profiljának módosításával, s anyagilag jókor jött, a menekül­tek ellátásáért kapott pénz. (A Menekültügyi Hivatal még csaknem 4 millió forinttal tarto­zik.) A kórháznak sikerült olyan műszereket beszerezni, ame­lyek segítségével olyan műtéti eljárásokat is bevezethettek, amikre korábban nem volt lehe­tőség, mint például az endosco- pos műtétek, (hasfelvágás nél­küli módszer) emlő operációk. Fejlesztették a traumatológiai ellátást is. Kevés vidéki kis kórház dicsekedhet azzal, hogy neves akadémikust, több kül­földi tudományos társaság és egyetem díszdoktorát tudhatja munkatársai között. A POTE klinikai kémiai intézetének nyugalmazott igazgatóját sike­rült a kórház számára meg­nyerni, akinek köszönhetően magas színvonalon működő klinikai-kémiai laboratóriumi osztályt alakítottak ki. Ugyan­csak az utóbbi években hozták létre az 5 ágyas intenzív osz­tályt, modern műszerekkel fel­szerelve és jelentősen bővítették a röntgen és ultrahang diagnosz­tikát is. Itt működik az ország első háromdimenziós színes ult­rahangos vizsgáló készüléke, a siklósi önkormányzatnak kö­szönhetően. Kiépítették a kór­házban az oxigént, altatógázt és sűrített levegőt adó vezetékes rendszert. A kórházban az előbb emlí­tett részlegek mellett a fő osztá­lyok a belgyógyászat, sebészet, szülészet-nőgyógyászat és gyermekgyógyászat működik. A gyermekosztály nem megfe­lelő kihasználtsága, valamint az itt jelentkező létszámgondok okoznak problémát, megoldá­sára többféle lehetőséget latol­gatnak. Az országban egyedülálló módon számolták fel a szemé­szeti ellátás létszámhiányából, illetve gazdaságtalan voltából eredő problémákat. Mégpedig úgy, hogy sajátos módon priva­tizálták. Az ilyen városi kis kórház, a fizetési lehetőségeivel nem tudja felvenni a versenyt a szaporodó magán optikai szem­vizsgáló szalonokkal. Úgy dön­töttek, hogy beszüntetik a kór­házban a szemészeti rendelést, s az egyik optikussal megálla­podva a szemészorvos a szalon­jában rendel, ahol a magánbete­gek mellett a biztosított betege­ket is ellátja. A kórház igazgatója el­mondta, az elkövetkező időszak fontos feladata, a műtők korsze­rűsítése, olyan EKG laborató­rium kialakítása, ahol a jelenle­gibél több féle vizsgálatot tud­nának elvégezni, s természete­sen a műszerezettség további fejlesztése. Ha sikerül, a siklósi kórház maradéktalanul tudja majd ellátni azt a feladatot, amit egy ekkora városi kórháztól el­várnak. A 100 éves évforduló kapcsán ki lehet jelenteni, hogy az utódok méltók a kórházala­pító elődökhöz. Sarok Zsuzsa- Vak zongorista, játszd el nekem a Mary-Mary-t!- De hiszen én nem is va­gyok vak!-Neem?! A folytatást ismerjük. Kopott ruhájú vak cigány húzza a falnak támaszkodva a vonót. Hétre ma várom a Nemzetinél, éjjel az omni­busz tetején jöjjön ki Óbu­dára! Ez a vak ember zene­gép; annyira vak, hogy még a zenét sem látja. Nyüstöli a szárazfát, az Istennek sem akar szünetet tartani. Jönnek a keserves hangok, lekonyul a fehér bot vége, koppanás: valaki pénzt vetett a kitárt hegedűtokba. Talán Schnei­der Fáni volt, egy könnyes pillanatában, amikor belené­zett a kihűlt világba. A zenegépben bennszakad a hang. Elfordul a láthatatlan közönségtől, neki a falnak, belefúródik a szürke mű­kőbe. Katartikus pillanat, már emelkedünk a sztratosz­férába, lüktet a lelkünk, már Istenek vagyunk, már majd­nem Emberek. És nagyon de nagyon hálásak vagyunk a létezésért, egyre jobban tisz­teljük magunkat: íme, egy társunk, ez a zenegép, most régi vendéglők ropogós ab­roszai mellett érzi magát, el­rugaszkodott gönceitől, le­vedletté fölfeslett énjét, mert akadt közülünk egy tiszta, akibe belehasított, hogy most megválthat valami megmagyarázhatatlant. Egy fenét váltott meg. A vak zenegép, ott a falnál, do­bozos sört cincál ki a zsebé­ből, jókorát kortyint a sze­mérmese, visszasüllyeszti a zsebbe a puszta fémet, nek- idönti a hegedűt a kiürese­dett térnek, és fészket rak a jegenyefán a csóka Egerben, a papok városában, ahol de­res már a határ. A vén be­tyár, a lélekbúvár gazfickó húzza tovább, már jöhetne a Szózat, hogy legyünk rendü­letlenül hívek, hogy tisztul­jon már le végre minden, hogy hihessünk végre abban: a gazdag tényleg gazdag, a szegény tényleg szegény, hogy nem derül ki több disz- nóság, hogy az ígéret nem marad beváltatlan, hogy a vak tényleg vak. Hogy kapjunk már valami biztatást, mi, nyomorult vak emberek. Balogh Z. Omega-film később Elmarad az Omega-koncert- ről készült film második részé­nek október 1-jére tervezett su­gárzása, mert a filmösszeállítás munkálatai még nem fejeződtek be. A televízió egyébként a pro­dukciót mindenképpen műso­rára kívánja tűzni. Erre az alko­tók reménye szerint két-három héten belül sor kerülhet. Az egyes csatorna szombati műsora tehát 22.15-ig változatlan. Ek­kor az Omega helyett Lisa Mi- nelli koncertfilmjének ismétlé­sét láthatják a nézők, majd a 23.50-kor kezdődő Drakula című filmmel az eredeti műsor­terv szerint folytatódik az adás. Segélykérés rádiótelefonról Dr. Fényes Miklós 1924-1994 Állatok Világnapja Kutyaugratás ejtőernyővel Szepterhber 22-én elhunyt dr. Fényes Miklós, a Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtárának nyugalmazott igazgatója, akinek csaknem félszázados könyvtárosi mun­kálkodása meghatározó jelen­tőségű volt a könyvtár, s azon keresztül az egyetem életében is. Pécsett született 1924-ben, itt szerzett jogi doktorátust a Pécsi Erzsébet Tudomány- egyetemen, 1951-től dolgozott az Egyetemi Könyvtárban. Szinte minden könyvtári mun­katerületen tapasztalatot szer­zett, majd 1957-től 1984-ig igazgatóként irányította a munkát, és fáradozott a műkö­dési feltételek javításáért, hogy az intézmény megfelelhessen a rohamosan növekvő igények­nek. Az egyetem bővülésével megnőtt feladatokat úgy ol­dotta meg, hogy a könyvtár megfelelő segítője tudott lenni az egyetem oktatási és tudo­mányos munkájának. Tevé­keny tagja és hét évig országos elnöke volt az Egyetemi Könyvtárigazgatók Tanácsá­nak, ahol az országos szakmai fejlesztési irányelvek kimun­kálásában vett részt. A pécsi egyetem és a könyv­tár történetéhez kapcsolódó tudományos munkálkodását nyugdíjba vonulása után is folytatta, mindezen tevékeny­ségéért tüntette ki ez év tava­szán, hetvenedik születésnapja alkalmából az egyetem veze­tése az ország első nyilvános könyvtárát alapító pécsi püs­pök nevét viselő Klimó-emlék- lappal. Munkássága a könyv­tár, az egyetem, és a város tör­ténetének részeként mara­dandó értéket jelent. Széles­körű műveltségét, szaktudását, szakmaszeretetét könyvtáros­kollégák és olvasók nemzedé­kei tisztelték, távozása nem­csak a pécsi, de az egész ma­gyar könyvtárügy nagy veszte­sége. Pécsi Egyetemi Könyvtár Munkakutyaversenyt rendez a hétvégén a pogányi repülőté­ren a Baranya Megyei Repülő és Ejtőernyős Klub, a Mecseki Kultúrpark, a GAS-93 Bt., a Pöttyös cukrászda és a Környe­zetünkért Alapítvány. Az ese­mények szombaton délelőtt 10 órakor Európa-bajnokok ugró­köteles csapatbemutatójával kezdődnek, majd munkaku­tya-verseny a Pécsi Pepsi Ku­páért - nevezni a helyszínen és a Pöttyös cukrászdában lehet -, délután önvédelmi bemutató. Vasárnap délelőtt 9-kor futó­verseny a FEMÁ-tól a repülőté­rig (nevezés a helyszínen), 10 órától kötelék- és műrepülés, ku­tya ejtőernyős ugrása, kutya­szépségverseny, Nagy Bandó András műsora. Mindkét napon megtekinthető a Pécsi Állatkert kisállat-bemutatója, sétarepü­lésre nyílik lehetőség vitorlázó és motoros géppel, lesz tombola (a fődíj sétarepülés), kutyavásár, állatorvosi szaktanácsadás, póni- lovaglás, büfé, bazár, kutyaele- ség és -felszerelés árusítás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom