Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-29 / 268. szám
8 uj Dunántúli napló Közélet 1994. szeptember 28., szerda Magyar-Román Kulturális Napok Kölcsönös megismerés és megértés Mohók-e a biztosítók? Ellenőrzés, limit, brókerek A pécsi Bazilikában rendezett Liszt-orgonakoncerttel zárult pénteken a Magyar-Román Kulturális Napok tíz napon át tartó programja. Az ünnepi hangveseny érdekessége volt, hogy együtt ült az orgonához egy magyarországi és egy romániai (erdélyi) művész, ezzel is kifejezve: Liszt Ferenc zenei öröksége egyaránt része a magyar és a román kultúrának. A pécsi Dómban 1846-ban szólaltatta meg az orgonát a Mester, a rákövetkező évben - 1847-ben - pedig két romániai városban vendégszerepeit: Bukarestben és Iasiban. A koncert tehát egyfajta zenei hidat alkotott a két nép kultúrája között. A közreműködő művészek, a Pápán élő Bíró Lajos és a Csíkszeredában honos Jano- vits Sándor hét Lisz-művet szólaltatott meg, majd a szomszédos nép és kultúrája iránti tiszteletadó gesztusként előadták Ia- cob Muresianu román zeneszerző „Hajnal” című szerzeményét. Ez volt a mű magyar- országi bemutatója. Nagyon keveset tudunk egymásról A záróesemény kapcsán az Új Dunántúli Napló munkatársa nyilatkozatot kért a kulturális napokat megrendező Magyar-Román Baráti Társaság elnökétől, dr. Iglói Zoltántól.- Mi volt a célja a programnak?-A jószomszédság, a kölcsönös megismerés és megértés jegyében rendeztük meg szeptember 14. és 23. között a kulturális napokat. ízelítőt kívántunk nyújtani az érdeklődő közönségnek a magarországi magyar és román, illetve a romániai román és magyar kultúra jeles alkotásaiból. Úgy vélem: a cél megvalósult. Létrejött egy színes, gazdag program, amely - országaink kapcsolat-történetében először - tíz napon át párhuzamosan adott betekintést a közönségnek a két nép kultúrájába.- Miként született meg a kulturális napok gondolata?- A két nép barátságának építése során jutottunk arra a fájdalmas felismerésre, hogy milyen kevéssé ismerjük a szomszédainkat, jelesül: a román népet, a román történelmet és kultúrát. S fordítva: mily kevéssé tudnak toriunk a románok és amit tudnak, gyakran nem is igaz. (Mindez áll - sajnos - a többi közép- és kelet-európai nép kapcsolatára is: oda-visz- sza.) Százszorta többet tudunk a távoli „nagy” nemzetekről, például a németekről, a franciákról vagy az angolokról, mint a szomszédos „kis” népekről, holott ezer éve élünk egymás mellett. Előítéleteink, bizalmatlanságunk és idegenkedésünk egyik forrása éppen az egymás nem ismeréséből fakad, s ezt az „információs görcsöt” kivántuk oldani a kulturális napok által.-Szóljon a kulturális napok tartalmáról.- A program mind a tíz napjára jutott valamilyen érdekes esemény. Igyekeztünk változatos kínálatot nyújtani, hogy a különböző érdeklődésű emberek is találhassanak kedvükre való műsort. A nyelvi nehézségek kiküszöbölése végett előtérbe helyeztünk olyan „inter- nacionális” művészeti ágakat, mint a zene, az ének, a tánc, a kép, a film. A brassói filharmonikusok nemzetközi hírű vonósnégyesének hangvesenye nyitotta meg a kulturális napokat a Művészetek Házában, ahol a legtöbb rendezvényünk zajlott. A román videofdm-mú'sorban a szomszédos ország híres műemlékeit és szépséges tájait bemutató filmeket vetítettünk. Kiállítást rendeztünk a Kolozsvárott élő neves képzőművész, Feszt László alkotásaiból. A magyar-román kisgrafika tárlaton tizenegy romániai-erdélyi művész alkotásait láthatta a közön- ség.A román irodalmi est vendége a Bukarestben élő Lauren- tiu Ulici író-irodalomkritikus, a Román írószövetség elnöke volt. Az egyik napot a magyar- országi románok kultúrájának szenteltük: a szegedi Hóra zenekar és a gyulai román kórus műsorát láthatta a közönség. Megtartottuk a magyar-román kulturális kapcsolatokkal foglalkozó első kerekasztal-beszél- getést, amelynek társrendezője a Román Tudományos Akadémia etnikai kutatóintézete volt. A Városi Könyvtár keretében megnyitottuk a magyar-román kiskönyvtárat, s végül dokumentum kiállítást rendeztünk a társaság történetéből annak emlékére, hogy most van az évfordulója annak, hogy 1988 őszén pécsi polgárok egy csoportja megalapította a Magyar-Román Baráti Társaságot.- Milyen volt a fogadtatása a kulturális napoknak?- Minden várakozásunkat felülmúlta a program szakmai és közönségsikere. Telt ház előtt zajlott a barssói zenekar hangvesenye, a szegedi együttes és a gyulai kórus fellépése, sokan vettek részt az orgonakoncertünkön. „Ránk figyelt” a két ország kormányzata, aminek jelentőségét a most elindult nagy jelentőségű magyar-román tárgyalások adják meg.- Lesz folytatás? Kölcsönös megismerés, megértés- Örömmel közölhetem, hogy lesz. Eleve is hagyományteremtő kezdeményzésnek szántuk a kulturális napokat, s úgy tűnik: teljesül a vágyunk. A brassói muzsikusokat elkísérő kulturális szakemberek már „terepszemlét” tartottak és tapasztalatokat gyűjtöttek Pécsett. Beható tárgyalásokat folytattunk erről a kérdésről, aminek nyomán megszületett az elvi egyezség, hogy 1995 tavaszán megrendezik az erdélyi nagyvárosban a második Román-Magyar Kulturális Napokat. S az a tervünk, hogy a jövőben kétévenként felváltva ad helyet a kulturális fesztiválnak Pécs, illetve Brassó. Megállapodásra jutottunk a Román Tudományos Akadémia etnikai kutatóintézetével is, hogy jövőre Románi- ábn ülnek össze a kerekasztal résztvevői.-Nyereséges volt-e a program?- Szellemiekben igen, anyagiakban nem. Ingyenes volt ugyanis valamennyi rendezvényünk, viszont szívesen fogadtuk az önkéntes adományokat. A tíznapos program ily módon összegyűlt teljes bevételét - társaságunk hagyományainek megfelelően - egy erdélyi gyermekintézmény javára ajánlottuk fel. A kulturális napok pénzügyi fedezetét egyébként a Magyar Országgyűlés és különböző magyarországi alapítványok biztosították.- Ez egy „civil" kezdeményezés volt, ugye?- Izig-vérig civil kezdeményezés: polgárok szervezték polgárok közreműködésével polgárok számára. A kereskedelmi bankok és szakosított pénzintézetek elmúlt évi mérlege és az eredményességet fémjelző tőkemegfelelési mutatók alapján elkészültek a legfrissebb TOP-listák, amelyek 42 intézményt rangsorolnak. A Figyelő Rt. által nyilvánosságra hozott kétféle rangsor élén az OTP Bank, illetve a Citibank Budapest áll. Magyarország legnagyobb pénzintézete az OTP Bank. Az 1993-as 830 958 millió forintnyi főkönyvi mérleggel vezeti a ranglistát, s ez az összeg több mint kétszerese a második helyen következő Magyar Hitel Bankénak. A listán sorrendben a következők szerepelnek: 3. Magyar Külkereskedelmi Bank 4. Kereskedelmi Bank 5. Postabank 6. Budapest Bank 7. Közép-Európai Nemzetközi Bank-(CIB) 8. CIB-Hungária Bank 9. Inter-Európa Bank 10. A minap Pécsett járt dr. Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet elnöke, s találkozott a régió biztosítási szakembereivel. Az alkalmat felhasználva kereste meg az Új Dunántúli Napló munkatársa. Elnök úr! Mit tud tenni a biztosításfelügyelet a biztosító társaságok mohóságának fékentar- tására ?- Úgy gondolom, hogy a biztosítók piacgazdasági szereplők, s természetesen profitra törekvők, nem érzékelem, hogy nagyobb hasznot szeretnének elérni, mint más szakmák. A felügyeletünk fő feladata, hogy a biztosító ne menjen csődbe, s lehetőség szerint tisztességes nyereséget kalkuláljon ki. Elsődlegesen azért vagyunk felelősek, hogy ne legyen túl alacsony az ár, s együttműködünk a versenyhivatallal, amely azért felelős, hogy a piacuraló, erős pozíciót ne használhassák ki.- Ki dönti el, hogy alacsony vagy magas a biztosító által megállapított ár?- Ezek az elemzések borzasztó bonyolultak, hiszen az adott kockázati viszonyrend- szert kell áttekinteni annak függvényében, hogy a biztosító milyen feltételeket vállal. Például más a kockázata egy vadonatúj luxxus gépkocsinak, mint egy tíz éves keleti autónak.-Indokolt-e jelenleg a biztosítási brókerek működése?-Nagy szükség lenne Magyarországon is az igazán jó bróker cégek kialakulására. Jelenleg 220 brókernek adtunk ki engedélyt, nagyon formálisan és liberálisan, a következőkben ezt ésszerű lenne szakmai, Ibusz Bank 11. Takarékbank 12. Citibank Budapest 13. Unicbank 14. Mezőbank 15. Agrobank 16. Creditanstalf 17. Általános Értékforgalmi Bank 18. Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank 19. ING Bank 20. Corvinbank 21. BKD Bank 22. Realbank 23. MHB-Daewoo Bank 24. Credit Lyonnais Bank 25. Konzumbank 26. Dunabank 27. Commerzbank Budapest 28. Leumi Hitel Bank 29. WestLB Hungária 30. Európai Kereskedelmi Bank 31. Iparbankház 32. Banque Indosuez 33. ABN Amro Bank 34. Merkantil Bank 35. Hypo-Bank Hungária 36. Investbank 37. Polgári Bank 38. Magyarországi Volksbank 39. Rákóczi Bank 40. Kvantumbank 41. Nomura Magyar Befektetési Bank 42. Innofinance. A Figyelő Rt. összeállította a legeredményesebb bankok tízes listáját is. Á legnagyobb tőkeanyagi és erkölcsi tényezők alapján szigorítani. A biztosítási törvény tervezete világos, egyértelmű szabályokat ad, amelynek eredményként koncentrációs hullám indul meg: kevesebb, jobb iroda jön létre.-A biztosítók nem igazán örülnek a brókereknek.- Kétségtelen, vannak kevésbé jól felkészült brókerek, akikkel rossz tapasztalatuk van a biztosítóknak. Másrészt azonban együttműködnek, s komoly üzleteket hoznak. Véleményem szerint kellenek brókerek, szükség van a munkájukra.- Van olyan biztosítói törekvés, hogy limitálják a kifizetésre kerülő kárösszeget. Mit szól ehhez a biztosításfelügyelet?-A limit 100 millió forint, ami azt jelenti, hogy eddig az összeghatárig fizet a biztosító társaság, s efölött nem. Tudomásul kell venni a nemzetközi viszontbiztosítási piac követelményeit: arról van szó, hogy sehol nem hajlandók elfogadni korlátlan felelősség vállalását. Nekem is az a véleményem, hogy morálisan és közgazdaságilag sem helyes, hogy korlátlanul átadunk pénzért kockázatot.- Ellenőrzi-e a felügyelet a biztosítókat, s a lakosság fordulhat-e önökhöz panasszal?-A mi szervezetünk adja ki az engedélyeket, s a biztosítási törvénytervezet szerint négyévente átfogó vizsgálatot kell végrehajtanunk valamennyi biztosítónál: ez azt jelenti, hogy mindent, a szolgáltatási színvonalat is meg kell néznünk. A felügyelet nem panaszhivatal, de a gyakorlatban évente 1000-1200 állampolgár megkeres panaszaival. Roszprim N. arányos profitot termelők között - 137,6 profitráta százalékkal - az első a Citibank Budapest. Utána a sorrend a következő: 2. CIB-csoport 3. Unicbank 4. Postabank 5. ING Bank 6. Általános Értékforgalmi Bank 7. BKD Bank 8. Iúter-Európa Bank 9. MHB-Daewoo Bank 10. Európai Kereskedelmi Bank. Összességében megállapítható, hogy a legnagyobbak és a legeredményesebbek köre jelentősen eltér. A mérlegfőösz- szeg szerinti rangsor első tíz helyezettje közül csupán négy bank található a legnagyobb tőkearányos profitot termelők között. A listákból az is kitűnik, hogy a legeredményesebb bankok kivétel nélkül vegyes tulajdonúak,- egy sincs közöttük, amelyik tisztán magyar tulajdonú pénzintézet lenne. N. Zs. A Magyar-Román Kulturális Napok a jószomszédság, a kölcsönös megismerés és megértés jegyében kerültek megrendezésre Fotó: Läufer László Melyek a legnagyobbak és legeredményesebbek? Bankok top-listája Húszéves fiú a gyanúsított A Sárhegy véres titka A brutálisan meggyilkolt férfi holttestét július nyolcadikén fedezték fel Gyöngyös határában, a Sárhegy délnyugati oldalán. Égszínkék sort, fekete gumitalpú szandál volt az áldozat minden viselete. Karján maradt egy aranyozott Casio márkajelzésű óra, mellette a fűben egy kínai gyártmányú póló hevert. Rövidesen bizonyossá vált, hogy az áldozat Ecsédi József, hatvani vállalkozó. Felesége szerint július 6-án reggel hivatalos ügyben Gyöngyösre ment CWN-655-ös rendszámú meggypiros, 626-os LX típusú Mazdával. Azóta nem tért haza. A férfi valóban meg is jelent a jelezett hivatalos helyen, s onnan délelőtt 11 óra körül eltávozott. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság elrendelte a Mazda körözését. Július 9-én este Gyöngyösön, a Jószerencsét úti parkolóban meg is találták. A nyomozás ezután a kocsihoz kötődött. Hogyan került vissza Gyöngyösre? Ki vezette? Ki ült még esetleg benne? Az ügy eleinte könnyűnek tűnt. Számos tanú számolt be arról, hogy a Mazdával többször közlekedett a fiatal G. József, aki szinte hivalkodott az autóval. Több olyan tanú akadt, akit megkért, hogy üljön be a kocsiba ő is pár körre, no persze nem a kormányhoz, s tapasztalja meg, mit tud ez az autó. Ez a magatartás különösnek tűnt. Egyelőre ugyanis csak az volt bizonyítható, hogy a Mazda Ecsédi József tulajdona volt, most pedig G. József használja, titkolózás nélkül. így lenne vajon akkor is, ha ő tette volna el láb alól a hatvani vállalkozót? Amikor a tanúvallomások már letagadhatatlanná tették a furikázást, elővették a fiatalembert. Hogyan is került hozzá az autó? G. József egy különös történetet adott elő. Azt mondta, hogy a kocsi kulcsát és egy benzines kannát egy ismerős testvérpártól kapta némi készpénzzel együtt, hogy hozza el egy közeli helységből, vegyen bele benzint is. A kérést teljesítette, csak ráadásként furikázott az autóval. A történet több ponton sántított. G. József, aki ezek után alaposan gyanúsítható volt jármű önkényes elvétele vétségével, őrizetbe került. Körbejárták a testvérpárt is, de ez a szál zsákutcába vezetett. Node ha a testvéreknek nincs közük az emberöléshez, akkor nem arról van szó, hogy G. ellopta egy megölt ember kocsiját, vagy valaki, esetleg valakik úgy tálalják neki a Mazdát, hogy a ráterelődjék az emberölés gyanúja? Augusztus 9-e óta G. Józsefet, mint emberölés bűntettének gyanúsítottját, bírói határozattal előzetes letartóztatásba helyezték. Beismerte: ő végzett Ecsé- divel, miután elcsalta a Sárhegyre. Elmondta megismerkedésük és találkozásaik körülményeit, a vallomását a felkutatott tanúk és a nyomozás egyéb adatai igazolták. G. azonban valami titkot ma is őriz. Tettének okára a válaszai eddig ellentmondóak. Van arra utaló adat, hogy a gyilkosságot talán előre kitervelte, de ő hitelen felindulásra hivatkozik. Az áldozattól, a kocsiból elvett tárgyak ott kerültek elő, ahol a helyüket megjelölte, de néhány közvetlen bizonyíték hollétéről hallgat. Megpróbálja - ahogy mondani szokták - erdőbe vinni a rendőröket. Van olyan feltételezés, hogy talán társa is volt. Ezt tagadja, de egyelőre nincs bizonyíték ami állítását megerősítené vagy cáfolná. A húszéves fiú nem veszi észre, hogy amit eddig felderített a rendőrség, amit a szakértők megállapítottak, az már a közvetlen és közvetett bizonyítékok sorával erősíti meg az ő beismerő vallomását. Akkor pedig mit takargat? Ecsédi és G. József július 4-én ismerkedtek meg Gyöngyösön, a Volán pályaudvar büféjében. A csövező, barátainál meghúzódó, nincstelen fiatalember megtudta, hogy új ismerőse vállalkozó, jól megy neki. Elhatározta, pénzt szerez tőle. Az illetővel megbeszélte, hogy két nap múlva találkoznak ugyanott. Ecsédi aznapra egy kisebb szívességet kért tőle, amit elvállal. Ezt ugyan nem teljesítette, de a megbeszélt napon a későbbi áldozatot egy trükkel kocsijával együtt felcsalta a Sárhegyre. Hogy ott miről beszélgettek, miért jött valójában G. indulatba, és miért vette elő azt a kést, amit néhány órája kért kölcsön, miért szúrt és mit csinált utána - itt a történet már többször változik. Az tény, hogy miután otthagyta a helyszínt, a vért lemosta magáról, cipőjéről, az Ecsédinél talált pénztárcát - állítólag pár száz forinttal - és az autóstáskát magához vette. Később a kocsiból összeszedett mütyüröket, az autóstáskát, az iratokat eldobta, a Mazdát megtartotta. Lemosta, majd kezdődött az ismert furikázás. G. József tettét bevallotta, állítása szerint meg is bánta. A vesztett csata után mégis harcol. Döntő részletkérdésekben mellébeszél. De miért? Vagy talán kiért? A Sárhegy őrzi a titkát. Némethy Gyula
