Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-29 / 268. szám

8 uj Dunántúli napló Közélet 1994. szeptember 28., szerda Magyar-Román Kulturális Napok Kölcsönös megismerés és megértés Mohók-e a biztosítók? Ellenőrzés, limit, brókerek A pécsi Bazilikában rende­zett Liszt-orgonakoncerttel zá­rult pénteken a Magyar-Román Kulturális Napok tíz napon át tartó programja. Az ünnepi hangveseny érde­kessége volt, hogy együtt ült az orgonához egy magyarországi és egy romániai (erdélyi) mű­vész, ezzel is kifejezve: Liszt Ferenc zenei öröksége egyaránt része a magyar és a román kul­túrának. A pécsi Dómban 1846-ban szólaltatta meg az or­gonát a Mester, a rákövetkező évben - 1847-ben - pedig két romániai városban vendégsze­repeit: Bukarestben és Iasiban. A koncert tehát egyfajta zenei hidat alkotott a két nép kultúrája között. A közreműködő művé­szek, a Pápán élő Bíró Lajos és a Csíkszeredában honos Jano- vits Sándor hét Lisz-művet szó­laltatott meg, majd a szomszé­dos nép és kultúrája iránti tiszte­letadó gesztusként előadták Ia- cob Muresianu román zene­szerző „Hajnal” című szerze­ményét. Ez volt a mű magyar- országi bemutatója. Nagyon keveset tudunk egymásról A záróesemény kapcsán az Új Dunántúli Napló munkatársa nyilatkozatot kért a kulturális napokat megrendező Ma­gyar-Román Baráti Társaság elnökétől, dr. Iglói Zoltántól.- Mi volt a célja a program­nak?-A jószomszédság, a köl­csönös megismerés és megértés jegyében rendeztük meg szep­tember 14. és 23. között a kultu­rális napokat. ízelítőt kívántunk nyújtani az érdeklődő közön­ségnek a magarországi magyar és román, illetve a romániai román és magyar kultúra jeles alkotásaiból. Úgy vélem: a cél megvalósult. Létrejött egy szí­nes, gazdag program, amely - országaink kapcsolat-történe­tében először - tíz napon át pár­huzamosan adott betekintést a közönségnek a két nép kultúrá­jába.- Miként született meg a kul­turális napok gondolata?- A két nép barátságának épí­tése során jutottunk arra a fáj­dalmas felismerésre, hogy mi­lyen kevéssé ismerjük a szom­szédainkat, jelesül: a román né­pet, a román történelmet és kul­túrát. S fordítva: mily kevéssé tudnak toriunk a románok és amit tudnak, gyakran nem is igaz. (Mindez áll - sajnos - a többi közép- és kelet-európai nép kapcsolatára is: oda-visz- sza.) Százszorta többet tudunk a távoli „nagy” nemzetekről, pél­dául a németekről, a franciákról vagy az angolokról, mint a szomszédos „kis” népekről, holott ezer éve élünk egymás mellett. Előítéleteink, bizalmat­lanságunk és idegenkedésünk egyik forrása éppen az egymás nem ismeréséből fakad, s ezt az „információs görcsöt” kivántuk oldani a kulturális napok által.-Szóljon a kulturális napok tartalmáról.- A program mind a tíz nap­jára jutott valamilyen érdekes esemény. Igyekeztünk változa­tos kínálatot nyújtani, hogy a különböző érdeklődésű embe­rek is találhassanak kedvükre való műsort. A nyelvi nehézsé­gek kiküszöbölése végett elő­térbe helyeztünk olyan „inter- nacionális” művészeti ágakat, mint a zene, az ének, a tánc, a kép, a film. A brassói filharmo­nikusok nemzetközi hírű vonós­négyesének hangvesenye nyi­totta meg a kulturális napokat a Művészetek Házában, ahol a legtöbb rendezvényünk zajlott. A román videofdm-mú'sorban a szomszédos ország híres műem­lékeit és szépséges tájait bemu­tató filmeket vetítettünk. Kiállí­tást rendeztünk a Kolozsvárott élő neves képzőművész, Feszt László alkotásaiból. A ma­gyar-román kisgrafika tárlaton tizenegy romániai-erdélyi mű­vész alkotásait láthatta a közön- ség.A román irodalmi est ven­dége a Bukarestben élő Lauren- tiu Ulici író-irodalomkritikus, a Román írószövetség elnöke volt. Az egyik napot a magyar- országi románok kultúrájának szenteltük: a szegedi Hóra ze­nekar és a gyulai román kórus műsorát láthatta a közönség. Megtartottuk a magyar-román kulturális kapcsolatokkal fog­lalkozó első kerekasztal-beszél- getést, amelynek társrendezője a Román Tudományos Akadémia etnikai kutatóintézete volt. A Városi Könyvtár keretében megnyitottuk a magyar-román kiskönyvtárat, s végül dokumen­tum kiállítást rendeztünk a tár­saság történetéből annak emlé­kére, hogy most van az évfordu­lója annak, hogy 1988 őszén pécsi polgárok egy csoportja megalapította a Magyar-Román Baráti Társaságot.- Milyen volt a fogadtatása a kulturális napoknak?- Minden várakozásunkat felülmúlta a program szakmai és közönségsikere. Telt ház előtt zajlott a barssói zenekar hangvesenye, a szegedi együttes és a gyulai kórus fellé­pése, sokan vettek részt az or­gonakoncertünkön. „Ránk fi­gyelt” a két ország kormány­zata, aminek jelentőségét a most elindult nagy jelentőségű magyar-román tárgyalások ad­ják meg.- Lesz folytatás? Kölcsönös megismerés, megértés- Örömmel közölhetem, hogy lesz. Eleve is hagyomány­teremtő kezdeményzésnek szántuk a kulturális napokat, s úgy tűnik: teljesül a vágyunk. A brassói muzsikusokat elkísérő kulturális szakemberek már „te­repszemlét” tartottak és tapasz­talatokat gyűjtöttek Pécsett. Beható tárgyalásokat folytat­tunk erről a kérdésről, aminek nyomán megszületett az elvi egyezség, hogy 1995 tavaszán megrendezik az erdélyi nagyvá­rosban a második Román-Ma­gyar Kulturális Napokat. S az a tervünk, hogy a jövőben két­évenként felváltva ad helyet a kulturális fesztiválnak Pécs, il­letve Brassó. Megállapodásra jutottunk a Román Tudományos Akadémia etnikai kutatóintéze­tével is, hogy jövőre Románi- ábn ülnek össze a kerekasztal résztvevői.-Nyereséges volt-e a prog­ram?- Szellemiekben igen, anya­giakban nem. Ingyenes volt ugyanis valamennyi rendezvé­nyünk, viszont szívesen fogad­tuk az önkéntes adományokat. A tíznapos program ily módon összegyűlt teljes bevételét - tár­saságunk hagyományainek megfelelően - egy erdélyi gyermekintézmény javára aján­lottuk fel. A kulturális napok pénzügyi fedezetét egyébként a Magyar Országgyűlés és különböző magyarországi alapítványok biztosították.- Ez egy „civil" kezdeménye­zés volt, ugye?- Izig-vérig civil kezdemé­nyezés: polgárok szervezték polgárok közreműködésével polgárok számára. A kereskedelmi bankok és szakosított pénzintézetek elmúlt évi mérlege és az eredményes­séget fémjelző tőkemegfelelési mutatók alapján elkészültek a legfrissebb TOP-listák, ame­lyek 42 intézményt rangsorol­nak. A Figyelő Rt. által nyilvá­nosságra hozott kétféle rangsor élén az OTP Bank, illetve a Ci­tibank Budapest áll. Magyarország legnagyobb pénzintézete az OTP Bank. Az 1993-as 830 958 millió forint­nyi főkönyvi mérleggel vezeti a ranglistát, s ez az összeg több mint kétszerese a második he­lyen következő Magyar Hitel Bankénak. A listán sorrendben a következők szerepelnek: 3. Magyar Külkereskedelmi Bank 4. Kereskedelmi Bank 5. Posta­bank 6. Budapest Bank 7. Kö­zép-Európai Nemzetközi Bank-(CIB) 8. CIB-Hungária Bank 9. Inter-Európa Bank 10. A minap Pécsett járt dr. Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet elnöke, s találkozott a régió biztosítási szakembereivel. Az alkalmat felhasználva kereste meg az Új Dunántúli Napló munkatársa. Elnök úr! Mit tud tenni a biz­tosításfelügyelet a biztosító tár­saságok mohóságának fékentar- tására ?- Úgy gondolom, hogy a biz­tosítók piacgazdasági szerep­lők, s természetesen profitra tö­rekvők, nem érzékelem, hogy nagyobb hasznot szeretnének elérni, mint más szakmák. A felügyeletünk fő feladata, hogy a biztosító ne menjen csődbe, s lehetőség szerint tisztességes nyereséget kalkuláljon ki. El­sődlegesen azért vagyunk fe­lelősek, hogy ne legyen túl alacsony az ár, s együttműkö­dünk a versenyhivatallal, amely azért felelős, hogy a piacuraló, erős pozíciót ne használhassák ki.- Ki dönti el, hogy alacsony vagy magas a biztosító által megállapított ár?- Ezek az elemzések bor­zasztó bonyolultak, hiszen az adott kockázati viszonyrend- szert kell áttekinteni annak függvényében, hogy a biztosító milyen feltételeket vállal. Pél­dául más a kockázata egy vado­natúj luxxus gépkocsinak, mint egy tíz éves keleti autónak.-Indokolt-e jelenleg a biztosí­tási brókerek működése?-Nagy szükség lenne Ma­gyarországon is az igazán jó bróker cégek kialakulására. Je­lenleg 220 brókernek adtunk ki engedélyt, nagyon formálisan és liberálisan, a következőkben ezt ésszerű lenne szakmai, Ibusz Bank 11. Takarékbank 12. Citibank Budapest 13. Unicbank 14. Mezőbank 15. Agrobank 16. Creditanstalf 17. Általános Értékforgalmi Bank 18. Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank 19. ING Bank 20. Corvinbank 21. BKD Bank 22. Realbank 23. MHB-Daewoo Bank 24. Credit Lyonnais Bank 25. Konzumbank 26. Dunabank 27. Commerzbank Budapest 28. Leumi Hitel Bank 29. WestLB Hungária 30. Európai Kereske­delmi Bank 31. Iparbankház 32. Banque Indosuez 33. ABN Amro Bank 34. Merkantil Bank 35. Hypo-Bank Hungária 36. Investbank 37. Polgári Bank 38. Magyarországi Volksbank 39. Rákóczi Bank 40. Kvantum­bank 41. Nomura Magyar Be­fektetési Bank 42. Innofinance. A Figyelő Rt. összeállította a legeredményesebb bankok tízes listáját is. Á legnagyobb tőke­anyagi és erkölcsi tényezők alapján szigorítani. A biztosítási törvény tervezete világos, egyértelmű szabályokat ad, amelynek eredményként kon­centrációs hullám indul meg: kevesebb, jobb iroda jön létre.-A biztosítók nem igazán örülnek a brókereknek.- Kétségtelen, vannak ke­vésbé jól felkészült brókerek, akikkel rossz tapasztalatuk van a biztosítóknak. Másrészt azon­ban együttműködnek, s komoly üzleteket hoznak. Véleményem szerint kellenek brókerek, szük­ség van a munkájukra.- Van olyan biztosítói törek­vés, hogy limitálják a kifizetésre kerülő kárösszeget. Mit szól eh­hez a biztosításfelügyelet?-A limit 100 millió forint, ami azt jelenti, hogy eddig az összeghatárig fizet a biztosító társaság, s efölött nem. Tudo­másul kell venni a nemzetközi viszontbiztosítási piac követel­ményeit: arról van szó, hogy sehol nem hajlandók elfogadni korlátlan felelősség vállalását. Nekem is az a véleményem, hogy morálisan és közgazdasá­gilag sem helyes, hogy korlát­lanul átadunk pénzért kockáza­tot.- Ellenőrzi-e a felügyelet a biztosítókat, s a lakosság for­dulhat-e önökhöz panasszal?-A mi szervezetünk adja ki az engedélyeket, s a biztosítási törvénytervezet szerint négyé­vente átfogó vizsgálatot kell végrehajtanunk valamennyi biz­tosítónál: ez azt jelenti, hogy mindent, a szolgáltatási színvo­nalat is meg kell néznünk. A felügyelet nem panaszhivatal, de a gyakorlatban évente 1000-1200 állampolgár megke­res panaszaival. Roszprim N. arányos profitot termelők között - 137,6 profitráta százalékkal - az első a Citibank Budapest. Utána a sorrend a következő: 2. CIB-csoport 3. Unicbank 4. Postabank 5. ING Bank 6. Álta­lános Értékforgalmi Bank 7. BKD Bank 8. Iúter-Európa Bank 9. MHB-Daewoo Bank 10. Európai Kereskedelmi Bank. Összességében megállapít­ható, hogy a legnagyobbak és a legeredményesebbek köre je­lentősen eltér. A mérlegfőösz- szeg szerinti rangsor első tíz he­lyezettje közül csupán négy bank található a legnagyobb tő­kearányos profitot termelők kö­zött. A listákból az is kitűnik, hogy a legeredményesebb ban­kok kivétel nélkül vegyes tulaj­donúak,- egy sincs közöttük, amelyik tisztán magyar tulaj­donú pénzintézet lenne. N. Zs. A Magyar-Román Kulturális Napok a jószomszédság, a kölcsönös megismerés és megértés je­gyében kerültek megrendezésre Fotó: Läufer László Melyek a legnagyobbak és legeredményesebbek? Bankok top-listája Húszéves fiú a gyanúsított A Sárhegy véres titka A brutálisan meggyilkolt férfi holttestét július nyolcadi­kén fedezték fel Gyöngyös ha­tárában, a Sárhegy délnyugati oldalán. Égszínkék sort, fekete gumitalpú szandál volt az áldo­zat minden viselete. Karján ma­radt egy aranyozott Casio már­kajelzésű óra, mellette a fűben egy kínai gyártmányú póló he­vert. Rövidesen bizonyossá vált, hogy az áldozat Ecsédi József, hatvani vállalkozó. Felesége szerint július 6-án reggel hivata­los ügyben Gyöngyösre ment CWN-655-ös rendszámú meggypiros, 626-os LX típusú Mazdával. Azóta nem tért haza. A férfi valóban meg is jelent a jelezett hivatalos helyen, s on­nan délelőtt 11 óra körül eltávo­zott. A Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság elrendelte a Mazda körözését. Július 9-én este Gyöngyösön, a Jószerencsét úti parkolóban meg is találták. A nyomozás ezután a kocsi­hoz kötődött. Hogyan került vissza Gyöngyösre? Ki vezette? Ki ült még esetleg benne? Az ügy eleinte könnyűnek tűnt. Számos tanú számolt be arról, hogy a Mazdával több­ször közlekedett a fiatal G. Jó­zsef, aki szinte hivalkodott az autóval. Több olyan tanú akadt, akit megkért, hogy üljön be a kocsiba ő is pár körre, no persze nem a kormányhoz, s tapasz­talja meg, mit tud ez az autó. Ez a magatartás különösnek tűnt. Egyelőre ugyanis csak az volt bizonyítható, hogy a Mazda Ecsédi József tulajdona volt, most pedig G. József használja, titkolózás nélkül. így lenne vajon akkor is, ha ő tette volna el láb alól a hatvani vállalkozót? Amikor a tanúvallomások már letagadhatatlanná tették a furikázást, elővették a fiatalem­bert. Hogyan is került hozzá az autó? G. József egy különös törté­netet adott elő. Azt mondta, hogy a kocsi kulcsát és egy benzines kannát egy ismerős testvérpártól kapta némi kész­pénzzel együtt, hogy hozza el egy közeli helységből, vegyen bele benzint is. A kérést teljesí­tette, csak ráadásként furikázott az autóval. A történet több ponton sántí­tott. G. József, aki ezek után alaposan gyanúsítható volt jármű önkényes elvétele vétsé­gével, őrizetbe került. Körbejár­ták a testvérpárt is, de ez a szál zsákutcába vezetett. Node ha a testvéreknek nincs közük az emberöléshez, akkor nem arról van szó, hogy G. el­lopta egy megölt ember kocsi­ját, vagy valaki, esetleg valakik úgy tálalják neki a Mazdát, hogy a ráterelődjék az emberö­lés gyanúja? Augusztus 9-e óta G. Józse­fet, mint emberölés bűntettének gyanúsítottját, bírói határozattal előzetes letartóztatásba helyez­ték. Beismerte: ő végzett Ecsé- divel, miután elcsalta a Sár­hegyre. Elmondta megismerke­désük és találkozásaik körül­ményeit, a vallomását a felkuta­tott tanúk és a nyomozás egyéb adatai igazolták. G. azonban valami titkot ma is őriz. Tettének okára a vála­szai eddig ellentmondóak. Van arra utaló adat, hogy a gyilkos­ságot talán előre kitervelte, de ő hitelen felindulásra hivatkozik. Az áldozattól, a kocsiból elvett tárgyak ott kerültek elő, ahol a helyüket megjelölte, de néhány közvetlen bizonyíték hollétéről hallgat. Megpróbálja - ahogy mondani szokták - erdőbe vinni a rendőröket. Van olyan feltéte­lezés, hogy talán társa is volt. Ezt tagadja, de egyelőre nincs bizonyíték ami állítását mege­rősítené vagy cáfolná. A húsz­éves fiú nem veszi észre, hogy amit eddig felderített a rendőr­ség, amit a szakértők megállapí­tottak, az már a közvetlen és közvetett bizonyítékok sorával erősíti meg az ő beismerő val­lomását. Akkor pedig mit ta­kargat? Ecsédi és G. József július 4-én ismerkedtek meg Gyön­gyösön, a Volán pályaudvar bü­féjében. A csövező, barátainál meghúzódó, nincstelen fiatal­ember megtudta, hogy új isme­rőse vállalkozó, jól megy neki. Elhatározta, pénzt szerez tőle. Az illetővel megbeszélte, hogy két nap múlva találkoznak ugyanott. Ecsédi aznapra egy kisebb szívességet kért tőle, amit elvállal. Ezt ugyan nem teljesítette, de a megbeszélt na­pon a későbbi áldozatot egy trükkel kocsijával együtt fel­csalta a Sárhegyre. Hogy ott mi­ről beszélgettek, miért jött való­jában G. indulatba, és miért vette elő azt a kést, amit néhány órája kért kölcsön, miért szúrt és mit csinált utána - itt a törté­net már többször változik. Az tény, hogy miután ott­hagyta a helyszínt, a vért le­mosta magáról, cipőjéről, az Ecsédinél talált pénztárcát - ál­lítólag pár száz forinttal - és az autóstáskát magához vette. Később a kocsiból összesze­dett mütyüröket, az autóstáskát, az iratokat eldobta, a Mazdát megtartotta. Lemosta, majd kezdődött az ismert furikázás. G. József tettét bevallotta, ál­lítása szerint meg is bánta. A vesztett csata után mégis harcol. Döntő részletkérdésekben mel­lébeszél. De miért? Vagy talán kiért? A Sárhegy őrzi a titkát. Némethy Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom