Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-29 / 268. szám

1994. szeptember 29., csütörtök A mai nap üj Dunántúli napló 3 A teljes körű összeírás szombaton kezdődik Tükörben a mezőgazdaság A népszámláláshoz hasonló volumenű felmérésre készül a hazai statisztika: teljes körű mezőgazdasági összeírás kez­dődik szombaton. Többezer - pontosan 16 800 fő - számláló- biztos járja majd a települése­ket, s mint azt dr. Novák Zoltán, a KSH Baranya Megyei Igazga­tóságának igazgatója említette, a magyar mezőgazdaságban végbement mélyreható változá­sokat kell tettenérniük. Hiszen csak Baranyában az előzetes számítgatások szerint közel ötvenötezer gazdaság lé­tezhet a kárpótlással, privatizá­cióval és egyéb földvásárlással szerzett tulajdon nyomán. A KSH igazgatója a lakosság és az önkormányzatok segítségét és együttműködését kéri ehhez az október 21-ig tartó munkához. Megyénkben 444 számlálókör­zetet alakítottak ki, s közel fél­ezer számlálóbiztos és az őket irányító megbízott vesz részt a munkában, kopogtatnak be por­táról portára Baranya 302 tele­pülésén. Kérdéseikhez a kérdő­ívek már megérkeztek Pécsre is. Ebben számba veszik az adott gazdaság, a gazdasághoz tar­tozó személyek adatait, a földre, az állatállományra vonatkozó jellemzőket. (Szarvasmarha, sertés, juh, ló, baromfi, egyéb.) Külön kérdéskör vonatkozik a mezőgazdasági épületekre és eszközökre. Kézenfekvő volt, hogy meg­kérdezzük dr. Novák Zoltántól, vajon miért van szükség erre a nagylélegzetű munkára? A KSH igazgatója elmondotta, hogy a legutóbbi hasonló össze­írás még a privatizáció előtt ké­szült, nem használható. Minek­után Magyarországon a lakos­ságnak csaknem fele érdekelt valamilyen formában a mező- gazdasági termelésben, nem mindegy, hogy milyen agrárpo­litikai döntéseket hoz a kor­mányzat. Megalapozott dönté­sek pedig csak akkor születhet­nek, ha olyan adatok birtokában vannak, ami hű képet nyújt az agrárágazatról. Éppen ezért fon­tos az összeírás pontossága és az abban közreműködők fe­lelőssége, hiszen a statisztika közvetve a mezőgazdasági ter­melők széles táborának érdekeit szolgálja. Másrészt a hazai statisztika megújulásának idejét éljük, amit sürget az a körülmény is, hogy az Európai Unió-beli tel­jes tagságunk elérésének felté­tele statisztikai rendszerek har­monizálása. Végezetül fontos információ: a mezőgazdasági gazdaságszer­kezet összeírásának feldolgo­zása és az adatok közzététele az ígéretek szerint gyors lesz. Az állatállományra vonatkozó ada­tokat már az idén közzéteszi a KSH, a teljes felmérést pedig - a korábbi adatokkal is össze­vetve - a jövő év első hónapjai­ban fogja az ország elé tárni. K. F. Folyik a cukorrépa betakarítása Szentlőrinc határában Fotó: Tóth László Az adós fizessen! Naponta hallani társas vállal­kozásokról, egyéni vállalkozók­ról, akik üzlettársaknak, egyé­neknek hiteleztek, és a követe­lésüket nem tudják behajtani. A kintlévőségek növekedése a vál­lalkozás átmeneti vagy teljes fi­zetésképtelenségét, gyakran az adott vállalkozás bukását okoz­hatja. E folyamatok megelőzé­sére, kezelésére „A követelés biztosítékai és a követelésbehaj­tás törvényes eszközei” címmel tegnap előadását szervezett a megye kisebb-nagyobb pénzin­tézeteiben, gazdálkodó szerve­zeteinél és közüzemi vállalatai­nál dolgozó szakemberek szá­mára az Ope et Consilio Bt. A budapesti székhelyű Refe­rens Információs és Bűnmege­lőzési kft. az országban első­ként kezdett el foglalkozni in­formáció kontrollal, peren kí­vüli egyezséggel és a jogszerű követelések behajtásának elő­készítésével. Az ügyvezető tá­jékoztatója szerint ma Magyar- országon a cégek közel négy- százmilliárd forinttal tartoznak egymásnak. A pénzintézetek összes kintlévősége eléri az ezermilliárd forintot. Ma egy je­lentős üzlet kötése előtt fontos az óvatosság: szükséges a part­nert cégbíróságon, sőt magány­nyomozóval ellenőriztetni, hisz rengeteg a bejegyzetlen fan­tomcég. A követelések behaj­tása évekbe telik - a hitelező a pénzének töredékét kapja vissza vagy még azt sem. Annyi a pénze után futó cég, hogy emi­att „sorbaállás” van a bíróságo­kon. Majd az életből ellesett gya­korlati példák következtek. Majd a megjelentek figyelmébe ajánlották a „Követelések, be­hajtása” című könyvet. A. E. Koncz András az utóbbi évek „terméséből” válogatott a tár­lathoz Tóth László felvétele Szintézis a századról Koncz András tárlata a Galériában Ma délután 5 órakor nyílik meg a Pécsi Galériában Koncz András festőművész tárlata. Az 1953-ban született művész az 1990-94 között készített nagy­méretű hagyományos, valamint „vas”-képeit hozta el Pécsre. Koncz András saját alkotá­sairól szólva elmondta, hogy az 1900-as évek legvégén valami­képp a XX. század képi szinté­zisére törekszik. Nem csoda hát, hogy majd’ minden képen „idé­zeteket” láthatunk a század meghatározó képzőművész al­kotóitól, Picassotól Tatlinig. Koncz a ma divatos szecesszi­óba való visszarévedés helyett a 20-30-as évek művészi és társa­dalmi mozgalmaiban látja az utóbbi száz év velejét. Képein a virágmintás, franciabarokk ta­pétamintás háttér előtt gázálar­cos body-builder ácsorog, kon­centrációs tábor kutyás őre Tat- lin híres szobrát nézegeti, ter­melési képnek ható távvezeték­szerelő brigád közé egy műugró repül be, míg a narancsszín égen kék virágok kergetőznek. Elbeszélése szerint a világ legfontosabb elemei az idők fo­lyamán nem változnak, csak a hozzájuk való viszony. E tétel jellemző megjelenése a „vas”-kép, mely szintén „tapé­tamintákat” mutat, csak éppen furcsán, szürkén, éles vasfoga­kat csipkézve, az otthonosság legcsekélyebb jelét sem mu­tatva. Koncz Andrásnak, aki Eu­rópa számos nagyvárosában ál­lított ki eddig, a pécsi a 10. önálló tárlata. M. K. Az élőzene halála Szerencsére akad pozitív példa is: a pécsi Áfáimba gyakran hívnak meg muzsikusokat Fotó: Tóth Gazdaság - bankárszemmel Hiányoznak a vállalkozásokat igazán segítő bankok Galaxis, Pepita-bár, Orly-diszkó... Ki ne hallott volna Pécs legismertebb szóra­kozóhelyeiről, hová naponta sok száz fiatal jár?! Ám a náluk néhány évvel idősebb korosz­tályból a diszkózene általában kevés embernek jelent kikap­csolódást. Három és fél éve alakult a Pepita együttes. Az akkor nyílt Pepita-bár esti programján ele­inte minden nap ők szerepeltek, később fellépéseik száma heti háromra, majd egyre csökkent. A Pepitában ma már egyáltalán nincs élőzene.- A fiatalságnak manapság sajnos nincs igénye az élőze­nére, jobban élvezik ha leme­zekről, eredeti előadótól hall­gathatják a zenét - panaszolta Szabó László, az együttes veze­tője. Dr. Istók Tímeát, az Országos Szórakoztató Központ megyei kirendeltségének képviselőjét kérdeztem arról, milyen lehető­ségei vannak ma egy olyan ze­nekarnak, mely korábban rend­szeresen fellépett bárokban, ét­termekben, különböző rendez­vényeken?- Gyakorlatilag elég remény­telen a helyzetük. Sorra nyílnak a diszkók, melyek minden éj­szaka dugig megtelnek, de itt csupán gépről szól a zene. A 60-as, 70-es években még ren­geteg nagyszámú (öt-hat fős) zenekarnak jelentett biztos megélhetési lehetőséget, hogy rendszeresen bárokban, vendég­lőkben léptek fel. Holott közis­merten számtalan új étterem, söröző nyílik, ma már szinte egyikben sem játszanak zeneka­rok. Egyrészt, mert ezek belső tere kicsi egy többfős zenekar számára, másrészt sokkal egy­szerűbb a zenét egy hi-fi beren­dezéssel, és néhány lemezzel megoldani.- Ahol esetleg még igény lenne élőzenére, ott is inkább csak egy személyt alkalmaznak, aki automata billentyűzenével egyedül képes több zenész he­lyett játszani. így jóval kisebb helyre van szükség, és csak egy zenészt kell alkalmazni. Főként csak nagyobb alkalmi rendez­vényekre hívnak zenekart, melynek honoráriuma egy me­gyei együttes esetében néhány tízezer forintot jelent, fővárosi zenészek ennek többszörösét is elkérik. Dr. Istók Tímea a továbbiak­ban elmondta, hogy a zenészek képzettsége is némi kívánniva­lót hagy maga után, ezenkívül nem foglalkoznak önmaguk reklámozással, így az emberek nem ismerik őket. Egyre fonto­sabb, hogy a zeneszám eljátszá­sán kívül valamiféle show mű­sorral is elkápráztassák a hallga­tóságot. Megoszlanak a vélemények arról, hogy valóban nincs e igény az élőzenére. A pécsi egyetemi hallgatók például ta­valyi élményeikre visszaemlé­kezve elmondták, hogy a leg­emlékezetesebb bulikon soha­sem diszkós, hanem zenekar játszotta a „talpalávalót”. Nemes Anett A Kereskedelmi Bank Rt. a mérlegfőösszeget tekintve a 4-5. helyet foglalja el a ha­zai „toplistán”. A pénzinté­zet tegnap Baranyában járt vezérigazgató-helyettesétől, Kovács Páltól részben a keddi parlamenti miniszter- elnöki beszéd apropóján kértünk interjút.- Horn Gyula azt mondta a Parlamentben, hogy a bankok helyzetének rendezésére an­nak ellenére sincs garancia, hogy e célra az elmúlt évben több, mint 300 milliárd forin­tot fordított az előző kormány.- Ha azt nézzük, hogy ez alatt az idő alatt milyen ered­ményeket kellett volna elérnie a bankszférának, akkor ez a kijelentés egy kis türelmetlen­ségre utal. Úgy gondolom, hogy a bankoknak a szűk egy esztendő alatt sem lehet haté­konyabban rendeznie a gazda­ság általános problémáit, mint a mindenkori kormányzatok­nak, évtizedek alatt. A folya­matot - a bankoknak a tartalé­kokkal való feltöltését - he­lyesnek ítélem, a célokat te­kintve továbbra is indokoltnak tartom, hogy a banki szféra valahol vegyen részt a gazda­ság pénzügyi rendezésében és reorganizációjában. Nem tar­tom viszont indokoltnak az adóskonszolidációs eljárásnak az olyanfajta megközelítését, amely határnapokhoz, sűrített ütemekhez, és bizonyos érte­lemben állami döntésekhez, nem pedig közgazdasági té­nyezőkhöz köti ezeket a ten­denciákat. Ez a kormányzat is nagy feladatokat kell, hogy hárítson a következő időszak­Kovács Pál vezérigazgató­helyettes Fotó: Tóth ban főként a nagy állami ban­kokra a gazdaság szanálásá­ban, viszont korlátozó té­nyező, hogy milyen mozgáste­ret enged meg a bankoknak ebben a „játékban”.-Nagyon sok kritika éri a kereskedelmi bankokat a te­kintetben, hogy túlságosan is a biztos profit elérésére töre­kednek, és nem vállalnak iga­zán kockázatot oly módon, hogy részt vegyenek a gazda­ság élénkítésében, a vállalko­zások fejlesztésében. Elkép­zelhetetlennek tartja, hogy egymilliárdos ingatlanvásár­lás helyett a bank ezt a pénzt egy vállalkozásba fektesse?- Úgy vélem, hogy a gazda­ság élénkítésében, az eddigi folyamatokban igenis a ban­kok azok a szereplők, akik eddig a legnagyobb részt vál­lalták föl. Hogy ez sok vagy kevés, megítélés kérdése. Egy dologgal tisztában kell lenni: a bankok az állami tulajdon dacára is profit orientált szer­vezetek. Következésképpen gazdaságpolitikai missziót csak olyan körülmények kö­zött tudnak fölvállalni, ame­lyek nem keresztezik ezt az érdeket. Ezzel együtt nagyon sok olyan tevékenységben vett részt a bank - nem biztos, hogy kizárólagosan jószántá­ból amelyik nem felel meg ennek a követelménynek. Hadd emlékeztessek például a hírhedtté vált újrakezdési köl­csönre, amelyik nem igazán a hiányzó vállalkozói középré­teget teremtette meg, de kife­jezetten egy állami gazdaságé­lénkítő kampány banki eszkö­zökkel történő kezelése volt. A szerkezetátalakításban stra­tégiai mozzanat a privatizáció, és ennek a banki hitelezése, a nagyvállalati struktúrának az egszisztencia hitelekkel tör­ténő szétbontása és a rendszer újra indítása. Ez a hitelezői tevékenység a mai finanszíro­zási gyakorlat legkockázato- sabbika. Ugyanis egy működő rendszert hitelteherrel „nyom meg” anélkül, hogy bármi vál­tozna vagy fejlődne, hiszen csak annyi történt, hogy a tulaj­donos most nem az állam vagy valamelyik szervezete, hanem magánszemély vagy -társaság. Ennél többet, mint amennyit ma a bankszféra vállal, várni nem lehet. Balogh Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom