Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-27 / 266. szám

1994. szeptember 27., kedd Közélet uj Dunántúli napló 9 Kiknek is kedvez az egyedülállóan különleges, ám drága ellátás? Immár háromszorosan is különleges a pécsi Malomvöl­gyi úti Szociális Otthon új szárnya, amelynek júliusban volt az műszaki átadása, mű­ködési költségfedezet híján he­teken át teljesen felszerelten, de üresen állt, s most október­től végre beköltözhet a 150 idős lakó. Bár ennek a most oldódó szi­tuációnak is van furcsasága, az mégsem tartozik a különlegesség kategóriájába. Magának az in­tézménynek a jellege viszont igen, mert - mint hírlik orszá­gosan egyedülálló a maga nemé­ben. A Pécsi Önkormányzat 1992-ben sikeresen pályázta meg az 50 százalékos arányú ál­lami támogatást olyan szociális otthoni férőhelybővítéshez, amely az ellátás és ápolás inten­zitása és színvonala tekintetében inkább a kórházi elfekvő osz­tályokéhoz, mint az átlag szociá­lis otthonokéhoz hasonlít. Az önkormányzatot és a pá­lyázatát szakmailag támogató Népjóléti Minisztériumot az a tapasztalati felismerés vezette, hogy az utóbbi időszakban a szociális otthonokba jelentkezők - beutaltak - 60-70 százaléka olyan idős ember, aki erősen mozgáskorlátozott, vagy ágyhoz kötött beteg és képtelen önmagá­ról gondoskodni. Az épület 1993 áprilisa és 1994 júliusa között épült fel és kitűnő minőségben. Ez olyan kü­lönleges kivitelezői teljesítmény volt, hogy meg is lepte az ön- kormányzatot, amely eredeti, sőt első pótköltségvetése készítése­kor sem számolt azzal, hogy a Malomvölgyi úti intézmény új szárnya még idén működhet. így az utolsó negyedévre nem kevés hercehurcával kerestek és talál­tak is végül pénzfedezetet az in­dításhoz. A harmadik különlegesség, hogy az önkormányzat szeptem­ber elején hozott és október 1-jé- től hatályos rendelet-módosítása értelmében eltérő lesz a Malom­völgyi úti Szociális Otthon már működő szárnyaiban, illetve az új épületrészében alkalmazott té­rítési díj. Már ez sem szokvá­nyos, de az egy intézményen be­lüli eltérést a felsőbb szintű jog­szabályok lehetővé teszik. A ta­rifa azonban országos csúcsot döntöget: míg a hagyományos felszereltségű működő szár­nyakban a havi térítési díj 8100 forint, addig az újban 12 000 fo­rint lesz. Állítólag jelenleg csak Miskolcon működik egy olyan szociális otthon, ahol a havi térí­tési díj ezt a mértéket megköze­líti. A majd 50 százalékos emelés révén kiugróan magas díj arra a kérdésre csábít, hogy ugyan mi­től „szociális” egy ilyen intéz­mény? S mi van azokkal - ez egyébként a közgyűlés ülésén is felmerült -, akiknek a saját, il­letve eltartásra kötelezhető hoz­zátartozóik jövedelméből nem telik ki ez az összeg, noha egész­ségi állapotuk ezt az ellátási színvonalat igényli?-A Szociális törvény meg­szüntette a térítési díjak egyen- lősdijét, s lehetővé tette, hogy a térítési díjat maximum az úgy­nevezett szűkített önköltségnek egy ellátottra jutó összegében szabják meg az intézmények fenntartói. A Malomvölgyi úti Szociális Otthon régebbi szár­nyaiban az egy ellátottra vetített szűkített költségvetés 10 400 fo­rint volt tavaly, a jövedelmi vi­szonyokra tekintettel azonban a térítési díjat 8100 forintban álla­pította meg az önkormányzat közgyűlése. Az új szárnyban a havi 12 000 forintos térítési díj­hoz képest a szűkített önköltség 20 792 forint, tehát mindkét esetben a különbözetet az ön- kormányzat pótolja ki - tájékoz­tat dr. Sohár Endre, a Pécsi Pol­gármesteri Hivatal Népjóléti iro­dájának vezetője.-Mi okozza a költségek ilyen arányú eltérését?- Az új szárny lényegesen na­gyobb működési költsége abból adódik, hogy ez a részleg jelle­géből következően igen magas - ám szakmai útmutató alapján meghatározott és indokolt ­gondozói létszámmal dolgozik majd: három műszakban 112 fő. De kell is ennyi gondozó olyan magatehetetlen betegekhez, aki­ciális otthonokban. Alig két hete egyébként egy nürnbergi kórház­tól kaptunk ajándékba használt, de jó állapotú és mozgatható ■ __—£_____ A z idősek és mozgáskorlátozottak fürdetését hivatott segíteni az állítható kádszék Fotók: Müller Andrea két például esetleg napjában többször is tisztába kell tenni, át kell öltöztetni. Az intézményszámy felsze­reltsége - a hidraulikusan moz­gatható és gurítható ágyak, az ágytálakat percek alatt sterilizáló berendezés - hogy csak ezt a két példát említsem - mindenekelőtt Pécsett, a Malomvölgyi úti Szociális Otthon új szárnyában kor­szerű, állítható ágyak várják a beteg, illetve nehezen mozgó gondozottakat ágyakat. Ezek révén a régebbi szociális otthonokban is köny- nyebb lesz a gondozók munkája. % A félreértések elkerülése vé­gett: csak látszólagos az az össze­függés, hogy minél könnyebb a technikai eszközök révén a gon­dozók munkája, annál magasabb a térítései díj. Ez elsősorban a dolgozói létszám kérdése. Egyébként - mint azt az irodave­zetőtől megtudtuk - nem könnyű feltölteni az új intézményszámy létszámkeretét. Minél több szak­képzett gondozót szeretnének, ám ilyenek viszonylag kevesen jelentkeztek. Nyilván ez szoros kapcsolatban van a felkínált bé­rekkel, amely a szakképzettek esetén jut a már említett egy ellá­tottra jutó havi szűkített önkölt­ség összegével nagyjából azonos sávba. Am hasonlóan meghatá­rozó hatással van rá az is, hogy milyen tarifák alakultak ki a ma­gánszektorban. Mielőtt bárki is háborgásba kezdene a Malom­völgyi úti Szociális Otthon új szárnyában érvényesített térítési díj miatt, gondoljon bele, mibe kerül - állandó orvosi felügyelet és korszerű technikai felszerelt­ség nélkül - ma szakképzett ápo­lónőt felfogadni. A térítési díj ugyan meghökkentő, ám az előb­biek miatt pont nem az érintettek siránkoznak rajta. Azoknak - már amennyiben meg tudják fizetni - ez a lehetőség még így is köny- nyebbség a korábbi helyzethez képest. D. I. Egy szociális otthonban kétféle térítési díj a gondozói személyzet munkáját könnyítik meg.-Akkor viszont visszatértünk az alapkérdéshez: mi van azok­kal, akiknek nem telik Vyen fel­szereltségű ellátásra?- Hasonló gondosságé ellá­tásban részesülhetnek más - ke­vésbé korszerűen felszerelt szó­Ki mit EXPO-nál a Parlamentben? Senki sem vitatja, hogy egy világkiállítás jót tenne hazánk hírnevének, nemzetközi kap­csolatrendszerének. A leg­utóbbi közvéleménykutatások is azt mutatták, hogy népes az EXPO-pártiak tábora. A kér­dés csak az, hogy kinél miből táplálkozik ez a rokonszenv? Érzelmi alapon szeretné, ha egy újabb alkalom lenne arra, hogy Magyarország bemutat­kozzon a világnak, vagy meg­alapozottan, felelősséggel ál­líthatja, hogy az államkasszá­ban ott van vagy ott lehet a pénz az EXPO megrendezé­sére? Az érzelmeket maximá­lisan tisztelni kell, de dönteni csak a „piszkos anyagiak” alapján lehet. Ézúttal ez történt. A kor­mány kizárólag anyagi okokra hivatkozva javasolja a parla­mentnek az 1996-ra tervezett nemzetközi szakkiállítás meg­rendezésének lemondását. Mi van e mögött? A közlemény csak körülírja, de nincs mit titkolni: a kormány - mint­hogy csaknem üres a kassza - nem vállalja, hogy állami nagyberuházásként felépítse és üzemeltesse a kiállítást. Most a parlamenten a sor: előkerülnek-e ott olyan „per­döntő” bizonyítékok, amelyek a képviselőket az EXPO mel­letti voksolásra ösztönzik? Ha igen, melyek lehetnek ezek? A legdöntőbb persze az lenne, ha a szakértők képesek lennének olyan adatokat és tényeket a képviselők elé tárni, amelyek egyértelműen meggyőznék őket arról, hogy a kiállítás megrendezése az ország mos­tani pénzügyi helyzetében is finanszírozható a költségve­tésből. Ha fel tudnák sorakoz­tatni az un. vállalkozói tőke elegendő és konkrét részvéte­lének hitelt érdemlő bizonyí­tékait. Ha mindenki számára egyértelműen kimutat­nák,hogy az EXPO lemondása - a vele járó anyagi kötelezett­ségekkel illetve a kiállítás nél­kül is szükséges beruházások­kal együtt - többe kerülne, mint a megrendezése. Van­nak-e ilyen dokumentumok és számítások? Ki mit tesz le a T. Ház asztalára? P. T. Önálló intézmény az ifjúság segítésére Hitelek lakásépítőknek Évről évre kevesebb lakás épül az országban. Tavaly több mint 20 ezer új otthon született, de 1994 első felében már csak 6800. Nem csoda, hiszen ma­napság egy 2 szobás lakás 2-3,5 millió forintba kerül, attól füg­gően, hol van a telek. Ám, nem­csak azok vannak nehéz hely­zetben, akik új lakáshoz szeret­nének jutni. A régiek fenntartása is egyre nagyobb nehézségeket okoz a családoknak. A víz- és csator­nadíj az elmúlt 5 évben a több­szörösére nőtt (Budapesten pél­dául 2 forintról 50-re!) A lakbé­rek, illetve a privatizálás után a társasházakká alakult épületek­ben fizetendő közös költségek szintén folyamatosan nőnek, s ma még nem lehet látni, hol áll­nak meg. Ráadásul a 20-30 évvel ez­előtt tömegméretekben épített panelházak tervezésekor nem volt éppen elsődleges szempont az energiatakarékosság. Most viszont, az energiaárak nagy­mértékű emelése idején az ak­kori nemtörődömség komoly gondokat okoz. Annál is in­kább, mert ezekben a panelhá­zakban nem a gazdagabb réteg képviselői laknak. Ebből adó­dóan a lakók nem képesek telje­síteni kötelezettségeiket, hóna­pokig nem fizetik ki a számlái­kat, vagy az adósságaikkal együtt „elmenekülnek” a ház­ból. Ugyanakkor a szövetkezeti házaknál - a társasházaknál meg különösen! - hiányoznak a teljes felújításhoz szükséges milliók. Pedig általában 20 év után minden épületet alá kell(ene) vetni egy alapos reno­válásnak. Gyakorlatilag ez any- nyiba kerül egy-egy családnak, mint maga a lakások ára. Valamennyi gond közül a legnagyobb, hogy a fiatalok nem tudnak hozzájutni életük első lakásához. Olyan nagy összeget kémek tőlük készpénzben „beugró­ként”, majd olyan hiteltörlesz­tési kötelezettségeket kellene vállalniuk, amely messze meg­haladja anyagi lehetőségeiket. Ez a kérdés nagy súllyal szere­pel a kormány terveiben és vár­ható, hogy januártól önálló in­tézményt állítanak fel az ifjúság segítésére, s ezen belül az első lakáshoz jutás feltételeinek megkönnyítésére. Ezenkívül a kormány októ­ber-novemberben külön is megvizsgálja, mennyi pénzt le­het elkülöníteni a jövő évi költ­ségvetésből lakásépítésre, mi­lyen lehetőségek adódnak újabb hitel nyújtására. Bánhegyi Zsuzsa Belső napló a szeretet mennyiségéről Dr. Böszörményi-Nagy Iván professzor konzultációs találkozója Pécsett Felszámolták az oroszlányi bányát Szeptember 23-án, lejárt az Oroszlányi Szénbányák felszámolásának a határ­ideje. Az immár hosszabb ideje veszteségesen termelő anyavállalat ingó és ingatlan vagyonának nagy részét - gépeket, iroda- és hétvégi házakat, földterületeket, stb. - értékesítették. Az oroszlányi bányaválla­lat felszámolása a maga ne­mében egyedülálló. E kény­szerintézkedés megkezdése előtt, 1992 májusában az életképes egységekből te­hermentesen működő kft.-t hoztak létre. Ezzel elérték, hogy a hat­ezer dolgozó közül ötezer biztos munkát talált a leány- vállalatnál. Dél-Dunántúlon Pécs a köz­pontja a pszichoterapeuta, csa­ládterapeuta képzésnek. Ilyen jellegű tevékenységet vállalt fel többek között a Pannónia Pszi­chiátriai Egyesület is, amely a közelmúltban - nem csak a szakemberek számára fontos és érdekes - eseményt szervezett. Meghívták Pécsre az Egye­sült Államokban élő dr. Bö­szörmény i-Nagy Iván profesz- szort, aki a családterápia egyik legnagyobb szaktekintélye. A professzor Budapesten végezte az orvostudományi egyetemet, 1948-ban hagyta el az országot, s pécsi kötődései is vannak. Családi, baráti látogatásokra többször visszajárt Pécsre. Az ötvenes évektől a kapcso­lati pszichiátria felé orientáló­dott, sorra jelentek meg alapve­tően fontos cikkei e témakör­ben. A szakma a kontexuális családterápia megalapozójának tekinti. É módszer lényege, hogy a családot, mint rendszert veszi figyelembe és azt állítja, hogy a család bármely tagjának változása, gondjai az egész rendszert érintik. Elméletének egyik alapmotí­vuma, hogy minden emberben működik egy öntudatlan igaz­ságosság szükséglet, mindenki vezet egy „főkönyvet” arról, hogy mennyi érzelmet, szerete- tet ad és kap és mindenki ennek az egyensúlyára törekszik. Az adás és kapás egyensúlya azon­ban nem csak a szűk családban hanem a szülők, nagyszülőkkel töltött időt számítva is nagyon fontos. A professzor teóriája szerint ugyanis, ha valaki ebből az időből deficitet hordoz, ab­ban a hiány öntudatlanul tovább él és a saját családján akarja be­hajtani. Böszörményi-Nagy Iván sze­rint rendkívül fontos az az em­beri szükséglet, hogy adni tud­junk, s hogy észre vegyük és el­fogadjuk a másoktól kapott sze­retet, figyelmességet. Különö­sen a szülő-gyermek kapcsolat­ban tartja ezt hangsúlyosnak. Már csak azért is, mert a szülők nagyon sokszor észre sem ve­szik, hogy mit kapnak a gyer­mekektől. Kulcsfogalma még a lojalitás szükséglet. Azt mondja, hogy mindenkiben lé­tezik ez az igény, a gyerekekben is, akik kezdettől olyannak fo­gadják el a szüleiket amilyenek, elsősorban azért, hogy szeretni tudják őket. A tapasztalatok szerint a szülők ezt ugyan öntu­datlanul, gyakran és a legválto­zatosabb módon igyekeznek le­hetetlenné tenni. Böszörményi professzor kü­lönböző szinteket ír le az em­beri kapcsolatokban. Számára a legfontosabb az etikai dimen­zió, ami sokkal összetettebb és magasabb, mint az individuális megértés szintje. Véleménye szerint ebből fakad a lojalitás és az adás szükséglete is. A professzor előadását, il­letve a vele folytatott szakmai interjút baranyai, somogyi és Zala megyei szakemberek hall­gatták végig, akik nap, mint nap találkoznak családi konfliktu­sokkal. A Pannónia Pszichiát­riai Egyesület a jövőben is szer­vez hasonló szakmai találkozó­kat. T. É. A századelő levelezőlapjai Gyomaendrődön, 'a Kner Nyomdaipari Múzeumban megnyílt a jeles Körös-parti officinában 1900 és 1925 közt készült levelezőlapok tárlata. A gyomai kiállításon a nyomdamúzeum s két ma­gángyűjtő, Bedő József és Kisfaludi Péter tulajdonában lévő Kner-levelezőlapok lát­hatók, nagyobb részük egy-egy sorozathoz tartozik. A Kner Nyomda kiállításon most először bemutatott raj­zos levelezőlapjai közül az idézetes postai lapok Garay Ákos „Magyar falu” című életképeivel, Geiger Richárd illusztrációinak fölhasználá­sával készültek. A század eleji Gyomai Kner Nyomda hét tervezőjének mintegy kétszáz munkája szerepel a látványos bemutatón.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom