Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-26 / 265. szám
1994. szeptember 26., hétfő Gazdaság üj Dunántúli napló 9 Papp Zoltán: Szövetkezni pedig kell! Rózsafa megmaradt gyökere Elkészült a magyar gazdaság sikerlistája Top 200 Híres mezőgazdasági nagyüzemként szerepelt hosszú éveken keresztül a köztudatban a rózsafai Egyetértés Termelő- szövetkezet. Egyéb okok mellett azért is sokan figyelték eredményei alakulását, mert kilenc községet érintett működési területe. Mondhatjuk így is: ennyi falu népe megélhetésének meghatározó forrása a tsz-ből származó jövedelem volt. Az általános képlet ismeretében - szétszakadt termelőszövétkeze- tek - súlya van a kérdésnek: mi maradt a rózsafai tsz után? Dr. Németh Zoltán nagype- terdi körjegyző:-Ahol a szövetkezetek felbomlottak, kis egységekre szakadtak, jelentőssé vált a munkanélküliség. Ahol működik a nagyüzem, ott kell a dolgozó ember.. Ez utóbbi természetesen kedvez az önkormányzatoknak is: nem kell a munka- nélküliekkel, ennek pénzvonza- taival foglalkoznia. Pár évvel ezelőtti beszélgetésünkre emlékeztetem a tsz elnökét, Papp Zoltánt. Akkor már új szelek fújtak, teljes volt a bizonytalanság: mi lesz a szövetkezetekkel, az önállóvá váló települések erősen berzenkedtek a „tsz-uralom” ellen, a lónak éppen azon az oldalán ültünk, amikor mindennel szemben, ami korábban volt, negatív volt a vélemény. Akkor Papp Zoltán - bár nem mondta ki - beszédéből annyit biztosan ki lehetett venni: nem akarja, hogy a nagyüzem szétessen, de nem akar az önálló települések útjába se állni. Sőt: egész komoly formában támogatta a tsz a megszervezés alatt álló helyi igazgatást. Ám mindezt úgy tette, hogy azért bizonyos kötődései a kilenc településnek megmaradjanak a tsz felé. Röviden: néhány vékony szállal beleszőtte az új társadalmi környezetbe az Egyetértést. * Kára Dezsővel is évekkel ezelőtti beszélgetésünkre emlékezünk. Akkor - polgármestersége első időszakában - tele volt panasszal. Nyugotszenter- zsébetet - egyike a rózsafai tsz kilenc falujának - erősen sújtotta a munkanélküliség. Most, hogy a nagyüzem visszavonulása után maradt űrt taglaljuk, azt mondja: lám, az ő községében is megszűnt a tsz sertéstelepe, pedig ott hat embernek volt munkahelye! Hat ember - nem sok, tehetnénk hozzá. Többről is van szó: a településről most 8-10-en járnak a tsz-be dolgozni, de öt évvel ezelőtt csaknem 40-en. A polgármester felsóhajt:- Jó lenne a szövetkezet, nagyon jó .. ! A piac felszabadult, úgy látom, megint megy fel a sertés ára. Ma a termelőszövetkezet 2000 hektárral kisebb területen dolgozik, mint öt éve, a dolgozók létszáma 30 százalékkal csökkent.-Ezek a legjellemzőbb változások. Soha sem csináltuk úgy, hogy ne lehetett volna jobban - most is ezt mondom -, ám ez a két adat jelzi: egészen új ^-----------------helyzetben működik termelő- szövetkezetünk. Ez a kétezer hektár termelő- terület. Kárpótoltakhoz került és a részarány-tulajdonosokhoz. Most is van azonban a tsz-nek ezzel a területtel dolga: szolgáltatásként megműveli, de itt a termelési eredmények lényegesen rosszabbak. Az elnök szerint az elmúlt években egyetlen embert sem küldtek el a dolgozók közül. Sokan távoztak, de önként. A nyugdíjasokkal együtt most 750 a tagok száma. Idén a közös tevékenységből eredő jövedelmük brutto 280 000 forint körül lesz.- Ha az öt évvel korábbihoz reálértékben viszonyítjuk - mondja az elnök -, akkor az összeg a szintentartást jelenti. Ez a mai gazdasági környezetben igen nagy eredmény. Az Egyetértés öt évvel ezelőtt úgy határozott a közgyűlésén, hogy a kilenc községnek támogatást ad útépítéshez. Ezt ma is betartják, a körjegyző szerint igen nagy segítséget adtak a fuvarral. Némi változás azonban itt is tapasztalható: korábban ingyen csinálták, most önköltséget számolnak.-így is óriási a segítség - mondja Kora Dezső -, gondoljon csak a benzinárakra! Melyik kistelepülés önkormányzata tudná kifizetni?- A szövetkezetünk mentette meg a pusztulástól a kisebb községeket - mondja Papp Zoltán. - 1977-től lett az üzemünk akkora, hogy kilenc falu került a működési területére. Több formában támogattuk a településeket: többek között pénzzel, ingyenes anyagszállítással, a jobb kereskedelmi ellátás érdekében együttműködési megállapodást kötöttünk az áfész-szel. Nem volt különbség aközött, hogy egy-egy községben az ott élő ember tagja a szövetkezetnek, vagy sem. Ha közvetve is, de a támogatásból mindenképpen részesült. Normánk azonban volt: ahány tag élt a faluban, annyiszor X forint volt az összeg. Ez volt a gyakorlatunk 1990-ig, attól kezdve már nem. Egészen egyszerűen: nem is tudnánk miből csinálni. Ha ugyanis nagyon jól gazdálkodunk, akkor is alacsony a bőkezűséghez a mezőgazdasági tevékenység nyereségrátája. *-Tudja, akiknek jobbak az anyagi körülményeik, azok nem hiányolják a tsz-t - fejti ki véleményét Kora Dezső. - Akiknek viszont rossz, azok igen. És akkor még itt van a föld: akik hozzájutottak, vagy a szövetkezettel műveltetik meg bérleti szerződés alapján, vagy idegennel. Azoknak azonban, akiknek nincs földjük, nem is maradt más választásuk, mint a termelőszövetkezet. De mondok egy harmadik oldalt is: Nyugotszenterzsébet határa 2400 kataszteri hold. Ki művelje meg? Mert én nem látok olyan erőt a falunkban, amelyik ezt a területet hasznosítani tudná!- Dicsérendő kockázatvállalás volt a tsz-től, amikor úgy döntött, ha alacsonyabb jövedelmet is biztosítva, de foglalkoztatja ezeket az embereket - teszi hozzá dr. Németh Zoltán. - Volt ugyanis olyan elképzelés, hogy kisebb egységekre bontva, kevesebb dolgozóval, intenzívebb munkaerő-kihasználással működjön a tsz.- Mi döntött?- Megvétózta a közgyűlésen a tagság. Maradt tehát a tagcentrikusnak nevezett támogatás: a segítséget nekik önköltségi alapon adja a tsz, másoknak kisebb haszonért. Ezt a viszonylag alacsony többletet is sokra értékelik. Mi több, versenyben vannak érte, mert Papp Zoltán úgy látja, hogy egy új ágazat nőhet ki belőle: az „idegen földeken” elvégzett szolgáltatások.- Ami volt - értve ez alatt a termelőszövetkezetek nálunk meggyökeresedett felfogását, szerepét -, alapnak kell felfognunk - mondja az elnök. - Erre kell „rászövetkezni”, de konkrét feladatok érdekében, azt értő és akaró emberekkel. A cél: tartson össze bennünket a szövetkezet. Akkor is, ha valaki - ezt a magam esetében sem tudom kizárni - egyszerre akár több szövetkezetnek is tagja. Az ideális az lenne - a több falu lakóinak gondjait jól ismerő körjegyző szerint is -, ha a tsz nem csak termelne, de értékesítene is, amikor a szövetkezett magángazdák terményéről gondoskodni kell. Ám mindenek előtt el kell dönteni, hogy akarják-e az új szövetkezési formákat az országban. Ha igen, akkor hagyni kell őket dolgozni. Ebben az esetben - véli dr. Németh Zoltán - a piaci viszonyok változásai mellett is a települések életében ismét fajsúlya lehetne a szövetkezeteknek. Mert az önkormányzatok és a helyi gazdasági erő közötti együttműködésre igen nagy szükség lenne. Jelenleg azonban ebből csak az önkormányzat biztos. Mészáros Attila A múlt év végén 161 ezer működő vállalkozásból 137 ezer vállalta adatainak közzétételét azon a listán, amelyet most hozott nyilvánosságra a Figyelő Rt. A frissen összeállt gazdasági sikerlistán, a TOP 200-on megjelentek az egyéni vállalkozók is, bizonyítva, hogy a gazdálkodás formája ma már nem határozza meg az eredményességet. A kétszázas lista alapvetően az éves nettó árbevételek nagysága alapján készült. Az első helyen álló cégnél ez az árbevétel 242 461 millió forint, a lista 200-dik helyén pedig 3 412 millió forint. 1993 legsikeresebb vállalkozásai eszerint sorrendben a következők: 1. Mól Magyar Olaj és Gázipari Rt. 2. Magyar Villamos Művek Rt. 3. Magyar Távközlési Rt. 4. Minerálimpex Magyar Olaj és Gáz Rt. 5. Magyar Posta Vállalat 6. Hungarop- harma Gyógyszerkereskedelmi Rt. 7. Tiszai Vegyi Kombinát Rt. 8. Magyar Államvasutak Rt. 9. Shell és Interag Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 10. Magyar Légiközlekedési Rt. 11. Paksi Atomerőmű Rt. 12. Duna- ferr Acélművek Kft. 13. Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. 14. Budapesti Közlekedési Vállalat 15. Ikarusz Járműgyártó Rt. 16. Tungsram Rt. 17. Eszak-Magyarországi Áram- szolgáltató Rt. 18. GM Magyarország Járműgyártó Kft. 19. Rába Magyar Vagon- és Egy ország exportbevétele egyenesen arányos a kutatásra, termékfejlesztésre fordított költségek összegével. Ha keveset fordít erre a célra, nem tud piacképes, külföldön is eladható árut gyártani, s nem jut devizához. Ha viszont nincs bevétele, nincs miből fedezni a kutatásokat. Ez tehát egy ördögi kör, amiből minden országnak jól felfogott érdeke minél előbb kitömi és valamiképpen jelentős összegeket átcsoportosítani a költségvetésből a kutatásokra. Ez a befektetés ugyanis előbb-utóbb megtérül, sőt hasznot is hoz az országnak. Magyarország 1986-ban még a nemzeti jövedelem 2,2 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre. 1993-ban viszont már csak 1 százalékát! A vállalatok - életben maradásukért küzdve - legelőször a fejlesztő részlegeiket szüntették meg. Az új kormány ezért egyik feladatának azt tartja, hogy a saját kutatóbázissal nem rendelkező kis- és középvállalatok effajta igényeit kielégítő intézeteket, és egyéb háttérintézményeket állítson fel. Ezek lehetnek inkubátorházak, technológiai parkok, centrumok, innovációs pénzintézetek, Gépgyár Rt. 20. Alfa Kereskedelmi Rt. 21. HUNGALU Kereskedelmi Kft. 22. GM Magyarország Autóforgalmazó Kft. 23. Hungarotabak Dohánykereskedő Rt. 24. Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. 25. Unilever Magyarország Kft. 26. Csemege Julius Meinl Ipari és Kereskedelmi Rt. 27. Duna- menti Erőmű Rt. 28. Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Rt. 29. Tiszai Erőmű Rt. 30. Pharma- fontana Budapest Gyógyszerellátó Vállalat 31. Medimpex Kereskedelmi Rt. 32. Tiszántúli Áramszolgáltató Rt. 33. Szerencsejáték Rt. 34. Borsodchem Műanyagalapanyaggyártó Rt. 35. Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. 36. Dél-Magyarországi Áram- szolgáltató Rt. 37. Mátrai Erőmű Rt. 38. Alcoa-KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft. 39. Lehel Hűtőgépgyár Kft. 40. Hungarocamion Nemzetközi Autóközlekedési Rt. 41. Pick Szeged Szalámigyár és Húsüzem Rt. 42. Sepsi László vegyescikk-nagykereskedése 43. Porsche Hungária Kereske- dekmi Kft. 44. EGIS Gyógyszergyár Rt. 45. Dél-Alföldi Gázszolgáltató Rt. 46. Duna- pack Papír és Csomagolóanyag Rt. 47. Westel Rádiótelefon Kft. 48. CCA Italárú (Magyar- ország) Kft. 49. Hungaro Lada Export-Import Kft. 50. DWA Dunaferr-Voest Alpine Hideg- hengermű Kft. N. Zs. befektető társaságok, amelyek létrehozásának és későbbi működésének kockázatát az állam részben vagy teljes egészében átvállalja. A kormány arra számít, hogy az említett intézmények, szervezetek bizonyos idő (évek, évtizedek?) elteltével megerősödnek, és önálló életre kelnek, lemondva az állami támogatásról. A kormány a jövő évi költség- vetésben még csak a kutatás-fejlesztés szinten tartásához elegendő összeget irányoz elő. Az azt követő évekre azonban már a dinamikus fejlődéshez szükséges feltételek megteremtését tűzi ki célul. Bánhegyi Zs. Óriáshagyma Egy skót kertész könnyeket csalt a hét végén kollégái szemébe. No nem az általa bemutatott 5,55 kilós hagyma illatától támadt sírhatnékjuk a többieknek, hanem attól, hogy Mel Ed- nie a Harrogate-ben rendezett versenyen 61 más növénytermesztő előtt lett a világ legnagyobb hagymájának tulajdonosa. Érkezik a kukorica a szövetkezet szárítóüzemébe Fotó: Tóth László Ráfordítás nélkül nincs bevétel Milyen hatással van a piacvédelem az importra A korrupció a gazdaság eredendő bűne? A hazai piac védelmét sokan még mindig úgy képzelik, hogy minden magyar árut akadálytalanul eladunk külföldön, de saját piacunkra nem engedjük be az idegen termékeket. Csakhogy ez nem lehetséges. A nemzetközi szerződések értelmében a piac- és iparvédelmet az import korlátozása nélkül kell megoldanunk. Annál is inkább, mert a magyar termékek minőségének változására is jó hatással lehet, ha állandó versenyben vannak a külföldi árukkal. A piac védelmére tehát egészen más megoldásokat kell keresni. Fontos lehet például a minőség folyamatos fejlesztése, termelőink piacra jutási feltételeinek javítása exporthitellel, adókedvezménnyel,valamint az információs rendszer kiterjesztése. De mindez csakis állami eszközökkel, állami támogatással működhet eredményesen. Ezek mellett persze fel kell használni a vámokat vagy az úgynevezett dömpingellenes eljárásokat, de ezeket a korlátozó intézkedéseket csak a nemzetközi egyezmények által engedélyezett méretekben szabad alkalmazni. Tehát a hazai gyártók és kereskedők elsősorban jó minőségű és elfogadható áron értékesíthető termékeikkel védhetik a maguk piacát. S ha ez a feltétel adott, akkor segíthet a hazai termelők egyéb tényezőkből származó piaci hátrányainak, veszteségeinek enyhítésében. A közelmúltban nyilatkozott a privatizálási kormánybiztos helyettese annak a vizsgálatnak az első eredményeiről, amelyet egy kormánybizottság folytatott az 1992 szeptemberétől ez év nyaráig hozott privatizációs döntések jogszerűségéről, illetve az attól való eltérésről. A .jogszerűségtől történő eltérés” az én olvasatomban szakképzetlenséget, vagy anyagi, illetve hatalmi előnyökért történő visszaélést, más szóval: korrupciót jelent. Ez ellen több módon is fel lehet és kell lépni. Ilyen intézkedés például a képviselők összeférhetetlenségének újraszabályozása, a zsebek, kezek, fejek "áttetszőségének" megteremtésére irányuló kísérlet vagy a köztisztviselőkről szóló törvény számos passzusa. De ide tartozik a magáncégek értékpapírműveleteivel kapcsolatos korlátozás, a bennfentes kereskedelem elkerülése, vagyis a másiknak hozzáférhetetlen belső információk kamatoztatásának tilalma .A visszaélések, a korrupciós jelenségek s még inkább az ezzel kapcsolatos gyanúsítások szinte azt a benyomást keltik az emberben, mintha az „élni és élni hagyni” jelszavát az "élni és visszaélni" jelszava váltotta volna fel. A korrupció - s ez nem vigasz - a gazdaság régi és világméretekben elterjedt, eredendő bűne, annyira „örök” jelenség, hogy a közgazdasági szakirodalom is foglalkozik vele. Nálunk a hetvenes évek végén Gábor R. István és Ga- lasi Péter boncolgatták ezt a kérdést „harmadik gazdaság” címszó alatt a második gazdaságról szóló könyvükben. A hazai és a világtapasztalatok azt mutatják, hogy a megvesztegetés nyomban előfordul, amint egy cég, vagy vállalkozás tulajdonosa a tulajdonával, annak működésével kapcsolatos rendelkezési jogot alkalmazottaknak engedi át. Ekkor ugyanis az alkalmazottak között mindig akad valaki, aki úgy gondolja, hogy a vevők vagy a szállítók által neki nyújtott anyagi előnyök révén gyorsabban gazdagodhat a cég rovására, mint a cég hű szolgálatával. Az egyéni, illetve társas magántulajdonosok intenzív érdekeltsége azonban olyan szervezeti és ellenőrzési rendszerek kialakulásához vezet, amelyek viszonylag szűkre szabják a magángazdaságban az egyes cégek rovására elkövethető visszaélések, vesztegetések körét, illetve az esetek viszonylag gyors felderítésére vezetnek. Ezzel szemben nincsenek hasonló korlátok az állami, illetve önkormányzati tisztségviselők előtt. Az állam vagy a municipa- litás nem éberszemű tulajdonosa vállalatainak és intézményeinek, ezért a köztisztviselők egy része a helyzeténél fogva hajlamosabb rosszul sáfárkodni a rábízott intézménnyel, ha ez számára haszonnal kecsegtet. S minél nagyobb az állami, illetve önkormányzati vagyon s annak bürokratikus kezelése, minél több magándöntéstől függ állami vagy önkormányzati engedély, megrendelés, annál nagyobb a korrupció veszélye. Innen a következtetés: az állami feladatok észszerű korlátozása a korrupció visszaszorításának alapfeltétele. Bácskai Tamás
