Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-21 / 260. szám

1994. szeptember 21., szerda Közélet új Dunántúli napló 11 Ügyintézés Münsterből Harmadszor érkeznek Pécsre Münsterből a Rheinland-Pfalz-i Ellátási Hivatal munkatársai, hogy rövid úton intézkedjenek a II. világháború és a vele kapcsola­tos események áldozatainak ellá­tásában. A tanácsadás és az ügyek inté­zése a Lenau-házban történik szeptember 21-22-23-án, vagyis szerdán, csütörtökön és pénteken. Ma azokat kérik, akiknek a ve­zetékneve A-H-val kezdődik, csü­törtökön az I-R, pénteken az S-Z vezetéknevűeket. A tanácsadás mindennap 8-tól 17 óráig tart. Baranyai hímzősiker Október 10-ig tekinthető meg a mezőkövesdi Városi Közös­ségi Házban a XX. Országos Kis Jankó Bori Hímzéspályázat. A pályázat eredményhirdeté­sén megyénkből a Kincses Ág­nes népi iparművész vezette komlói díszítőművészeti szak­kör tagjai közül harmadik díj­ban részesült Lovas Sándorné és Kovács Attiláné délszláv fe­hér hímzéssel készült garnitúrá­jáért. A kiállításon látható még Bé­kés Lajosné pécsi népi iparmű­vész munkája is. 150 000 ruandai árva A ruandai polgárháború miatt csaknem 150 ezer gyermek ma­radt magára. A II. világháború óta nem volt példa arra, hogy gyerekek ilyen nagy számban váljanak árvává, vagy kerülje­nek el szüleik mellől - közölte egy UNICEF-illetékes Za- ire-ban, az egyik Gomához kö­zeli menekülttáborban. A tiszt­viselő elmondta: egyre több magára maradt gyermeket talál­nak mind Ruandában, mind a szomszédos országokban: Ugandában, Tanzániában, Bu­rundiban és Zaire-ban. Padraig Czajkowski abból az alkalom­ból nyilatkozott, hogy Gomába látogatott egy ismert japán tele­víziós személyiség. Az UNI­CEF által szervezett látogatás célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a ruandai gyermekek sorsára. „Nurmi” ismét meglépett A napok óta üldözött osztrák barnamedve, „Nurmi” meglé­pett üldözői elől a Linztől délre fekvő Kirchdorf közelében és ezzel megmenekült a biztos ha­láltól. A medve, amely már túl­ságosan sok birkát tépett szét és nem fél az embertől, a szom­szédos Gmunden körzetébe tette át „székhelyét” - erősítette meg a rendőrség. Ott ellenben a hatóságok távolról sem egysé­gesek abban, hogy agyonlőjék-e „Nurmit”, vagy csak befogják. Ausztriában jelenleg egy tu­cat medve él a szabadban. Részben az egykori Jugoszlávi­ából vándoroltak be, részben pedig környezetvédők engedték őket szabadon. A világgazdaság növekedésének becslése Az ENSZ gazdasági szer­vezete, az UNCTAD becs­lése szerint az idén a világ- gazdaság növekedése 2,5 százalék lesz, szemben a ta­valyra becsült 1,7 százalék­kal. A legnagyobb ütemű nö­vekedés Ázsiában várható 5,2 százalékkal és ezen belül is Kínában 10 százalékkal. Latin-Amerika átlaga idén várakozások szerint 2,5, Af­rikáé 1,8 százalék lesz. Az Egyesült Államokban a mutató eléri a 3,4 százalé­kot, Nyugat-Európában az 1,6 százalékot, Japánban pe­dig az igen szerénynek mondható 0,5 százalékot. Amerikai zászló a Goodwilltól A magyar szervezet Pécsről indul Ahol a dollár megtízszereződik Es most mi lesz Haitin? A zászlót, mellyel a nemzet nagy halottainak koporsóját le­bontják Amerikában, olyan em­berek készítik, akik valamilyen sérülés következtében hátrányos helyzetbe kerültek. Munkát a Goodwill Industries keretében találnak. Nemrég Pécsett járt a 35 prszágra kiteijedő Goodwill világszervezet elnöke, David M. Cooney, egyébként az USA ten­gerészeiének nyugalmazott ad­mirálisa. A mozgalom ugyanis Pécsett teremtette meg első magyaror­szági intézetét, és képviselője, Angyal Miklósné a nyáron részt vett Amerikában a szervezet 11 hetes tanfolyamán. Rehabilitációs program A Goodwill azaz Jóakarat ala­pítványt egy metodista lelkész hozta létre 1900-ban Bostonban, hogy segítsen testi, lelki hát­ránnyal küszködő embertársain. Ma 650 millió dolláros évi bevé­tellel mintegy 100 ezer sérült embernek adnak munkát és megélhetést 200 amerikai intéze­tükben, nemzetközi szervezetük pedig behálózza a világot.- Biztató, hogy Pécsett őszinte, jóakaratú emberek kezd­tek foglalkozni a Goodwillal - mondta D. M. Cooney. - Jó kez­det a használtruha-üzlet a Király utcában, a szervezettől kapott Ford mikrobusszal.- Hogyan képzelhető el a ma­gyar hálózat kiépítése?- Először is saját épületet kell szerezniük társadalmi segítség­gel. Ebben fogadóiroda, oktató­terem, műhely található, ahol megtermelik a pénzt. Raktárak is kellenek idővel. Októberben el­jön két kollégánk, hogy segítse­nek a tervezésben. Három-négy ember kezdi a munkát, mind többeken segítenek, majd a pi­ramis elv alapján kialakul a teljes hálózat. Jól indult a pécsi bolt, de ez nem cél, hanem eszköz. Fon­tos, hogy itt is megfelelő profilt találjunk, és a lehető legfrissebb információkból építsük ki a re­habilitációs programot.-A pécsiek milyen további támogatást várhatnak önöktől?- Eladásból és egyéb tevé­kenységekből teremthető elő a pénz, szervezetünk inkább a képzés számára nyújt támoga­tást. Alapelvünk, hogy nem székházépítést támogatjuk, ha­nem pl. a boltok, műhelyek be­rendezését.-A társadalomtól milyen se­gítséget várhat e szervezet?- Azon kell dolgozni, hogy minél több ember megismerje a Goodwill nevét, tevékenységét: az USÁ-ban a lakosság 80 száza­léka ismeri ezt a nevet, és pozitív tartalmat társít hozzá. Önöknek is el kell menni az egyházakhoz, a Rotary klubba, a hivatalos szervekhez, a nőszervezetekhez, önkénteseket kell toborozniuk, és ha többen megismerik, akkor az adományok is könnyebben érkeznek. Ámerikában nagyon sokan adják a Goodwillnak a használt autót, bútort, ruhát, mi­vel így leírhatják az adójukból- Hogyan választják ki a párt- fogoltjaikat?- Áz állami intézmények kül­dik őket hozzánk és a hasonló szervezethez az ide vonatkozó törvény alapján. Törvény szabá­lyozza az ilyen intézményeknek nyújtandó támogatás mértékét is, ami a tényleges költségek 17 százaléka. A többit a Goodwill maga teremti elő: a tevékenysé­günk, a vagyonunk nem adózik, mivel az adónál sokkal nagyobb értéket forgatunk vissza a társa­dalomba. Minden befutó szövet­ségi dollárt a 11-szeresére növe­lünk egy év alatt, mivel keresett termékeket állítunk elő, az álla­mot pedig tehermentesítjük bi­zonyos szociális költségektől.- Kik a legrászorultabbak?- A testi, lelki sérültek, a dro­gosok, a volt vietnami veterá­nok, és a legkülönfélébb érte­lemben hátrányos helyzetűek fordultak hozzánk már korábban is. Most főként azok, akiknek pl. a technológiai fejlődés miatt szűnt meg a munkahelye, akik­nek az alacsony iskolai végzett­ség miatt vannak beilleszkedési nehézségeik. Nyugdíjas hátrá­nyos helyzetűek számára terem­tünk szállást vagy fiatal felnőt­teknek, családoknak. Hátrányos helyzetű etnikai csoportokat gondozunk, pl. iskolát, egyházat tartunk fenn 75 éve a sziú indiá­noknak, akik viszont különleges szőtteseket állítanak elő. Tizennégy éve 90 százalékban csak a fizikai, szellemi sérült emberek munkalehetőségeivel foglalkoztunk, 30 ezer emberen segítettünk egy évben, és ők 225 ezer dollárt termeltek a Goodwill Industries munkahelyein. Most 175 ezer embernek segítünk, kö­zülük 85 ezer a sérült, és egymil­lió dollárt termelnek. A támoga­tásra szoruló emberek mind töb­ben lesznek, számításaink szerint 2020-ig évente 11 százalékkal.- Mindez sok tapasztalatot adhat a magyarországi elesettek, pl. hajléktalanok gondozásához. De hogyan birkóznak meg önök a piaci versennyel? Vannak már partnereik- Szerződések alapján bizo­nyos munkákat csak mi végezhe­tünk: például posták, bíróságok, szállodák, katonai bázisok taka­rítását. Mi készítjük az egyenru­hát, munkaruhát a tengerészet és a katonaság részére, évi 50 mil­lió dolláros bevétellel. Vagy mi varrjuk, hímezzük az amerikai zászlókat. Törvény szabályozza, hogy piaca is legyen a termé­keknek, melyeket a sérültek állí­tanak elő, elég magas 8,15 dollá­ros órabérért plusz juttatásokért. Komoly kongresszusi lobbizás eredménye ez, és elég agresszí­van kell fellépni a kedvező tör­vénykezés és végrehajtás érde­kében. A Goodwill elnökével való pécsi találkozáson a szervezet pécsi képviselője, Angyal Mik­lósné elmondta, rengeteg ötletet kapott az Amerikában töltött 11 hét alatt. Jól kipróbált eszközö­ket kapott a tehetség, alkalmas­ság, szándék felmérése, hogy ne puszta robotra kényszerüljön a sérült ember. Mindez Pécsett is alkalmazható, ahova ősszel két szakember érkezik D. M. Coo­ney irodájából a gyakorlati bein­dítás elősegítésére. Vannak már partnereik, mint a pécsi önkor­mányzat, a Magyar Vöröske­reszt, a Munkaügyi szolgáltató Központ valamint segítőtársaik, mint Vér József, Bicsérd pol­gármestere, aki felajánlotta a hi­vatal egy helyiségét ingyen, mű­helynek. Már eddig is használták ilyen célra, a „Fogd a kezem” alapítvány keretében.- Ez előrehozhatná az indulá­sunkat, - mondja Angyalné - és rövidesen elkezdhetnénk a sző­nyegkészítés oktatását, amely­hez elhoztam az összes szüksé­ges munkaeszközt. Szeretnénk már idén foglalkoztatni a többi munkára váró sérült embert. Kö­zülük jelenleg heten dolgoznak a Goodwill Király utcai üzletében, és mintegy 30-40 sérült ember vár megfelelő munkalehető­ségre. Gállos Orsolya Elmaradt a tragédia, de ma­radt a dráma, legalábbis egye­lőre: az eredeti forgatókönyv­ben tervezett látványos katonai invázió helyébe az utolsó pilla­natban katonai megszállás lé­pett Haitiben. Jogilag megala­pozottan, hiszen az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának határozata­ira épül a hatalombitorlók eltá­volítása. Politikailag az akció ugyancsak védhető, hiszen egy katonai diktatúra eltávolítása és a demokrácia helyreállítása a meghirdetett cél. S mindez vé­rontás nélkül - ha igaz. A legnagyobb kérdések azonban továbbra is nyitva ma­radtak. Mindenekelőtt: az egyetlen szuperhatalomra épülő új világrendben milyen befo­lyási övezetekre tarthatnak igényt a nagyhatalmak? Milyen eszközöket alkalmazhatnak ot­tani beavatkozásaikhoz, s mi­lyen támogatást várnak el ezek­hez a világtól? Csak Haitinek szól a lecke, vagy másoknak is, Ismeretes, hogy a különböző személyek megfigyelése kap­csán fölmerült: a Katonai Biz­tonsági Hivatal az előző ciklus idején a törvényi előírásokat sértő titkosszolgálati eszközö­ket is alkalmazott tevékenysége során. Az ügy kivizsgálására alakult parlamenti bizottság zárt ajtók mögött folytatja a meg­hallgatásokat, s a vizsgálódás egyik lehetséges fejleménye, hogy a képviselői testület a volt honvédelmi miniszter meghall­gatását is kezdeményezi. Für Lajos azonban máris kijelen­tette: annak idején esküt tett az államtitkok megőrzésére, s eh­hez most is tartja magát. Ami­ből önként adódik a következte­tés: a honvédelmi tárca volt ve­zetője nem kíván eleget tenni egy esetleges parlamenti bizott­sági meghallgatásra szóló meg­hívásnak. Joga-e a vizsgálóbizottság­nak a politikus megidézése a va­lóban államtitkot képező témá­ban, s jogszerű-e a Für Lajos ál­tal előrejelzett álláspont, hogy tudniillik nem tesz eleget a vá­Több mint egy millió schil­ling értékű ékszert, cipőt, bőr­árut és parfümöt csalt össze lo­pott hitelkártyákkal két magyar Ausztriában; a banda harmadik tagját - az állítólagos vezért - még körözi az osztrák rendőr­ség. Amint arról a Neue Kronen Zeitung beszámolt, a linzi rend­őrség is nyomoz egy magyar hi­telkártyacsaló után. Az osztrák lap beszámolója szerint a 38 köztük nem utolsó sorban Castro Kubájának? A legújabb kori háborúk egyik főszereplőjévé vált ame­rikai CNN hírtelevízió újra és újra felveti: ha nem hozott vég­leges megoldást az Öböl-há­ború, kudarcba fulladt a szórná- , liai és a ruandai békeakció, s az ex-jugoszláviai ameri­kai-ENSZ-NATO békéltetési manőverek sem kecsegtetnek igazi eredménnyel, van-e ér­demi biztosíték arra, hogy Hai­tiben valóban sikerül külföldi nyomásra demokratikusnak is tekinthető belföldi megbékélést teremteni? A válaszok kétség­kívül többesélyesek. Mert Haitira is érvényes az, ami már oly sok diktatúra szá­mára beigazolódott: szuro­nyokkal sok mindent lehet csi­nálni, ülni azonban nem lehet rajtuk. De ehhez ezúttal az is hozzátehető: és demokráciát le- het-e rájuk építeni? Kocsis Tamás laszadási kötelezettségnek? A kérdésre az államjog szakembe­rei szerint nem adható egyér­telmű válasz. Egyik oldalról alkotmányos előírás mondja ki, hogy minden magyar állampolgár köteles a parlamenti bizottság előtt felké­résre megjelenni, ott a kért ada­tokat közreadni és legjobb tu­domása szerint vallomást tenni. Egy 1987-ben született tör­vényerejű rendelet nyolc al­pontban pontosan körülhatá­rolja az államtitok fogalmát. Ennek d) pontja egyértelműen kimondja, hogy az állami szer­vek különleges hírközlő beren­dezésére és információvédelmi eszközére vonatkozó adatok ál­lamtitoknak minősülnek. Persze a képviselői grémium ezt kifogásolhatja, egyebek közt azon az alapon is, hogy az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­sága rendszeresen tárgyal ál­lamtitoknak minősülő kérdése­ket, a nemzetvédelmi bizottság pedig állandóan csak titkos anyagokat tárgyal - szabályos titokőrzési körülmények között. éves Bor Tamásné és a 37 esz­tendős Talabér Gábor a Ma­gyarországon szerzett hitelkár­tyákkal Ausztriában - Bécsben, a város környékén, Stájeror­szágban és Karintiában - garáz­dálkodott, mígnem a bécsi Mödling rendőrei le nem fülel­ték őket. A csoport harmadik tagját, Hatos Attilát az osztrák rendőr­ség még keresi. Titokvédelem: Janus-arcú paragrafusok Csalás hitelkártyákkal Október 1-2: Európai vonulómadár-megfigyelő nap Repülés az életért A BirdLife International, a világ legnagyobb madárvédő szervezete már negyedik éve állítja reflektorfénybe a ma­darakat, a természetet úgy, hogy október 1-2-át európai vonulómadár-figyelő nappá nyilvánította. Ä szervezők, Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvé­delmi Egyesület, szeretnék, ha ezeken a napokon minél töb­ben mennének ki a szabadba, ha minél többen töltenék ezt a hétvégét a madarak társasá­gában a vizek mellett, az er­dőkben. Az emberben benne él a vá­gyódás a szabad természet iránt, bár rohanó mindennapjaink egyre kevesebb időt engednek az ilyen kikapcsolódásnak. A madarak, a madárdal nél­kül kihalt a természet, érkezé­sük egyet jelent a tavasz jötté­vel, távozásuk az ősz közeledé­sének csalhatatlan jele. Vonulá­suk még a XX. század embere számára is jelent rejtélyeket, még ma is, mikor már olyan so­kat tudunk róluk, vonulásuk tele van kérdőjelekkel. Miért vonul­nak és mióta? Hogyan tájéko­zódnak? Honnan tudják a fiata­lok, hogy merre kell menni? Miért vannak kedvelt légifolyo­sók, légiutak, ahol nagy tömeg­ben repülnek? A vonulás kezdete valószínű­leg a jégkorszak utáni időkre nyúlik vissza, mikor a jég visz- szahúzódásával az állatok mind északibb területeket hódítottak meg. Ám az évszakok változása rákényszerítette őket, hogy a táplálékban szegény téli hóna­pok elől melegebb vidékekre húzódjanak. Itt mindjárt felme­rül egy kérdés, amire még nem tudjuk a választ. Miért megy le a füstifecske a Fokföldig, míg például a házi rozsdafarkú meg­elégszik a Földközi-tenger part­vidékével? Az északi országokban költő madarak egy része csak Kö- zép-Európáig húzódik le. Ilyen például a csonttollú, mely egyes években nagy csapatokban tölti városainkban a telet. A trópu­sokon, szubtrópusokon élő ma­darak is vonulnak, de nem a hi­deg, hanem a száraz évszak készteti őket a vándorlásra, vagyis végső soron náluk is táp­lálékszegény időszak elkerülése a cél. A vonulás nem kis teljesít­mény a sokszor csak néhány grammnyi madártól. Egyesek előtt hatalmas, több ezer kilo­méteres út áll hegyeken, tenge­reken át, míg elérik a telelőhe­lyet. A nálunk költő madarakon augusztus közepétől jelentkezik a „vonulási nyugtalanság”. Ek­korra zsírraktáraikat feltöltöt- ték, súlyuk jóval magasabb mint általában, így készülnek fel a nagy útra. Az őszi vonulás közben meg-megállnak egy alkalmas helyen, tavasszal ellenben sür­geti őket az idő, hiszen párt kell választani, fészket építeni, fió­kákat nevelni. Vannak fajok, amelyek a hajnali-reggeli órákban vonul­nak intenzívebben, vannak ame­lyek csak az esti, éjszakai órák­ban indulnak el. A vonulás in­tenzitásában jelentős szerepet játszik az időjárás, amely segít­heti, vagy köddel, széllel, vihar­ral éppen akadályozhatja a ma­darak röptét, hiszen a vonulás rendszerint kis magasságban 5-600 méteren történik (de pél­dául a pártás daru, amelyik kénytelen átrepülni a Himalája felett, 5000 méter fölé is emel­kedhet). Rendszeresen felvetődik az a kérdés, hogyan tájékozódnak a madarak a vonulás során? Úgy tűnik, hogy a Nap, a csillagok állása, a Föld mágnesessége van segítségükre, de ez még nem ad magyarázatot arra, hogy a fiatal madár honnan tudja, neki hová kell mennie. Korábban az volt a nézet, hogy a fiatalok az öregek­től tanulják meg az utat, ismerik meg a úticélt. Természetesen ez igaz ott, ahol a családok együtt repülnek. De honnan tudja a fiatal ka­kukk, amelyik szüleit nem is ismeri, hogy mikor, merre és hová kell mennie? Vonulnak tehát ősszel, vo­nulnak tavasszal, repülnek, hogy elhúzódjanak a téli hide­gek elől, hogy visszatérjenek a tavaszi szelek szárnyán fészkü­ket építeni, fiókáikat felnevelni. Vonulás közben több ezer ki­lométert tesznek meg, ami so­kuk számára a pusztulást je­lenti. Egyes vizsgálatok szerint több, mint 60 százalékuk pusz­tul el az út során a fáradtságtól, az időjárástól, a puskák és csapdák ezreitől, villanyvezeté­kektől, de ők csak repülnek rendíthetetlenül, repülnek az életért. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom