Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-21 / 260. szám
8 üj Dunántúli napló Riport 1994. szeptember 21., szerda Segítő emberekért fohászkodik a püspökszentlászlói arborétum Sírnak a fák, a bokrok A kora reggeli szürkés-fehéres pára úgy lebeg a fenyők, a terebélyes tiszafák, az üdén zöldellő mogyoróbokrok között, mintha takargatni akarná a sebeket. Azokat a sebeket, amelyekből ugyan nem szivárog vér, de a szenvedés, a fájdalom hangjai mégis hallatszanak. A püspökszentlászlói arborétum ritka fái, bokrai sírnak, s segítségért fohászkodnak. Azokhoz az emberekhez, akik tudnak és akarnak is segíteni! Aquináta nővérrel, a püspökszentlászlói katolikus szeretetotthon egyik lakójával sétálunk a parkban. Kétséget sem hagy afelől, hogy „beszélő” viszonyban van a fákkal, bokrokkal: 1972 óta él itt, s azóta ő vezeti körbe az arborétumba látogatókat. Szépen hangsúlyozva, mintha csak katedrán állna meséli, hogy Szent László ezen a vidéken még bölényre vadászott, hogy a püspöki kastélynak kik voltak a lakói, hogy Hettyei püspök milyen vízvezetési rendszert építtetett ki, de a mondatok igazán akkor válnak élővé, amikor a harmatos fűben lépdelve a növények kerülnek szóba.- Több mint nyolcvan nyilvántartott növény található az arborétumban, de igazán a fenyők érdemelnek különös figyelmet, amelyeknek harminc fajtája található meg. A fenyő nagyon szereti ezt a területet, ez a különleges, páradús időjárás kedvező életteret biztosít számukra. Tessék megnézni ezt a csodálatos páfrányfenyőt, ugye milyen érdekes! S bár a tűlevelűek családjába tartozik, mégis lombhullató. A kicsi, törékeny, nyolcvanon túl lévő nővér olyan lendülettel megy előttem, hogy győzőm követni. Egyszer csak megáll, kezével felfelé mutat, s könnybe lábadó szemmel mondja.-Ez! a fenyőtemplom! Hát nem olyan, mintha egy gótikus építmény lenne, s képzelje el, hogy ezeknek a kaukázusi fenyőknek a toboza nem lóg, hanem felfelé áll, mint a gyertyák. Csak hát két évvel ezelőtt télen jött az a nagy vihar, a fákon még vastagon volt a nedves hó, s több fenyőt egyszerűen kettétört. Azután hónapokig nem jöt-/ tem erre, olyan boldogtalan voltam. Négyet kivágtak, így most csonka a templom. Az arborétum gyönyörű. A keleti hegyvonulat mögül bekúszó Nap sugarai lassan-lassan kiűzik a párát, bearanyozzák a vidéket, s olyan finom lesz a levegő, hogy szinte ízlelni lehet. A nyárvégi erdő, a sűrűben megbúvó, fénylő tisztások, a csendet megtörő harkály-ko- pácsolás olyan nyugalmat, békességet áraszt, hogy az ember úgy érzi, a Paradicsomban sétál. Azonban nem lehet nem észrevenni, hogy az utóbbi idők fergeteges szeleinek pusztítását nem csupán az a négy fenyő nem élte túl; több helyütt jajongnak kettéhasadt fák, ágatört bokrok. Persze, aligha lehet mindenért a vad természeti erőket okolni.- Sajnos, mi nem tudjuk ezt az arborétumot gondozni - mondja Gabriella nővér, a szeretetotthon gondnoka. - Lakóink többsége idős, tőlük nem lehet elvárni, hogy letört ágakat cipeljenek. A szökőkút körüli kertet még csak-csak elgondozzuk, de többre nem telik. Szakemberre lenne szükség, de erre nincs pénzünk, nagyon kicsi összegből kell gazdálkodnom. A kastélyra is ráférne egy renoválás, főleg a tetőre, de arra sem futja. A püspökszentlászlói arborétum látogatása ingyenes, az érdeklődőktől csak azt kérik, ne zavarják az otthon nyugalmát, azaz legyenek csendben. Aquináta nővér szerint régebben még akadtak olyanok, akik adtak egy-két száz forintot, főleg csoportok, de ma már ez is ritkaság. S az arborétum, amelyet létesítésekor, a múlt század végefelé alácsöveztek, hogy a növényeknek megfelelő legyen a vízutánpótlásuk, s ahol mesterséges tavat - aranyhalakkal, pisztrángokkal -, tizenöt méter magasra szökő fontánát építettek, csendesen ugyan, de halódik. Annyira, hogy a növényritkaságokat jelző zománctáblák is sok helyen hiányoznak, illetve ahol még megvannak, ott is meghajlítva, kopottasán. Kié az arborétum? Akikkel csak beszéltem, mindenki azt állította, hogy a pécsi püspökségé, csakúgy, mint a kastély. * Mayer Mihály pécsi megyéspüspök megerősítette, a püspökszentlászlói püspöki nyaraló és a hozzá tartozó arborétum valóban a püspökségé. Arra a kérdésre azonban, hogy kinek a feladata lenne az épület és természetvédelmi terület karbantartása, megóvása, a következőket hangsúlyozta.- A püspökség a katolikus szeretetotthonnak adta használatra a kastélyt azzal, hogy bérleti díjat nem kell fizetni. A szeretetszolgálat azonban szerződésben vállalta, hogy ellenértékként az épületet és az arborétumot óvja. Sajnos úgy látom, hogy e szerződésben vállalt kötelezettség nem valósul meg. Miért nem? - kérdeztem Virányi Ottó címzetes kanonoktól, a budapesti Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat igazgatójától. — Valóban a mi feladatunk az épületről és az arborétumról való gondoskodás, de nagyon kevés a pénzünk, és sajnos az otthonban lakó kedves nővérek idősek, akik már nem igen tudják vállalni a munkát. Nagyon köszönöm, hogy felhívta erre a problémára a figyelmet, a közeljövőben elmegyek Püspökszentlászlóra, s valamilyen megoldást keresünk. Az nagyon jó lenne, ha valamilyen társadalmi összefogás megvalósulna, örömmel lennénk partnerek. Lehet, hogy egyházi feladat a kastély „állagának” megtartása, de az arborétum értékeinek megőrzése semmiképpen! Ez a terület az ezerszínű Baranya egyik legcsodálatosabb kincse, a vendégforgalomban is fontos a szerepe, így szükséges lenne az összefogás. Ezt nem vitatta dr. Klujber László, a Déldunántúli Természetvédelmi Igazgatóság munkatársa sem, aki szerint az arborétum növényvilágának a helyzete nem olyan rossz. Azt viszont elismerte, hogy a létesítmények, így a tó és a szökőkút felújításra szorul, mint ahogy az arborétum vízutánpótlása is megoldásra vár. Kiszáradás ugyan nem fenyegeti a növényzetet, de a vízrendezést előbb-utóbb meg kell oldani. Arra a kérdésre, hogy mikor, nem tudott választ adni, de biztosított arról, hogy szívén viseli az arborétum sorsát.- Mint hosszúhetényi lakos, s mint szakember is nagyon szeretném, ha az arborétum jobb állapotban lenne, ezért mindent megteszek. Egyelőre annak van reális esélye, hogy a Szent László szobrot és környékét rendbe hozzuk. Mit tud felvállalni az ön- kormányzat? Nádor Rudolfné, Hosszúhetény polgármestere elmondta, a hosszúhetényiek nem egyszer - legutóbb a nagy vihar után - segítettek az arborétumban, de a község is pénzszűkében van, így anyagi támogatást nem igen tudnak adni. Azt azonban örömmel vállalja, hogy az önkormányzat koordinátora lesz a társadalmi összefogásnak, amely az arborétum eredeti szépségében való helyreállítását célozza meg.-A tervek között szerepel - s ennek Bocz Gyula szobrász az egyik mozgatója, s részese Székely Péter, világhírű szobrász -, hogy egy tanösvényt alakítunk ki, amely Hosszúhetény és Püspökszentlászló között a Mecsek védett növényeit mutatná be, s a flóra között szép szobrok is helyet kapnának. Akaratban, tenni akarásban tehát nincs hiány, s az különösen jó, hogy mindenki magáénak érzi az arborétumot, s valamennyi érdekelt pontosan tudja, hogy mekkora értéket jelent. Csak reménykedni lehet, hogy a fák, a bokrok sírása még mesz- szebbre haitik ... Roszprim Nándor
