Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)

1994-09-20 / 259. szám

1994. szeptember 20., kedd Városaink üj Dunántúlt napló 7 Siklós Felmérték a várat Immár kézbe is vehették Sik­lós város vezetői azt a doku­mentumot, melyet az Állami Műemlék-helyreállítási és Res­taurálási Központ Építészeti Osztálya készített a nyár folya­mán a siklósi várban végzett ál­lapotfelmérést követően. A do­kumentum rendkívül hasznos abból a szempontból is, hogy konkrétan megfogalmazza a fo­lyamatos rekonstrukciós teen­dőket, amelyek megkezdése már csak hetek kérdése. A várral kapcsolatos hír az is, hogy szeptember 9-én délután megtekintette a műemléket a siklósi vezetés meghívására dr. Szűcs József, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke és a megyei parlamenti képviselők kisebb csoportja. A Papp és társa bővíti az iskolát Eldőlt, hogy az augusztus végén a siklósi Sztárai Mihály Református Iskola bővítésére meghirdetett licit kinek kedve­zett. Mint arról korábban be­számoltunk, a református isko­lához idén két tantermet építe­nek hozzá. A munkák elvégzé­sével végül a jobb árajánlattal szolgáló Papp és társát bízták meg, akik már el is kezdték az építkezést. Újra Táncsics Galéria Az iskolaév kezdetével újra nyit a siklósi gimnázium emele­tén a Táncsics Galéria. Az első tárlatnyitó szeptember 20-án, kedden 10 órakor lesz, ezen fia­tal művészek (a gimnázium egykori tanítványai) közösen fognak bemutatkozni. Ajánló a legutóbbi Siklós újságból — Katolikus centrum — Kistérségi egyesület alakult — A várról - talán menthető — Patyolat: megszűnő szolgál­tatás? — Új buszmegálló Gyűdön — Őrsi Ferenc emlékére Összeállította: Szabó Anikó \ HIRDETÉS­FELVÉTEL az Új Dunántúli Naplóba a siklósi térség takarék­szövetkezeteinél: Siklóson (Felszabadulás utca 42.), Harkányban (Kossuth L. u. 75.), valamint az újpetrei, a szalántai a kozármislenyi, a vókányi és az egerági takarék­szövetkezeteknél Segíteni, ismerkedni, sétálni A siklósi angol házaspárnál Gazdakopogtató A falugazda és a földárverés Tim + Mary Whitney - áll az ajtótáblán. A Baranya és az ang­liai Devon megye kapcsolatá­nak köszönhetően Siklósra ér­kezett pedagógus házaspár e ki­írásra rímelve vidáman, oldot- tan fogadja az újságírót és kísé­rőjét. A rendelkezésükre bocsá­tott lakás már két héttel a beköl­tözés után otthonos, a Mary ál­tal varrt párnák a hátunk mö­gött, saját készítésű sütemény az asztalon. S bár a házaspár öt­ven fölött jár, energikusak, és igazi albioniak: angol humorral és udvariassággal. Mary és Tim tulajdonképpen az ország közepéről, a Leeds és Manchester között lévő Pécs nagyságú Bradfordból érkeztek. Mindketten egy bentlakásos, nehezen kezelhető gyermekek­kel foglalkozó intézetből men­tek nyugdíjba - Tim ott igaz­gató volt, Mary tanárnő. Kérdé­semre, hogy miért vállalkoztak á magyarországi tanításra, azt felelik: segíteni szeretnének az itteni diákoknak és tanároknak az angol nyelv tanulásában, ta­nításában, és fontos volt, hogy ne egy magániskolába kerülje­nek, mert nem akarták senki elől elvenni a munkát. Olyan helyet kerestek, ahol szükség van rájuk. A feleség a Hajdú Imre úti Általános Iskolában ta­nít, a férj a gimnáziumban. Olyan városba szerettek volna kerülni, ami csendes, ahol nagyokat lehet sétálni és jók a Nem mindennapi eseménynek adott helyet augusztus végén Harkány. A Magyar Transzplan- táltak Kulturális- és Sportegye­sülete kezdeményezésére a für­dővárosban rendezték meg a szervátültetettek Európa Bajnok­ságát és nemzetközi konferenciá­ját. A helyszín kiválasztásakor a szervezők figyelemmel volták arra is, hogy Harkány önkor­mányzata és sportegyesülete a közelmúltban két sikeres váloga­tott asztalitenisz-mérkőzést bo­nyolított le európai színvonalon, s hogy minden feltétel adott volt egy EB megrendezéséhez. A bajnokság főhadiszállásán, a Hotel Agróban olyan faház­csoport található, mely csaknem hasonmása az olimpiai falunak. Az egy hétig itt-tartózkodó bol­gár, francia, lengyel, román, szlovén és magyar sportdelegá­ciók vezetői és sportolói csalá­dias hangulatban töltötték el a rendelkezésre álló időt. Az ese­ménysorozatot nemzetközi kon­ferencia nyitotta, ahol tíz ország szándéknyilatkozatával hivatalo­san megalakult az Európai Transzplantáltak Kulturális és borai, mesélik nevetve, s Siklós pont ilyen. Timnek élményt je­lentett, hogy az első napok egyikén vásárlás közben négy kollégájával is összefutott az utcán. Maryt Pécs szépségei, múzeumai ragadták meg, de mindketten szeretnek színházba járni, otthon különösen a jó amatőr teátrumokba. Tim meg­jegyzi: egy rossz dolog van Sik­lóson, hogy sok itt a kutya, amint azt éjszakánként észlelik. Ám mikor az iránt érdeklődöm, mit szólnak a város tisztaságá­hoz, megnyugtatnak, az angliai­aknál nem szemetesebb. Brit útikönyvet mutatnak Magyaror­Sportszövetsége. A szövetség feladata lesz a szervátültetésen átesett emberek közvetlen kap­csolatának kiépítése és koordi­nációja, valamint segítséget nyújt az aktív mozgással történő rehabilitációhoz. Harkányban öt sportágban (úszás, tollaslabda, asztalitenisz, teke és atlétika) mérték össze tu­dásukat, felkészültségüket a szervátültetett sportolók. Meg­tisztelő volt a médiák egész-hé­ten át tartó érdeklődése, mely egyben az esemény rangját, tár­sadalmi megítélését is meghatá­rozta. Az Európa Bajnokságot meglátogatta dr. Csehák Judit, a parlament egészségügyi és szo­ciális bizottságának elnöke, aki köszönetét mondott Bédy István harkányi polgármesternek az EB-rendezés támogatásáért. S ezúton köszöni a szervezőbizott­ság is a helyi vállalkozóknak a támogatást, a teljesség igénye nélkül a legnagyobb anyagi se­gítséget nyújtó siklósi Kalmár- Kovács Suzuki Szalonnak, a Délvidék Kft.-nek, a Robinson Étteremnek és a Harkányi Für­dővállalatnak. Koller Zoltán szágról, benne a Siklós, Har­kány című féloldalas fejezettel. Mikes György újságíró és Bat­thyány Kázmér neve tűnik fel, s az, hogy városunkat az álmos jelzővel illetik benne. A házaspár siklósi otthoná­ban a nagyszoba három fényké­pet őriz: az angol kormánynál dolgozó lányukét, 27 éves, ott­hon velük élő fiukét, és bűbájos, Mary szerint igen önálló macs­kájukét. Siklósra őket hozták sok-sok tapasztalatukkal és nagy életszeretetükkel együtt. A várossal, az új kihívással és az iskolákkal még ismerkednek, de barátaik már most vannak. Névtelen levelek A Harminchárom névte^ len levél című Méhes György-színdarabbal ven­dégszerepeit nemrég Sikló­son a Nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium diákjainak egy csoportja. Kísérő taná­ruk, Simon János beszélt önmagukról:-Több száz éves múltú kollégiumunkban 6-tól 19 éves korukig tanulnak a diá­kok. Jelenleg a pécsi Kodály Gimnázium vendégei va­gyunk egy hétre. A siklósi általános isko­lákkal 1990 óta tartjuk a kap­csolatot, ami rövid időre megszakadt, most ezt újítjuk meg. S hogy mi ösztönöz egy amatőr társulatot színpadra állásra? Kollégiumunk oda­haza szellemi bázis. Egy-egy előadással bejárjuk az egész környéket. Siklóson fogadta a csopor­tot a polgármester, előadás és városnézés után pedig egy kellemes vacsorára a gimná­zium. Wortmanné Alt Margit, a sik­lósi falugazda számára nem is­meretlen a föld iránti szeretet: családjuknak Nagyharsány és Beremend között volt régen nagy területük, ő is ott szerezte első diplomáját, ahol édesapja, a Szarvasi Mezőgazdasági Fő­iskolán, hogy aztán később Keszthelyen növényvédelemből diplomázzon, most ősszel pedig majd agrárközgazdaságból. Az utóbbi hónapokban azonban az első helyre mégis csak a munka került, a feladat, amit március óta lát el. Nagyharsány, Nagy- tótfalu, Kisharsány, Sik- lós-Gyűd és Matty régi, új és le­endő földtulajdonosainak segí­tője, aki, ahogy arról értesül­tünk, a földárverések ügyének előmozdításban is fontos szere­pet játszott.- Nagyon sokan megkeres­tek, hogy szeretnének földet művelni. Ahhoz, hogy a feltéte­lek a kisgazdaságokban bizto­sítva legyenek, például a fej­A beremendi Dózsa TSZ ci­pőfelsőrész-készítő üzemét a felszámolás veszélye fenyegeti - adtuk hírül nemrégiben la­punkban. Ám időközben akadt egy vállalkozó, aki jelentkezett a gyártósor üzemeltetésére. A tulajdonossal történő egyezke­dés eredményeképp egyelőre fele-fele arányban megosztva folyik a munka a gépsorokon. Pazurevic Radován ez év márciusában költözött családjá­val Beremendre a boszniai Der- ventából. Felesége és ő is cipő­felsőrész-készítő technológus. Európa számos országában dol­goztak már, legutóbb Kínában a Patrus-cégnél voltak minőségel­lenőrök.-Amikor kezdett kritikussá válni a helyzet Boszniában, el­döntöttük, hogy elköltözünk. Mielőtt Magyarországra jöt­tünk, egy évet dolgoztunk Kí­nában, hogy némi tőkét teremt­sünk magunknak. Az ^olaszok javasolták a beremendi üzemet. Megkerestem a tsz elnökét aján­latommal, és sikerült meg­egyeznünk. Jelenleg az alsó részt bériem, de szeretném megkapni a felső gépsort is. Úgy tervezem, hogy helyben történne a szabás is, ezáltal fo­lyamatossá tehetném a munkát.- Sikerül-e nyereségessé tenni azt az üzemet önöknek, amit mások nem tudtak?-Idestova 25 éve dolgozom a szakmában, kapcsolataimat lesztési alap támogatásának el­nyeréséhez is, földdel kellett volna rendelkezniük az embe­reknek. Ezek is ösztönöztek arra, hogy bekapcsolódjak a földárverések előkészítésébe. Feladatom elsősorban az ütköző érdekek közelebb hozása volt, s abban, hogy szeptember 13-án árvereztünk Kisharsányban, az­tán sorban megindul a földek ér­tékesítése a területen, talán ne­kem is részem volt. Margit, akinek gyönyörű em­lékei vannak a szentlőrinci gaz­daságról, Bogádon 10 évig ve­zető volt, azt mondja, mostani munkáját szereti a legjobban. Mert itt amellett, hogy a köz­ponti, a városi, községi vezetők­től mindig megkapta a maximá­lis segítséget, csodálatos volt az emberekkel dolgozni. Érezte, hogy várják a segítségét. Bead­ványokat gépelt, esti fogadó­órákat tartott, ahol kellett, végfg- kopogtatta a gazdákat. S munká­jának látható a gyümölcse. életre keltve, mindenképpen bi­zakodónak kell lennem a jövőt illetően. Hinni kell a sikerben és nagyon sokat dolgozni.- Az utóbbi bizonyítására személyes példával is szolgál­nak. Mint hallottam, feleségével minden idejüket a gépek mellett töltik. Megszállottjai munká­juknak.- Keményen kell dolgoz­nunk, ha el akarjuk érni célun­kat: bizonyítani vállalkozásunk életképességét, és biztosítani dolgozóink megélhetését.- Nem csak hazájuktól váltak el, családjuk is kettészakadt, hisz mindkét gyermekük Belg- rádban tanul.- Ennek ellenére amikor csak tehetjük, együtt vagyunk. A gyerekek is nagyon megszeret­ték Beremendet, a nyugalmat, békét sugárzó községet, az itt élő embereket, sőt már bará­tokra is szert tettek. A szünidőt szinte végig itt töltötték, pedig mehettek volna a tengerpartra is. Mi még a szerencsésebb csa­ládok közé tartozunk a Magyar- országon élő, többnyire csak vegetáló menekültek sorában, hisz lehetőségeink, terveink vannak, hogy a sokunk akaratá­tól függetlenül kirobbant dél­szláv háború túlélői lehessünk. Mi mást mondhatnék: kívá­nom nekik, sikerüljön, akár Maupassant hősének, ártól so­dortatva is talpra állni. Bíró Lajos Újra a harkányi EB-ről Boszniai vállalkozó Beremenden Hogy a cipó'üzem tovább működjék Könyvvásárlás helyett könyvtár? Kölcsönbe nyáron is A siklósi könyvtárat bemu­tató sorozatunkban a gyermek- részleg után az olvasószolgálat meglepetéssel szolgált. Kiderült ugyanis, hogy a felnőttek olva­sási szokásait nemigen változ­tatják meg a nyári hónapok, hisz csak kb. száz olvasóval ke­vesebb kereste fisl ebben az idő­szakban a könyvtárat. Nem volt ez másképp tavaly sem, mondja Kustos Ilona könyvtáros: a könyvárak emelkedése óta nyomon követhető a forgalom javulása. Az olvasószolgálat munka­társa számára rendszeres feladat a középiskola és a szakmunkás- képző intézet kötelező és aján­lott olvasmányainak beszerzése. A szorgalmasabb diákok egyébként már nyáron kiköl­csönzik a következő tanév könyveit. Ősszel pedig várja a felnőtt részleg az első osztályo­sokat is könyvtárlátogatásra. Ilonának jó a kapcsolata mind­két középfokú intézménnyel. Ám a könyvtáros speciális feladatokat is ellát. Karitatív munkát végez, kollégái szerint kitűnően. Évek óta fontos fel­adatának tartja a hátrányos helyzetű olvasók ellátását: az idősek, betegek, mozgáskorlá­tozottak részére személyre szóló könyvcsomagot állít ösz- sze, és felkeresi őket havonta. Ugyanakkor a siklósi könyvtár folyamatosan gondoskodik a horvát olvasókról is a mohácsi könyvtár segítségével. Az állományrendezés Iloná­nak is nyári feladata volt, s bi­zony ismét tapasztalta, vannak nagyon rossz minőségű köny­vek, amelyek nem az olvasók, hanem a készítők hibájából mennek tönkre. Abban viszont, hogy a könyv egyáltalán az olvasóhoz juthas­son, fontos szerepet játszik Ilona két kolléganője - és ter­mészetesen a könyvtár vezetője. Őket következő Siklós-oldal­unkon kérdezzük munkájukról. Kirándultak a nyugdíjasok A siklósi Kanizsai Dorottya Nyugdíjasklub tagjai felejthe­tetlen kiránduláson vettek részt nemrég. Nemcsak Észak-Ma- gyarországot keresték fel, de át­ruccantak egy napra Szlováki­ába is. Itt először Krasznahorka várát tekintették meg. A műem­léket elhagyva egy árus kéré­sére még a „Krasznahorka büszke vára” című dalt is el kel­lett énekelniük, amivel megható perceket szereztek az őket kö­rülvevő magyaroknak. A kassai dóm remekeinek szemrevétele­zését követően a dóm alatti sír­boltban lerótták kegyeletüket II. Rákóczi Ferenc és családja szarkofágjánál. Aggtelek felé a buszon kuruc dalokat énekeltek, és a jókedvű csapat közel a szálláshoz az au­tóbusz magnójából szóló zenére utcabált rögtönzött. Aggtelek és Jósvafő cseppkőbarlangjaiban gyönyörködött utoljára a kirán­dulás alatt a dr. Magyarné Hajdú Valéria által vezetett nyugdíjasklub. Búcsú Őrsi Ferenctől A máriagyűdi katolikus temetőben szeptember 1-jén he­lyezték örök nyugalomra A Tenkes kapitánya íróját, őrsi Ferencet, Siklós díszpolgárát. Képünk a gyászszertartáson készült. Fotó: Horváth József Mary Whitney és Tim angol nyelvórán Fotó: Löffler Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom