Új Dunántúli Napló, 1994. szeptember (5. évfolyam, 240-269. szám)
1994-09-19 / 258. szám
1994. szeptember 19., hétfő Külföld uj Dunántúli napló 11 Drákói adók kamionok ellen A svájci hatóságok drákói adókkal kívánják rászorítani az országon keresztülhaladó külföldi kamionokat arra, hogy - a februári népszavazás követelményének megfelelően - a vasutat vegyék igénybe a tranzitra. Az egyik svájci lap értesülése szerint az új adók bevezetése után 400 svájci frankkal drágább lesz közúton átszelni az alpesi országot, mint vasúton. Adolf Ogi közlekedési miniszter azt mondta, hogy a tervet részleteiben még nem dolgozták ki, de megerősítette, hogy az elképzelések a lap által megszellőztetett irányba mutatnak. A népszavazás arra kötelezi a kormányt, hogy 2004-ig terelje vasútra a Svájcon áthaladó kamionforgalmat. Évente mintegy 350 ezer teherautó használja Svájcot tranzitországként. Tízmilliós Peking A kínai főváros elöljárósága november 1-től ötvenezer jüa- nos (5800 dolláros) tartózkodási illetéket vet ki minden olyan kínai állampolgárra, aki ideiglenes lakosként él Pekingben. A testület azzal indokolta döntését, hogy mindent meg kell tenni a túlnépesedett város lakosságának rohamos növekedése ellen. Peking város állandó lakosainak száma hivatalos adat szerint 10,5 millió, a hatósági engedéllyel Pekingben élő ideiglenes lakosoké pedig egymillióra; az illegálisan betelepültek száma - nem hivatalos becslések szerint - kétmilliót tesz ki. Jégviharban Meglehetősen zilált állapotban, de baj nélkül ért földet szerdán Zürichben a dél-koreai légitársaság egyik Boeing- 747-es óriásgépe, amely római felszállása után röviddel kivételes hevességű jégviharba repült bele s elvesztette orrészét az abban elhelyezett radarral együtt - közölte a zürichi repülőtéri igazgatóság. A KE 916-os járat 108 utassal a fedélzetén indult a Fiumicino repülőtérről a svájci város közbeiktatásával Szöul felé, a viharos találkozó nyomán azonban gyakorlatilag repülésképtelenné vált. A pilóta dicséretére szól, hogy a radar- rendszer nélkül is eltalált a svájci légikikötőbe, pedig a Jumbo hajtóművei is komoly károkat szenvedtek, jóllehet mindegyik üzemképes maradt. Királycsere III. Letsie lesothói király isz- szahelyezte hivatalába Ntsu Mokhehle miniszterelnököt és kabinetjét. Az uralkodó négy hete, augusztus 17-én oszlatta fel a kormányt és a parlamentet, s bejelentette, hogy a következő választásokig kormányzó tanácsra bízza az ország irányítását. III. Letsie és Mokhehle megállapodást írt alá, miszerint Mokhehle-kormány vértelen megdöntésében résztvevőket nem fogják üldözni. A megállapodás egyben lehetővé teszi III. Letsie számára, hogy lemondjon, s átadja a trónt apjának, II. Moshoeshoe-nak, aki nemzeti fórumot hív majd életre a katonaság által támogatott, vértelen puccshoz vezető problémák feltárására. Spartan A Discovery amerikai űrsikló asztronautái pályára állították a Spartan 201-es műholdat, amelynek tanulmányoznia kell a Napból 2,4 millió kilométeres óránkénti sebességgel kitörő és a Naprendszeren keresztülszá- guldó töltéshordozó részecskéket. Az AP jelentése szerint a műhold kibocsátása nehézségek nélkül történt meg, ám közvetlenül a pályára állítást követően elromlott az űrsikló radarrendszere. Ennek következtében az űrhajósok nem tudták nyomon követni a műhold útját, miután az eltávolodott tőlük. Fordulat a szerb ortodox egyház és a Vatikán viszonyában? Az USA nem tudna mit kezdeni a milliónyi beáramlóval Ki nyert többet? Elégedetten nyilatkozott az Egyesült Államokkal kötött emigrációs megállapodásról Ricardo Alarcon, a kubai parlament elnöke, a szigetország küldöttségének vezetője. Volt rá oka, hiszen a kubai politika számára már az is siker volt, hogy egy tárgyalóasztalhoz ülhetett az amerikai kormány képviselőivel, noha - a mindenkori elnöktől függetlenül - az elmúlt három évtizedben Washingtonban mindig azt mondták: Fidel Castróval nincs miről beszélni addig, amíg nem történik valódi demokratikus átalakulás a szigetországban. A negyedik hullám Persze ezúttal valóban közös érdekről volt szó: az Egyesült Államok nem tudna mit kezdeni több százezer, esetleg milliónyi beáramlóval, és a kubai vezetés sem használhatja többé feszültséglevezető szelepként az emig- rálókat Clinton elnöknek a határok lezárásáról hozott döntése után. A kubai szocializmus történetében ugyanis több alkalommal játszották el ezt a szerepet a menekülők. A forradalom győzelme utáni években több, mint egymillióan távoztak, azoknak a felső- és középrétegeknek a tagjai, akik közül sokan maguk is támogatták Castróék nemzeti demokratikus mozgalmát, de a hirtelen vett kapitalizmus-ellenes fordulattal már nem tudtak azonosulni. Kivándorlásuk elé nem támasztottak akadályokat, sebtében államosított vagyonukat persze nem vihették magukkal. 1965-ben ugyancsak volt egy menekült-hullám, amikor a legelégedetlenebbek tengerre kelhettek a hatóságok hallgatólagos beleegyezésével, majd az 1980-as, úgynevezett marieli válságot a kubai vezető megint e képletes szelep megnyitásával csillapította le. Akkor tízezren szállták meg Peru havannai nagykövetségét, politikai menedékjogot követelve, és a helyzet olyan feszültté vált, hogy végül bejelentették: mehetnek a követségfoglalók és mindenki más, aki akar. Három nap leforgása alatt mintegy 120 ezren szálltak fel a Miamiból értük küldött hajókra. Fidel Castro egy csapásra több legyet is ütött; köztörvényes bűnözők és elmebetegek ezreit is elküldte velük, hadd boldogítsák Amerikát. Minimum 20 000 Az augusztus eleji rendszerellenes megmozdulások után a kubai vezető (már nem először) úgy döntött, hogy a „bajkeverők” menjenek csak, amerre látnak és megnyitotta az ország tengeri határait. Ezzel elérte, amit korábban a washingtoni magatartás állandó ostorozásával sem tudott elérni: a kétarcú amerikai bevándorlási politika megváltoztatását. A most kötött egyezmény értelmében ezután a kubaiak sem - ahogyan egyetlen más nemzet emigránsai sem - számítanak automatikusan politikai menekültnek az Egyesült Államokban, s csak a törvényes utat végigjárva nyerhetnek tartózkodási engedélyt. Az évi húszezres szám maradt, csakhogy ezúttal már legalább (és nem legfeljebb) ennyi kubai befogadására vállalt kötelezettséget Washington, ráadásul gyorsított ütemben feldolgozza a sok ezer régen beadott, de még el nem bírált kérelmet is. Kétségtelen tehát: nem keveset nyert Havanna e megállapodással; ráadásul kubai vezető körökben azt a reményt sem titkolják, hogy az így elkezdődött párbeszéd elvezet majd a kétoldalú viszony más problémáinak megvitatásához, s a fokozatos normalizáláshoz, a Castro-rend- szer elleni gazdasági embargó feloldásához, aminek amerikai politikai körökben is mind több híve van. Az persze más kérdés, milyen bizonyítványt állít ki egy kormányzatról, hogy azért küzdött a tárgyalóasztalnál: polgárai közül minél többen hagyhassák el a hazájukat... És az egyezmény aláírásával újra lezárult a szelep - a sorsuk megváltozását eddig az amerikai ígéret földén kereső kubaiak elkeseredettsége - az országon belül marad és fejti ki hatását. A Riói Csoport Kérdés, hogy a washingtoni kormány egyéb vonatkozásban a megállapodás után is folytatja-e eddigi, a Castro-rendszer elszigetelésére törekvő politikáját, vagy hallgat azokra, akik szerint együttműködéssel jobban ösztönözhetné a kubai változásokat. Az augusztusi válság napjaiban hozott elnöki döntés egyelőre inkább a belső feszültség növelését látszik elősegíteni: Bili Clinton leállította az Egyesült Államokban élő több mint egymillós kubai közösségnek a szigetországba irányuló pénzküldeményeit és jelentősen csökkentette a rokonlátogatások lehetőségét. Pontos adatok nem ismeretesek, de becslések szerint a küldemények és az utazások révén eddig évi 300-500 millió dollár áramlott Kubába, s ennek az összegnek a kiesése tovább nehezíti a helyzetét annak a rendkívül széles rétegnek, amely e rokoni segítség révén tudta eddig beszerezni a legszükségesebb cikkeket. Fidel Castro tehát a menekültek ügyének rendezésével időt nyert, s a kontinensen sokfelé talán elismerést is kivívott, de az ország nyomasztó gazdasági gondjainak és a rendszer általános válságának megoldásához egyelőre egy lépéssel sem jutott közelebb. A latin-amerikai országok közösségének álláspontját világosan megfogalmazták az Riói Csoport Brazíliában tartott csúcsértekezletén. A 14 tagállam külön nyilatkozatban szorgalmazta a Kuba elleni amerikai embargó feloldását és a dialógus folytatását, ugyanakkor elkerülhetetlennek ítélte a demokratikus, pluralista rendszer felé vezető átalakulás mielőbbi megvalósítását a szigetországban, hogy elkerüljék a kubai nép további, súlyos szenvedéseit. Császár Tibor II. János Pál zágrábi látogatását követően felújult a párbeszéd a szerb ortodox egyház és a Vatikán között, s nem kizárt, hogy hamarosan sor kerül a pápa elhalasztott szarajevói, sőt belgrádi látogatására is. Az olasz La Re- pubblica-ban megjelent nyilatkozatában ezt helyezte kilátásba Laurentije Trifuno- vic szerb metropolita, aki Pavle pátriárka megbízottjaként részt vesz Assisiben a Sant’Egidio közösség által szervezett nyolcadik vallásközi világtalálkozón. A szerb metropolita elmondta, hogy intenzív tárgyalások folynak a Vatikán és a szerb egyház között, s a Szentszék levelezést folytat II. Alekszij moszkvai pátriárkával is, hogy létrejöhessen a moszkvai pátriárka által javasolt találkozó a katolikusok, az ortodoxok és a muzulmánok között Szarajevóban. Laurentije metropolita azt hangsúlyozta, hogy a pápa Zágrábban pontifikáit ökumenikus miséjén részt vett a szerb egyház képviselője is, a hiányolt magasabb szintű jelenlét fő oka az volt, hogy a szerbek nehezen kapnak vízumot Horvátországba. A szerb vallási vezető cáfolta, hogy a pápa szarajevói Most már örök rejtély marad, mit akart mondani Frank Corder teherautó-sofőr az amerikai elnöknek. A találkozó elmaradt: a Clinton-család ugyanis hétfő hajnalban nem aludt otthon, ráadásul a Fehér Ház kertjében leszálló CESSNA-sportrepülő- gépnek nem sikerült a sima landolás. Fának ütközött az egymotoros, majd a földnek csapódva darabokra tört. Az elmebeteg pilóta szörnyethalt. , A szakemberek pedig megint - ki tudja, hányadszor - azt vizsgálják, mennyire biztonságos a washingtoni elnöki palota? Az amerikai légügyi hivatal illetékese, Sandra Alley közölte, hogy a Fehér Ház nincs külön radarberendezéssel felszerelve, ezért nem észlelhették időben a túl alacsonyan szálló gépet. Ráadásul nem alaptalan a gyanú, hogy az épületet védő éleslövészek egyszerűen elaludtak. Ha radar nem is, de igen erős légvédelmi elhárítás gondoskodik^) a Fehér Ház háborítatlan nyugalmáról. Egyes katonai szakértők szerint a Stinger-raké- ták azért nem léptek működésbe, mert a CESSNA nem bocsátott ki elegendő hőt. Pedig útjának elhalasztására a szerb egyház ellenállása miatt került volna sor. „Sajnos a szerb egyháznak semmilyen befolyása nincs a katonákra. De lehet, hogy az idő korai volt még a látogatásra. Amint lehet, meghívjuk a pápát” - mondta. Laurentije metropolita nagyon pozitívnak értékelte, hogy II. János Pál Zágrábban a megbocsátás és az ellenség iránti sze- I retet szükségességét hir- I dette. A metropolita közölte, hogy „nagyon rövid időn belül” sor kerülhet a pápa szarajevói és belgrádi útjának bejelentésére. Ehhez hozzátette: „Pavle pátriárka megvallotta nekem: kész gyalog elzarándokolni Rómába, ha avval a béke ügyéhez járulhat hozzá.” Szarajevó érseke a pápa zágrábi látogatása idején annak a szilárd meggyőződésének adott hangott, hogy II. János Pál még szeptemberben felkeresi a boszniai fővárost. Az olasz sajtó nagyon jelentőségteljesnek tartja azt, hogy még mindig Szarajevóban van a pápa speciális gépkocsija. A „pápamobilt” még azelőtt vitték a boszniai fővárosba, hogy II. János Pál az út elhalasztása mellett döntött. még a Hawks és a Patriot-raké- tákat is ki kellett volna lőni, ha minden és mindenki úgy reagált volna, ahogyan a védelmi rendszerben előírják. Közben a biztonsági szolgálat, a Secret Service és a szövetségi nyomozóhivatal, az FBI lázasan keresi a furcsa látogató indítékait. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a 39 éves férfi elmebeteg volt, s ezért az ön- gyilkosság különös módját választotta. Tízéves házasság után néhány hete elvált, hírek szerint kábítószerezett. A sportrepülőgépet Hardfordban lopta: itt vett korábban néhány pilóta-leckét is, s az oktatónak egyébként ott egy rendőr felhívta a figyelmét, hogy Corder drogokkal él. Nem elképzelhetetlen a merényletkísérlet terve sem. A szerencsétlenül járt pilóta fivére ezt nem tartja valószínűnek, hiszen Frankot „nem különösen érdekelte a politika.” A halottat azonosító ex-feleség is megdöbbent a feltételezésen. Ahogyan valószínűleg Clinton is megdöbbent volna, ha a férfi sértetlenül leszáll a washingtoni kertben és a szokatlan időben bekopog az ajtón . .. Toronyi Attila A CESSNA-katasztrófa után Mennyire biztonságos a Fehér Ház? Tarolnak az ukrán maffiózók Virágkorukat élik manapság az ukrán maffiózók: otthon is, külföldön is ragyogóan mennek az ügyek, a kuncsaftok szorgalmasan tejelnek, a külföldi bankszámlák pedig egyre csak híznak. Keseregni csak akkor hallani őket, ha az egymás közti leszámolás áldozatai kerülnek szóba. Kijev központjában tavasszal lángoló pavilonokhoz siettek a tűzoltók, de súlyosabb ügyek is voltak, amikor előkerült a kés és a géppisztoly is. Az ukrán kemény legények azonban csak a legvégső esetben jutnak idáig. Lehetőség szerint igyekeznek megegyezni. A minap az egyik fővárosi lapban hatalmas térképet közöltek, ebből kiderült, hogy Kijevet 28 kisebb körzetre osztották egymás között. Az adatok a rendőrségtől származtak, amely még a maffiacsaládok nevét is megjelölte. Az olvasó tehát igazán nem panaszkodhat. Félelme azonban nem múlt el, hiszen soha sem tudhatja, mikor kerül bele egy utcai lövöldözésbe. Grigorij Omelcsenko, a szervezett bűnözés elleni harccal foglalkozó parlamenti bizottság vezetője, amúgy régi KGB-tá- bomok, a hét elején döbbenetes számokat tárt fel. Eszerint nyersanyag- és áruexportra tavaly 1500 engedélyt adtak ki, ebből öt milliárd dollárnak kellett volna befolynia az államkasszába, ám ehelyett csupán 97 millió csordogált be, a többit nyugati ingatlanok és luxusautók testesítik meg a maffiózók örömére. Külföldi bűnügyi szakértők szerint Ukrajna ma felzárkózott a legkorrumpáltabb országok, Kolumbia, Brazília és Olaszország mellé. Az ukrán maffiózók is hatalmas kenőpénzekkel operálnak, dehát melyik ezredes, minisztériumi vezető vagy tanácsi alkalmazott tudna ellenállni a kisértésnek. Az átlagfizetés még mindig csak 30 dollárnak megfelelő kupon Ukrajnában, ez pedig jó, ha két hétre elegendő. A körképből nem hagyhatjuk ki a bankokat sem, hiszen a bűnös úton szerzett bevételt tisztára kell mosni. E sajátos Patyolat-akció egyik közbenső állomása a bank. Az elmúlt két évben 195 kisebb-nagyobb kereskedelmi bankot jegyeztek be Ukrajnában. Ez hatalmas szám egy olyan országban, ahol évek óta alig folyik termelés. Vannak persze olyan hangok is, hogy ha a maffia nem létezne, akkor még ennyit sem termelne az ország, és jelentősen csökkenne a kereskedelem is. Egyesek még a munkahelyteremtést is emlegetik, egy új casino, étterem vagy bevásárló központ, szálloda tényleg felszív néhány ezer embert. A lakosság most abban reménykedik, hogy Leonyid Kucsma államfő nemcsak ígérgeti, de valóban le is csap a maffiára. Ennek vannak már apró jelei. A nyáron, minden különösebb hírverést mellőzve, lecsuktak több nagyfőnököt, szeptember elején felfüggesztették néhány kereskedelmi bank működési engedélyét, mondván: hosszan elhúzódik a revízió. A legújabb hír szerint Kucsma személyes irányítása alá vonta a különösen nagy korrupciós ügyeket feltáró csoportok irányítását. Ezek a csoportok lesznek az októberben megalakítandó ukrán FBI alapjai. Az amerikai Szövetségi Nyomozó Hivatal mintáját követő egységekben a belügy és a nemzetbiztonsági hivatal mellett a főügyészség is képviselteti magát. Kucsma kiemelkedő fizetést, modem technikai eszközöket és védelmet ígért e csoportok tagjainak. Úgy fest, hogy az ukrán államfő betartja választási Ígéretét és komolyan veszi a maffia elleni küzdelmet. Nem elég azonban nagy skalpokat szerezni, a gyökereket csak akkor tudja elvágni, ha fenekestől felforgatja a gazdaságot, ha nem hagyja, hogy privatizáció címszó alatt megintcsak a maffia vásárolja fel az ingatlanokat és később a földeket. Mert most ez történik. Mester Nándor
